Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)

1927-12-23 / 354. szám

4. oldal BACSMEGYE* NAPLŐ !927 december 23 Dr. Varady és dr. N :im?r képviselői; meníeltni jogának fe.fumgesztését ygle a becs­kerek i t rvWyszék Várady ellen állam ellenes izgatás, Nenner elleti sajtóvá.sé^ matt folyiii az eljárás Becskerékről jelentik: A becskereki törvényszék vádtanácsa most foglal­kozott az államügyészségnek azzal az előterjesztéssé!, hogy dr. Várady Imre magyarpárti és dr. Neuner Vilmos né­metpárti felsőbánáti nemzetgyűlési kép­­%= viselőket a bíróság kérje ki a parlament­től, hogy ilymódon az ellenük folyamat­ban lévő bűnügyi eljárást le lehessen folytatni. Annakidején — mint a Bácsmegyci Napló közölte — az államügyészség büntető eljárást indított dr. Várady Imre ellen, a magyar párt egyik gyűlésen el­mondott beszédében fog’altak miatt. A gyűlést ez év április ötödikén tartották a Korona-szálló nagytermében és azon Várady nagy beszédben ismertette a magyar párt programját: — A magyar párt programja — mon­dotta többek közt dr. Várady — csak ■ lassan, óvatos előrehaladással valósít­ható meg. A magyarság üldözése még mindig tart, annyira azonban már elju­tottunk, hogy a magyar ember most már bátran fordulhat a legmagasabb fó­rumokhoz is kérésével, vagy panaszá­val, mindenütt meghallgatásra talál és ha mást nem is, de ígéretet mindeneset­re kaphat. Várady dr. beszédének ezekben a mondataiban az államügyészség állam és hatóság ellenes izgatást vélt felfedez­ni és ezért Várady ellen a szerb bün­tető törvény 103-ik szakasza alapján megindította az eljárást. Minthogy azon­ban időközben dr. Várady Imrét nem­zetgyűlési képviselővé választották meg, az eljárást fel kellett függeszteni mind­addig, amíg a parlament dr. Váradyt ki nem adja és ezért kérte most az ügyész­ség a vádtanácsot a kiadatási kérelem felterjesztésére. Drt Neuner Vilmos németpárti kép­viselő ellen az állámügyé.izség sajtó­ügyi eljárást indított a Neue Zeit cimü lapban megjelent cikke miatt. Köz­vetlenül az országos képviselőválasztá­sok után ugyanis dr. Neuner vezércik­ket irt a Neue Zeutban: »így néznek ki a szabad választások* cim alatt, mely­ben többek között a következő kitételek foglaltattak: — A Felsőbánátban a németpártnak nem volt meg a várt sikere, aminek oka az, hogy a német községekben a vá­lasztás napján »ebédszünetet* tartottak, az urnaőrcket hazaküldtek, azután pe­dig a megállapított terv szerint dol­goztak. Ismeretlen személyek kihasz­nálták ezt a körülményt és urnáinkat átöntötték és egyéb hasonló manipulá­ciókat találtak. A Nemer ellen megindított eljárást szintén szüneteltetni kellett, mert Neunert is megválasztották képviselőnek. A vádtanács helytadott az ügyészség előterjesztésének és elhatározta, hogy kérni fogja a nemzetgyűléstől Várady Imre dr. és Neuner Vilmos dr. képvise­lek mentelmi jogának felfüggesztését. Leszállítják a pótadót a dunamelléki tartományban Ezen a héten ül össze a tartomány-gyűlés Szmede­­revóban — Februárban kezdi meg működését a tartományi takarékpénztár—Margan dr. nyilatkozata /] I ia : Luc a z eger A kamra ajtó kinyílt és anya örven­dező kiáltása nevetve csendült fel: meg vagy te gazember! A gazember remegve lapult meg a rács megett. Fekete szemecskéi szapo­rán pislogtak és iedtében szolgálni kez­dett. mint valami jóravaló kutyus. ame­lyik a haragos gazdáját akaria kibékí­teni. Anva hangiára hamarosan betódult a szenzáció éhes há,znép. — Szegényke. *— nevetgéltek, csep­pet sem sanálkozva. — Süss. entzückend, lelkendezett a Fräulein. Pirkó megpróbálta megsimogatni a Tácson keresztül. — Jesszusom. csak