Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)
1927-12-28 / 357. szám
4. oWal BXCSMEGYEI NAPLÓ 1927 december 28 Genf, Moszkva és az egyház Az orosz forradalom olyan mint a fogfájás — A bolsevizmust csak az egyház mentheti meg Beszélgetésem Dlmitrij Merezs' ovszkijjaf, a világhírű regényíróvá — A Bácsmegyei Napló külön tudósitójától — Merezskovszkij a Leonar, do da Vinci s több hires regény szerzőjét Paris inellett auteuli villájában kereste fel tudósítónk, hogy az orosz helyzetről beszéljen vele. A viághirü iró a következőket mondta: Önök európaiak, a forradalmat rövid és heves láznak képzelik, de Oroszországban a forradalom inkább olyan — mint a fogfájás. Unalmas, változatlan kin. Ez nem ismer Thermidort, vagy ha ,igen, fájdalmasabbat és lassabbat, mint önök képzelik. Még korántsem jutottunk el odáig! (Ámbár ki beszélhetne te'jcs bizonyossággal: az Anti Krisztus országában a lehetőségek már nem ismernek korlátokat!) A bolsevizmus megszűnését nem remélhetjük belső változásoktól, mint aminő Stalin és Troczki harca. Aki ilyet remél, a bolsevizmus lényegét nem ismeri. A bolseviki-országban nincs evolúció: a bolsevizmus a semmi vallása. (Le religion du néant.) A Semmi birodalma az ő országuk. A Semmi idealistái ők: de a Semmi nem fejlődik és nem változik így a legújabb események sem jelentei nek változást. Ha, teszem azt, Troczki volna a Stalin helyén, akkor ö tenné ugyanazt és talán Stalin lenne az oppozició. Jól különböztessük meg, nem 'lázadás, vagy forradalom, ellenzék csupán, aminö minden országban van. Ellenzék földalatti nyomdákkal és bérgyilkosokkal — mert a bolsevikik birodalmában az ellenzék formája ez. Nem igaz az, hogy bármely bolsevik! vezér lemondott volna a világforradalom álmáról: hisz ez a bolsevizmus egyetlen ethikai tartalma! A kommunizmus nem igazi ideál nekik, hanem puszta jelszó, annál több nem is volt soha Ami alatta rejtőzik: a világforrada'orr. eszeveszett várása, a nagy káoszé melyben a keresztény kultúra elsülyed és az ő diktátorkodásuk világuralomra jut. Egész külpolitikájuk ez az imádkozás a vildgforradalom után. Stalin talán Troczki-nál is tisztábban látja, hogy a világiorradaiom csak egy európai háború kapcsán következhetik cl. Ezért a bolsevikik a háborúra dolgoznak. Nem az ő háborújukra: A mienkre! Ezért a nagy német-barátkozás. Ezért mentek cl nagy szavakkal a leszerelési konferenciára Genfbe is. össze akarják veszíteni a némettel a franciát. Ennyi az egész. Briand megpróbálta széttörni a német-orosz szövetség világfojtogató gyűrűjét. Nem sikerült neki. Anglia egy tisztánlátó pillanatában elvágta Moszkvával az összeköttetést és kezdte belátni, hogy a bolseviekkel .halálos minden érintkezés. — (Fertőző kór a bolsevizmus, a háború szülte meg és Európa testének leggyöngébb, tehát legfogényabb pontját, Oroszországot támadta meg először. De minden érint . kezás tovább viszi a kór csiráit. Ha ki' robban egy uj háború, akkor a háborúfoganta kór elhatalmasodik ez újabb háború folyamán az egész világ fölött.) — Ezt akarják ők. A háborút. Így mentek Genfbe is, iiogy propagálhassák a genfi tribünről betegségüket az egész világ felé. Az angol példa nem talált követőkre. Vak a világ. Vétek volt a bol sevieket Genfbe ereszteni! Konyha Genf. Egy világ számára főznek ott furcsa ebédeket. Talán piszkos konyha és nem mindig frissek az élelmiszerei. Talán feldöntik néha a sót és elpaprikázzák a tortát. De most, hogy odahívták a bo'.sevikiket a szakácsok közé: mérget hintettek minden ételbe! Nem, ne reméljék, hogy a bolsevizmus enyhül, vagy változik. Maszk minden: Troczki és Stalin harca — (még ha nekik maguknak valóban őszinte is) — maszk a Ncp és a Neontp, maszk minden engedmény és koncessziszió, a világháborúért üvöltőnek ők a holdhoz, mint éjszakákon dzsungel vadjai és hu kitör majd a világvész, akkor íelszabadul a pokol és végiguvargal a földgömbön a bolsevikik pestise. A? apokalyptikus lovas. Hol lesz akkor Nép, Neonep, koncesszió?! Hat éve, mióta kiszabadultam a rettenetek házából, kiáltom Európa fülébe: »Ébredj!