Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)

1927-12-29 / 358. szám

\ 1927 december 29.____________ . BÁC5MEGYEI NAPLÓ _______________________________5. oldal Laikus ember is építhet magának RÁDIÓT pontos rajzainkkal és könnyen érthető utasításainkkal KON RATH D. D. Subotica i 1531 K 'rje ingyenes ka 'alogusun ’cat 300 ábrával vagy 10 d'nirért az ezzel egybekötött rádiókönyvünket I I r Greyson asszonynak végleg nyoma veszett A Los Angeles és a h dihajók eredménytelenül abba­hagytok a kutatást — A Down uta aival egiyü t a ten­gerbe vés ett — Titokzatos szikratávirat a Dow írói tiltakozását fogja kifejezni és minden nekik nem tetsző határozat meghozata­lát obstnikciós beszédekkel próbálja megakadályozni. A tisztviselők megválasztása tekinte­tében különben Becskereken igen külö­nös a helyzet. A közigazgatási bíróság ugyanis egy esetből kifolyólag olyan határozatot hozott, hogy a tisztviselők megválasztásánál a képviselőtestület tag­jai kétharmadrészének jelen kell lenni. A közigazgatási bíróság eddig több vá­lasztást megsemmisített, mert a képvi­selők kétharmadrésze nem volt jelen. Minthogy pedig Becskereken az ellen­zéknek megközelítőleg sincs kétharmad többsége, a radikális-magyar blokk egy­szerű távolmaradásával mindenkor meg tudja akadályozni az uj tisztviselők jog­érvényes megválasztását és igy megvan a lehetősége, hogy a jelenlegi tisztvi­selői kar mindvégig a helyén maradhas­son. A szombati közgyűlés elé nagy ér­deklődéssel tekint Becskerek egész kö­zönsége nemcsak a várható izgalmak miatt, hanem azért is, mert lehetséges­nek tartják, hogy ezen a közgyűlésen végleg rendeződnek az erőviszonyok és a város ügye talán végül is békés me­derbe terelődik. Független demokrata körökből szerzett információk szerint a közgyűlésen meglepetések lesznek. A cservenkai rejtély Sikkasztott-e a község adóügyi jegyzője ? A Bdcsmegyei Napló közölte, hogy Cservenka községben nagyobb arányú sikkasztást fedeztek fel, amelyet Dev­csics Ivó adóügyi jegyző követeit cl. Erre a cikkre most a következő helyre­­igazítást küldték: Miután az Önök lapjában bárom cikk jelent meg a ervenkai sikkasztásról, me­lyekben az én nevem is szerepelt, a sajtó­­törvény értelmében kérem b. lapjukban a következőt közölni: I. Nem helyes az a megállapítás, hogy Crvenka községben sikkasztás fordult elő. 2. Nem áll, hogy Crvenka községe meg lenne károsítva. 3. Nem áll, hogy a (•bácskai tartomány lenne megkárosítva. A. Nem áll, hogy az állam lenne megká­rosítva. 5. Nem felel meg a valóságnak, [hogy a megrágalmazott Sztoja Györ­gyöt állásából tisztán azért bocsátották el, mert a sikkasztás nyilvánosságra ke­rült, hanem a ervenkai lakosság erélyes fellépése, Lukics Predrág főispán ur elő­terjesztése és a belügyminisztérium ál­lamvédelmi ügyosztályának kategorikus követelése folytán bocsáttatott el a szol­gálatából azzal, hegy semmiféle nyilvá­nos szolgálatba többé föl nem vehető. Állítólag a ervenkai cukorgyárat és né­hány ervenkai családot károsította meg a volt adóügyi aljegyző, Devcsics Ivó. A cukorgyár és ezek a családok nem al­kotják az egész községet, sem a bácskai tartományt, még kevésbbé az államot. Ezek magánszemélyek és adófizetők. Nagy kérdés, hogy ezek tényleg kárcsul­­tak-e és hogy őket Devcsics Ivó