Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)
1927-12-31 / 360. szám
4. oldal Meghalt Klepp Péter Vasirnap dél lőtt temetik as elhunyt református löesperest A jugoszláviai reformátusoknak nagy gyásza vau: meghalt Klepp Péter, az egyházmegye főesperese. A negyvennégy éves főpap munkaereje teljességében néhány hónappal ezelőtt megbetegedett s mire megállapították a baj okát, már nem lehetett rajta segíteni. Klepp Péter Szivacon született, Kecskeméten tett érettségit s a theológiát Budapesten végezte. Torzsán volt káplán s ott választották meg lelkésznek. Rendkívül szerette a népét, amely hűségesen ragaszkodott hozzá. A torzsaink már hetek óta siratják kedves papjukat s a részvétnek és szeretetnek megható jeleivel árasztják el hátrahagyott családját: özvegyét és két gyermekét. Nem kisebb a fájdalma és vesztesége egyházmegyéjének sem. Hat évet töltött az egyházmegye élén. Az egyházmegye életében ez a hat év egy egész korszakot jelentett: az uj keretek között való Szervezkedésnek a korszakát. Klepp . Péter életében ez a hat év az idegölő munkában való íelőrlődésnek és végül az összeroppanásnak a korszaka volt. Klepp Péter esperesi irodája olyan volt,1 mint egy parancsnoki hid. Harsány, rövid vezényszavak hangzottak szócsövéből, a hivatalos levelekből, melyek naponta tucatszámra kerültek !;i ;á'z Írógépből. Lágy szívű volt, mint egy gyermek s mbit minden nagy ember; a hálóét! prédikációit végig sírta, de komoly dolgokban aztán nem ismerte az engedékenységet, szigorú és kemény volt. Mivel a lanyhaságot, felületességet' nem tűrte, inkább mindent maga csinált s a magára halmozott munka-hegyek alatt végre is összeroppant. Klepp Péter erélyes intézkedései, az egyházi közigazgatás terén bevezetett újításai, ellentmondást nem tűrő akaratereje, a kálvinisták között is feltűnő őszintesége és idegőrlő munkálkodása folytán nagy tiszteletnek és szeretetnek örvendett. , Temetése vasárnap délelőtt lesz Torzsán. Á pancsevói Szerb Sank bukása PoJiUkar in^rjkára vezetik vissza a cs diót A Pancsevói Szerb Bank R.-T. ellen megindított csődeljárás egész Délbánáthán nagy izgalmat okozott. A banknak Kovinban is volt fiókja és rengeteg kisebb szerb gazda volt betevője. Radivojevicg Dusán dr., a Szerb Bank csődtörneggondnoka a Bdcsmegyei Napló pancsevói munkatársa előtt a következő nyilatkozatot tette az ügy állására »vonatkozóan: — Az eddigi megállapítások szerint .a Pancsevói Szerb Bank bukását, melynek vezetői radikálispárti vezérpolitikusok voltak, főképp a Pancsevén évek óta 'dúló áldatlan politikai viszályok okozták. Máris megállapítható, hogy a bank ellen hónapok óta rendszeres hajszát folytattak politikai okokból. Ismeretlen egyének a bank betevőinek körülbelül ötszáz körlevelet küldöttek kék bordókban ezzel a szöveggel: »A Pancsevói Szerb Bank megbukott. A betétjét csak úgy tudja megmenteni, ha azonnal ügyvédnek adja 'át az ügyét,, hogy perelje a bankot, vagy kérjen Cső-. BÁCSMEGYEI NAPLÓ ______________________1927, december 31 döt a bank ellen.