nem nyúl hozzá, sipogntt kényes! edve Maris. — Én még a fogót se merném kézbe venni. A szakácsnő yalanrt morgott, ami nem volt éppen elis 1 érésé a Maris hősiessé­gének. aztán két uiiai megfogta a fogó szélét és messzire maga. előtt tartva, diadalmenetben kivitte a kamrából: Mit csinálnak vele? aggodalmasko­dott Pirkó. A szakácsné komiszul nevetett. — Maid kics't megíürösztjük. — A pecegödörbe kell dobni, proponál­ta ió messziről Maris, — Ah. onnét kimászik! Forró viz a legjobb. Pirkő rémülten nézett anyára. Az ő jó, édes marná ia. csak nem fog tűrni ilyen szörnyűséget! Anva kicsit eiszégyelte magát a Pirkó égő tekintete aiatt. — Izé — mondta zavartan — Ju’is várion kicsit, nincs valahol egy macs­ka? Inkább annak kellene adni. Julis szélesen nevetett. — Hát hol a fenébe vegvek én most macskát? Tán iáriam be a szomszédo­kat. oszt kinákraSsam körül ezt a dögöt, hogy kinek van egy macskája, amelyik mogenné. Arivá ugyanis hirtelen kompromisszu­mot kötö*t a föllángoió iószivüségével. Az «tetet taró vlzhc dugni, kínai*. De Vrsacról jelentik: A Dunamelléki tarto­­mánygyülés ezen a héten összeül, hogy néhány fontos javaslat után megkezdje a jövő évi költségvetés vitáját. Munka­társunk felkereste dr. Morgan Vladimírt, a tartományi állandó bizottság elnökét, aki kérdésünkre a következő nyilatkozatot tette: — A bizottságok állandóan dolgoztak és igen sok fontos ügylet tárgyaltak le. Különösen nagyszabású útjavítási pro­gramot dolgoztunk ki és tavasszal meg­kezdjük a teljesen használhatatlan álla­potban levő bánáti utak újjáépítését. Ér­re a célra a német jóvátétel! számla ter­űiére kilenc nagy gőzhengert, kocsikat 30 kilométeres iparvágányt és egyéb felszerelési cikket rendelünk tízmillió di­nár értékben és ezzel tavasszal megkezd­jük a munkálatokat. Az államtól most áthárított 173 kilométeres úttesttel együtt 501 kilométer hosszúságú útnak a kar­bantartásáról kell gondoskodnunk, ami meglehetősen nagy gondot okoz. Ebben az ügyben elkészített tervezetünket a most összeülő tartománygvülés elsőnek fogja letárgyalni és annak megszavazá­sa már előre biztosítva van. így hatá­rozottan állíthatom, hogy tavasszal meg­kezdjük a tartomány útjainak renovál íását. — A tartomány ezenkívül egv na­gyobb beruházási kölcsönt 120—130 macskával megetetni ez a dolgok rend- 3. Az Isten arra teremtette az egeret eg a macskát. Ez hát természetes do­­:g és nem lehet kegyetlenség. Érezte, •ogv ezt Pirkóval nagyszerűen be fogja 'éitatni. Tanult és rendszeres agyában zár sorakoztatta a Példákat amivel a 'tért való küzdelem természeti tünemé­nyeit fosia Pirkónak megmagyarázni. A luüs cinikus válasza felbosszantotta. — Nem lehetne elereszteni — lcönyör­­rltt Pirkó. aki látta, hogy anya most már nkóbb az ő pártján van. A cselédek harsogó röhögése felelt ''irkónak. — Hit nem itt a házban, az Udvaron. — próbálkozott a kis életmentő. — Vissza iön az — védekezett bizony­­alan hangon anva. — Hit ez uccár.l — Aber Pirkó. szólt rá a kövér szőke Fräule'n. amit nem kívánsz magadnak, ne kívánd másnak se. Hiszen akkor, va­­''vr>~ivik szomszéd házba megv be. Pirkó a forró vízre gondolt, amit alig­ha kívánhat magának bármelyik a Jelen­­'evők közül és amibe mégis nyugodt lé­ikkel beiéiül!asztották volna az egérkét. \nva is le akarta beszélni Pirkót erről az ödetről. — Ugyan, csak elütné szegénykét egy '•‘öcsi. vagv autó nz utón. De Pirkó nem ‘ogvoft ki az indítványokból. — Hát vigyük ki a kis erdőbe! —Anva '»'nevetett. — Azt nem bánom. Ha ta­"-7 valakit, aki kiviszi. Pirkónak elég volt esv tekintetet vetni a Julis megvető és a Maris hülyén kun­cogó