Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)
1927-12-04 / 336. szám
1927. december 4 BÁCSMEGYEI NAPLŐ 3. oldal A jugoszláv-írancia szerződés francia megvilágításban Beszélgetés a francia külügyminisztérium kabinetfőnökével Páris, december hó. — Nos, Genfben megint eleven az élet * szólt hozzám egyszerre Jacques Seydoux, a francia külügyminisztérium röviddel ezelőtt nyugalomba vonult szfl■iitött direktora, aki még ez év első felében Aristide Briand legbizalmasabb munkatársa volt. Évek hosszú során át minden külügyminiszternek ő volt a jobbkeze, az ö nagy zsenialitása és hasonlithatatlan tapasztalisága biztosította a francia külpolitika folytonosságát a belpolitikai események kapcsán egyre változó külügyminiszterekkel szemben. Folyton haladó rokkantsága néhány hóval ezelőtt visszavonulásra késztette: előkelő' halottnak vélnéd most,, amint nagyúri lakásának e diszkrét eleganciával és nem mindennapi művészi ízléssel berendezett termében tehetetlen teste a széles karszékben elnyúlik. De a benyomás hirtelen változik, mikor e béna test fölött lassan kiemelkedik az ujságlapok mögül a sovány, arisztokratikus fej, aminöket a jozefinus idők hajszálfinom miniatűrjein múzeumban lát az ember. A busa szemöldökök mögött elevenen villog a mély, okos szem: a büszke agy dacol a test rokkantságával. megbeszélések Olaszországgal nem sokra vezettek volna. Az ellentétek Franciaország és Olaszország külpolitikája között úgyszólván klegyelithetetlenek! — mondottam. Az ellentétek is természetesek — veté ellen Seydoux — és egy kis pscholögiával nagyon könnyen raegérthetők. Képzelje el csak, hogy például Németország a világháború folytán darabjaira szakadt volna és az egyes áüamdarabocskák független életet élnének. Úgy ez esetben a francia külpolitikának az lenne egész iránya és minden törekvése, hogy megakadályozza a darabocskák ujient való egybekelését egy világhatalommá és minden lehetőt megtenne, hogy zavart és visszavonást szítson közöttük. Nos, a mi helyzetünk ugyebár nem ez: de Olaszországé pontosan ilyenl A háború következtében darabokra szakadt osztrák-magyar monarchiából lett államok veszik most körül. Világos, hogy az olasz külpolitika e helyzetben a »divide et impera« elvét követi és legfőbb gondja, hogy meggátolja a balkáni és balkánmögötti államok egyesülését egy vildghatalommá. Ez a külpolitikai törekvés magyarázhatja meg 1 többi között az albánai eseményeket is-.. A francia külpolitika érdekei ezzel ellentétben éppen az egységes Középei/ répa kialakulását kívánják. Nekünk béke kell és ezt a békét akkor látják biztosítva, ha a volt monarchia utód- | államai nem kifelé vagy széthúznak, ka nem egymással fognak össze és ha kapcsolatosan a Balkánon is egyensúlyozott viszonyok teremnek. — De ha az ellentétek Önök és Olaszország között ennyire nyilvánvalók és mélyremenök: mi értelme akkor baráti megbeszéléseknek? — kérdeztem. — Épen ezért szükségesek a tárgyalások — mosolygott Seydoux — 1914- ben is az volt a legnagyobb hiba. hogy az egymással ellentétben levő államok nem tárgyalták meg békésen az égető kérdéseket Megbeszélés mindég az egymás megértőse felé vezet. És a megértés a béke. Egy uj háború senkinek sem érdeke. — A francia álláspont — folytatta —• mindig logikus és . következetes. Akéir a jugoszlávokkal kötünk egyezményt, akár Ausztriát szeretnök a többi dunai állammal hozni kapcsolatba, Németország helyet, akár Magyarországot óhajtjuk békésebbnek látni: mindé törekvéseink békepolitikának elgondoltságát mutatják: egységes Középeurópéit akarunk! — Radikális program — mondtam rá. Briand, vagy Herriot. vagy mlnkettő. Mindenesetre radikális belpolitikával. függ össze. De épen ezért talán a választások kimenetelétől függ. Bevallom, hogy mint újságíró, már törtem a fejemet ezeken a jövő választásokon: ha jobboldali többség jön be, veszélyezteti a békés külpolitikát, viszont, ha baloldali többség jön be, akkor tönkremegy Poincaré szanálási müve, pénzügyi katasztrófa keletkezik, mely meggyöngül a köztársaság presztízsét és ez végeredményben megint csak külpolitikai következményeket vonhat maga után. — ön logikus, mint egy német tudós — vélte Seydoux. — Annyiban van igazam, hogy sajnos a küszöbön álló választások tényleg a külpolitika jegyében fognak lefolyni. — Miért sajnos? , — Nem