* — Ezek a körlevelek gépírással voltak írva és nem volt rajtuk aláírás. Természetes, hogy a betevők, akik ezt a körlevelet megkapták, legtöbben egyszerű emberek, megijedtek s a bankot mind többen rohanták meg betétjeikért. A bank, amíg pénze volt, fizetett, de végre is nem tudta mind kielégiteni a betevőket. Így a bukásnak természetszerűen be kellett következni, mert ilyen megrohanást még egy nagyobb intézet sem bírhatott volna ki. A leltározás különben folyamatban van s azt a bíróság megbízásából dr. Erbcsz Milán pancsevói királyi közjegyző végzi. Előreláthatólag a jövő hétig megállapítják, hogy mennyi a bank aktívája és passzívája. SSB®»»-«---------------------------------------ány, akit a szülei nem akartak hozzá adni, — hozzá a »komédiáshoz« —- de a leány utána szökött és boldog házaséletet élnek. — Gyerek? — Kilenc, de csak négy él, két fin, két leány. A‘gyei ekek erősek, mint a vas. Hja, kérem, az én fiaim — teszi hozzá büszkén és megmutatja a fényképüket — Mi lesz belőlük? — Orvos és mérnök. A likai erőcsoda a továbbiakban elmesélte, hogy hatalmas testi erejét anyjától örökölte, aki mellett ő csak nyápic macska. A szülei bosszú életűek voltak és ö se volt még beteg sohase — (amit sietve lekopogott az íróasztalomon.) Cája János A világ legerősebb emberével könnyű interjút csinálni. Tudja mit kell elmondani és mit nem. — Cája Jánossal, a csodás magyar birkózóval Budapesten a Beketow cirkuszban ismerkedtem meg. Ö fedezett fel. Én abban az időben nagyon tapasztalatlan voltam és míg a bohóc heti 40 koronát keresett — én a »program gyöngye« csak öt koronát kaptam. Akkor nem tudtam, mit érek. — Hogy fedezték fel? — Cája egyik leghatásosabb mutatványa az volt, amikor egyszerre kettétépett egy pakli kártyát. Én egy alkalommal odamentem hozzá és a szemei előtt kettétéptem három pakli kártyát egyszerre. Cája felfedezett és ő tanított meg a birkózás technikájára. Évek múlva Konstantinápolyban egy versenyen összetalálkoztunk, a mester és én, a tanítvány. Két órás küzdelem után eldöntetlenül végeztünk. Amerikai szereplése a legdusabb eseményekben. Jankó Matijevics Amerikában az u) Sámson nevet aranyérmeket és okleveleket kapott. Mutatványai óriási sikert és igen sok dollárt eredményeztek. A nagy amerikai sportlapok példaként állították a likai fiút az amerikai ifjúság elé és hasábos cikkeket közöltek erejéről és életmódjáról. Csárdás 450 kilóval A beszélgetés végén megkértem az erőmüvészt, hogy mondja el, miből áll mutatványa. — Hát — kezdte — 450 kiló súllyal a fogaim között csárdást táncolok, tizenhat milliméteres vasriidat a nyakam közé csavarok, pusztakézzel öt centiméteres deszkába szöget ütök és a fogammal kihúzom, de legnehezebb a tüdő mutatványom, amikor egy mély pohár fenekére - súlyos pénzdarabot helyezek és azt egyetlen lélekzettel kifuvom a pohárból és még sok egyéb érdekes dolog. (sz. e.) Visszhang és rektifikáció A Bácsmegijei Napló karácsonyi számának mindenütt nagy sikere volt Szeri-száma nincs a sok elismerő Írásnak, amelyekkel olvasóink lapunknak karácsonyi számát dicsérik..A sok magasztaló Írás közt akadt néhány - reklamáció is, de ezek se kifogásolják a szerkesztés lelkiismeretes gondját, — csak pár véletlen tévedést igazítanak helyre. Nyomdai hiba folytán például Bársony Istvánnak, a kitűnő Írónak portréja helyett egy egészen fiatalembernek arcképe került a f nyilatkozata mellé. A nagytekintélyű iró kedves közvetlenséggel tiltakozik ez elleti, s mi egyszetü helyreigazítás helyett egész levelét adjuk. Budapest, 1927. dec. 26. Nagyon tisztelt Szerkesztő ur! A »Bácsmegyei Napló« igen érdekes karácsonyt számát megkapom. Köszönöm. Élvezettel lapoztam végig. De velem egy kis malőr történt a lapban. T. i. a »Régi emberek a régi Szabadkáról« c'mii részben más valakinek az arcképét közölték. nem az enyémet. 