Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)
1927-12-31 / 360. szám
9. oldal 1927 december 31. BÁ K'iű I i*.r YET NAF14 Közgazdaság Bark Péter közvetítette Jugoszlávia angol kölcsönét Beogradból jelentik: Mint a Bticsme- Syei Napló már jelentette, Markovics Bogdán dr. pénzügyminiszternek sikerült Londonban egy 20 millió fontos angol kölcsön lekötésének előfeltételei, megteremteni. Markovics Bogdán dr. pénzügyminiszter a kölcsön feltételeiről a kormányt is tájékoztatni akarja és ezért két napos tartózkodásra Beogradba érkezett. A jugoszláv 20 millió fontos államkölcsönt az International Corporatica Ltd. angol bank fogja kibocsátani, amely pénzintézetnek Mark Péter, a volt cári pénzügyminiszter, egyik alclnüke. Bark Péter az elmúlt hónapban Beogradban tartózkodott és még beogradi tárgyalásainak eredménye a 20 millió fontos kölcsön. A különféle okmányok bélyegzési módja Értesülésünk szerint a legközelebbi napokban megkezdődnek a részvénytársaságoknál, bankoknál, kereskedőknél, iparosoknál stb. az úgynevezett bélyegszemlék, amelyeket tisztviselők és pénzügyőrök tatranak meg, amikor is a könyvek, váltók, számlák s különféie okmányok s bevásárlási könyvecskéket stb. vizsgálják meg, hogy helyesen vannak-e lebélyegezve. A hiányokért az elvont bélyeg értékének ötvenszereséig terjedő bírságot rónak ki. A birság elsősorban azokat sújtja, akiknek birtokában béiyegtelen számlákat találnak. Az még nem mentésit a birság alól, ha a megfelelő bélyeget felragasztják, hanem a bélyegek elhelyezésére is szabályok vannak. Kérvények, felebbezések, panaszok, előterjesztések, valamint ezek mellékleteire a bélyegeket mindég az okirat felső részére kell ragasztani, először a nagyobb, s azután a kisebb értékűek. Ezeket nem kell átírni, az okmányok első sorának szövegével, miután ezeket azon hivatalok semmisítik meg, amelyeknél be lesznek adva. Számlákra, nyugtákra, bizonyítványokra, különféle szerződésekre, meghatalmazásokra. kötelezvényekre, törlési engedélyekre, s az összes okmányokra. amelyeket magánosok állítanak ki, a bélyeg előbb ragasztandó s azután az első sorral átirandó és a szöveg folytatandó. ha nincs ez igy bélyegezve, a hibás bélyegzés nemlétezőnek tekintendő s bírságot von maga után. Ha valamely okmányt nyomtatott szöveggel árusítanak, s ezeknél a bélyegek (ha több kell) már nem irhatok át az okmányszöveg első sorával, ezen esetben a felső részen felbélyegzett okmány keltezésétől számítva 15 nap alatt bélyegmentes kérvény kapcsán az illetékes adóhivatalnál mutatandó be, amely aztán a felülbélyegzést, illetve a bélyegek megsemmisítését fogja eszközölni. A kereskedelmi életben a számlákra ragasztott bélyegeket a legtöbb esetben nem Írják át a számla szöveg első sorával, azért a 20 párás helytelenül bélyegzett számla után 10 dinár birság fizetendő. Közgazdászok a konzuti szolgálatban. Becskerekről jelentik: A külügyminisztérium felhívta a becskereki kereskedelmi és iparkamarát, hogy a konzuli szolgálat reorganizációja kérdésében fejtse ki véleményét. A kamara errevonatkozblag most küldte meg jelentését a külügyminisztériumnak, amelyben javasolta, hogy a konzulátusok fogalmazói karába nevezzenek ki közgazdasági szakembereket. Az iij adótörvény és a kereskedelmi és iparkamarák. Becskerekröl jelentik: A becskerik kereskedelmi és iparkamara felterjesztést intézett a kereskedelmi és pénzügyminiszterekhez, amelyben kéri, hogy olyan fontos törvényeket, mint például az adótörvény, a jövőben okvetlenül küldjék meg a kamaráknak és egyéb közgazdasági intézményeknek élői zetes véleményadás céljából, mert ak-, kor nem éri a javaslatokat annyi támadás a közgazdászok részéről. Német Iparosegyesiilet alakult Vrsucon. Vrsacről jelentik: A vrsaci német iparosok közös érdekeik megvédése céljából egy német iparos egyesület alakítását határozták el. Az alakuló gyűlést nagy érdeklődés mellett tartották meg és megválasztották az uj egyesület vezetőségét is. Elnök lelt Apfelbaum Hugó butorgyáros, alelnök Seermayer Qyula szabó, titkár I.eka József nűfszabó, pénztáró's Zoffmaim Emi), kötryv-' táros Habschicd Éerenc, ellenőrök Kurh János, Rósz