Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)
1927-12-25 / 356. szám
4ft. ofdÉt december Üb volt neki ez az előzékenység. A következő percben ragyogó tálcán egy fiat á leány feléje nyújtotta a párolgó teát. A férfi keze reszketett, mikor érte nyúlt. Az első égető korty visszaadta bátorságát. Izmai roppanva feszültek meg és egész testét elöntötte az ital jóleső tunya melegsége. Égető tiiznyilak száguldottak át erein. Pórusai felittak a rum izgató páráit és az első langyos cseppek után forogni kezdett vele a fényes üzlet. — ffogy Ízlett urasdgodnak — érdeklődött a szemüveg cégvezető. Vartcdk legyintett és megbólintotta fejét. — Egész jó — szólt tetetett közömbösséggel — de én több rummal iszom. A kereskedő egész üveg rumot tolt eléje. — Parancsoljon, talán tesz kegyes megizlelni teasüteményeinket is — csacsogta. Vaneák János szédült. Még a szemüveges ur kekszért ment, csészéjét teleöntötte rummal és most már az égető szeszt itta. Torkán perzselő lávafolyó ömlött le. — Tessék a teasütemény — mondta a kereskedő és fürgén tovább szaladt az uj kóstolgatok elé. János egész kábultan belemarkolt a ropogós édességbe. Csibészesen körül pislantott, aztán zsebébe gyűrte. Lassan a tálca egész tartalma zsebébe vándorolt. Senki se látta. Elindult kifelé. Kicsit bizonytalanul, forró aggyal, kábultan. — Alázatos szolgája — zengte kórusba a személyzet. — Legyen szerencsénk máskor is — dobta utána a szót a szemüveges. 5. Vaneák János fiityürészve sietett végig az uccun. Jeges szél fújt, de ö szerette volna levetni a kabátját, mert érezte, hogy gerincén kövér meleg vizjyöngyök gurulnak le. Elfelejtette, hogy az előbb még meg jkart halni, teli tüdővel kacagni szeretett volna vagy énekelni — valami fojtogatta ... Sietett haza szeretőjéhez zsebében az édes teasüteménnyeL A leány az ajtóban várta. — Siess János — ez volt az első szava — üzentek a gyárból, hogy jelentkezz, mert a gépkezelőt agyonsujtotta az áram. Vaneák János beleharapott a leány keserű, sápadt ajkába. Elég volt a szenvedés!*#!! Ezen késeimé j-bőt, ír elv külföldön régen ii kiLü.,5 n bevált, elegendő, ka egy csekély mennyiséget be'r esa'usk egy a or meleg* [vízbe és érintjük a fá Ó3 lárat 10 15 perkég. Ezen id5 múlva a láb ds^gadtságc, zu7.6- jdása, a kínzó égitő érzések egy csapásra megszűnnek és töo.’je újra el nem kszo dnelc. Hosszabb ástatás megpuHitja a tyúkszemet * bő- e aéayedéseke: annyira, hogy azok könnyűszerrel, kés vagy b.sre V3 né.ku! el távolíthatók. A legégetőbb, legmakacsabb lábfájások, f agyasok elmúlnak a Jijat "őki a í/uisó használata által. Meg Sebet Ön győző Ive, hogy a S ént Ríaus Lábsó a lábat tö élete:; n vrijaDki ja, ugy- Jioo-y a szűk cipő, az ui cipő is éppen olyan kényelmes lesz, mintha évekig hordta volna. M ^szabadítja Önt a láb különböző zavaraitól, gyal gollait vagy ál hit egyhelyben órákig a fáradtság vagy fájdalom legcsekélyebb érzése nélkül. .... Egy na-y adag Szent Rókus Labsóa.a Iá uia&r. KffhaU «MAden gyógyszertárban. BACSMEGTEI NAPLÓ írta Tamás 14ván Fáradtan és álmoran most Ideért a szegény uva^ó a T. betűhöz — de hányán lemaradtak, vagy viszszaiortíuUak már az A-r.