kihasz­nálta-e?! Az egész ügyet a nyilvánosság előtt borzasztó szinben tüntették fel, ho­lott magában a faluban, ahol az eset tör­tént, nem igen veszik komolyan až ügyet. Fennáll egy megdönthetetlen tény, mely az egész nyilvánosság előtt isme­retes. Már néhány hónapja folyik az el­keseredett harc a községi választások körül. Ez a küzdelem a községet két tá­borra osztotta. Az egyik tábort alkotja a nép (német-szerb) osztályokra való te­kintet nélkül és a magasabb politikától mentesen; a másik tábort alkotják a cu­korgyár és néhány család, akik között a Devcsics által károsultak is vannak, egv politikai párt vezetőségével együtt. Ezt a tényt és egyéb körülményeket egybevetve megállapítható, hogy az egész skkasztási ügyet csak felfújták a nyilvánosság előtt és hogy emögött egy külön cél rejlik. Az egész faluban az a meggyőződés uralkodik, hogy Devcsics csak eszköz volt ennek a külön célnak az elérésére. Kiváló tisztelettel Bogdanovics Luka A nénziárrácsnál vagyunk leginkább kitéve a fertőzés veszélyé­nek. A kellemesizü Dr. WAN3«!U."é> ,mi/3 ' ANACOT PAmÚK ilyen esetben is biztos védelmet nyaltának Newyorkból jelentik: A Los Angeles kormányozható léghajó, amelyet Grey­­son asszony repülőgépének felkutatásá­ra küldtek ki, több rádiójelentést adott le. A washingtoni tengerészeti kormány­nak jelentése szerint a Los Angelesnak a kutatást abba kellett hagyma, mert az céltalan és a léghajó visszafelé indult. A tenger egyébként nyugodt, a vihar elcsendesedett. Azok a hajóskapitányok, akikkel a Los Angelesről rádió utján érintkezésbe lehetett lépni, kivétel nélkül azt mond­ják, hogy péntek éjjel, amikor a Down elindult, Newfoundland magasságában és különösen Sable Island tájékán olyan hatalmas vihar dühöngött, hogy egy vizirepülögép, ha kény­telen volt leszáilni a tenger felszí­nére, nem sokáig tarthatta fenn magát és minden bizonnyal elsü­­lyedt. A két amerikai torpedóromboló és a kanadai kormány által kiküldött gőzös, amelyeket a Down felkutatására rcndel-Berlin, december hó. Az ünnepekre kirukkoltak a premier­mozik a nagy szenzációkkal. Ezt a meg­határozást, hogy szenzáció, természete­sen viszonylagosan kell érteni: a kará­csonyi szenzációk csak az eddig bemu­tatott .slágerekéhez képest Jelentenek szenzációt, önmagukban véve azonban — kevés kivétellel — éppoly silányságok, mint aminőkkel eddig szórakoztatták a filmgyárak a meglepően türelmes mozi­­publikumot. A kivételek közé tartozik Mary Pick­­lord idei első filmje, »A boltilány«, amit a Capitol mutat be. A darab szüzséje semmiség: a szőke Mary ezúttal eláru­­sitólány egy nagy áruházban és szerel­mes a tulajdonos fiába, akiről nem tudja, hogy kicsoda, és a végén egymáséi, lesz­nek. Mindez nem fontos. Az se, hogy a rendezés meglehetősen színtelen. Az se, hogy Mary Pickíord nem tartozik a nagy színésznők közé. De gyönyörűség látni, olyan bájos. Bernhard Shawnak igaza van, a Pickford-filmeknek nem szabadna a szokásos happy end-del vég­ződni. mert az embernek direkt rosszul esik, hogy a szemeláítára megcsókolja egy más férfi ezt a drága nőt. Az már ráadás, hogy Mary Pickfordnak humo­ra is van és a néző végigneveti azt a két órát, nmig a darab lepereg. A Gloria-Palast nagy szenzációja, »A kinai pnpagály« már nem szerzett ilyen maradéktalan