Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)

1927-12-29 / 358. szám

PoStarina plaćena u got óvóra 16 OLDAL * ARA 1 */2 DINAR BAGSMEGYEI NAPLÓ XXVI1L évfolyam. Szubotica, 1927. Csütörtök, december 29. 358. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10* 8—52, 370. Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyv osztály, Szubotica Mejt Jelenik mindennap reggel, öuoep után és hétfőn Is. előnyét...! ár negyedevrs 165 djn. 2maj jovin trg. 3. (Minerva palota) A miniszterelnök szavai Tovább rezegnek bennünk azok a szavak, melyeket az SHS király­ság miniszterelnöke a Bdcsmegyei Napló karácsonyi számának homlo­kára irt. Azért küzdünk, hogy a népek kö­zött baráti és testvéri viszonyt te­remtsünk — mondotta a miniszter­­elnök. Ennél szebb, nemesebb sza­vakba nem lehet foglalni sem belpo­litikai programot, sem külpolitikai feladatot. Ha a politika művészet, ha a politi­kai meggyőződés rendelkezhetik a vallás dogmájának megrendithetet­­lenségével, ez a cél. ez a feladat valóban nem méltatlan se művészet­hez, se hithez. Ennél üdvözítőbb hite politikusnak nem lehet s ez a hit an­nál is magasztosabb. mert nem a hívőt, de a kormányzottakat üdvö­zíti. A kor. melyben élűn, a történelem, melynek szerencsétlen kortársai va­gyunk, nem kényeztetett el szár­nyaló gondolatokkal, zengő igékkel, csipkebokrokat felgyújtó hittel. Ami prófécia világítja meg szűkülő ös­­ivényeinket, az is összeomlást, ha­nyatlást, szétrohadást jövendöl. Mintha az európai kultúra eljutott volna enyészetének végzetéig. Hogy csak az európai civilizációt fenye­geti-e a babiloni sors, vagy a fehér fajnak fejeződik-e be történelmi missziója s az egész faj kénytelen lesz-e átadni helyét erősebb, élet­képesebb, missziósabb népnek, ki tudna erre meggyőződéssel felelni a sirgödör szélén. Ez a kor csak a rombolás jelszavainak volt kiröpitő fészke. Az idők méhéből csak kese­lyük röppentek ki. Nem is a mi külön fátumunk, hogy meleg szavak nem cirógattak még bennünket. Ki kellett magát tombol­nia annak a mentalitásnak, mely a cselekvés programját adta azoknak is, akiknek gondolatokat nem adha­tott. Politikai programjuk a hajrá! volt. Hajrá! béke és hajrá! nyuga­lom. hajrá! munka és hajrá! terme­lés, hajrá! iskola és hajrá! kultúra. Nemcsak a mi életünk, a hajszo­lok élete is meghafszolttá vált. Mind­nyájan megfizettünk az eltemetett időkért. Megértünk és megkomo­­lyodíunk s most tudjuk csak meg­érteni s megértve megbecsülni, mi az, amikor a hatalom birtoka test­véri és baráti egyetértést hirdet. A miniszterelnök programja va­lóban karácsonyi, szavai méltóak voltak a leggloriózusabb ünnephez. Béke, egyetértés, testvériség ölelje össze a nyelv, származás, faj, fog­lalkozás. a bőr színének szétválasz­­tottjait. Pacifikálni kell minden gyű­löletet. mely árkot mélyít a sik föl­dön s vermet ás a pázsit alatt. Briand életének érdekes epizódja­ként meséli el, hogy amikor egy al­kalommal halálra fáradtan tért visz­­sza lakásába kimerülve azokban a tárgyalásokban, melyek a német nép által szolgáltatandó biztonságra s a francia népnek megszerzendő ga­ranciákra vonatkoztak, otthon egyik barátja várt már reá. Briand jól tud­ta, hogy a rávárakozó barátja kitűnő zenész, művésze a zongorának. A miniszterelnök úgy érezte, hogy csak a zene tudna most neki pihe­nést adni. Megkérte barátját, hogy játsza el a Walkürök utolsó felvo­nását. S a nagy francia politikus, aki a német néppel szemben meg akarta szerezni a francia nép nyu­galmát s a német szellem bilincsbe­­verésével akart nemzetének garan­ciákat szerezni, a germán művészet, a germán faji szellem legnagyobbra nőtt reprezentánsának művészi al­kotásában keresett enyhületet és pihenést. Nem tud úgy érdek szétválaszta­ni, hogy a művészet össze ne terel­hessen. Nem lehetnek olyan ellenté­tek, amik