ál! — hegy én adjam meg a kegyelemdöfést egv érzelmes kamillatea novellával. A nöegyleíi teadéiutánok rémségei elevenednek fel előttem, amikor prológust kellett volna intem, okvetlenül tea-poéiiíie!. — Valódi kínai tea legyen? — kérdeztem az elnöknőtől. — Lehet orosz is — mondta — nem fektetünk sulyí a minőségre. Mire én leírtam ezt a bűnösen balga diákverset: Szemben a Theátrummal, inna egy ur teát rummal, de mire a tea kész lett, eltörött a teás készlet Éppen Itt tartottam, amikor jött a főszerkesztő ur és örvendezve jelentette: — Újabb tizenhárom csősze tea futott be! Olyan ujjongva mondta, mintha íegaiábu is tizenhárom saját óceán* járója futott voáia fca a kikötőbe. A toll dermedtél megáik a kezembe.:. őrület! Edéig crag 35 es. t van kiszedve, ám naponta kilószám érkeznek újabb és újabb tea novellák. 33! Angolul például már nem sikerülne összeadnom, mert csupán 33-ig tudok számolni. Valóságos tea-erdő. Dzsungel. Akadtak, akik a teát erkölcstelen merényletekre használták fel. Mások első szerelmeiket fojtották a teagözbo. Van. alti azzal kérkedik, Íjorv tündér! gésákkal enyelgett valódi teaházban. (Holott ezek legfeljebb dézsa-tündérek, illetve dézsa-gáiák voltak.) Mindenki kiásott a múltjából valami pikánsát a tea védjegye aratt, még Bnunzala ur is megéneke'te gáláns kalandja1! a teacserjével ksmesedntban. 33 c*. i! És a jámbor cb asó. aki keresztül vergődik ezen a vadonon, mit kan cserébe az elszánt expedícióért? Penirit. Még csak egy csésze teát sem! T S AIj 0 GIA Irt* VIDOR IMRE Rahamon Ottó, a pénz- és vérszegény leányok körében nagyon népszerű Író, sok finornhangulatu novellának, egyetlen drámai regénynek és több — c’ő nem adott — regényes drámának szerzője asztalánál ül és mélyen elgondolkodva néz maga elé. Aki most pillantaná meg őt először, határozottan bambának mondaná, pedig csak az istenesülés vajúdó óráinak jellegzetes bélyege van az arcán. (Ahogy a legnagyobb gyönyör arckifejezére azonos az elhaló fájdaloméval, Ugyanúgy hasonlít a mély elrévülés a bambasághoz). Az iró gondolatai témneserkészésre rándultak ki az érzékelhető, sőt érzékeinkkel ki sem tapintható világ valamennyi tája fe!é és mohón szimatoltak annak minden zeyezugában anyag után. Lelke most kinyílt virágként várta az ihlet által való megtermékenyüiést. Erre az ihletre nagy szüksége volt, hogy esedékes karácsonyi novelláját megírja. A karácsonyi novellára még nagyobb szüksége vo!t, mért az pénzt je'ent. A pénzre pedig legnagyobb szüksége volt-Az iró ugyanis szegény. Már a szülei ház kikötőjéből az élet tengerére való vizrebocsátása is kedvezőtlen körülmények között történt. Öröksége: anyjától ideges alapon működő féloldali fejfájás, apjától 66 kötet Jókai a nemzeti kiadásból (a további 3d kötet szállítását a cég a havi részletfizetés kötelezettségének be nem tartása miatt beszüntette), pályafutását szintén nem segítette jelentősen elő. Mindent magának kellett megszereznie a feleségét kivéve, aki tőle függetlenül és elháritharatlanul ható erők okozatakéoen lett életének több rosszban mint jóban társa. Irodalmi működése révén fakadó jövedelmi forrása azonban o'y vékonyan csörgedezett, hogy nős,ülése után rendes polgári foglalkozás után kellett néznie. Némi utánjárásra sikerűit az »ingó Bank R.