arcába. Tudta, hogy ezektől nem zárhat semmit. — Én kiviszem! mondta határozottan, ••gye Fräulein mi ketten kivisszük — és hízelegve simult a Fräuleinbez. De a kövér szőke, aki eddig^ legbnn­­"osabban lelkesedett, hogv — Gott wie süss — és Pirkó figyelmét _ egvenkint hívta föl az egérke különböző bájaira, erre a fölszó.lltásra sértődötten eresztet­­'e le a tokáiét és olvasmit sziszegett, ’•ogv mert 6 olvan ió bolond, aki minden­félét megtesz, ami nem volna a köteles­sége. lám. azt hiszik, hogy őt már min­­lenre ki lehet használni. — De hi*zen én vinn&al — kőnyörguu Pirki. millió dinárt akart felvenni, ezt azonban később elejtettük. Olyan megterhelést jelentett volna ez a kölcsön, hogy azt a mai pénzügyi és gazdasági viszonyok között. nem vállalhatjuk. Ehelyett az egyik belföldi banktól tizenötmillió diná­ros kölcsönt fogunk felvenni a külön­böző és halaszthatatlanul szükséges in­­veszc'.ókra. — A jövő évi költségvetés tervezete ezen a héten teljesen kész lesz és a be­ruházási kölcsönnel együtt huszonnyolc­­millió dinárt fog kitenni. Ez azonban még nem végleges. Egy azonban feltét­lenül bizonyos: a tartományi pótadó a jövő évben okvetlenül alacsonyabb lesz mint az idén volt. Az ezévi 63 százalé­kos tartományi pótadó helyett a jövő évben legfeljebb 55 százalék lesz. — A tartomány területén élő nagy­számú munkanélkíllin is segíteni aka­runk és munkaalkalmat fogunk nekik nyújtani. Az útépítési munkálatoknál szintén nagyon sokan találnak majd el­helyezkedést. — A most összeülő tartománygyülés egy szabályrendeletet is le fog tárgyal­ni, amelyben több vízimének a felállítá­sa van tervbe véve. A tartomány egyes községeiben nagy a vízhiány és ezen vízmüvek felállításával kell segítenünk A tartományi takarékpénztár felépítése már befejezett tény és februárban meg­ * l kezdi működését. — Az alaptőke egyelőre ötmillió di­nár lesz, amit a tartomány tulajdonát képező értékpapírok egy részének lom­­bardirozása utján kapunk. A tartományi takarék egyelőre csak mezőgazdasági szövetkezeteknek ad kölcsönt, közvet­lenül magánosoknak nem. A kamatláb csak két százalékkal lehet magasabb a nemzeti bank által számított kamat­nál, mert mi csak a legminimálisabb adminisztrációs költségeket fogjuk fo­lyósítani. A bank élén egyelőre mint' igazgatóság, a tartományi bizottság fog állani, vezérigazgatója pedig a tar­tományi pénzügyigazgató lesz. A taka­rékpénztár célja, hogy a nehéz helyzet­ben levő gazdatársadalmon segítsünk. A központ természete en Szmedercvo­­ban lesz, fiókot pedig csak Vrsacon ál­lítunk fel. — A dunamelléki tartomány helyzete a többiekhez viszonyítva még a legjobb Kijelenthetem, hogy mi mindenben ve­zetünk, amit főleg annak köszönhetünk, hogy nálunk a személyi és politikai el­lentétek nem éleződtek ki és az ellen­zék belátása következtében nem aka­dályoznak minket épitőmunkánkban. A tartományi önkormányzatnak meg van a létjogosultsága és hogy az máshol mégsem funkcionál úgy, mint ahogy kellene, annak nem az önkormányzat hanem az egyes tartományokban ural­kodó rendszer az oka. — A tartománygyülés ezen a héten összeül és ha szükséges, vasárnapokon is tartunk gyűléseket, mert a törvény szerint a költségvetést január 5-ikéig le kell tárgyalni. — Igen, de azért rajtam nevetnének — berzenkedett a Fräulein. — Különben is zuhog az eső. meg sötétedik is. ilyen idő­­hon nem megv az erdőbe, akinek he­lyén van a sütni valója. Á szakácsné meg a szobalány időköz­ben elunták az egész egérvitát és dol­gukra mentek: Anyát a teflonhoz hivták. a Fräulein legutóbbi kijelentése után he­gyesen kivonult. Pirkó egyedül maradt az előszobában az