Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)

1927-12-22 / 353. szám

12. oldal 1927 december 22 BÁCSMEGYEI NAPLÓ Az uj állati?': 5<cs8n. Beogradból je­lentik: Az elmúlt héten becgradl pénz­­'iig5 i körökben semmi egyébről nem be­széltek annyit, mint az uj kétszázmillió aranymárkás áliamkölcsönről. Ezt a két­száz millió aranymárkát Franciaország engedné At a repardciós összegből Ju­goszláviának. Amikor Spaho kereskede­lemügyi minisztert, a pénzügyminiszter helyettesét megkérdezték arra vonatko­zólag,' hegy va jón megfelel-e a valóság­nak énnek a kölcsönnek a létrejötte, ak­kor kijelentette, hogy ö ezekről a tár­gyalásokról nem tud semmit sem. A ■Rácsmcgyei Napló már jelentette, hogy a francia kormány a német reparáclós szálliiásrk egy részét felajánlotta Ju­goszláviának, jzít-rt Franciaország a ter­mészetben yrállltoit reparációs összege­ket az otwni ipar vesztesége nélkül nem tudja íUíiaszná'ni. Markovics Bogdán nárisi tárgyalásai folyamán most úgy liítszük újra aktuális lett ez a kérdés, azonban most más formában. Nem isme­retes azonban, hogy milyen kölcsönt akar most a jugoszláv kormány lekötni, pénzkölcsönt-e vagy ped'g csak árn­­líö'csönről van csak szó. Autó nlajdenoso fi ’yehaibet l.lismert b esi cég által gyártott 501 -e * F'-i ’-hl! ö akaró­ikat Dió. 215 ínárusitiu . ADF9M0B1LÍA FIAT-GARASÉ Su' otiea Skedars.? 7. Te! foo!5t i«;' ____ Az állami erdők kommerclaiizálása. Bcogradbó! jelentik: Az utóbbi időben rendkívül sokat beszélnek ■ a jugoszláv állami erdők kommercializálásáról. Kü­lönben is mindazokban a minisztériumok­ban. ahol állami gazdasági javakat ke­zelnek, semmi egyébbel nem foglalkoz­nak, mint azzal, hogy hogyan is lehetne ezeket az állami vagyonforrásokat mi­nél hasznosabbá tenni. Az erdőügyi mi­nisztériumban az elmúlt napokban egy törvényjavaslatot dolgoztak ki, amelynek az lenne a kimondott célja, hogy az álla­mi erdőket adják át valamilyen magán­­társulatnak és ezzel valósítsák meg azt, hogy az állami erdők az államnak nagy és állandó jövedelmi forrást jelentsenek. Az a bizottság, amely az állami erdők­nek magánkézbe való adásával foglalko­zott, úgy találta, hogy azért nern lehet az állami erdők körül okszerű gazdál­kodást folytatni, mert a öiavna Kontro­lé állandó nehézségeket teremt az állami javak kezelése körül. A bizottság azt mondja, hogy az állami fennhatóság ál­landó okvetetlenkedése mellett nem lehet kereskedelmi szempontok szerint vezetni az állami erdőket. Az állami erdők most már olyan állapotban vannak, hogy azok­ra nemsokára az államnak óriási ráfize­téseket kell majd eszközölnie, nemhogy az államnak egy bizonyos és pontos jö­vedelmi forrást jelentenének. Az erdő­ügyi minisztérium táján úgy tudják, hogy a miniszter már a napokban dön­teni is fog erről a kérdésről. Nemsokára azután a minisztertanácsnak keli foglal­koznia azzal, hogy kfadja-e az állam kezéből az erdőket, vagy pedig tovább folytatják a mostani észnélkíili gazda­­sátellenes politikát. A posta, a telefon, a táviró és a vasutak kommercializálása után most az erdőket akarják magán­kézbe adni. ezzel az államgazdasá? leg­fontosabb szervei kerülnének a