Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)
1927-12-04 / 336. szám
1927 december 4. BACSMEGYEI NAPLÓ 27. oldal >r—rirrrurrJ A cionizmus problémája Irta: dr. Vidor Imre II. , Az asszimiláció nemcsak nem orvosol la, de — ha lehet — fokozta a zsidónyo■mort. még pedig annak nemcsak morális, ,de szigorúan materiális értelmében is. A cionizmus munkája előtt Európa keleti és nyugati zsidóságát áthidalhatatlannak látszó szakadék választotta el vallási, kulturális, társadalmi, műveltségi és gazdasági tekintetben. A cionizmus bebizonyította, hogy a zsidónyomor keleten és nyugaton lényegében ugyanaz, csak megnyilvánulási formái különbözők. Keleten a világ zsidóságának körülbelül a fele (7 millió ember) él. még pedig a legborzasztóbb, szinte elképzelhetetlen nyomorban. Hiszen Pobiedonoscewnek, a cári Oroszország cm m ók(j öáyp nyomorban. Hiszen Pobiedonoscewnek, a cári Orszország ekszponensének programját mindenütt ismerték: a zsidók egyharmada vándoroljon ki* egyharma- Üa térjen ki és egyharmada pusztuljon jéhen! Ezt a programot lelkiismeretesen .végre is hajtották és ennek a nyomai még ma is megvannak. A cionizmus kimutatta, hogy ez az elszegényedés nem külső véletlenek kö'vetkezménye, hanem feltétlenül bekövetkezik mindenütt, ahol a zsidók nagy tömegekben élnek diaszpórában. Ausztriá-Ían például a zsidók a polgári és politiai jogok teljes birtokában voltak, mégis a galíciai zsidók szociális és gazdasági helyzete semmivel sem volt jobb, mint az autokratikus Oroszországban. Ezen a kivándorlás sem segített, mert nem is segíthetett. Hisz tulajdonképpen nem is -vándorolhattak ki, legfeljebb szökhettek egyik országból a másikba, ha ugyan beengedték őket. De sehová sem engedték be a menekülőket, legfeljebb átengedték a határtól a ’Tatárig. Hová? Legjobb esetben Amerikába, ha ott is be nem csukták előttük a kaput. Nemzetközileg, népiogilag biztositott titkon Palesztinában. A cionizmus ezt a posztulátumot állította fel, hogy a zsidóvándorlást megoldja és ezzel együtt azt a problémakomplekszumot, amelyet általában zsidókérdésnek nevezünk. Első és legfontbsahb célja, hogy biztos otthont adjon a hazátlan,, földeden és munkátlan zsidó proletariátusnak és azt földhöz kösse. Arról gyakorlatilag persze szó sem lehet, hogy az egész tömeget egyszerre lehessen letelepíteni. A telepítés csak csoportosan történhetik. A zsidókérdésnek Weizmann szerint két oldala van: az egyes zsidónak a problémája és a zsidó népé. A cionizmus az egyéa problémáját a népével együtt akarja megoldani. Az osztályon kívül bolygó keleti zsidót, akit ma minden állam elhárít magától, mint káros, vagy legalább is nemkívánatos elemet, a civilizáció hasznos kuH:uríén'’ezőjévé kívánja tenni, hogy saját földjén dolgozhassák. A diaszpórában. ahol mégis csak valamiből élnie kellett, az emberi társadalom testén utált parazita volt. Otthonában, saját földjén produktiv munkássá lesz. A civilizáció is nyer vele és egy csoport ember is menekülést talál. Az antiszemitizmusnak egyik nr.gy erőssége, egyik legfőbb érve. is megsemmisül ezzel. Viszont a nyugati zsidóság, amely az asszimilációval uj perspektívákat nyitott az antiszemitizmusnak, szintén elhelyezheti a maga szuperpluszát amely nem tud elhelyezkedni, csak a szellemi proletariátust növelte és állandóan szította a 1 zsidögyülöletet. így megélhetési lehetőséget ad ennek az értékes társadalmi osztálynak is és ismét csak tompítja a zsidókérdés élességét. Ez a zsidókérdés likvidálása cionista szempontból. Az antiszemitizmus leküzdését is ezzel a programjával akarja elérni. Ha a zsidógyiilölet beteges jelenség is. bizonyos, hogy ha ennek a betegségnek csiráját, kórokozó mérgét elfojtjuk, Ryógyulást érhetünk el. Mint minden ■mozgalomnál, itt is kimutatható a gazdasági alap, a reális ok. A keleti zsidótömegek és a nyugati zsidócsoportok izgatólag. zavarólag hatnak a nemzsidó társadalomra. Parazitáknak mondják őket. kik mások munkájából élnek. Nos hát a civilizált világnak sem lehet közömbös, ha ezeket a csoportokat termelő munkában hasznosítják. Valóság igazság, hogy ezek a paraziíák ma Palesztinában