73-ik évemben már aiigba lehet rám fogni, hogy busz vagyok, de hátha az az »ifjú« neheztel meg, aki az én nevemmel szerepel? Talán lehetne egy pár sorban jelezni ezt a tévedést. Ide mellékelem 70 éves koromban (ezelőtt 2 évvel) készült fényképemet. Kiváló tisztelettel Bársony István iró * Dr. Weszely Ödön egyetemi tanárnak, a nagynevű pedagógiai Írónak is akadt helyreigazítani válója. Tévedésből a pécsi tudomány-egyetem rektorának állítottuk öt, holott ezt a díszes címet és hivatalt ezidő szerint Vasváry Ferenc tanár tölti be. A sztaribecseji magyarság községpolitikai programja: a magyar nyelv használata a közgyűléseken, a munkanélküliség enyhítése és magyar nyelvet is beszélő tisztviselők Sztarlbecsejről jelentik: A sztaribecseji magyarság százas intézőbizottsága kedden délután öt órakor ülést tartott. Az ülésen, amelyen Színik Gyula intézőbizottsági elnök elnökölt, fontos községi ügyekkel foglalkoztak. Az első felszólaló dr. Balassa Pál tartománygyülési képviselő, a sztarbecseji független magyarság vezére volt, aki mindenekelőrt a tisztviselő és alkalmazotti választások ügyében beállott helyzettel foglalkozott. Mint ismeretes, a sztaribecseji képviselőtestület 1928. év január l-ével felmondott az összes községi tisztviselőknek és alkalmazottaknak abban a hiedelemben, hogy rövidesen megtarthatják a választásokat és igy január elsején az uj. választott tisztviselők és alkalmazottak már elfoglalják üj állásukat. Tekintve azonban, hogy a pályázati hirdetmény csak december hó 24-ikén jelent meg a tartományi hivatalos lapban és a választások ideje még bizonytalan, a felmondás folytán uz a helyzet állott be. hogy a régi alkalmazottak felmondása december 31-ikén lejár, uz újak ped g més ,Pincsinek megválasztva. A százas bizottság dr. Balassa indítványára elhatározta, hogy haladéktalanul eljár a községi elöljáróságnál. hogy a pályázatban meghatározott szánra tsztviselői kar maradion meg állásában addig, míg a megválasztandó uj tisztviselők állásba nem lépnek. A százas bizottság ezután két bizottságot választott a tisztviselők és alkalmazottak jelölése céljából. A tisztviselőjelölőbizdttságba beválasztották: Ssmik Gyulát. Csizofszky Istvánt, dr, Balassa Pált, Tihanyi Érnőt és P.iíez Imrét. Az alkalmazottakat jeínkábizottság tagjai lettek: dr. Zelency Miklós, Fetter Imre. Nikolt Ferenc, Tóth Elek, fiánál: Pál, Rí-' bár Pál. Berkes Mihály, Palotás István, Juhász Balázs, Erdélyi József, Janiga Sándor és Radies Mihály. Ugyanez a bizottság fogja felülvizsgálni, bogy a magyar pályázók biriák-e szóban és Írásban az államnyelvet és hogy szellemileg és testileg megfelelőek-e a szolgálatra. A bizottsági választás után Pénzes György a munkásság nevében arra kérte a százas bizottságot, hogy községi képviselői utján hasson oda. hogy a nagyszámú munkanélküli részére minél több munkaalkalmat sürgessenek ki az elöljáróságtól, mert a munkásság nagy része nagy nyomorban él. Pénzes szavaira Balassa Pál válaszolt és többféle módozatot sorolt fel, amelyek révén sikerülni fog a munkanélkülieket munkaalkalomhoz juttatni. Pénzes György, a munkásság vezetője bejelentette, hogy a magyar nyelv használatára vonatkozólag beadványt fog benyújtani a képviselőtestülethez, hogy a jegyzőkönyvet magyar nyélven is vezessék, továbbá, hogy a jegyző a tárgysorozatot magyar nyelven is ismertesse és hogy a közgyűlést vezető elnök a szavazásra tett kérdést magyar nyelven is mondja el. A százas bizottság tudomásul vette a bejelentést és utasította a képviselőtestületben