magán­tőke kezei közé. A Jugoszláv mezőgazdaság csődje Csoszies egye.eml tanár előadása Ju oizlaylu mező^asd«­ságánaít helyzetérői Beogradból jelentik: A szerb mezőgaz­dasági egyesület vasárnap szakemberekből álló koníerenciát hivott egybe, amelyen megvitatták az ország n.ezosazriasá, rak helyzetét különös tekintettel az uj költségvetésre. A konferencia tőszóm? ka Di% Csoszies Drug útin egyetemi ta­nár volt, aki előadásában hangsúlyoz­ta; hogy bár az állami jövedelmek főiorrása a mezőgazdaság, mégis a mezőgaz­daság fejlesztésére fordították a legkevesebb gondot a költségve­tésben. Jugoszlávia nyele milliárdnyi kivite­léből hat milliárd a mezőgazdáság? ter­mékekre esik, a költségvetés tizenegy­­milliárdnyi bevételeiből pedig öt és fél­­mlíliárdot közvetlenül a mezőgazdaság, fizet. A mezőgazdaság teljesítőképessé­ge könnyen a duplájára is emelkedhe­tett volna, ha az állam részéről leg­alább minimálisan vennék figyelembe igényeit. Pedig ennek éppen ellenkezője történik. Mert a költségvetésben alig 0.27 százalékot szentelnek a mezőgaz­daság fejlesztésre, az állatorvosi ki­adásokkal együtt ’pedig alig 0.41 szá­zalékot. Ez a jelenség azouban nemcsak mi­­náluttk, hanem egész Európában észlel­hető. Áttalános jelenség ugyanis Euró­pában, hogy a haladó ipari államoknak haladó mezőgazdaságuk van, viszont az elsősorban mezőgazdasági államokban éppen a mezőgazdaságra fordítják a legkevesebb gondot. Jugoszlávia az ál­latra? kmásodik csoportjába tartozik, de szintű példátlan, ahogy nálunk elhanyagolják a mezőgazdaságot. F-gy országban sem merészelné a földtnivelésugyi miniszter egy csapás­ra megszüntetni a mezőgazdasági im­porttermények egész sorát, mint ezt a mi miniszterünk tette. Az a veszély fe­nyeget, hogy megszíintetik az összes mezőgaz­dasági főiskolákat, az eđdgl 371. ál­latni mezőgazdaság inspektorból pedig 33 vármegyei bürokrata ma­rad meg. Az állatni mezőgazdasági politiká­nak, ahelyett, hogy tudományos ala­pon szanálási terveket dolgozna ki és végrehajtaná azokat egy-'Italában nin­csen programja. A pénzügyminiszter törölte a költségvetésből, a íöldmivelés­­ügyi miniszter kiadásainak legnagyobb részét és míg Ilyenért más országban az egyik miniszter feltétlenül megbuk­na. nálunk mindkettő békésen megegye­zett, hogy nem adnak semmit. A mezőgazdasági érdekeiteknek össze kell fogniok és egyöntetűen védeniük j kell érdekeiket, különben mezőgazdasá­gunk áldozata lesz a laikusok garáz­dálkodásának. Nálunk két milliót áldoz­nak évenként mezőgazdasági szakisko­lákra, Csehszlovákiában pedig, ahteij majdnem ipa rá Hornnak mondható, har­minc milliót áldoznak erre a célra. Mezőgazdasági torméke'nk tuirö.i­­g<5 napról-naprs rosszabb, úgy ogy az a veszély fenyeget, hogy nem találunk majd számukra piacot. Ennek a bajnak elhárítására sem tesznek semmit. Az egész országban nincs egy magnemssiiő állomás sem és hasonló a helyzet a tengeri, gyümölcs, ipari növények és az állatok fejnemesi­­tisével is. Ez igy nem mehet tovább, hogy a csőd előtt állunk és tönkre­megy velünk az egész ország, ha ez a helyzet nem változik. A konferencia elhatározta, hogy Csn­­szlcs tanár előadását sokszorosítja