Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)
1927-12-24 / 355. szám
4. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1927 december 24 Karácsony versekben, ezer éven át Regösök és Betlehemesek — Mennyből az angyal... — Tompa, Petőfi, Arany — Újabb költőink Ennek a kis'^anulmánynak az a célja, hogy olvasóink emlékezetébe idéz ze, milyen módon visszhangzik a magyar költészet egy ezredéven át a karácsony ünnepére. Amint a tudomány már megállapi tóttá, a karácsonyt a kereszténység első évszázadaiban nem egy meghatározott napon ünnepelték, hanem szeszélyesen és váltakozva januárban, a mai kiskarácsonykor vagy pedig májusban. 138- ban rendelték el hivatalosamé hogy a karácsony ünnepe december 25-ikén tartandó. Ez a dátum összeesik- a pogány Nap- Isten születésének idejével, mely az akkori még pogány emlékekkel telített képzeletekben a régi vallásos szokásokat keltette életre. A ntai karácsonyi szokások között még mindig megleljük a pogány csökevényekct, a tuskó elégetését, a szalrnabáb meggyújtását. Legősibb karácsonyi emlékeinknek tekinthetők a regősök köszöntő versei, melyek vidéken ma is hallhatók. Ezekben határozottan föltalálhatok a pogány nyomok. Valaha egyes, soraikat talán még pogány papok, a sámánok dalolták. Karácsony éjszakáján a Napisten ünnepén megindulnak az énekmondók nyirfahéjtiadrágban, cserfakéregbocskorban, mindenféle zajongó szerszámokkal, melyek a regős-készségekre mutatnak vissza, félénken bekopogtatnak a tanyákra s megkérik a gazdát, engedné meg, hogy elmondhassák énekeiket. Játékot adnak elő, melynek egyik szereplője a láncon vezetett bika, másik pedig a csodaszarvas, a magyar pogány hit jelképes állatja. »Szent István szolgáidnak vallják magukat, de valószínű, hogy csak politi kai ravaszságból, mert annakidején ezeket az énekeseket, a pogányság hírmondóit, Koppány híveit, Szent István ki rály tüzzel-vassal üldözte. Ősi emlékek élednek föl ezekben a sorokban: Ha beeresztenek. Becsiszegünk-csoszogunk. N'yirfakéreg a bocskorunk, Hajdinaszál a nadrágunk ' llcj regö rejtem! \ Azt is megengedte Kekünk az Úristen! Megjöttek, megjöttek Szent István szolgái, Kinek füle. kinek Lába cl van fagyva Nyomjuk-e vagy mondjuk? Emit keletkezik Egy szép kerek pázsit Abban legelész egy Csodafiuszarvas. Csődet iuszarv ásnák Ezer ágaboga. Misemondógyertya Qyújtatlan gyulladjál, Oltatlan aluggydl Hej regö rejtem! Azt is megengedte Az a nagy Úristen. A kereszténység teljes uralomrajutásával a Megváltó születését magában templomban mutatták be s a hivők az oltáron elhelyezett Betlehemben szinrölszinre láthatták a karácsonyi misztériumot. Másutt alakoskodók játszották el a jelenetet, ugyancsak a templomban De a játékok eldurvultak, világiakká váltak, ezért a templomból kitiltották és csak magánházakban szerepeltek. Egy egy versszakuk megérzékelteti milyen régi, selypitő középkori báj lakozhatott bennük: Üdvözlégy kis Jézuska, Üdvözlégy kis babácska! Miért fekszel a jászolban, Az hideg istdlóban? ltol van a szép nyoszola, Bársony, poklán vdnkocska, Aranyból szövött póla, \ Cifra dacskos fitucsku B.oilehemi főrendek, Embertelen emberek Mért nem kellett ily vendég Ki született értettek. A lélek legáhitatosabb rezdüléseit a templomi karácsonyi énekek tartják meg századokon át. Föltétlenül bizonyos, hogy a Pásztorok cimü magyar eredetű s ugyancsak magyar eredetű mind a szövege, mind a zenéje a Menyből az angyal... kezdetű karácsonyi éneknek is. Mostanában foglalkoznak tüzetesebben e dalok eredetének kiderítésével. De azt már megállapították, hogy a tizennyolcadik században, mikor távol a francia forradalom dübörgőit, kistemplomainkban karácsony éjszakáján éppenugy énekelték ma: Menyből az angyal Lejött hozzátok Pásztorok, Hogy Betlehembe Sietve menve lássátok Ha követjük irodalmunkban a karácsonyi hangulat nyomait, az egyházi és világi költészet között bizonyos szakadékra bukkanunk. Sokáig, nagyon sokáig nem jelenik meg a karácsonyi hangulat. Balassa Bálint, Gyöngyösi, Gvadányi, Kisfaludy Károly és Sándor, Kölesei, Kazinczy, Vörösmarty nem ir karácsonyi verseket, legföllebb vallásos énekeket. A hangulatot akkor még nem ismerték. Mi lehet ennek az oka? Az, hogy a karácsonyfa maga is csak a