helyet foglaló tagjait, hogy ezt az indítványt a közgyűlésen támogassák. A radikálisokkal lefolytatandó tárgyalások vezetésével és az egyezségek megkötésével a százas bizottság Színik Gyulát, Balassa Pált, dr. Galambos Ferencet. Pracner Bélát és Hanák Pált bizta meg. A százas bizottság egyben utasirótta, ezt a bizottságot, hogy a megállapodások közé a jpagvarság azt a kivánsácát is vegyék tel, hogy a megválasztandó szerb tisztviselők beszéljenek magvar il is. Az ülés este kilenc órakor ért véget. A világ leghatalmasabb izmai A likai hős, a világ legerősebb embere Szu~oticán — C'ö János volt a tanítómestere — Friss csárdást táncol 459 kilóval a v illán Szu oticán is hemutatkozik az erömnvész Mariján Matijévicsröl úgyis mint a likai hősről és úgyis mint a világ legerősebb emberéről már annyi komoly cikket összeírtak a világ lapjai, hogy amikor kinyitotta újságcikk gyűjteményét, szinte káprázott a szemem a rengeteg újság névtől: kezdve a Torbágy és vidéke cimii laptól a nagy amerikai sportlapokig, már minden lap beszámolt a világ legerősebb emberéről, kezdve születése percétől egészen a legutolsó szerepléséig, hogy hol, hogyan és mikép verte le a derék birkózókat, hány kilót emel aranyfogával és karjaival stb. Legalább ezer cikk és díszoklevél bizonyltja. hogy Matijevics' Mariján a világ legerősebb embere, az erő vitézségi érmei pedig egész héten láthatók voltak az egyik szuboíicai kelméi cég kirakaíáben. A likai hős hajókötél vastagságú hiuságidegaire — azt hiszem — nem tudnék hatni, ha ezeregyedszer megírnám, hogy 1877-ben Grucsac'oun (Lika vármegye) született és hét éves korában kikerült a világba, aztán itt siker, ott siker, itt győzött, ott győzött, végül eljött Szu- Dotlcára is. Egész más érzéseim voltak, amikor a likai hős leült velem szemközt az íróasztalhoz és amikor kezébe fogta az én sápadt, vékony ujjaimat. Az volt az érzésem, hogy a halál torkában vagyok: egy szorítás és ujjaim hegyén kiserked a vér. (Toldi Miklós is ezért produkálta az erejét.) De a világ legerősebb embere csak gyengéden ölelte át tenyeremet,, amely- egész szépén elbújt az övében. Bizonyos tisztelettel vártam erre az izomkolosszusra, aki barna bőrtáskával és kedves zavarral jött. A szeme szelíd volt, arca piros és a hangja suttogó. Valahogy máskép képzeltem el az ERŐS EMBERT. Olyan marconáinak, alacsony lapos homlokkal, kiálló pofacsontokkal, súlyos léptekkel, vastag dőrmögő hanggal. A likai hős inkább kedves, kövér, ötvenen felüli bácsinak látszott, csak a termete és a súlya (107 kg.) imponáló — az .izmokat eltakarta az eiegáns barna kabát. Kilenc gyerek apja Először iuiisz'aét dolgokat kérdeztem tőle: mit eszik, mennyit, mikor kel, mikor fekszik? Gyomor bajról nem panaszkodhat. Öt tányér levest eszik meg' kedvenc eiedele a sárgarépa főzelék. — Mennyit tudna ebből megenni? — Egy egész répaültetvényt — feleli é% mosolyog. Szinte csillog a szeme, miKor a sárgarépáról beszél. Elmondja, hogy a legegészségesebb eledel a sárgarépa és sámsoni ereiét egyenesen ennek köszönheti. A húst és édességet nem szereti, nem dohányzik és nem iszik alkoholt. (A répatermelőktől szubvenciót érdemel, viszont a mészárosok aligha adnak neki díszoklevelet.) Reggel korán kel, imádkozik és elvégzi, rendes tornagyakorlatát. — Miből áll ez? — Súlyemelésből. Egy-egy kezemben ötven kilós vasgömböt tartok ki. Családi kérdésekkel zaklatom, a »modern Sámson« szívesen beszél: Felesége pécsi származású zsidó le