« Síkosra koptattam minden kii szöböket és agg lábaim végigszédcleg teli minden lépcsőkön. Véresre vertem ökleimet kapukon, mik siketebbek maradtak, mint a fal. A pápához mentem és láttam a bíborosokat, hogy poharat ürítettek a bolsevista Ar.tikrisztus dicséretére: torkonragadtam Wells-et, első vendéget Moszkva kannibáli lakomáján; állottam Herriot előszobáiban, mikor ünnepélyesen felvette a bolsevizmust Európa szabad nemzetei közé, eljutottam Fritjof Nansen-ig, aki harminc dénáron vette meg a volgai koncessziót és ártatlan oroszok vérén. Már úgy hallik meggyötört hangom, mint beszögezett koporsóból, töredezve és megkopva csupán és meg fogok fulladni közönyötökben, mint társaim Moszkvában a cseka parafával kárpitozott halálfülkéjében!« — Szóval Ön úgy látja, hogy a bolsevikik kivárják a következő háborús bonyodalmat. mint lappangó kór, mely vár a test legelső gvöngeségére, hogv kitörjön? — kérdeztem. — Az egyetlen menedék ellenük eszerint a magunk boldogulásának, a magunk egészségének ápolása? »Igen. Egységes, békés, kulturális Európa, vagy bolseviki világveszedelem!« — bólintott Mereskovszki. — És ha Ön, mint mondta, nem remél változást Oroszország belső fejlődésétől, nem ismer külső erőt sem, mely a bolseviki tant megdöntheti? »De ismerek« — felelte a nagy látó. A bolsevizmus Rasputin megöletésével vette kezdetét. Az egyház tövében szü letett, egyedül ott lehet meghalnia. Ha feltámad az igazi egyház, az igazi Hit: a bolsevizmus eloorlik. Az Antikí isztust csak Krisztus győzheti le! És az egyház él. Él minden üldözés dacára magában Oroszországban is. A kereszténység még nem érte el teljes kifejlődését. A keresztény eszme végső és igazi kiteljesedése még a jövő ben van és azt Oroszország fogja az emberiségnek megadni. Oroszországban most ébred az igazi, a nagy Hit. Oroszország telve van hittel. A bolsevizmus fátylat borított az orosz rónák fölé és nehéz átlátni ezen a fátyolon. De én látom az igazi Oroszországot, a Hit Oroszországát a fátyol mögött! És ez az uj hit. melyet az igazi, a harmadik Moszkva fog az emberiségnek megadni, egy kollektiv keresztény Ht leszen: Nem egyház; a minden ember hite! ... Zugó eső verte az ablakot. Friss hideget hozott magával az érkező iró Szlobin; Mereskovsky barátja és titkára. Mereskovszky szokott udvariassággal az ajtóig kisért. Hogy a bucsuzásnál jól megnéztem: Valójában alig öreg. Az ő öregsége valahogyan nem kor és kifáradíság. inkább valami megmagyarázhatatlan földrenyomó bu, tr.eiv a nagy irót a valóságnál öregebbnek láttatja. És hirtelen egy régi mondására gondolok: »Mi, oroszok, a száműzetésben is lankadatlanul hordjuk a keresztet. Csak egyik vádunkról a másikra vetettük át, mikor átléptük az orosz határt.« Benedek Károly A kés elő szerelem Evyixri börtönre ítélték a rcdonovácl v rés dráma hősét Szerbiába, ahol A szuboticai törvényszéken szombaton érdekes bűnügyet tárgyalt Pavlovics István törvényszéki elnök büntető taná csa. A vádlottak padján Makszimovics Bogoszáv huszonnégyéves szerbiai születésű vasúti fékező ült. aki ez év szeptember 15-ikéri konyhakéssel összeszur-, kálta a vele közös háztartásban élő Szekii’ics Erzsébet szuboticai varrónőt. Makszimovics Bogoszláv vasúti fékező egy kis szobában együtt élt Szekulics Erzsébettel és alig egy heti együttlét után a férfi azt vette észre, hogy az asszony elhidegült tőle. A férfi elhagyta a házat, de néhány napi távoliét után visszatért, amikor azután megtörtént a véres leszámolás. Makszimovics több késszurást ejtett az asszonyon. A vérengzés után Makszimovics elfutott, bement a vasúti rendőrségre és ott jelentette, hogy megölte a feleségét. A szombati tárgyaláson a vádat Mák szimovics Szvetiszláv államügyész, az