Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)

1927-12-24 / 355. szám

0- oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ hangár búzája volna és emellett Rado­­ván cár kifogyhatatlan kincse. A kom­munista párt... Nem vagyunk kommunisták — ki­áltják a munkáspárti képviselők. I Lénával József: Mit izgat? E2 Íígatás. Vukotics Milán dr.: A kommunista Párt itteni képviselőinek az a feladata, Uogy háborogjon. Hibáztatom a balol­daliaknál, hogy olyan illúziókat akarnak alkotni, hogy bennünk az akarás szik­rája sincs meg, hogy segítsünk a mun­kanélkülieken. A radikális párt, amelynek nevé­ben beszélek, nincs az ellen, hogy segélyt adjon, de nem a szakszer­vezetnek, hanem a tanács utján a rászoruló szegényeknek. Kevesebbet kell demagógoskodni. A szak­­szervezetek háborút akarnak. Erre nagy lárma keletkezett, minden­ki egyszerre kiabált. Gavrilov: Maga lázit! Poljakovlcs: Jól van lakva és azért beszél igy! — Segélyt a szegényeknek! — kiált­ják többen. üllőn le f Mm let '> Gavrilov: Sérteget és cirkuszt csinál! Lénával: Hagyják, hadd beszélje ki magát Vukotics Milán Ur.: Ma az egész ci­vilizált világ keresztes háborút indított ez ellen a társaság ellen! A munkásképviselők: Milyen társaság ellen? Vukotics dr.: Sőt Kína is már meglcc­­kéztette a kommunista pártot! Kina is már kijózanodott és a kommunisták körmére koppintott Most itt piszkálód­­nak, hogy tüzet szítsanak. Nem kell ad­ni semmiféle jelentőséget ezeknek. Lénával József: Ez hallatlan! Manollovics Dusán: Uraim, újból fi­gyelmeztetem önöket hogy a tárgytól ne térjenek el. Ne menjünk Kinába és Szovjetoroszországba. Mit szól a karzat? Ebben a percben felugrott helyéről Poljákovics Sándor munkáspárti képvi­selő és a karzat felé nézve ezt mondta: — Iáé hallgassatok! Nézzétek, ki van ellenetek! Manojlovics Dusán főispán erélyes hangon rendreutasitotta Poljákovlcsot, kijelentve, hogy beszédét a képviselők­höz és ne a karzathoz Intézze. A legkö­zelebb, ha ez megismétlődik, szigorúan megbünteti. Sztipics Károly dr- emelkedett szólásra s kijelentette, hogy mivel ez rendkívüli közgyűlés, csak arra fog vá­laszolni. ami a trágysorozattal össze­függésben van. Kijelentette, hogy magáé­vá teszi azt az indítványt, hogy február hó végéig nyomtatásba^ szét kell kül­deni a Jövő évi költségvetést. A költ­ségvetést azonban csak március máso­dik felében lehet letárgyalni, mert a sza­bályrendelet értelmében a költségvetési tizenkettedek tartama alatt a városi ta­nács csak a rendes kiadások keretében végezhet utalványozásokat. Ami a mun­kanélküli segélyről szóló indítványt il­leti, a polgármestre kijelentette, hogy erre a célra az Idei költségvetésben nem volt semmiféle összeg előirányoz­va. Volt egy honoráriumok és segélyek cimü tétel, de ez teljesen kimerült. A közgyűlés ezután elfogadta azt az Indítványt, hogy a városi tanácsnak háronihóuapos indemnitást ad, azzal, hogy ez idő alatt köteles elkészí­teni a jövő évi költségvetést. A köz­gyűlést féltizenkét órakor zárta be Ma­­nojlovics Dusán főispán. Előfizetési felhívás A Bácsmegyei Napi 6-nak, mely csöndben, minden lárma nélkül teljesíti azt a kötelességét, amit a vajdasági ma­gyar sors, az ezer gonddal, panasszal, kí­vánsággal és békétlenséggel teli magyar élet ró rá, mint a magyarság ünnepeinek és hétköznaplainak gondos őrzőiére, kró­nikására és védőiére, ritkán jut ideje