-T,« fiókjában segédkönyvelői állást kapnia. Ez az utánjárás sem az ő részéről történt, A bankfiók igazgatója volt az, aki az iró felesége után járt. Mindegy, álláshoz jutott- Nappal segédkönyveit, esténként és ünnepnap délután pedig a pénz- és vérszegény lányok örömére finomhangulatu novellákat irt. Rahamon Ottó tehát vasárnap délután asztalánál ül, bambán néz maga elé és témagyöngyökre halászik lelke zátonyai között. Kezével gépiesen kavargatia teáját és e íré váláséban az előtte fekvő üres papírlapra loccsant abból egy keveset. Az isteni szikrát sokszor Ostoba véletlenek pattantják ki. A szabálytalan köralaku sárga csepp is,-amelyet az olcsó fogalmazási papiros siet magúba szívni, villanásszerűen dobja eszméletébe témának a teát. Jól begyakorolt képzelete rögtön működni kezdett és stilizáltan merev, napsütött, ragyogóan színes, játékosan kedves japán tájképet, amely azonban kínai is lehetett, rajzolt ki rizsföldekkel, krizantémmal és nagyvirágu napernyőkkel. Ebben a keretben egy megható, finom szerelmi történet, amely azonban megrázó, sőt véres is lehet, bimbózott ki virágzó teafák enyhe árnyékában. Mármj.r hozzá is fpgott a megiráshoz, félretolta a csészét és magához húzta a papirost, amikor ellenőrző értelme hirtelen támadt kétségek borús felhőit fújta a stilizált kínai, esetleg japán tájék dei üs egére és elsötétítette az egész képet. Komoly aggályai támadtak ugyanis, vájjon a tea igazán lombfán terem- e, nem pedig indán mint a tök, vagy bokorban mint a galagonya. A tea azonban ezek után is még csábította. Most valami lüktető-pattogó párbeszédre gondolt, amely csupa tűz, gyilkosán izzó, perzselően szenvedélyes, esetleg cinikusan fölényes. A Férfi és a Nő. Tea mellett ülnek mályvaszínű nehéz brokátfüggönyökkel elhomályosított, illatos, puha, raífináltan ízléses fészeknek a meghitt zugában. Tea és szerelem!... Alaposabb megfontolás után azonban ennek a megírásáról is lemondott már csak azért is, mert hiszen ezt a témát vagy öt tárcában minden irányban ő maga is már ki- és feldolgozta. Ebben a pillanatban úgy érezte, hogy nagyon undorodik általában minden párbeszédtői, különösen pedig a szerelmiektől. Rahamon Ottó tehát tovább kavargatta teáját és témáját. Arca, ha lehetséges, még elrévültebb árnyalatot mutatott. Hogyan lehetne a teát valamiképen irodalmiiag mégis hasznosítani? ... ... A tea mint életmentő .. mint sorsdöntő .. mint események kis okozója... Egyszerre nagj'on üresnek érezte a fejét. Sznte nyöszörgött ettől a rettenetes ürességtől, amely úgy elnyelt minden gondolatot, mint az éjszaka a világosságot. Mit csinál egy iró, ha olyan száraz az agya- mint valami középiskolai szivacs a nagy nyári szünidő derekán? Könnyed csevegést ir. Szerelmes semmiségeket, melynek látszó sekéiységeket, felszínesnek tetsző mélységeket, mindig csak akad valami a ház körül. Mint ahogy a háziasszony csinálja, ha panaszkodik, hogy nincs semmije vacsorára. Aztán pár tojásból rántottál csinál, előszed kis hideg húst, ami délről maradt, felbont egy szardiniás do- Oozt, ad egy kis vajat, almát, diót birssajtot és pompás vacsora lesz belőle. Persze teát is készít Tea!... Milyen csinos kis csevegést leheti!