élvezetet a publikumnak, pedig több művészet és több akarás van tek ki, fáradozásaikat szintén abba­hagyták, mert minden további kutatás céltalannak látszik és bizonyosra veszik, hogy Greyson asszony és utitársai a tengerbe vesztek, Amerikában nagy izgalmat kelt a bátor pilótanő katasztrófája. Újabb newyorki jelentés szerint az Anglo-American kábeltársaság Harbour Gracc-hez közeli Hearts Content állo­másának táviróhivatainoka jelenti, hogy rádióján szikratáviratot fogott fel ezzel a szöveggel: »Hol vagyunk? Jelöljétek meg! Tájékoztassatok, Down.« Minthogy egy másik rádióállomás sem fogott fel hasonló szikratáviratot, egye­lőre nem tudni, hogy az csakugyan a Downtől származik-c, vagy valamelyik könnyelmű rádióamatőrtől, aki ezzel zavart akart kelteni. A túviróhivatalnok szerint a szikrajelzés félórán át megis­métlődött. hangos és tiszta volt. tehát a Downnak egész közel kellett lennie a parthoz. benne. Ezt a rosszulsikerült amerikai da­rabot egy igen tehetséges német rende­ző, Paul Leni csinálta, aki festőből lett filmrendező és minden igyekezetét a nia­­gatervezte díszletekbe fekteti. Filmjei­nek a dekorációi sokszor csodálatosak is, a felvételek gyönyörűek, a színészi játék ezekben a darabokban mindig igen érdekesen — festői szempontból — stili­zált és a Leni-filmek mégis egymásután akkorákat buknak, hogy csak úgy puf­fan. Miért? Mert I.eni tehetetlenül buta, sablonos, ócska bűnügyi regényeket fil­­mesit meg (valószínűleg nem a saját jó­szántából) és a közönség már túl van azon, hogy az elveszett gyöngynyakék miatt másfél óra hosszat izgulni tudjon. A filmet mégis érdemes megnézni egy kinai színész miatt, Hso-fin a neve, aki »A Bagdadi tolvajában a mongol ki­rályt játszotta. Nagyszerű alakítás, tele eredeti humorral. Nem is egy, de mindjárt két hatalmas bukással ajándékozta meg a kriszkindli a német filmemberek közt igen előkelő pozíciót betöltő Balázs Bélát. Azt a re­nomét. amit — különben meglehetősen felületes — filmesztétikájával szerzett magának, már a darabirás terén eddig elért félsikerei sem támogatták túlságo­san alá, mostani kettős bukása azonban végleg lerombolta. »A főnyeremény« cí­mű darabja oly rosszul sikerült, hogy egy kültelki másodhetes moziban mutat­ták be és maga Balázs Béla körlevelet intézett a kritikusokhoz ? bemutató előtt. hogy nem vállal felelősséget a darabért, mert tudta nélkül átdolgozták. Másik, vigjátéka, aminek »1 + 1—3« a cime, már: egy kisebb premier-moziban került szin-; re. mint kisérödarab egy amerikai film; mellett. A sorsa ezzel meg is volt pecsé-, telve, mert a berlini premier-mozik soha> nem adnak két darabot egy este s a ki­sebb mozik is csak akkor, ha a lekötött: darab, olyan rossz, hogy okvetlenül men-i teni kell egy másikkal. A kritikusok eny-. he gúnnyal állapították meg, hogy Ba­lázs Bélának ezt a darabját is valószínű­leg átírták a háta mögött. Tekintve azon­ban, hogy a bemutató előtt álló uj Berg­­ner-darab szüzséjét is 5 irta s annak, mint minden Bergner-darabnak nagy si­kere lesz. Balázs egész biztosan vissza fogja nyerni régi reputációját. Gyengén sikerült az Ufa Theater Kur­­fiirstendamm-ban bemutatott Eichberg­­film, az »Eheferien« is. Csupa rég elkop­tatott ötlet... — ötlet? — a legalkalmat­lanabb személy (az anyós) a