arra, hogy rámutasson a végzett muriba eredményeire, bár nagyon lói tudja, hog$ A Bácsmegy&i Napló a vatdasági ma­gyar kai taré el legnagyobb büszke­sége A Bácsmegyei Napló, éppen az­zal, hogy sohasem szabta ki feladatát pártterületre és sohasem tévesztette szem elől. hogy a vajdasági magyarság egye­temes éielérdekei, a magyar szó. a ma­gyar betű, a magyar dal és a magyar iskola sorsa az, aminek védelmére egy becsületes kisebbségi lap vállalkozhat, olyan lórumot teremthetett a vajdasági kisebbségi magyar élet számára, melyen keresztül bátran léphet az ország köz­véleménye elé. A jó lap azonban, amit a Bácsmegyei Napló nyújt a vajda­sági magyarságnak, nemcsak kilété, de befelé: a magyarság számára is rendkí­vül fontos kötelességet teljesít: tanít, tí jéko-tat Jijye mcz.ct, nevet esemény főzött és nemcsak szőkébb csa­ládjával. de a nagy családdal: a magyar Sággal, az ország népeivel szemben is bűnös k telessé jmu'asztásl követ cl, amikor újság n 'lkiil é' i A Bácsmegyei Napló nehéz és súlyos időkben áll őrzőként a vajda­sági magyar élet posztján és azért a he­roikus munkáért csak egyet kíván: a magyarság becsülését és szeretetit, hogy a szeretet hatékony ereiében föllrissülve tovább dolgozhassák a magyarságért és a magyarság megbecsüléséért. Aki a Bácsmegyei Napló célkitűzésével rokonszenvez, az előfizet a Bácsme­gyei Napi ó-ra. A Bácsmegyei Napló előfizetési ára Szabolicán házhoz hordva, vidéken postán kézbesítve negyedévi e 76S dinár félévre . . 230 „ Alá 112S január t-töl egy félévre előfizet, részt vesz a Bácsmegyei Napló sorsjegytársulatában, minden 0 ráfizetés nélkül játszik a következő nagyecl osz­tály-sorsjegyekkel 99.431-tői 99.500-ig 103.801-től 108.900-ig 110-101-fól 110.200-g és szóra',oz'ai és hozzásegít mindenkit ahhoz, hogy bele­kapcsolódjék azokba a világeseményekbe, amelyek nemcsak a vajdasági magyar­ság, hanem az öt világrész sorsát Irá­nyítják. Újság nélkül — jó újság nélkül — minden ember sötétben tévelygő, gondjaiban nincs segítőtársa, egyedül áll száz veszedelem, félreértés, ismeretlen E háromszáz sorsjegy nyereményei min­den levonás nélkül a Bácsmegyei N a pló féléves előfizetőinek jutnak. Azok, akik példányonként, de állandóan megveszik a Bácsmegyei. Napi6-t, tiz dinárért kapják meg Claude Ear­­reve:Száz aranymiUió cimü érdekfeszitö regényét, melynek bolti ára 35 dinár. Egyhangúlag elfogadták a b'cskai tartomány költségvetését A tartomácygyü és tne'áliapüolia a tartomány! póladó és az illetéke’* m^yság’át — Deák Leá dr. a Baja—Szombor ! ö:oíti vasu'voaal megnyitásáért Vukotics Milán dr.: Én csak azért vá­laszoltam; nehogy a munkások azt hlgy­­iék, hogy ez az oldal bárgyú. Nekünk reagálni kell azokra a beszédekre, ame­lyek a túlsó oldalról hangzottak el. ök azt állították, hogy mi nem akarunk se­gíteni a szegényeken. Ok szervezkednek ellenünk és nemcsak városunkat, hanem az egész ország rendjét veszélyeztetik. Példának a nagy szláv birodalmat, Oroszországot hozza fel, amelyet ők tettek tönkre. Havas Emil dr.: Mit szól ehhez a magyarpárt. Rotter Mihály munkáspárti u legha­tározottabban tiltakozott az ellen, hogy kommunistáknak nevezték őket. Pcrtics Máté: Pedig azok. Rotter: Tiltakozom az ellen, hogy minket demagógoknak és kommunisták­nak nevezzenek. Arra kérem a méltóság黫 főispán és polgármester urakat, hogy a városi székház közgyűlési