tizenkilencedik század közepe felé tűnik föl nálunk. Legelőször állítólag Straszburg táján állítottak föl lucfenyőt papírszalagokkal, aranydióval és aranyalmával ékesítve. E tündér! fa melleit az emberek a gyermekkorukra gondolnak, az általános békére, a s-zeretetre. Csakugyan, a karácsonyfa elterjedésével már mindenütt felcsendülnek a karácsonyi rimek. A nagy költői triász Petőfi—Arany—Tompa minden egyes tagja megénekii a karácsonyt. Tompa Mihály verse 1845-ből származik, abból az időből, mikor a sötét Habsburg-zsarnokság alatt nyögött a magyarság legjobbjai börtönben ültek. Tompa verse nem is az örömről szól, hanem az. ártatlanul bebörtönzöttek szenvedéséről: A megváltó ma született...! Betölt az évek teljessége... Dicsőség Istennek menyégben! Az embereknek égi béke! De szivem rögtön elszorul Miatta sajgó fájdalomnak. Midőn tovább zendül az ének: Legyen szabadság a raboknak! Minden kétség nélkül a leggyönyörűbb magyar karácsonyi vers ma is Petőfi Sándoré, aki 1846-ban — huszonhárom éves — korában irta meg Karácsonykor cimü remekét, a családi érzés, nemes, meleg elégiáját. Életiróinak tanúsága szerint a vers megszületéséhez hozzájárult az is, hogy Szendrcy Júliával való kapcsolata akkoriban meglazult s azt hitte, hogy házassága nem is valósulhat meg. Milyen megrázó mingyárt a kezdete is: B.n hozzám is benézett a karácsony, Tán csak azért, hogy bus orcát is lás[son Es rajta egy pár reszkető könyiit Menj el, karácsony, menj innen sietve Hiszen családok ünnepnapja vagy te S én magam egyes-egyedtil vagyok Meleg szobám e gondolatiul elhlil Miként a jégcsap függ a hdzereszrül. Úgy függ szivemről ez a gondolat. Arany János Karácsony éjszakáián cimü versét 1849 december végéről keltezi, mikor a szabadságharcot leverték, ugy rémlett, minden veszve van: Lelkem pusztasdgos éjjelén keresztül Kétes ködvlldggal egy sugárka rezdiil Csillag-é vájjon, mely. mint vezérszölvetnek üdvezitöt hirdet az emberiségnek? Mért féljek követni, ha üdére Is? hi[szén Akkor is jó helyre, temetőbe vlszen. k modern karácsony olészftr Is Re^yiexltx, PxhU yoraéken jolentkeglk, Aía született a Messiás! Ennek a háttere már az uj szürke, sötét aszfaltos Budapest, mely hitetlen, pezsgőző, hősei pedig a szegények, akik ma is ugy szenvednek, mint a betlehemi éjszakán. En künn bolyongok, nincs családom, Fásultan unva életem, A templomból ma is kivágyom; Az áiorcást nem nézhetem. Sötét az ég; nincs rajta csillag; Sem égi jel, se lángirás, Amely vezesse útjainkat... Ma született a Messiás.< Ileltai Jenő megindító költeményében Karácsony a redakcióbán, már az uj ipari fejlődés mutatkozik, az az amerikanizmus, melynek kiteljesedését csak ma látjuk igazán. A humor fénye reszket e sorok fölött: Itt üldögélünk egymásunkban, Sziircsölvc busán a thedt. Reggelre újság kell a népnek Es vélcményes C:‘ák. Reggelre újság kell a népnek, Amely ma boldog és mulat. Újság, amelybe van vezércikk Es sok családi hangulat.., Újság, amely híven megírja, Hogy olcsóbb lett a konyhasó Es boldog ünnepeket kívánjon Teneked nyájas olvasó. Ady Endre Egy jövendő karácsony elírni költeményében zaklatott életének rémeit idézi: Jön a karácsony fehéren S énhozzám is jön talán majd Valaki a régiekből Csöndesen lép a szobámba S én köszöntőm: »Béke, béke« A küszöbön sápadt orvos. A mai költők nem Írnak karácsonyi verseket. Ennek a hangulatnak az előzőek már átélték a szinét és fonákját s most az alkalom egyelőre nem térim ujafcb költeményeket. K. D. Sajtóhiba a 69-ik paragrafus Setyerov Szlávkó s'érint csak külföldi állampolgárokra akarjak kiterjeszteni a határmenti földvásárlási tilalmat Beogradból jelentik: A 69-ik paragrafus ellen most már a beogradi politikusok is megmozdultak. A legutóbbi napokban számos beogradi tartománygyülési képviselő aláírásával egy beadványt nyújtottak be a tartománygyülés elnökségéhez, amelyben azt követelik, hogy a tartománygyülés írjon fel a kormányhoz és követelje, hogy a kormány azonnal töröltesse a pénzügyi törvényből a hírhedt 69-ik paragrafust. A tartomány, gyűlés a költségvetés letárgyalása után azonnal a napirendre tűzi ennek a kérdésnek a tárgyalását és amint értesülünk a beogradi tartomány egyhangúlag magáévá fogja tenni ezt a javaslatot. A parlament pénzügyi bizottságában is szóba került már a 69. paragrafus, ahol Kmjcvics Radics-párti képviselő tette szóvá, a tervbevett pénzügyi törvénysSzakasz igazságtalanságait. Az elnöklő Szecseroy Szlávkó: képviselő a Krnjevics képviselő panaszára kijelentette, hogy információja szerint itt csupán csak egy sajtóhibákról van szó, a 69. szakasz, amint eddig is gyakorlatban volt, csak az idegen állampolgárokra fog alkalmazást nyerni. 