felett ne tudna győzedel­meskedni a békevágy. Talán csak azért kellett ez a sok rombolás, pa­rázs és hamu. hogy kilúgozza a vért a földből s alkalmassá tegye az ui idők fundamentuma számára a harc­mezőt is. Az uj idők számára, mely békét és testvériséget teremt s mely­nek jövetelét hirdeti, ígéri s bizo­nyára sietteti is a miniszterelnök karácsonyi cikke. A SZÁZESZTENDŐS MATICA: ERŐS VÁRA A VAJDASÁGNAK A király résztvesz a noviszadi Szerb Matica cenfenaáriumi ünnepségén — Az egész országból és külföldről többszáz vendég sereglett Noviszadra Hat pesti szerb kereskedő és egy noviszadi doktorandus jogász 1826. február 26-ikán Budapesten megalapítot­ták a Matica Szrpszka-t. Elnöke a no­viszadi jogász, Hadzslcs Jován lett és egyedüli kimondott célja az uj intéz­ménynek az volt, hogy tovább is fenn­tartsa és megjelentesse Magarasevics Györgye folyóiratát, az egy évvel előbb megindult Szrpszka Letopisz-t. Száz év alatt azután a magyarorszá­gi szerbségnek a Matica és a Letopisz körül tömörült minden kulturális ereje, ide vezettek sokszor a kialakuló és iz­mosodó szerb polgárság politikai moz­galmának, gazdasági akciójának szálai. A Matica volt 1918-ig a centrális álló­csillagzata mindannak, amit összefog­lalva szerb nemzeti törekvésnek nevez­nek. A békés kulturmunkára szánt, a jó­módú kereskedők, tisztviselők és más intellektuelek, jótékony alapítók támo­gatására épített szolid intézmény a kor­mányzati viszonyokhoz képest harcok­ra is kényszerült. Már a megalapítás­nál megnyilvánult az államhatalommal való autagonizmus abban, hogy alap­szabályok nélkül, csaknem illegálisan kezdte működését és később mindunta­lan akadályokba ütközött, a megsem­misítés fenyegető árnyéka kisérte. Bécs szolgái gyanakvó rosszindulattal néz­ték. Az 1848-as forradalomban, március 17-ikén a szabadságharcos szellemű szerb ifjúság lelkesedése a Maticát is megmozgatta és innen indultak a Nem­zeti Muzeum elé az ország szerbségé­nek küldöttei, tizenhét pontban állítva fel a szerbek követeléseit. Találkozott ekkor a magyar és a szerb szabadság­­vágy és a Bécs elleni közös lázadás. A Bach-korszakban egyformán érezték az elnyomást a szerbek és a magyarok. Protmann, a rendőrség feje, aki a ma­gyar Akadémiát is üldözte, a' szerbek akadémiája, a Matica ellen is közigaz­gatási zaklatásokkal fordult. A szerb-magyar együttérzésnek ké­sőbb is a Matica adott néhányszor ki­fejezést. Kiadásában jelent meg Arany János Toldi-jának szerb fordítása és itt forditgatta Zmaj-Jovanovics Jovan, a Matica tisztviselője, a nagy szerb költő, Arany, Petőfi és Madách mü­veit. Noviszadi korszakát (1864-ben helyez­ték át a Maticát Noviszadra) a gazdag kulturális termőmunka jellemzi. Köny­vek garmadája, népies oktató-füzetek tömege, folyóiratok, köztük a rendsze­resen megjelenő, legelső szerb folyóirat, a Letopisz, nevelték, lelkesítették, mű­velték a vajdasági szerb népet, sőt az egész jugoszlávságot. Körülötte csopor­tosultak a szerbség nagy fial, irók, po­litikusok, költők, a társadalom büszke­ségei, Ahány nagy név: Tekelija (Tö­köli) Száva, Miletics Szvetozár, Polit Mihály, Zmaj-Jovanovics, Szubotics Jo­van, Kosztics Láza, Musicki, Safarik, Osztojics Tihomir és még sokan a Vaj­daság nagyjai: mlndannyioknak volt szoros vonatkozása a Matlcához: alapi­tói, mecénásai, támogatói, vagy támo­gatottjai, szülői, vagy fiai voltak. A vajdasági szerb népnek száz éven át a Matica volt a gondozója, tanítója, erős vára. S a Matica ma is ennek az or­szágrésznek legfőbb erőssége. Őfelségét fényes fogadtatásban részesítik Noviszadról jelentik: A centennirfu­­mi ünnepségek fényét nagyban emeli, hogy őfelsége Ale.kszandar király is megjelenik ez alkalommal a szerb At­hén falai között. A király most először jön hivatalosan Noviszadra és ezzel is igazolja, hogy a Matica