János és Maisiuger Mátyás.. Az uj egyesületnek eddig háromszáz tagja van és januárban kezdi meg működését. A szuboticai füszerkereskedők szakcsoportja elhatározta, hogy vasárnap január 1-én az ünnepre való tekintettel üzleteiket egész napon át zárva tartják. A vrsaci borexport. Vrsacról jelentik: Szeptembertől karácsonyig Vrsacról 435 vagon bort exportáltak. Szeptemberben 48, októberben 135, novemberben 178 és decemberben karácsonyig 74 vagon bort szállítottak külföldre. A vrsaci borexport az ezévi szüret után meglepően gyenge volt és meg sem közeüti az elmúlt években exportált bor mennyiségét. Fuzionált két vrsaci bank. Vrsacról jelentik: A vrsaci Takarék és Előleg Egyesület r.-t. hosszas tárgyalás után elhatáfoztá a fúziót a Pancsevói Népbank vrsaci fiókintézetével. A két pénzintézet, mely eddig is Vrsacnak egyik legtekintélyesebb bankja volt, a fúzió következtében »Vrsaci Népbank R.-T.« cég alatt fogja működését tovább folytatni. Az uj bank vezérigazgatója Andrejevics Tcsa, a Takarék Egyesület igazgatója lesz A Vrsaci Népbank januárban kezdi meg működését Január elsején megszűnik a megyei átiratási illeték. A pénzügyi törvény 85. január 1-től megszűnik a megyei átiratási illeték. Ez az illeték a bácskai tartományban 2 százalék,^ a beogradi és a szmederevói tartományban 1 százalék volt. A jövőben az ingatlan adásvételek, örökösödések és ajándékozások után csak állami illetéket kell fizetni. Községfejlesztési és útépítési osztály a budapesti nemzetközi vásáron. Budapestről jelenük: A budapesti nemzetközi vásár, amelyet minden tavasszal megtartanak, legközelebb érdekes uj osztállyal bővül. Községfejlesztési és útépítési csoportot létesítenek a kiállításon, amelyen szemléltető, tudományos és kísérleti anyag is bemutatásra fog kerülni és szakelőadásokat tartanak. A két uj osztály kétségtelenül sok közüzemi vezetőt, tisztviselőt és mérnököt fog érdekelni és ezeket a vásár rendezősége szívesen, kalauzolja a vásár tis- , riiietén és minden szakkérdésben kész.- i iséggel ad nekik felvilágosítást. | KINTORNA — De hiszen ez a böftök, amit vissza' küldtem; ehetetlenül kemény. Azután meg nagyon is.kicsiny adag. — Hátha ehetetlen: örülhet a nagyságos ur, hogy kicsi! * A feleség: Hol voltál egész nap? A férj: Az állatkertben... De folyton rád gondoltam, szivecském! * Brumzaláné a színház élőit várja a fér« jét, aki utolsónak jön ki. — Miért késtél ennyit? — kérdi. — A színházban egy ember elvesztett» tárcáját. — Ez nem jelent semmit — Igen, de a lábom rajta volt a tárcán és meg kellett várnom, inig mindenki elmegy. * Samu, hogy bosszantsa barátját, Móricot, levelet küld neki, amelyre nem ragaszt bélyeget és amelybe csak ennyit ír: »Jól meg3r a dolgom!« Néhány nappal később Samu tgy hatalmas, frankirozatlanul feladott ládát kap, amelynek szállítási költségei fejében jelentékeny összeget kell fizetnie. Amikor kíváncsian kinyitja a ládát, egy hatalmas követ talál benne és egy cédulát, amelyen ez áll: »Ez a kő esett le a szivemről, amikor azt olvastam leveledben, hogy jól megy sorod. Móric.« Hála Solid harisnyák Braéa. SchiBnberger-jB.Mwiiai, JeTJfÜS.Xa Ul.fi Claude A net regénye s Ott ültömben, én, aki oly beszédes vagyok, egy szónak sem voltam ura, nem tudtam akarni, nem tudtam gondolkozni. A csend nem volt nyomasztó, valami finom pariöm terjengett a levegőben. A grófnő egyik karjával a heverő támláját átölelve álmodozott. Annál a vonalnál, amit az oldalához szorított kar hoz létre, kissé felduzzaszíva válla alatt meleg tóniisu bőrét, a lecsúszott csipkeköntös szabad látást engedett a szemnek. Félig nyitott szája mosolyogni látszott. Elfelejtettem, hogy de Francheret grófnéval vagyok. Egy asszony volt mellettem és egyedül voltunk. Nem gondolkoztam tovább, megfogtam a kezét és merészen szorítottam rá az ajkamat. Nem tiltakozott. — Milyen fiatal maga, — ennyit mondott. Ez gyönyörű. Magához vont, éreztem bőrének illatát -és karja nyakam köré fonódott. Amikor egy óra múlva kiléptem a szobájából, férfi voltam. Azt az örömet, amit érezhettem volna Francheret grófné karjaiban, megrontotta a félelem, hogy újoncnak találhat. Ez érthető; melyik serdülő ifjú nem fél attól, hogy nevetségessé válik? Nem lett volna-e egyszerűbb azt mondani neki: »nem tudok semmit, magára bízom magam, legyen . a szeretőm és a mesterem.