egérrel. Mintha ott feleltették volna őket. Az egér már alig látszott a homályos szó­éban. Pirkó leguggolt hozzá. Az egér 's guggolt. Irv ültek percekig és nézték egymást. Pirkó meg az egér. Valamit uttogtrk is meg clncogtak is hozzá, mit, -t csak ők tudják. Én csalt azt tudom, '•ogv pár nerc muiva Pirkó leakasztotta ez előszoba fogasáról az esőköpenykéjét 's lopva kisurrant az ajtón. Kicsit bán­­'otta a le'küsmeret. meit nyitva maradt a lak's aitó utána és hamar megnyomta az előszoba csengőiét, aztán suhanó m'tíra futni kezdett, hogv ne lássák ki csöngetett. A kebelében erősen kiduzzadt gv csomag, amit a két közével szori­l-H .magához. Az eső csapkodott, a szél fűit és mikor tíz perc muiva Pirkó elérte az első fákat, erős homály borult már az erdői-e. De Pirkó hősiesen haladt to­vább. Hogv az egeret féltette-e az autók, tói. vagv az erdő szélén lakók kamrái! az egértől, tán ő maga se tudta, de elha­tározta. hogv csak bent az erdőben ereszti cl. hát bátran nekivágott a sötét­ségnek. Itt bent nem érzett ugv az eső, cem a szél és ha a sötétben az erdő szá7- íé'e szava nem beszél, kanar. suhog és re—eg. egész kehemes lett vo'na. Ahol jó sűrűk vojtak a fák és bokrok, Pirkó megállt. — Nem, gondolta, itt az utón nem lesz jó szegénykének — és be’egázoit a vizes cserjésbe. Ott aztán fogta az egérfogót és kinyitva az. ajtaját, letette a földre. Az egér — szegényke — hamarjában meg sem érteke, hogv megnyílt előtte az élet kapuja. Csak ült remegve és öiz­­szerázva a fogóban és nem mozdult.'­Csak mikor Pirkó kihúzta a fogóból a rzalönnadarnbkát ö’^or vette észre a nyitott ajtócskát és óvatosan kisurrant rajta, Ai etlen, nedves talajon meg­ír. Gy.) állt, rémüldözve és bizonytalanul. Pirkó pedig leguggolt hozzá és gügyögve bá­torította. — Látod, egérkém, — mondta — nem tehettem egyebet Az a fő, hogv élsz, ha szokatlan lesz is egyelőre és nehéz. Látod, elmész mezei egérnek. Bizonyára vannak boldog mezei egerek is. Nem él­nek olyan kényelmesen, mint a házi egerek, de legalább nem eshetnek fogóba és a szakácsnék nem fojtják őket forró vízbe. Addig is, míg megtanulod az uj mester­séget. itt ez a zsalonna. meg, várjál csak — és Pirkó , a kabátzsebéből diadalma­san húzott ki egy megszáradt fél zsem­lyét. ami az iskolai uzsonnájából maradt meg. — Nesze ez is egérkém, — de egérke megijedt a gyors mozdulattól és hirtelen befutott a bokrok közé. Pirkó egy pillanatra csalódottan né­zett utána. Aztán letette a fél zsemlyéiét a sza­lonna mellé és kabátjóba rejtve n7 egér­fogót, vidáman megindult hazafe'é. Az erdő ezer hangja — szava már nem bántotta. Olyan nyugodt és elégedett volt, hogy még a Fräuleintöl sem félt, mikor zuhogó esőben, éppen mikor az uccán gyújtogatni kezdték a lámpákat — haza érkezett. A Fräulein porolt is, a cselédek kine­vették, de Pirkó jókedvét nem lehetett elrontani.' Anya is megpróbálta összeszidni a kis lányát, de sehogy se tudott komoly ma­radni. És mikor belenézett a Pirkó su­gárzó szürke szemébe, akkor egyszerre egv másik Pirkó Jutott eszébe, ecv régi isköláslánv Pirkó, akinek legnagyobb öröme volt a legyeket leszedni a légy­­napirrói, a bátyja rovargviiiteménvéböl Uihnzgálni a gombostűket és aki egvszer egy sintérkocsi ajtaját hátul loova kinyi­totta, hogy niire a sintér észrevette, mind kisétáltak belőle a kutyák. És mikor anya még mindig zsörtölődve megcsókolta a kis lányát, akkor az a csók olyan meleg volt, olvan különösen gyöngéd és hosszú, hogy Pirkó huncutul nevetve ál'apltotta meg . masában, hogy ennek az egész egérszöktstásnek anya örül titokban legjobban, az egéren kivüL

Next

/
Oldalképek
Tartalom