termében nyu­gatibb, (icm^kratikusabb levegőt teremtsenek, hegy eUensuiyózzák »z ilyen keletilevegö-esinálókat. Ezzel akadályozzák meg azt. amitől egyesek tartanak. Mi is épen úgy kép­viseljük a munkások érdekeit, mint a Szomborból jelentik: A bácskai tarto­­j mánygyülés pénteki ülését Tcrzin Parte alelnök 53 képviselő jelenlétében nyitotta j meg. A költségvetéshez mellékelt függő j javaslatokat tárgyalták és egyhangúlag I olfcgadták a pénzügyi bizottság javaslá- i tát, amely szerint tartományi kezelésbe ! veszik a baranyai gyermekmenhelyt. EI­­I határozták, hogy egy tartományt ftká-i. I két segédkönyveiéi, két számvizsgálói és 1 egy segédirattárnoki állást szerveznek, I ezzé! szemben két szerződéses tisztviselői j állást megszüntetnek. A közgyűlés íellia­­‘ talmazta a tartományi választmányt, :,ogy a heegradi tartománynak hétmillió dinárt utaljon ki, ha a beogradi tarto­­j eány beleegyező nyilatkozatot ad. hogy j ti régi vármegye összes Ingatlanai a báes­­í kai tartomány nevére telekkönyvileg út­­; Írathatók. Dr. Jojklcs Dusán a pénzügyi bizottság nevében előterjesztést telt a tartományi jövedelmek szaporítása érdekében. Esze­rint aki tiz dinár állami egyenes adót fizet, az ugyanannyi tartományi adót. ötven dinár állam i._adó>g 15 dinárt, 100 dinárig 20 dinárt. 200-ig 30, 400-ig 40, 800-ig 60. 1500-ig 80, 3000-ig 100. 6000-ig 200 és 12.000-ig 500 dinár tarto­mányi adót köteles fizetni, ezen felül 1000 dinárt. Akik az állami adók alól mente­sek. azok tartományi adót sem fizetnek. A javaslatot elfogadták és elfogadták a tartományi illetékekről szóló javaslatot is. Kérvényekre 2 dinár, hirdetésekre 10 para, mellékletekre 50 para, bizonyítvá­nyokra, határozatokra és feiebbezésekre 5 dinár, képes reklámokra 10—30 dinár, bérszerződésekre az érték után egy szá­zalék, építési szerződésekre fél százalé­más szervezetek. A főispán és a polgármester beszédei Manojlovics Dusán főispán szólalt fel ezután és kijelentette, hogy nem tűri, hogy egyes képviselők nyugatibb de­mokráciára appelláljanak. Ezzel azt a látszatot akarják kelteni, hogy itt nincs nyugati demokrácia, nincs szabadság. Plgyelmezteti a képviselőtagokat, hogy a Jövőben ne térjenek cl a tárgytól és tisztségükhöz méltóan viselkedjenek, mert • ellenesetben kénytelen lesz a leg­­íaigorubb eszközöket igénybe venni. j A közgyűlés határozatilaz kimondta, j hogy a községeket felmentik az alól a kötelezettség alól, hogy a tartományi utakhoz kavicsot szállítsanak. Nlkolics Steván indítványozta, hogy a tartomány írjon fel a miniszternek, hogy tegyék meg a megfelelő óvintézkedéseket ti Kralj Petar-csatorna állandó kiöntései ellen és hogy a csatorna átjáró hídjait tartsák jókarban. Konyovlcs Steván bejelentette, hogy egylzben már intézett a tartomány ebben az ügyben felterjesztést a földmivelés­­ügyi miniszterhez, azonban Intézkedés nem történt, u kot, munkásszerződések meghosszabitá­­sáért 100 dinár, árajánlatra 20 dinár, nyugtákra egytized százalék, más ok­iratokra 100 dinárig 50 para, hivatalos másolatokra 1—5 dinárig, fegyvertartá­sért 50 dinár, biliartartásért 100 dinár, fogadásoknál 5 százalék, autóbuszoknál minden jegy után 10 százalék, nagykorú­ság kihirdetéséért 100 dinár, magántanu­lók, elemi Iskolások 5, szakiskolai vizs­gák után 25 dinárt, sör hektoliterje után 5 dinár, bor után 3 dinár, spirltus után 2,'í dinár, pezsgő