és szétosztja a képviselőknek és miniszte­riknek. egy példányt pedig küldöttség utján a királynak ad át. siiiiisimosms Aíiwnistrzob'Hni sem szuoud híáii/czm « i* ,e, - cTi-mn k. A gyerekek fej. ü lése nem kis mértékben a testápo­lástól is függ. Gyógy lilán, ha­sító n, megnyugtatókig hat a a gyenge gyerme'tbőrre a NIVEA-CKEME liillllilRIiflllll KINTORNA BörtCitŐr fa fegyenchéz): Itt a felesé­ge. beszélni akar magával. Fegyenc: Mondja, hogy sétáin! men­tem a városba! » Egy vajdasági városban éldegél egy ügyvéd, mondjuk Szabó István. Sokat küzködik szegény, kicsi a városka és sok a fiskális. Pláne nemrégiben még egy Szabó István nevil ügyvéd telepedett lo a városban, úgy hogy azok a kliensek, akiket ösmerőseik őhozzá küldenek, gyakran a másikhoz mennek, ö pedig régimódi ember, nem vadászik kliense­ket. Magánéletében is sok baja van, mert a feleségű igen kacér asszony. Beállít az irodájába egy módos kül­sejű parasztgazda. Nagy dolog az uj ügyiéi, az ügyvéd azt se tudja, milyen székre ültesse. — Instállom, jő helyen járok? Fiskális­hoz küldtek, csak nem tudom, ide-e. — Azt én nem tudhatom barátom. Ha engem keres, jól van, de ha más ügyvédet keres, akkor én nem tartom ifién. — £n egy bizonyos nevezetű Szabó István urat keresek. — Az ón vagyok. — Csakhogy kettő is van ám. kérem, fin aztrt keresem, amék a Köcsög .Mi­hály nörét Vitte a bank veilen. — Igen az vagyok. — De, hogy biztos legyek a dolgom­ban, én aztat keresem, akinek, követem alásssn. olyan kikapós felesége van, hogy fiivel-fával megcsalja. — Na lássa, hogy jó helyen jár. Öljön le. RAdió-mÜsoh ——«ffl—» ’A várat mtUHt »ám a hxllémU.tutí/«fanífl Szornhr t, december 24 Zürich fövi) 15. Oramofonzenc. 19.52: Közvetítés Bőseiből. 20: Közve­títés Bernből. Zagreb (510) 17: Karácsonyi mese. 16: Karácsonyi zene. 20.30: Régi hor­­vát karácsonyi dalok. 24: Éjféli szent­­m.se. Budapest (557.5) 9.30: Hírek, közgaz­daság. 11: Grafonoia hangverseny. 12: Pontos időjelzés, hírek, közgazdaság. 13: Időjárás- és vizáf.ásjeler.tés. 15: Hírek, közgazdaság. 15.45. A Magyar Rádió Újság félórája. 16.45: Pontos idő­jelzés, időjárás- és vízállásjelentés, mozik műsora. 17: Karácsonyi énekek. Előadja az Operaház Énekkarának ka­maraegyüttese. BH8WM Lautsprecher Type H. I. és E. m»!iiRt ntgyaüi* kii*r;i­­f éjim rak’i­­roa van KONRATH D. D. , i,, SUBOnCA Bé«s (517.2. 577> — Graz (357.1) — Innsbruck (294.1) — Klagenfurt (272.7) 11: Délelőtti zene. 15.45: Winterlegen­des, karácsonyi játék, lő: A Wiener Sängerknaben dalárda hangversenye. 16.30: Kürtkvlntett. 20: Kar! Walter or­­gonalmngversenye. 20.30: Szent esti ze­ne. Róma (450) 17-30: Zenekari hang­verseny. 20.43: Don Loreszo Perest *B Natale De) Ređentore« c. oratóriumá­nak közvetítése Berlin (483.9, 5ö6) — Königswuster­­hausen (1250) — Stettin (236.2) 16: A karácsonyfa és karácsonyi szokások. 1630: Szórakoztató zene. 17.30: Kará­csonyi hangverseny. Leipzig (365.8) — Dresden (275.2V 16: »Der Tanz von Cofbigl«, énekes 6- német zenés mese. 17: A házizenekar hangversenye. 18.30. Karácsonyi mesék. 