ügyészség vezetője képviselte, a védelmet Belies Radivoj dr. látta el. A vádlottat fegyveres börtönőr vezette be a terembe. Amikor az elnök közölte vele; hogy előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölési kísérlet bűntettével van vádolva, azt felelte, hogy a vádat megértette és bűnösnek érzi magát, de csak annyiban, hogy önbíráskodást hajtott végre. Az e'nök megkérdezte tőle, hogyan érti ezt az önbíráskodást, mire igy szólt: — Csak abban vagyok bűnös, bogy a hűtlen asszony felett magam bíráskodtam. Nem birtam magam türtőztetni, de nem volt szándékom őt megölni. Elnök: És miért tette ezt? Vádlott: Elvesztettem az eszemet és a lelkemet. Elnök: Mikor ismerkedett meg a nővel? Vádlott: Ez év augusztus 15-ikén. Amikor megismerkedtem vele. Csókán teijesitettem szolgálatot a vasúti állomáson. Egy szabadságos napomon eljöttem Szuboticára. ahol egy barátom révén megismerkedtem a Böskével. Egy napon Sztepánovics barátom, akinek közbejöttével ismerkedtem meg a Pöskével. eljö’tt hozzám Csókára a nővel együtt és megkérdezte tőlem, akarok-e nősülni. Azt válaszoltam neki. hogy nem, mert van törvényes feleségem, bár nem élek vele együtt. Erre Böske azt mondta, hogy neki is van férje. Az nap még visszajöttek Szuboticára, másnap pedig én is bejöttem. Böske várt az állomáson. Ekkor megbeszéltük, hogy közös háztartásra lépünk. A vasúti szolgálatot otthagytam. Az- Yolt_a sgáo4ékoiB. hogy. elmegyek Erzsikével egy kis földem van. Elnök: Hol vettek lakást? Vádlott: Radonovácon. Müller Béla kereskedő házában. Szeptember elsején foglaltuk el lakásunkat. Szeptember 8-án amikor hazamentem, legnagyobb meglepetésemre a lakást zárva találtam. Kérdezősködtem Böske után. de senki sem tudta megmondani, hogy hova ment Később azt mondották, hogy elköltözött. Megtudtam, hogy Böske egy Zlacskovics Ljubomir nevű vasutassal kötött ismerctíséget és hogy ahhoz költözött. Ezen nagyon felháborodtam. Nem volt se pénzem, se lakásom és szeptember 8-ikától 14-ikéig hajléktalanul kóboroltam. Amikor aztán megtudtam, hogy Böske viszszament a radonováci lakásba és hogy vele együtt lakik Zlatkovics is, nagyon elkeseredtem. Elhatároztam, hogy meg kérem az asszonyt, térjen vissza hozzám. Ez volt a szándékom, amikor csütörtökön reggel elmentem hozzá. Hét órakor reggel mentem oda. Elnök: Volt magánál kés? Vádlott: Igen. Előtte való este a vasúton a harmadosztályú étteremben néhány ismerősömmel voltam cgviitt. amikór odajött egy bosnyák vándorló árus és attól vettem egy dohánytartót és egy bicskát. — Minek vette azt a bicskát? — Kenyeret vágni. — Mi volt az? Bicska, vagy becsukható kés? — Konyhakés féle volt. amelynek a pengéjét nem lehetett becsukni. — Mi történt ott a lakásban maguk közöl? — Kopogtattam az ajtón és köszöntem, amikor beléptem. Böske óit volt a szobában és vasalt. Kérdeztem az asszonytól, hogy hol van Zlatkovics. amire azt felelte, hogy nem tudja. Az aitó és az ablak nyitva volt. Előbb beszélgettünk, majd megkérdeztem Erzsikétől, hogy akar-e velem élni. — Nem — mondotta ridegen. — Miért nem? — kérdeztem tő'c. — Itt nincs semmi helyed. Szedd ö~sze a holmidat és távozz innen —- mondot'a az asszony. — Azt hittem, hogy tréfál. De a nő egyre erélyesebben mondotta, hogy menjek ki a szobából. Én nem mentem. Böske odament az ablakhoz, bezárta, az ajtót is betette és azt mondta hogy szedjem össze azonnal a holmimat. Minthogy ezt nem akartam tenni, megfogta a balkezemet. hogv kivezessen a szobából. Én erre rendkívül felindi líam. Jobb kezemmel elővettem uz oldalamon lévő bőrövből a Mst.ásJoJbbször. az asszony, .felé .szúr.