után 100 dinár {Tetőket koll fizetni. Végül a közgyűlés cgylmgnlag elfő-1927. december 24 gadia a költségvetési javaslatot. Ezután különböző javaslatokat tár­gyaltak. Jajzel Henrik indítványára bi­zottságot küldtek ki annak megállapítá­sára, hogy a tartományi utakat milyen sorrendben építsék ki. A bizottság tag­jai lettek: Mahler Károly .Szteics Szte­­van, Nlkolics Szteván, Kaszács Qyuró, Szelcuiics Zsívkó, Rip Ferencv dr. Pa­lásttá Ödön, Bosnyák Szvetozáf és Gri­­gorievícs Szima. Marcikics Szteván előterjesztésére el­határozták, hogy kérik a kormánytól, hogy Palánka és Ilok között szereljék' fel a Dunán azt a német jóvátétel! szám­lára érkezett hidat, amely már évek óta fekszik Boszniában kihasználatlanul. Deák Leó dr. Indítványozta, hogy kér­jék a kormánytól a Baja—Rigjica— Szombor közötti vasútvonal megnyitá­sit. amelynek nagy gazdasági jelentő­sége volna, mert olcsóbbá tenné a szál­lítást Bácska és Csehszlovákia között. A közgyűlés dr. Deák javaslatát egy­hangúlag elfogadta és megbízta a tarto­mányi választmányt, hogy a felterjesz­tést sürgősen készítse el. Végül Schneider István javaslatára a közgyűlés százezer dinárt szavazott meg egy hatszáz méteres inüutnak a palán­­kai erdőtől a vasútállomásig való kiépí­tésére. Az ülés délben 12 órakor ért vé­get. Kinek huzza a cigány ? Kocsmai verekedés három snfgos sebesülttel Becskerekröl jelentik: Stdyos kimene­teli! verekedés történt Sámos községben az ottani nagykorcsmában. A korcsmá­ban három legény mulatott, az egyik Markov Ilija, akinek a cigányok a fülébe húzták a nótát, a másik Popov Dusán, aki irigykedve nézte Markov vigadáslt és végül Predics Velimip, aki egy sarok­ban csendesen borozgatotf. Popov Dusán egy darabig csak hallgatta, hogy huzza a cigány Markov Ilija fülébe a nótát, egyszercsak felugrott és rákiáltott a ci­gányra: — Hé, cigány! Ide hozzám! Az én nó­támat húzzad! — Itt maradsz! — kiáltott Markov Ilija a cigányra. — Ide gyere rögtön, mert különben a halál fia vagy! — lódította Popov és Íze­lítőnek le is kent egy csattanós pofont a cigánynak. Erre általános verekedés indult meg. A harc eleinte csak Markov és Popov között folyt, de csakahamar beleavatko­zott abba a cigány is, aki Markov oldalán küzdött, hogy bosszút álljon a pofonért, amit Popovtól kapott. Pcpovot hatalmas ütések érték jobbról is, balról is, egy­szerre csak valaki, vagy Markov, vagy a cigány késsel fejbeszurta, úgy hogy el­öntötte a vér. Popov felkapta a sarokban ülő Predics nagy botját és azzal ütni kezdte ellenfeleit. De a védekezés netn so­káig tartott, Popov csakahamar még két sebet kapott és kezében a hatalmas bot­tal összerogyott. Markov viszont azt hit­te, tiogy Predics maga adta oda a botot Popovnak és ezért bosszút akart állni. — Azért a botért pedig meglakolsz! — kiáltotta és ráugrott Predicsre és bics­kájával íelmeíszette hasát, aztán pedig a fájdalomtól és kimerültségtől maga is osszesett. A súlyosan sérült Predics Ve­­limirt és Popov Dusánt beszállították a becskereki kórházba. Predics életbemna­­radásához kevés a remény, Pcpov sérü­lése súlyos, de nem életveszélyes, Mar­kov Híját a lakásán ápolják. Az ügyészség' megindította a vizsgá­latit. A vezető r ÁIH ó. lámpa KBEMENEZIiY Hírűié i c Imii legjobban megfelel 1jp ui! Kaphzlí rolniiba rid!4-ürletben. FOIefalrnt: Ke itralh D.Đ. Snbotica

Next

/
Oldalképek
Tartalom