centennáriuma az egész ország ünnepe. A király csütörtökön reggel kilenc órakor udvari vonattal érkezik Novi­szadra. Kíséretében Hadzsics hadügy­miniszter és az udvari marsali hivatal több főtisztje lesz. A pályaudvart ez al­kalommal a város lobogókkal, drapé­riákkal és szőnyegekkel díszítette fel. Dokics Gyúró tábornok, hadseregpa­rancsnok, dr. Kamanudi Koszta közok­tatásügyi miniszter, Lukics Predrag tar­tományi főispán, dr. Borota Braniszláv polgármester, Mihaldzsics Sztanoje fő­kapitány, Vrhovac Radivoj vezetésével a Matica küldöttsége várják a királyt a pályaudvaron és Lukics Predrag fő­ispán fogja az üdvözlőbeszédet monda­ni. őfelsége az elsőosztályu várótermen át jut a pályaudvar előtti térre, ahol kíséretével autóba száll és a Nemzeti Színházhoz hajt. Az uccák gyönyörű zászlódiszben úsznak, a Vasut-uccán és az Alekszandar király-uccán pedig különö­sen szép a díszítés. A íőpostától a Ma­­ticáig tengernyi kis lobogó lebeg az út­test felett, a Mária királyné-szálló ka­puja előtt díszes diadalkaput emeltek és a városháza is ünnepi köntöst öltött. Hatalmas transzparenseket helyeztek el a városháza főhomlokzat oldalán, ame­lyek szerda este tündöklő fényben ra­gyogtak. A Nemzeti Színházban a föld­szintes proscenium páholyt alakították át udvari páhollyá, úgyhogy azt két részre osztották, az egyik elegáns sza­lonná változott, mig a másik délszaki növényekkel van feldiszitve. Amikor őfelsége a páholyba lép, a gimnázium ének- és zenekara a nemzeti himnusszal fogadja, amelynek elhang­zása után kezdetét veszi az ünnepi aka­démia. Vrhovac Radivoj, a Matica el­nöke üdvözli majd a királyt és elmond­ja ünnepi megnyitó beszédét. Utána dr. Radojcsics Nikola egyetemi tanár »Szláv kulturegyüttmüködés« címmel tart elő­adást, majd az elnök beszámol a szláv kultúrintézmények szerdai értekezleté­ről. Azután az országos kiküldöttek üd­­vözlik a Maticát jubileuma alkalmából.' őfelsége az előadás után kíséretével visszatér a pályaudvarra, különvonatán fogyasztja el ebédjét és visszatér a fő­városba. Szerdán kora reggeltől késő éjjelig minden vonattal tömegesen érkeztek vendégek. Reggel érkezett meg a szara­jevói Gajret küldöttsége, Seba beogradi csehszlovák követ, este érkeztek meg dr. Kumanudi Koszta közoktatásügyi miniszter, dr. Ribdr Iván, dr. Setyerov Szlavkó nemzetgyűlési képviselők, to­vábbá Beograd, Ljubljana, Zagreb, Sza­rajevó, Szplit, Mosztar, Dubrovnik, Nis, Sabac, Valjevó és a vajdasági városok küldöttei. Megérkezett már Sztankovics Szvetozár földművelésügyi miniszter is, aki alelnöke a Maticának, továbbá Ro­­dics Rafael érsek, dr. Loncsár Dragu­­tin ljubljanai egyetemi tanár, a szlovén Matica küldöttje, dr. Radojcsics Nikola és dr. Ilopnik Ferenc ljubljanai egyete­mi tanárok, Grgyics Vaszilije, a sza­rajevói Proszveta képviselője, Krzma­­novics Koszta szarajevói kulturinspektor, Hromics Alija és Kukics IJomid, a Gaj­ret muzulmán kulturegylct delegátusai. Ezenkívül Szkopljéből Kosztics Mita egyetemi tanár érkezett, a zagrebi Hor­­vát Maticát pedig dr. Bazala Albert el­nök, egyetemi tanár, dr. Jelacsics Fe­renc és dr. Várnák Vladimir képviselik. A vallásügyi minisztérium kiküldöttje dr. Rebarc Hasszán, a muzulmán ügy­osztály főnöke, egyúttal a beogradi Gaj­ret egyesületet is képviseli. A szerdai napon megérkezett már Noviszadra a királyi udvar főmarsallja, Dimitrijevics tábornok. Csehszlovákiából szintén számos ven­dég jött a centennáriumi ünnepségre: Indirka Jan miniszteri tanácsos helyette­síti dr. Hodzsa Milán földmivelésiigyí minisztert, itt van dr. Weingart Milos egyetemi tanár, aki a prágai, brünni és pozsonyi egyetemnek, a csehszlovák Akadémia és a cseh Matica nevében üd­vözli a noviszadi Maticát, továbbá dr. Haprstek Vadav a csehszlovák művész-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom