Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)
1927-12-25 / 356. szám
BACSMEGYEI r NAPLÓ Goethe: MEHR LIC H TI f- r«r e ;ztik KETTEN .-'a BAEDEKER IBSEN: KO ient annyi, mint ?télö.«7ékc^ jogi, vagy orvosi pályára léptek. Ma? Sportpályára. A gól ellen nincs orvosság. A halál ellen adnak Cleopatra kirúgta Cézárt Egy kritikus albumából Ha két kakas perlekedik mindig egy tvuk huzza a rövidebbet # Egy nöisrnerösöm, igen müveit és szellemes hölgy, igy szólt hozzám a minap: — Mondja kedves mester, miért kel fel a nap keleten? 1 Nem akartam megsérteni az illetőt, aki különben is lapunk régi előfizetője tehát igy válaszoltam: — Mert, Na, jól megadtam neki. * A pulykaméreg gyorsabban öl a ciankálinál. Mégsem használják patkányirtásra. Elég kár. * Napóleon felégette Moszkvát, Moszkva felgyújtotta .Európát. Az egész világ ég Mindenki le van égve. Ezért nem vesznek a Vajdaságban irodalmi müveket, * A töltött pisztoly hamarább elsül, mint a töltött káposzta. * Azelőtt a fiatal emberek Egy hü olvasóm kérésére elhatároztam, hogy fellebbentem a íátyolt Hogy a dráma szereplőinek érzékenységét ne sértsük — mindketten hommes comme il faut — nevezzük a hősnőt egyszerűen C. I.nek, a férfiút C. Il.-nek, C. n. (üstökön ragadja C. I.-et): Hah, kígyói Megcsaltál! C. I,: Menj a pokolba, unom már a féltékenységi rohamaidat. C. H: Ne is tagadd, minden hiába I Spekuláné látta amint Ramzesz tizenhárom és fél kisurrant a hálókamrádból ! C. I.: Szemtelen! Rágal-' mazol? (Pofon üti.) Inkább arra felelj, miért nem pucoltad ki a fogaidat? Pedig odakészitettem a mozsdóra a Botot és a Kalodont... C. II. (A szájára üt): Csitt, boldogtalan 1 Hisz ez anakronizmus 1 C. I.: Hallja, maga engem ne tanítson világtörténelemre I Inkább menjen el a gőzfürdőbe, szégyen, b.ogv ragad a piszoktól I Gondoljon az utókorra! Mit fog szólni Shakespeare? C. II. (üvöltve): Bestiális tyuk! És azért áldoztam fel legszebb stratégiai pontjaimat! (Kirohan.) C. I.: Hah, ezt nem élem túl! (Tapsol.) Hamar a kígyóimat! (Egyiptomi fajszüzek egv lábos csörgő kígyót hoznak be.) C. I. (Fellépi a pruszlikját és a mellére rak egy pápaszemes kígyót): Gyere kis dekobrám végezd kötelességedet! (Hastánc.) A szemüveges kígyó (izgatottan): Kérem szépen elvesztettem a evikkeremet, anélkül pedig nem tudok dolgozni... C. II. (beront): Szerencsétlen! Mi marad akkor Antóniusnak? (A kígyóhoz.) Mars ki! C. I. (zokogva): Gyulus CSA1 NŐK Millió Izidor Irtai Baeleker I Engedek a közvélemény (azaz: három-négy olvasóm) sürgetésének, Írok t. kollégámnak, Milkó Izidornak Kelten cimü könyvéről és véleményt mondok erről az ifjúkori kísérletről. Persze, ha tudnák, akik biztatnak, mily kevéssé szeretjük egymást, mi ketten, a szerző s e sorok írója, aligha kivánná, hogy foglalkozzak fele n a müvével. Nem tagadom feszélyezve vagyok velük szemben Ha m( dicsérem a könyvet, az Író ellenségei azt hihetik, hogy azt merő pajtáskodásból, pártos kedvezésből, céhbeli elfogultságból teszem, ha pedig érdeme szerint bánok el vele, azaz lerántom a sárgaföldig, a barátai azzal vádolhatnak hóra tollúmat kenvéririgység vezeti ily élesen Ha tőlem kér tanácsot, sose lesz íróvá. Mennyi becsületes mesterség vanl — s ő könnyelműségből vagy hajlandóságból, de mindenesetre szerencsétlen s »Ahndung«-ból ezen a tövises pályán próbált boldogulni, aminek az lett a szomom következmény, hogy most minduntalan könyvet ad ki Baedeker Irta M! kő I idor A szerző bizonyos rokonszenvekre tett szert az Írói társadalomban, ami annak tulajdonítható, hogy hosszú ideig hallgatott nem irt semmit s békét hagyott kiadóknak és közönségnek. Csakis ennek köszönhette, hogy újabb könyveit a kritikusok bizonyos jóindulattal fogadták. Nem tartom magam rossz embernek és sajnálnám, ha malidéval vádolnának