« De nagyon nehezen járható és hosszú az az ut, amelyik az egyszerűséghez vezet. Azt gondoltam: »Bizonyára észrevette a tapasztalatlanságomat. Holnap majd kinevet és nem akar többé látni. És én hogyan nézzek majd reá?« De ugyanakkor boldog is voltain. Megismerjen} yégre ennek a női világnak a lényegét, a melynek titka olyan sokáig kinzott. Az első impressziónak, amelyet meg akartam őrizni, a biblia szavaival adtam kifejezést: »a test akarata.« Ä test akaratának engedtem, ez történt és semmi más. Egy ifjú számára, aki csak a könyvekben és romantikus álmodozásokban élt, ez nagy újság volt. Azt is éreztem, hogy ennek az első találkozásnak a tökéletlen öröme nemsokára teljes boldogsággá változik át.Tudtarn, hpgy a tökéletesség bizonyos fokát lehet elérni és elhatároztam, hogy ide minél hamarább elérkezem. Egy pillanatfa sem jutott eszembe az, hogy hűtlen vagyok Henriettéhez. Henriette más dimenzióban élt. ö abban a kastélyban lakott, amit képzeletem alkotott számára. Madame Francheret olyan hajlékba hivott meg engem, amely a föld biztos talaján épült. Még arra sem gondoltam, hogy megkérdezzem magamtól, vájjon szeretem-e a mesteremet? Szeretni... mi ez? Valakire meleg gyengédséggel gondolni, keresni a találkozást, vele beszélgetni,.. Eltalálni sokszínű érzéseinek leghalványabb árnyalatát, meghatottan gondolni még az emlékére is. Egy pillantás elég a boldogsághoz. Egy lelken egyedül uralkodni: ez a legfőbb boldogság. Akár távol volt tőlem Francheret grófnő, akár mellette voltam, mindebből semmit sem éreztem. Ha rágondoltam, határozott képek jelentek meg szemem előtt, és milyen képek! Ereztem testét az enyém mellett és izgatott a vágy, hpgy ezek a forró és sötét ölelések megismétlődjenek. A délutánjaimat ezután Madame de Fran^ cheret lakosztályában töltöttem. Tenniszezni iy, kissé fáradtan, csak estefelé mentem. Az első napok félszeg zavara megszűnt. Elég balgán már mesternek képzeltem magamat... Mi volt az az egyetlen árnyék, ami boldogságunkra vetődött? Az, hogy túlságos könnyen jutottam hozzá. Ostoba voltam, nem tudtam kellően értékelni ezt a győzelmet, mert nem harcoltam érte. »A szeretője vagyok — mondtam — ennek a bájos nagyvilági hölgynek, de bizo* nyara megszokta, hogy a legkisebb szeszélyét is igy elégítse ki. Én voltam ott, engem fogadott el, ha véletlenül nem én vagyok, más tölti be a helyemet.« Madame de Francheret úgy viselkedett velem szemben, hogy azzal ugyan nem jogosított fel túlságos önhittségre. Érintkezésünk a legegyszerűbb volt. Soha asszony nem törődött kevesebbet a komédiázással, mint ő. Sem lelkiSsrrieretfurdalást, sem félelmet nem szinlelt; nem érezte szükségét, hogy azt, amit mások bukásnak, megtéveiyedésnek neveznek, valami magyarázattal mentegesse; nem igyekezett elhitetni velem, hogy ellenállhatatlan érzésnek engedett. Tökéletes fesztelenséggel (csak egy nagyvilági dáma rendelkezhetik — gondoltam — ilyen hasonlithatatlan szabadsággal) avatott be olyan játékokba, amiket nem ismertem, megizleltetvén velem azoknak savát-borsát. Egy hét sem mullott még el, amikor bevallottam, hogy, aki karjaiba vetette magát... újonc volt. Mosolygott. — Azt hiszi, hogy nem tudtam? kérdezte. Sok mindenre megtanított, a titoktartás fontosságára is. Szobáján kivül közömbös ismerősként bánt velem. Engem egészen elbűvölt ez a változás, amely az ő számára egészen természetes volt... Semmi bizalmaskodás nem volt ilyenkor közöttünk, nem hangzott el egy kétértelmű szó sem és nem villant fel egy sokatmondó tekintet sem. Láttam az étteremben vagy a szalonbán este anyámmal beszélgetni, és elképzelhetetlen volt, hogy ez ugyanaz az asszony, aki néhány órával ezelőtt a szeretkezők meztelenségében' feküdt karjaim közt, s hogy testének nincs titka előttem. Ezt a képességét legjobban csodáltam. Így telt el két hét. Azután el kellett válnunk. Az utolsó délután, amit együtt töltöttünk, azt mondottam neki: .. — Hogyan " leszek meg ön nélkül? (Folyt kőv.)_