legalkat­­matlanabb időben (amikor az ember épp leveti nadrágját) a legalkalmatlanabb helyre (a férj egy idegen nő ágya szé-í lén ül) betoppan és ebből a félreértésből szokványos bonyodalmak keletkeznek. Lilian Harvey nagyon szép és ügyes, kár, hogy mindig ilyen képtelenül unal­mas vigiátékokban kell felépnie. Minden második amerikai - filmszínész Dongles Fairbanks-ot utánozza. A Mo­­zartvaal-ban egy »Galgenhochzeit« cimi! úgynevezett drámát adnak, amely XIII. Lajos udvarában játszódik és ebben John Gilbert, a »Big Parade«főhőse végigcsi­nálja ugyanazokat a kunsztokat. amiket Fairbanks szokott, úgy felszalad egy várkastélyfalán a toronyig, mintha a fal nem is függőleges, hanem vízszintes len­ne... (mit tesz isten, a felvételeknél csákányán vízszintes és a felvevőgén szintén vizszc.ntcsen van fölötte elhelyez­ve. úgy hogy a néző illúziója tökéletes a fal függőleges voltáról.) Egyik torony­ból átugrik a másikba, egyszerre vív hat emberrel s mikor pengéje eltörik, to. vább vív a kardmarkolattal. Ó. édes ro­mantika ... A rendezésben nehéz felis­merni annak a King Vidornak a kezét, aki a »Bis Parade«-ot rendezte. Ha az amerikai filmszüzsék csak meg­közelítően olyan jók lennének, mint tech­nikai eszközeik, a rendezés, vagy színé­szeik, — (nem a színésznőik, azok csak csinos bábuk) — akkor az amerikai film­ipar tökéleteset tudna produkálni. Ezt jut­tatja az ember eszébe Lon Chaney uj filmje, a »Brand im Ostein is, ami az Ufa Palast am Zoo-ban fut. Chaney egyszer játszott egy filmet, amiben ő volt az erőszakos, vad, gonosz ember, akiről csak a darab végén derült ki, hogy alapjában véve aranyszívű, csak titkolta, hogy nehezebb legyen kitalálni. Ennek a régi filmnek nagy sikere volt, azóta minden darabját erre a receptre írják. A mostani is ugyanaz habbal: egy rád és goromba tengerész-sergeantot' ba szerelmes, mint egyik alantasa, akihez emiatt fokozottan vad és gorombái annyi­ra vad és goromba, hogy aki nála vadabb és gorombább, az már csal. De ez nem akadályozza meg benne, hogy a darab, végén meg ne mentse vetélytársa életét, aki erre nőül veszi az ápolónőt, mire a vad és goromba sergeantnak — akiről ekkor kiderül, hogy titokban tescheni ura­dalmi teavajból van a szive — megha­tottságában kicsordul szeméből a könny. Chaney csodálatosan játszik, jóságból és brutalitásból összerakott mosolya felejt­hetetlen és érthetővé, sőt mcgbocsátha­­tóvá teszi, hogy ilyen giccses darabokat imák számára. Az Ufa Theater Friedrichstrasse két darabbal is dokumentálja azt az igaz­ságot, hogy az amerikaiak, ha egyszer rosszat csinálnak, akkor az nagyon rósz. Nehéz eldönteni, hogy a »Zimmer Nro. 13.« és »Die Grosstadt lockt« című fércelmények közül melyik a csapni­valóbb. Váratlanul nagy sikere van egy uj orosz filmnek, ami nem tartozik pedig a Goskino reprezentáns attrakciói közé s ehhez képest egy kis. eldugott mozi­ban került bemutatóra. »A negyvenedik« a darab cime. A Vörös Hadsereg egyik nökatonája, aki úgy harcol a fronton, mint a férfiak, az ütközetek során negy­ven embert lő le összesen, a negyven­­egyediket elhibázza. Ez a negyven­­egyedik azonban foglyul esik. A foglyo­kat hajón szállítják el s a harcias nő» A berlini mozik karácsonya Premier-sorozat az ünnepi filmhéten

Next

/
Oldalképek
Tartalom