az »érdemes« Íróval szemben (akinek minden érdeme az öregségében rejlik), de nem vehetek részt abban a vállveregetö sziveslátásban, a mellyel némelyek üdvözölték. Maga az a máskülönben elismerésreméltó . tartózkodás, hogy a szerző éveken keresztül megkímélte a közönséget dilettánskodó kísérleteitől, a könyve megítélésénél épp oly kevéssé jöhet figyelembe, mint az a körülmény, hogy időközben megöregedett s veterán iró lett. Engem ilyen tekintetek nem irritálnak, objektiv maradok s kimondom nyilían és hangosan még ha a szerző ur meg is pukkad bele: ő nekem egy csöppet se rokonszenves (semmivel se szeretem őt jobban, mint ő engem), az írásaival nagyon elégedetlen vagyok sőt — megmondom őszintén — nekem egyetlen sora se tetszik. ezt nem élem túl. Szakitok veled hazám érdekében. Engedj dugába dőlni! C. II.: Isten veled te kis malac, én elmegyek, te itt maradsz. Külföldi viláíTlan egy vajdasági iró könyvéről Már beszámoltunk arról a rendkívüli és egyetemes sikerről, amellyel a kritika lapunk illusztris főszerkesztőjének, Milkó Izidornak (Írói álnevén Baedeker) uj könyvét a Kettecskénf fogadta. Most egy világlap is meghajtotta a vajdasági irék örökifjú nesztora előtt az elismerés lobogóját. A nagy tekintélyű világlap, a Tolnai Világlapja szószerint a következőket Írja Badeker (alias: Milkó Izidor) uj kötetéről: Tnlajdonképen külön Műkő-számot akartunk kiadni, mert az a könyv a magyar litteratnra diadal ünnepe, íme, igy tolmácsolja egy világlap az egész müveit kontinens (beleértve az Azori szigeteket is) csodálatát. Ehhez nem kell kommentár 1 HÍREK — Időjárás. Tempora rautantur. Elvétve csapadék. — Kanyarójárvány Szentén. Szentáról jelentik. Városunkban felütötte fejét a kanyaró. Boldog ifjúságomra gondolok amikor difteritiszben feküdtem és rázott a szamárköhögés. a postás éppen akkor hozta b« a boldogult Vajda János levelét (lásd: Levelesládámból cimü visszaemlékezéseimet, amelyek a B. N.ben jelentek meg.), amelyben melegen gratulál Az örök Róma cimü kötetemhez. (Megjelent Budapesten Lampel — azelőtt Wodianer — kiadásában, bolti ára i kor.) Erről jutnak eszembe a régi ió békeidők amikor még koronában számoltunk. Istenem! Ich weiss nicht, was soll es bedeuten, dass ich so traurig bin — ahogy az én kedves Heiném mondta. B ÁCSMEGYEI r Minden segíderS mellőzésével szerkeszti: GÓLLESŐ MIHÁLY A szalámikirály tragédiája A Bácsmegyel Napló uj 50) dináros problémája 1. Humbug Jónás a többszörös milliárdos amerikai szalámikirály mély gondokba merülve ballagott a Niagara partján. Mint komorbikáé olyan a járása. A vezérkari ülés ugyanis elutasította ajánlatát... — Bum! — és egy lövés dördült el közvetlen mellette. 2. Amikor feltekintett, egy lovat látott maga előtt patái között a még füstölgő revolverre. Humbug Jónás térdre rogyott: — Kegyelem I — Istennél a kegyelem — nyerítette a paripa és még két golyót eresztett a szalámikirály májába. 3. — Fogd — suttogta az egyik. — Nem látok a sötétben —- igy a másik. A hullát becsomagoltak és a szalámigyár óriási húsdarálójába lökték. — Biztos, hogy friss a dög? — kérdezte a gépész — Igen. Valami lóhulla lehet. Móg meleg volt amikor kihúztuk az árokból... — Akkor rendben van. — felelte az igazgató ur szigorúan megparancsolta, hogy csakis friss anyagot használjunk. És bekapcsolta az áramot. i. özv. Humbug Jónásné és gyermekei reggeliznek. — Na még egy kis szalámit — unszolja Riza nevű lányát. Riza beleharap, de torkán akad a falat: — A papa!... hőrgi és ájultan lerogy a perzsaszögyegre.. . Mi a megoldás? A Bácsmegvei Napló olvasói több százezer kombinációt vetettek fel, ezek közül a legsikerültebb Komor Mihályé e sorok szerény Írójáé, akinek az 500 dináros jutalmat itt következő szellemes és pompás befejezéséért Ítéltük oda: 6 