utakat építenek, városokat alapítanak, fásitanak, mocsarakat csapolnak le, földeket miiveinek, iskolákat létesítenek, egyetemet nyitnak meg. A zsidósággal szemben mindig szkeptikus és inkább ellenséges, mint barátságos világnak ezt el kellett ismernie, be kellett látnia. fis el is ismerték, be is látták. Ez a megoldása a zsidókérdésnek azok számára, akik nemzeti otthonukba viszszatérnek. De mi lesz azokkal a zsidókkal, akik eddigi hazájukban akarnak megmaradni? A felszabadító, megváltó Palesztinái munka hatása ezekre is csak kedvező lehet. Az épülő nemzeti otthon a keresztény világnak a zsidóságról alkotott ítéletét már is erősen megváltoztatta és ezt a munkát olyan tisztelettel nézi, amilyen tiszteletet eddig sohasem mutatott a zsidóság iránt. A cionizmus minden a diaszpórában élő zsidónak kötelességévé teszi, hogy abban az államban, ahoi él és dolgozik, a legteljesebb állampolgári hűséggel viselkedjék, de meg van győződve, hogy egyenjognsitása csak akkor lesz teljes, ha a zsidó nemzet tagjának vallja magát. A skandináv nép százezrei élnek külföldön és egyik sem panaszkodhatik, hogy emberi és polgári jogaiban korlátozzák. Ha egyszer a z^idógyülölet természetes módon megszűnik, a zsidó nép emigránsai éppen úgy fognak élni, mint a többi nemzetekhez tartozó egyének. A cionizmus ncpmozgalom. A cionista szervezet az államtalan zsidó nép kormányfortnája, amely a világ zsidóságát képviseli és Palesztina újjáépítését végzi. Megszerzi a nemzeti otthon létesítésének politikai előfeltételeit. 1917 november 2. fordulópont a cionizmus történetében. Lord Balíonr, Nagybritannia akkori külügyminisztere a brit kormány nevében deklarációt adott, amelyben megígérte Artsdia aktiv segítségét a Palesztinái zsidó uiemzeti otthon felépítése ügyében. E deklarációt először az Egyesült-Államok, majd . Franciaország, Olaszország, azután az antant többi államai tették magukévá, később a szocialista internacionálé és a Vatikán ismerték el. Az előzetes párisi konferencia 1919 március 1-én tartott első ülésén egyhangúan elfogadta a cionista világszervezet programját és felvette a zsidó népet a szabad nemzetek szövetségébe. Ezzel a cionista gondolat a megvalósulás útjára tért és egy kis csoport álmodozásából vilygpolitikai valóság lett. A Népszövetség 1922 júliusban Angliának a Palesztinái mandátumot azzal a kikötéssel adta meg, bogy a mandátum célja a Balfour-deklaráció megvalósítása. A Népszövetséggel és a brit kormánnyal szemben a zsidó nép érdekeit a cionista szervezet képviseli és szerveivel a Vaad Leumi (nemzeti tanács) utján figyelemmel kiséri a mandátumban kifejezett célok megvalósítását. A cionista szervezet politikája külső és intern (zsidó) ügyekre vonatkozik. Külpolitikája elsősorban Nagybritannia, mint mandatárius hatalom felé irányul. Igyekszik vele karöltve, teljes egyetértésben végezni a nagy munkát. Sok helyről hozzák fel, hogy Angliának egoista céljai vanak a cionizmussal. Meglehetősen naiv ellenvetés. Politikai viszonylatokban és történelmi jelenségeknél fontos az indító okok analizálása. Világos, hogy érdek nélkül nincs politikai együttműködés. Ha Angliának szüksége van a cionizmusra, bizonyos, hogy a cionizmusnak is szüksége van Angliára. A belpolitika tengelye az arabkérdés körül forog. A cionista szervezet minden alkalommal hangsúlyozza, hogy arabbarát széliemben kívánja a mandátum teljesítését és ma már a nacionalista arab körökben is győzött a jobb belátás, hogy esztelenség lenne britellenes politikát követni. A cionista szervezet gazdasági politikája a politikai eredmények realizálásában áll. Az épülő zsidó otthonnak elsősorban parasztokra és fizikai munkásokra van szüksége. Ezt az anyagot a diaszpórából kiválogatni gigászi munka volt. 1908-ban Palesztinában kezdődött el ez a munka. Ma 100 telep dolgozik. .1908- ban Palesztinában 8000 zsidó élt, ma 150.000. 1908-ban 350.000 dunam földet műveltek, ma egymillió dunamnál többet. A telepesek mezőgazdasági kiképzéséről külön iskolák gondoskodnak, a kísérleti állomások nagyszerű munkáját az egész világ megcsodálta. A cionista szervezet kulturális céljait 41 óvoda. ^8 népiskola, 3 középiskola, 3 tanítóképző, 5 szakiskola és 4 ipariskola szolgálja. 