« írni a teáról, a polgári életben való pályafutásáról, a müveit családok asztalán való térfoglalásáról, szociális vonatkozásairól, divatokkal, erkölcsökkel való összefüggésről. Valóságos teaiogiai tanulmányt! Nézzük csak! Az őskorban csak vacsora után jelentkezik a tea mint élvezeti lukszuscikk a francia forradalom által felszabadított kispolgári rend háztartásábaa A,? elkészítése valóságos szertartás Szamovárban duruzsol a forró viz, vastagfalu csészékben ezüst csiptetővel rakják a cukrot, leöntik rummal és meggyujtjúk. A nyájas családi kör illetődött csendben nézi a kis kék lángokat. amelyek felszisszenve hunynak ki, amikor r.ájuk öntik a teaforrázatot Tea mellett az asszonyok fehér harisnyákat kötnek, hárárzkendőket horgolnak, aférfiak kalábereznek, a fiatalok fillibhent esznek, szekretert játszanak, meg haragszomrádot, szobmtáilással, kutbaeséssel és más csókos büntetéssel járó zálogosdit. Ez a tea idillikus korszaka. A hőskor akkor kezdődik, amikor a tea komoly reggeli szerepében lép fel, Masszív bútorzata ebédlőben sonka, tojás, libamáj, pirított zsemlye és dzsem kíséretében. Ez már nem kedélyes nyárspolgárok, hanem keményen fölfelé törek-vő, zsakettben járó nagykereskedők, lovag’ónadrágot viselő nagybérlők és monoklit hordó nagybankárok nagyképű, reprezentatív itala. Azután jött a forradalom kora. A lázadó tea diadalmasan elűzi a kávét a darnaszttal terített délutáni asztalokról, amelyekről már nem uzsonnát, hanem zsurt esznek. A kuglóf osztozik a kávé bukásában és helyét a szendvics foglalja el. A kávénénikék örökébe pedig démonok jöttének. Hiszen kávé mellett is előfordult néha egy-egy óvatlan mozdulat következtében, hogy a suhogó selyemalsószoknya csipkéi közül kivillant az urhö'gy finom bokája, tea mellett azonban a térde fölött fénylik testszinü selyemharísnyája és nem tudja elérni a szoknyát. Kávé mellett meztelen volt a nők arca, tea mellett csak az arcuk födött ... A tea apoteózisa a táncos tea, a danszin? ti. Már éppen ezt akarja Rahamon Ottó gondolatban feldolgozni, amikor nyílt az ajtó és belibbent az iró életébe belezavaró elháríthatatlan erők oka és okozata: a felesége. Belibbent, mint a Tea modern géniusza — neoimpresszion’sta modorban festve. Rózsaszínű alaptónusban tartott arcának előterében sötéten árnyékolt szemének két fekete fényfoltja villogott és karminajkának nyilt sebében aranyplombok csillogtak A római légiók sisakja után mintázott kalapjából szőkére kéhyszerjtett hajának pár hulláma élénkítette az arc szinpompáját, míg prémkabátjáhól fent harism’aszinü keble, lent kehelsziníi térde ragyogott nemes egyszerűséggel. — Nem zavarlak — csicsergett az asszony — csak azt akarom mondani, hogy a portugál klub teadéiutárjara megyek. Uj^dzsezz van ott Csak te dolgozzál nyugodtan. Majd este ha ráérsz, értem jöhetsz. De ha nem fejezed be a munkádat és nem jöhetsz, az sem iesz haj... És ruzsos ajkával langyos csókot mázolt férje magasodó homlokára és már cl is tűnt, Rahamon Ottó sóhajtott. Qondolatai szétrebbentek, mint a fákon gyülésező verebek, ha gummpuskával lő közéjük valami pajkos suhanc. — Kezdhetem elölről — gondolta busán. Megvakarta a fejét, de előbb kitta teáját. Hideg volt, fanyar és keserű. A tea is. ő U.