Élesztgetni kezdték ecetes tormával és Riza lassan magához tért. — Hol a papa mit tudsz a A kisbosznai polgári Lovarda előtt már a kora délelőtti órákban ezrekre menő tömeg szorongott. Városunk előkelőségei mind megjelentek, hogy gyönyörködjenek a Lovarda ezidei első téli concoursjának lovas-bravúrjain. A tribünt zsúfolásig megtöltő közönség lelkes tapsokkal honorálta a tüzes méneket és a Érdekes mezőnyjátékkal indult a küdelem A zsinagóga ugyan ellentállt, de a gyakorlott bukaresti professzionisták csakhamar le törték. Bravúros volt a R. Zs. Sz. (Román Zsidórugök Szövetsége). Félidőben az egvesü. let nótáját a »Hej zsidólány, zsidólány« — húzta a zenekar. Heves küzdelem után, amely már közelharccá fejlődött, a kirakatokra és a fejekre került a sor, itt Aljechin Mihály becske - reki cipészsegéd a Roplicska ulicában szóváltásba keveredett Klein Romulusz jónevü szuboticai sakkmesterrel. A mérkőzés élénk mezőnyjátékkal indult. Szó szót követett és amikor a sakkmatador a cipészsegéd papáról? — faggatta jó mamája. A leány szó nélkül anyja orra alá dörgölte a szalámi rudat. — Jeszeszl — sikoltotta az első szippantás után — hisz ez a papa lábszaga I És a rendőrség ezen a nyomon indulva megindította a vizsgálatot. szellemes prológust ame lyet Szegedi Emil irt direkt erre az alkalomra. A nehéz díjugratásban első Vig Lajos szentai tanár, a B. N. szentai tudósítója Ezután felvonultatták a zsűri elé az arabs telivéreket, amelyeknek nagyrészét tauglicbnak találta az állatorvos és valamennyit kiutalta a lömészárszéknek. egységesen le kell szögezni hogy a diákok nem kivételeztek senkivel és egyformán lékelték az izr. és a rém. kath agwelőket. A biró nem ért rá részrehajló lenni, mert kupánütötték a kupamérkőzés elején. Ilyen élvezetes meccset már régen láttunk, kár hogy a balbeck oly gyalázatosán funkcionált akár a szuboticai villanytelep. k. m anyjaisíenit kezdte emlegetni Aljechin »nesze paraszt« kiáltással bástyán rúgta a mestert. Klein azonban kivédte a snsstermatlof és huszárcsellel úgy orron vágta Aljechint, hogy az még a remit se érte rá bemondani és szótlanul Dsszerogyott. A sakkmester a iólsikeiült lépés után futólépésben hagyta el a terepet. Aljechint súlyos sérüléseivel beszállították a közkórházba. Aljechin. felépülése után revansot szándékozik adni Kleinnek. mert kijelentette hogy ott verem agyon, ahol találom. A mérkőzés előreláthatólag nagyon izgalmasnak igérke zik. Ml ÚJSÁG A LLOYDBAN7 Hagy tranzakciók Szurotic'n Gazdasági életünk irányitó személyiségei c.sütörtölkön magánérfekezletet tartottak a Llovd különtermében. A konferencián több tekintélyes szuboticai nagytőkés vett részt. akiknek sikerült egv nacvaránvu ferbli és preieránsz tranzakciót lebonyolítani. Néhányan már az első félórában erős nyereséggel távoztak mig a hesz áldozatai kB!csBnnénzzel folytatták a küzdőimet, ami viszon* hiteléletünk örvendetes fellendülését hrionvitia. HÍREK ❖ — Ear nap hazugság nélkül. Pécsváradról jelentik] Balga Jozefin varrónő fogadást kötött Dománv . Józsuával, hogy 24 óráig csak igazat mond. A varrónő félóráig nagyszerűen bírta az iramot, de amikor azt kér-' dezték tőle, hogy mikor született, csupa szokásból tizenegy évvel kevesebbet mondott. Miután az anyakönyvi hivatalban utánanéztek a dátumnak a balga varrónő elvesztette a fogadást. Ez előrelátható is volt. Ha engem kérdez meg előbb, sohasem megy bele egy ilyen súlyos feltételű fogadásba. 24 óra! Alig, alií rüfnyil LÓSPORT A kisbosznai Lovarda első téli concours-Ján Vig Lajos lapunk szentai tudósítója nyerte az ura Kupamérkőzések Romániában 4 gól, 6 kupi verés, 12 xrpfog a román—rr agyar diákm -í közéi e rdménje S A K K Klein Romulusz sakknmíer megvárta Al'echini Aljacbint súlyos sárBBsei?cl baszilli’ott k a kEzkórházba