1925 április 1-én nyílt meg a Jeruzsálem: héber egye-' tem egyelőre tudományos kutatások cél jaira. A nemzeti könyvtárnak körülbelül j 150.000 kötete van. Ä szervezet 5 kórházat tart fenn 328 ággyal. A cionista szervezet legfontosabb forrása. amelyből anyagi erejét meríti, a Zsidó Nemzeti Alap (Keren Kajemet Löiiszráél), amely a földet szerzi meg a zsidó népnek. Ezt az alapot 1901-ben létesítették és kizárólag önkéntes adományokból gyarapodik. 1908;ban évi bévé-! tele 12.000 font sterling volt, az utóbbi j években 250.000. A szervezet másik energiaforrása a J Keren Hajesszod. A K. K. L. megszerzi a földet, a K. H. felszereli és müvelhetővé teszi. A K. H. az adózás elve alapján létesült, bevétele évenkint körülbelül j 500.000 font. Két nagy bank a hitelekről | gondoskodik az egyes foglalkozási ágak j részére. Ezek nagy vonásokban a cionista szer- j vezet céljai és eddigi eredményei. A ba- j seli kongresszus állította fel a progra- i mot: népjogilag biztositott nemzeti ott- j hon Palesztinában a zsidó nép számára, j A Népszövetség megadta ezt a népjogi biztosítást. A zsidó Palesztina felépítésének a munkája megkezdődött. A további eredmények egyedül és kizárólag a zsidó néptől függnek. Elég volt a szenvedésből! ORuCKUNV OTLAČENIN S«AREMl«l'r OMIUUN ♦■‘"“a öolent mo*o< R»'L£NI'NOhOU SZENT RÓKUS LÁBSÓ UJ LÁBAT CSINÁL 1 Ezen készítményből, mely külföldön régfen és kitünően bevált, elegendő, ba egy csekély mennyiséget bele eszünk egy lavór melegvízbe és áztatjuk a fijöä lábat 10—15 percig. Ezen idő múlva a láb dagadtsága, zazódása, a kínzó égető érzések egy csapásra megszűnnek és többé újra el nem kezdődnek. Hosszabb áztstís msgpuhiíja a tyúkszemet és bőrkeményedéseket annyira, hegy azok könnyűszerrel, kés vagy beretva nélkül eltávoiitíiatók. A legégetőbb, legmakacsabb lábfájások, fagyások elmúlnak a .Staat ttókas Lábáé használata által. Meg liebet Ön győződve, hogy a Ssent Rékua ÍLáfcsó a lábat tökéletesen újjáalakítja, ugy- Ihogy a srük cipő, az uj cipő is éppen olyan 'kényelmes lesz, .mintha évekig hordta volna. Megszabadítja Önt a láb különböző zavaraitól, gyalogolhat vagy álihat egyhelyben .órákig a fáradtság vagy fájdalom legcsekélyebb érzése nélkül. Egy nagy adag Sitzt Rókus Lábad ára !16 dinár. Kapható minden gyógyszertárban. 99 EHICCSŐN* á rádió- és telefonkészülékek ’■ a legtökéletesebb :k 591 Vezérképviselet: HMALLER BÉLA ok!, gépészmérnök SUBOTICA. Pstrogradska ul. 8. Tel. 35 liiiiiiiiiiisisssa Egyszerű ■szép séf ápolás Használja arcápoláshoz a NIVEA CdE.'.l- d, amely a bőnipo'ó euczritel tartalmazza. Ennek köszönheti meglepően kiváló hatását. Vörösség, repedések, foltok és más szépséghibák gyorsan eltűnnek. Csak NIVEA-CREME 11355! 11 IIIBII1BS IIIilllKI O-m m;th o o sok minden változik meg nmét, de azt az elvet a tudomáryos kutatás haladása sohasem fogja többé su badobni. ho y az egérzsfg, a us.i e 6 és a kiegyensúlyozott lélek legeredményesebb b ztositéka a he yeu é coiiuda o* táplálkozás: Nem sokat kell ennünk, hogy jól táylá'juk szervezetünket, hanem azt, amire leginkább szükségünk van. A táplálkozási tudomány lecujabo kutatásainak leszűrt .eredményét egyesíti magában az Arnea vitammtápszer Kapható mindenütt Egy doboz ára 22 dinár. Karúik"- If«, ?evifed bárki kívánságára ingyen küldi dr. Műnk Aitur cutoticai főorvos to Iából: „Mit kell tudni n indenkinek a vitaminokról“ cimii munkát. Aki még nem ismerné,kéidezze meg felőle *z orvosát 10S64 % A háziasszony öröme ha a cseléd a padiét Lyaofsrm-clda.tal aaposan felsikálja Mindent, amit naponta használunk: a padlót, a fürdó'kádat, a vizvezetőcsőveket, öblítsük le Lysoformoldattal. Ezt mondja a tudomány is ! A tudomány révén tudjuk, hogy hozzátartozóinknak a bacillusok milyen és mennyi veszélyt jelentenek. A Lysoform megteszi kö élességét. Csak egy cseppet a vízbe! Az egyetlen erős fertőtlenítő szer, amelynek kellemes illata van és nem piszkit Használati utasítás minden üvegen Kapható mindenütt i'-rtLm TISZTÁSA« EGÉSZSÉG ÉLET ».