1925-ben már Simonovics akkori agrárminiszter fel akarta venni a törvény,be ezt javaslatot, azonban akkor a vajdasági képviselők energikus fellépésére sikerült ennek a javaslatnak az útját állni. A Bácsmcgyei Napló munkatársa megkérdezte Szecserov képviselőt, hogy mire alapította a pénzügyi bizottságban a 69-ik paragrafusra vonatkoztatott kijelentéseit Szecserov képviselő kijelentette, hogy az ő hivatalos információja szerint itt tényleg csak sajtóhibáról van szó, mert a törvény szerkesztőinek az volt az intenciójuk, hogy a külföldi állampolgárokra alkalmazzák ezt a hírhedt 69-ik paragrafust. Szecserov képviselő azonkívül kijelentette még, hogy nemcsak ő, hanem az összes vajdasági képviselők mindent el fognak követni, hogy a Vajdaságra nézve annyira sérelmes javaslatnak a törvényerőre emelkedését megakadályozzák. Kavarodás a noviszadi képviselőtestület összehívása körül A belügyminiszter elrendelte, a bicskái főispán eltiltotta a közgyűlés egybehivását Megírtuk, hogy Vukicsevics Vélja, miniszterelnök, mint belügyminiszter rendeletét bocsájtott ki, amelyben a községi választásról szóló rendelet 48-ik sza* kaszát értelmezi, hogy a városi törvényhatósági bizottság, illetve a községi képviselőtestület az 1901. évi XX. t.-c. értelmében a választások ellen beadott fe lebbezéseknek a főispán által történt el utasítása után összehívható, mert két egybehangzó döntés esetén a föispáni hatá< rozat ellen beadott panasz ügyében lio zandó közigazgatási bírósági döntést nem kell bevárni. Dr. Borota Braniszláv noviszadi polgármester, mihelyt kézhezvette a belügy* miniszter ezen rendeletét, amely dr. L.ukies Predrag bácskai tartományi főispánhoz volt címezve és amelyet a belügyin’» niszter másolatban azzal a záradékka’ küldött meg a polgármesternek, hogy a j cmlitett rendeletet »tudomásulvétel és végrehajtás végett« küldjo meg a főispánnak, nyomban összehívta a sziikebb vá rosi tanácsot, mert a községi választásokról szóló- szabályrendelet értelmébe • a városi tanács három napon belül tar főzik dönteni, hogy a törvényhatósági bizottság eskütételre mikor hivassák egybe. A városi tanács csütörtöki üléséri a közgyűlés egybehivását szombat déli tizenkét órára határozta el. A polgármester erről a tanácsi határozatról értesíten: kívánta a iőispánt, aki azonban udvari vadászaton van és igy dr. Livaies, tartományi föispáni jogügyi előadóval kő- 2#lte a belügyminiszter rendeltét é.s a városi tanács határozatikor. Livaies közölte a palgármesterffiP hogy csütörtö kön továbbította a föispáni hivatal a pol gármesterhez a főispán azon rendeletét mely a kérdéses 48-ik szakaszt, ugy ér telmezi, hogy a közigazgatási bíróság döntése előtt a közgyűlés nem hívható egybe. A polgármester azon ellenvetésére hogy a belügyminiszter »végrehajtás végett« küldötte meg a rendeletet, a jogügyi előadó, a főispán távollétében, nem változtathatta meg a főispának csütörtökön expediáit rendeltét és igy nem adhatott a főispán nevében végleges választ. Dr. Borota Braniszláv erre újabb U’s nácsülést hivott össze, amelyen elhatározták. hogy a felmerült kavarodás miati elállanak a szombatra tervezett közgyűlés egybehivásáról és azt keddre déli tizenkét órára hivják egybe, közijén dr. Borota pénteken lemegy Beogradba és a belügyminisztériumban utasítást kér a további teendőkre. Pénteken reggel azonban változás állóit he, dr. Borota nem utazott Beogradl-a, ellenben a közgyűlésnek keddre való egy behívására a meghívókat elkészítették és azoknak kikézbesítése iránt intézked-Noviszadon érdeklődéssel várják az ügy további fejleményeit. Általában az a vélemény, hogy a belügyminiszter ren-leLie eldöntötte ezen kérdést és hogy a i belügyminiszter a legilletékesebb saját 1 választási szabályrendelete szellemének interpretálására.