szeretem, ha a pártok kegyétől függ a külpolitika. A belső és a külső politikát sohasem kell összezavarni, ön pedig okoskodásában figyelmen kívül hagyja a legjelentékenyebb körülményt: a francia 'nemzet egészséges ösztönét. — Nálunk minden mindég rendbe jön. Soka semminö várt Franciaországot nem fogja tönkretenni valami dogmatikus intranzigencla kedvéért. A baloldalnak, minthogy viszatértünk a régi kerületi választások módszerére, tényleg vannak esélyei. De nem látja ön. hogjr a baloldal máris mennyire fékez? A vagyonsarcról már úgy szólván senkisem beszéL Poincaré szanálási müvét aligha fogja egy győztes baloldal könynyelmii kézzel szétszórni. — Én bizalommal tekintek a jövőbe! Benedek Károly — Genf újra divatba jön — mondja félredobva a kiolvasott újságot — Olvasta, hogy az oroszok Genfben teljes lefegyverzést fognak ajánlani? Látta, hogy a németek mennyire örülnek ennek? Azt tartják, hogy egyedül ők szereltek le és most a többieken a sor«. — Némileg igazuk van — mondtam. — Csak nagyon némileg! Én inkább azt mondanám, hogy Németország az egyetlen állam, melynek hadserege a modern időknek megfelel. Nem veszi észre, hogy a nagy, állandó hadseregek kora lejárt? A világháború bebizonyította — és az azóta történt hadtechnikai és kémiai felfedezések megerősítették — hogy semmi értelme sincs a hosszú katonai szolgálatnak és a nagy hadikészültségnek. Káderek kellenek, instruktorok, képzett tisztek és magas fejlettségű ipar. .Mindez pedig Németországban teljes mértékben megvan. Biztos, hogy elöbb-ntóbb a többi állam is német mintára fogja a hadseregét átszervezni Mindenekelőtt, mi, franciák. Mindez azonban csak modernizálása a hadseregnek; nem leszerelése. Hadseregre szükség van mindaddig, mig a nemzetközi bíráskodás meg nem erősödik. Oly országban, ahol nincs rendőrség, okos ember revolver nélkül házából ki nem Jép. (Olvassa az amerikai aranyásó-idők történetét). Már pedig Európa ma még ilyen Wildwest, melynek nemzetközi rendőrsége nincs. Briand politikája, a garanciaszerződések minden többi állammal, mik végeredményben ez egész kontinens egységesítéséhez fognak vezetni, az egyetlen ut a leszerelés, illetve a nemzetközi béke felé. A leszerelési kongresszusok ma még nem sokat érnek: Mig az európai állapotok meg nem változnál:, a hadseregeket nélkülözni nern lehet!« — Én míg talán tovább mennék a pesszimizmusban, mondottam. Kétlem, hogy a Briand különböző garanciaszerződései tényleg mindig a béke ügyét szolgálnák! Méltóziatott olvasni például az olasz sajtó kommentárjait a most kötött ’ jttgoszláv-írcncia szerződés alkalmából? ők ezt egyáltalán nem fogják fel békés aktus gyanánt! Pedig egyáltalán nincs igazuk. Briand békeszándékai tisztán állanak mindenki előtt. De, úgy vélem, mégis elkövettünk eznttal egy hibát. Hogy a jugoszlávokkal szerződtünk, az nagyon helyes, de viszont egyidejűleg az olaszokkal is kellett volna baráti megbeszéléseket folytatnunk, egymással való jóviszonyunk biztosítására. A nemzetekkel való bánáshoz csakúgy kellenek lélektani ismeretek, mint az egyes emberekkel való érintkezésben. Mussolininak és az egész olasz népnek a jelleméből folyik, hogy velük mindenekelőtt foglalkozni kell, nehogy az az érzésük legyen, hogy őket érdemtelenül mellőzik, vagy épén, hogy Jci akarják játszani. jfnéjgi? .azt hiszem, hogy a baráti A szövetséges hatalmak külügyminiszterei Genfben tárgyalnak Litvinovval A népszövetségi ülésszak végén kerül sor a magyar-román agrárper tárgyalására Párisból jelentik: A Matin-nek jelenti űenfből Sauerwein, hogy Litvinov és Lunacsarszkij huszonnégy \ órával meghosszabbították genfi tartózkodásukat, mert tárgyalás készül a szövetséges államok külügyminiszterei és Litvinov között és ezen a konferencián meg fogják beszélni, hogy milyen módon köthetne a szovjetkormány meg nem támadási szerződéseket a szomszéd államokkal. Genfi jelentés szerint, szombaton végleg tisztázódott az a kérdés, hogy a Népszövetség mostani tanácsülésének nagjrendjén, ' mikor kerül sorra a mágyar-román agrárperecből keletkezett konfliktus. Titulescn román külügyminisztertől szombaton távirat érkezett Sir Eric Drummandhoz, a Népszövetség főtitkárához, amelyben kéri, hogy a magyar román vitás kérdést csak a tanácsülés végén tiizzék napirendre, j mert Titulescu valószínűleg