-. tam. Hogy hányszor és hova, azt nem tudom, de azt tudom, hogy együtt ketten mentünk ki a szobából. Az asszony melle vérzett. Elnök: Az asszony is kiment magával a szobából? Vádlott. Igen. Amikor már meg volt szúrva, velem együtt jött ki az udvarra. Az asszony az udvaron összeesett, én pedig elmentem a város felé. A huszárkaszárnyánál eldobtam a kést. A fűben megtörültem kezeimet, melyek véresek voltak s bementem a vasúti rendőrségre ! jelentkezni. i Ezzel a vádlott kihallgatása véget éri i és a bíróság a sértett Szekullcs Böskél hallgatta ki, aki a szenvedett sérüléseiből teljesen felgyógyult. A magastermetü. szépareu nő elmondotta .hogv milyen körülmények közt ismerkedett meg Mákszimovics Bogoszlávval. akivel mindöszsze egy hétig élt együtt. Kijelentette, hogy Makszimovics sohasem adott neki pénzt, ellenkezőleg ő a saját pénzéből fizette ki Müllernének a lakást és ő gondoskodott a háztartásról is. Nem tudta, hogy a vele közös háztartásban élő Makszimovics ott hagyta a szolgálatot. Amikor ezt megtudta, kijelentette, hogy nem akar vele együtt élni, mert nincs foglalkozása és ő nem tud annyit keresni, hogy magát is és a férfit is eltarísa. Határozottan tagadta, hogy neki Zlatkoviccsal viszonya volt. A szeptember 15-iki eseményeket mondotta cl ezután. Szerinte Makszimovics őt megtámadta, leteperta a földre, az egyik kezével befogta a száját, a másik kezével előrántotta a kését és kilencszer megszórta. A kórházba vitték, ahol felgyógyult. Mililer Bé’.ánét hallgatta még ki a bíróság, aki elmondotta, hogy kezdetben eleinte csendesen éltek a bérelt szobában, de már a nyolcadik napon civakodni kezdtek. Amikor Makszimovics eltávozott a lakásból, a nő nagyon félt, panaszkodott is, hogy fél a vasutastól, úgyhogy Müllerné megengedte neki, hogy a vasalni való ruhát az ő lakásán vasalja ki. Ezután elmondotta a szeptember 15-iki eseményeket. Böske bement a saját lakásába, ahova eljött a vasutas. Hogy bent a lakásban mi történt, nem tudja. Azt hallotta, hogy a lakásból velőtrázó segélykiáltások hangzottak, maid kinyílt az ajtó és halálsápadtan lépett ki Böske. akinek a melléből dűlt a vér. Utána ment a vasutas, kezében a véres késsel. A vasutas elment, Erzsiké a földre esett, mire ö azonnal a mentőket hívta. Miután több tanú nem volt. ezután a bizonyítási eljárás véget ért és elhangzottak a perbeszédek. Makszimovics Szvetiszláv államügyész fenntartotta a vádat s kérte a bíróságot, hc,gy előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölési kísérlet bűntettében mondja ki a vádlottat bűnösnek. Dr. Bélés védő azt fejtegette, hogy ebben az esetben nem lehet szó előre megfontoltságról, mert a vádlott erős felindulásban cselekedett, miután abban a hitben volt, hogy a nő, akit szeretett, megcsalta. Nemcsak megcsalta, hanem ki akarta űzni a lakásból és pénz és lakás nélkül bolyongott. A bíróság végül meghozta az Ítéletet, amely szerint bűnösnek mondotta ki a vádlottat emberölés kísérletében, amel'/et azonban nem előre megfontolt szándékhal követett el és egyévi börtönre ítélte. Az ügyész és az elitéit felebbeztek. A bíróság egyúttal elrendelte a vádlott szabadlábra helyezését. Ki a szerző? \ választási harcok epilógusa a kikindai törvényszék eíőít Kikindáról jelentik: A képviselőválasztások idején, amikor éiesiiangu plakátokkal harcoltak egymás ellen a pártok, Kikinda város falain, Radivojac Lázár igyosl földmives aláírásával plakát jelent meg, amely szenvedélyes hangon támadta Vuics Demeter képviselőt. — Háromszáz dinárért mindenkinek szerez egy dobrovoljác igazolványt — irta Radivojac, aki ilyen módon akarta kompromittálni választói elett Vuics Demetert. A képviselő emiatt feljelentést tett Radivojac ellen. A kikindai törvényszék Gyurgyevics-tanácsa szombaton tárgyalta ért a rágalmazás! pert. Radivojac vádlóit tagadta a szerzőségei és azt állította, hogy nem is tudott a plakát megjelenéséről. A szöveget nem én, Brkics Ljubomir bgalmazta, én nem is olvastam el,. mit irtára alá. A törvényszék hosszas tanácskozás után felmentette Radivojac Lázárt,i mert nem leltet megállapítani, hogy ki a szöveg szerzője. Dr. Raicsevics fömagányádlú felebbezett a felmentés miatt.