19: Karácsonyi toronyhangverseny. München (535.7) — Nürnberg (203b !6: A baba karácsonyt álma. 19: Weih­nacht der Einsamen. Nápoly (333.3) 17.10: Szórakoztató zene. 20.50: Zenekari hangverseny. 23: Tánczene. Prága (348.9) 20.30: Bethlehem! já­tékok. 2355: Átvitel Erűimből. Éjféli mise. TŐZSDE —um BE»»­Zürich, dec. 21. (Záriét ) Beograd 9.1228, Pár.s 20.3675, London 23.2327. Newyork 517.35, Brüsszel 72.375, Milánó 28.075, Amszterdam 209.225, Berlin 123.625, Bécs 73.125, Szófia 3.74. Prága 15.343, Varsó 58.16, Budapest 90.60, Bu­karest 3.20. Koviszadl terménytőzsde, dec. 21. Búza bácska 76 kilós 2 százalékos 297.50—300, bácskai 77—78 kilós 2 szá­zalékos 300—302.50, bácskai 78—79 ki­lós 2 százalékos 302.50—305, bácskai Ti­­szavidék 79—80 kilós 2 százalékos 306 —30.7.50, bánót 78—79 kilós 2 százalé­kos 297.50—300, szerémi 76 kilós 2 százalékos 300—305, szlavóniai 77—78 kilós 2 százalékos 300—305. Rozs: bács­kai 72 kilós 2 százalékos 290—'295. Ár­pa: bácskai 63—66 kilós 245—250, bács­kai 68—69 kilós 265—270, szerémi 65 —66 kilós 245—250, szerémi 68—69 ki­lós 265—370. Zab: bácskai, szerémi és bánáti 2522)0—255. Tengeri: bácskai régi 223—22750. bácskai uj gar. minő­ség 203—207-50, bácskai uj I. 212.50—’ 213, bácskai uj III.—IV. 230-2322*0. bácskai fehér 227.50-^32.30, bánáti uj zár. minőség 207.50—212.50, bánáti u? I. paritás Vrsac 212.50—315, szerémi uj gar. minőiig 207,50—210, szerémi uj !. 215—217.50, bácskai TL—V. 232.50. Liszt 00g és 0g bácskai 425—457,50, 2-es számú bácskai 405—415, ötös szá­mú bácskai 385—395, hatos száma bácskai 317.50-325, hetes számú bács­kai .260—270. nyolcas számú bácskai 200—207.50. Korpa: bácskai jutazsákok­ban. szerémi jutrz.sákrkba". szlavóniai jntazsákokban 190—195. Bab: bácskai fehér uj 2—3 százalékos 366—565., sze~ rémi fehér uj 2—3 százalékos 360—365. bácskai fehér uj válogatott 375—380. Forgalom: 54 vagon. Tránvzat: Búzánál változatlan, tengerinél szilárd. Szoirbori terménytőzsde, dec. 21. Bú­za 307,50—307.50 dinár, zab 250—255 di­nár, árpa 220—22' dinár, tavaszi 263- 270 dinár, uj 202,50—207,50 d’nár. brb 325—330 dinár, válogatott 360—365 di­nár, liszt 0-ás 425—445 dinár. 2-es 410 _430 d’nár, 5-ös 380—400 dlt?ér. 6-os 320—340 d’nár, 7-cs 260—-70 d’nér, 8-as 7CO—210 dinár, korpa 190—'.95 di­nár. Irányzat: változatlan. Bn Janes ti értéktőzsde, dec. 9?. Ma­gyar Kitel 87.8, Osztrák Hitel 53' Ke­reskedelmi Bank 127.5. Magyar Cukor 212.5. Georgia 16. Rimamuránvi 115.4, Sajgó 75.7. Kőszén 764. P-'ódi Vagon ?3, Beocsinl Cement 280 Nss’oi 175, Ganz Danubius 1°0. Ganz Villamos 177, Athenaeum 28.5. Nova 47.7. 1 van te 27,5, Resti Hazai 229. Irányzat: tartott* Budapest1 yabomtCzsde, dec. 21. Á gabonatőzsde irányzata tartott. A kész­árupiacon az árak nem változtak, a ba- Mridőpiacon azonban lemorzsolódtak az árfolyamok. Hivatalos árfolyamok pen­gő-ériekben a b.atáridőplacon: Búza már­ciusra 31.Tő—31.80. zárlat 31.78—31,80. májusra 32.14—32.16, zárlat 32.14-32.16. rozs márciusra 30.86. zárlat 30.90—30.92. tengeri májusra 25.80. A készárnnlacon: Buza 30 15—31.15, rozs 23.95—29 05. ár­pa 2.5—77 sörárpa 27iő0—-31,50. köles j 22^50—23-50, tengeri 25.75—25, zab 23— »25.73, repce 48—50, korpa 19.25—19,50.

Next

/
Oldalképek
Tartalom