csak az ülésszak megnyitása után tud Geníbe érkezni. A főtitkárság Románia kérésének eleget tesz. ... Amint Budapestről jelentik, Apponyi Albert gróf szombat délben utazott el Geníbe, hogy a Népszövetség ülésén, mint a magyar kormány főmegblzottja képviselje Magyarországot. Összeülhet-e Noviszad törvényhatósági bizottsága a közigazgatási bíróság döntess elölt ? Általános tájékozatlanság a vá’asztási rendelet értelmezése körül Noviszadról jelentik: Lukics Predrag bácskai főispán, mint a Bácsmegyei Napló megírta, visszautasította a november 6-iki törvényhatósági bizottsági tagválasztás ellen beadott három petíciót ás kimondotta, hogy a községi választásokról szóló szabályrendelet 48. szabásza értelmében a főispdni döntés ellen a közigazgatási bírósághoz nyolc napon belül Selebbezés adható be. A főispán! átirat záradéka és a kisérő levél arra enged következtetni, hogy a főispánnak az az álláspontja, hogy a választások ellen a közigazgatási bíróághoz benvuitott felebbezés esetén, be kell várni a harmadfokú döntést és addig a törvényhatóság nem alakulhat meg. A noviszadi városházi körökben ebben az ügvben általános a tájékozatlanság. Dr. Borota Braniszláv polgármesternek az az álláspontja, hogy a jogorvoslatokról szóló törvény alapján, nemkülönben a közigazgatási bíróságokról szóló törvény értelmében, közigazgatósági hatóságok véghatározata a közigazgatási biróSQgkoz beadott panasz esetén is végrehajtható. Ezzel szemben az a vélemény alakult ki. hogv felebbezés esetén be kell várni a közigazgatási bíróság döntését, mert a választásokról szóló rendelet a főispán! határozat ellen nem ■•anaszt. hanem felebbezést állapit meg. A Bácsmegyei Napló munkatársának egy előkelő közjogi méltóságban volt és közigazgatási kérdésekben szakértőnek elismert személv ebben a kérdésben így nyilatkozott: — A választási rendelet 48. szakasza szerint a választás szabályosságát megtámadó felebbezés a főispánhoz intézendő. de ez a szakasz nem mondja ki. hogy ez a tartományi főispánhoz intézendő. A törvényen alapuló rendelet már bevezető szakaszában újból megerősíti az 1886. évi XXI. törvénycikket, amelynek 56. szakasza szerint a vérmedvék és törvényhatóságok élén a főispán áll. A gyakorlatban ez Szuboticán meg is van, mert ott a város élén külön főispán áll. A költségvetési törvény nem uagát az állásokat törölte el. hanem az állásokkal iámó költségvetési fedezetet. A választásokról szóló rendelet telies épségben meghagyta az 1886. évi XXI. í&rvénvcikk erre vonatkozó rendelkezéseit. sót megerősítette azokat. A tartományi főispán nem automatikusan főispánja a tartomány területén levő városoknak. mert erre külön megbízást nem nvert. Az általános közigazgatásról szóló törvény és az alkotmány különben is úgy intézkedik, hogy a városok auto-X jugoszláviai cionista szervezetek országos kongresszusát vasárnap délelőtt tartják meg Szuboticán a városháza dísztermében. Már a szombati nap folyamán közel százötven vendég érkezett a kongreszszusra Jugoszlávia különféle városaiból. A beogradi zsidó hitközség elnöke, dr. Alkalay; Salamon is megérkezett nómiájáról külön törvény alkotandó és ez a körülmény megerősíti, hogy a vá•osok közigazgatásilag nem tartoznak a tartományokhoz. Szubotica példája bizonyítja ennek az okfejtésnek a helyességét. különben Szubotica ép ugv a tartományhoz tartozna, mint ahogy a többi várost oda sorolták. Mindebből erre a megállapításra jutok, hogv a tartományi főispán nem volt jogosítva másodfokon dönteni, hanem a noviszadi pol'áimester. mert az a törvényes helyettese a főispánnak. Az adott esetben az az álláspontom, hogy a közigazgatási bírósághoz beadandó felebbezés nem akaszthatja meg a törvényhatóság megalakulását. mert a közigazgatási bíróság döntéséig a megválasztott törvényhatósági bizottság működése törvényesnek tekintendő. Arról azonban szó sem lehet, hogy a rézi kiszélesített tanácsot uiabb ülésre :viák össze. kongresszusra; dr. Alkalay Izsák országos főrabbi a vasárnapi nap folyamán érkezik meg Szuboticára. A kongreszszuson a Palesztina felépítési alap központi bizottságának egy delegátusa is résztvesz. A kongresszust, amely két napig tart a kormány nevében dr. Manojlovics Dusán főispán fogja üdvözölni. Vasárnap kezdődik Suboíicsn a c;o lista-kongresszus A kongresszus két napig tart