Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)

1927-12-22 / 353. szám

10- oldal ______ fíÁrSTVTFGVFT NAPLÓ ___________ 1Q27 december 22

A szuboticai Lloyd kBzIsménysi

Az egyes államok vámázsiója. Az

egyes államok vámázsiója aranyban a következő: Ausztria 1 arany korona = -1.44 silling. Magyarország 1 arany korona == 14.500 papír korona = 1.16 pengő, Románia 1 arany lei = 40 papír lei, Olaszország 1 arany líra = 3.55 papír lira. Spanyolország 1 arany pezeta = 1.1334 papír pezeta. Norvégia 1 arany korona = 1.10 papír korona, Bulgária 1 arany léva — 15 papír léva, Görögország 1 arany drahma = 14 papír drahma, Észtország 1 arany frank = 75 eszi márka.

A jugoszláv-német kereskedelmi szerzödés életbelépése. A jugosziáv-német kereskedelmi szerződés ideiglenesen december 20-án már életbelépett. Az okmányok ratifikálása csak később fog bekövetkezni.

Görögországba küldemények közvetlen fuvarlevelekkel adhatók íe‘. Görögországgal kötött legutóbbi egyezmény szerint az oda rendéit küldemények közvetlen fuvarlevéllel adhatók fel.

Áruk kivitele Lengyelországba. A »Lloyd« titkári hivatala figyelmezteti , tagjait, hogy Lengyelországba szállítandó áruk részére beviteli engedélyt egyes cégek nem kérhetnek, mert a bevitel az egyes államokra nézve kontingentálva van. beviteli engedélyt csak az illető állam kereskedelmi minisztériuma kérhet.

Vasúti alkalmazottak nem fogadhatnak el jutalmakat. A szuboticai vasutigazgatóságnak december 9-ikén kelt 56202. VI. számú átirata alapján a »Lloyd« figyelmezteti t. tagjait a következőre: 1. Vasúti a'kalmazott.'k kocsik rendelésénél, a kocsiknak idejekorán történő rakásáért, ki nem rakásáért vagy egyéb szolgálataiért stb. dijakat, melyeknek • szedése dijszrbásilag vagy Jendeletileg engedélyezve nincs,, nem szedhetnek. 2. A. vasuíigazgatóság alkalmazottain? k szigorúan megt'Itotta aj; ajándékok elfogadását, ez alól a tilalom adói -'még az azelőtt szokásos iíj.évi ajándékok sem képeznek kivételt. 3. Meg r.eni , engedett dijak szedését, ajándékok követelését vagy? az alkalmazottak egyéb visszaéléseit- maminak a vasutigazgatóságnak kell azonnal bejelenteni. 4. A vasutigazgatóság átiratban megemlíti. ho""y a vasúti alkalmazottak erkölcsi érzü’ete csakis úgy emelhető ha nyilyánossn elismerik önfeláldozó rmmkáját. amelyet az összesség érdekében önzetlenül kifejt.

Amerika nanyabfj kínálatba! jsíentke e't az európai piacikon

A mezöif'zdaság vilárpi.c: hayzo'e

Az európai és amerikai gabonapiaci jelentések szerint az utolsó időkben erős kedvteienség uralkodott az egész világre’acióban. Az utolsó három-négy nap alatt élénkült meg némileg a világpiac azzal, hogy Amerika nagyobb kínálattal jött piacra amit az európai vásár nagyobb kereslettel honorált. Az amerikai bitza térhódítása azért nagyobb. mint más évben, mert az orosz buzaki'iála.t az. idén a tavalyinál jóval kisebb Etpiatt az amerikai piac diktálja ma az árakat és ezen a spekuláció változtatni nem tud.

A termelő gazda sem nálunk, sem a világpiacon nem spekul'l, csak egyenletes áralakulást óhajt biztos'tani gabonája számára. Emellett a közvetítő kereskedelem a jövőre vonatkozólag teljesen bizonytalanságban van. Az argentínai. az indiai, az ausztráliai termésektől várják a világpiaci árak lényeges változását, azonban jelentékenyebb áreltolódást ettől sem remélnek. A spekuláció és a besszkontreminőrök szívesen alkalmazzák a piacokon azt a módszert, hogy nagy fontosságot tulajdonítanak az Időjclentéseknek és ez a nem tulvakrnerő közvetítő kereskedelmet bizonyos tekintetben befolyásolja. Ami azonban reális támasztékkal nem bír. A spekulációs kereskedelem kockázatokat nem vállal, a mi a világpiaci áralakulásban az amerikai pool irányitó szerepét még jobban kidomborítja. A spekulációs kereskedelem lanyha tevékenysége szerepét eljelentéktelcniti a gabonapiacokon, mert felmorzsolódik az amerikai piac uralma és a pénzpiaci helyzet között. A gazdák nem veszik igénybe a pénzt, mert segíteni nem tudnak magukon és a búza eladásával a termelő megvárja a tavaszt. Ez is egyik indoka annak, hogy az európai piacokon, de Amerikában is még mindig nem jutót odáig a gabonaértékelés, hogy az elmúlt gabonakampány mennyiségeit áttekinteni tudnák. Ugyanez a helyzet a világ lisztpiacán is. Állandó »lisztüzlethanyagságről« hallunk s a jelentések »o terménytőzsdék vontatott üzletmenetéről« számolnak be. Azt hangoztatják, hogy a malmok nagy készletekkel rendelkeznek és pang a lis?tüzet. A valóság pedig nem ez. Kenyeret épp úgy esznek az emberek, mint azelőtt. A tény az. hogy a malmok mindenütt résztvesznek a spekulációs búzavásárlásokban — szükségszerűségből, mert

Beogradból jelentik: A napokban Beogradban tartózkodott Milojevics Miloje, Jugoszlávia bécsi követe, aki a je’enlugi jugoszláv gazdasági krízisről a lapok munkatársai előtt a következő nyilatkozatot tette:

— A mi királyságunk, akár csak a többi európai állam, jelenleg átmeneti állapotban van és a jelenlegi gazdasági helyzet arra mutat, hogy az egész gazdasági életünknek a tendenciája javuló Nálunk nagyon sokat beszéltek a termelők kríziséről.. A legutóbbi statisztikák azonban azt mutatják, bogy a termelésünk állandóan növekszik. Nálunk is, mint mindenütt Európában, erősen,, érezzük az amerikai konkurrenciát. Az amerikai konkurrencia egyes árucsoportokban tényleg igen súlyosan befolyásolta gazdasági életünket.

— Ha a külföldön rólunk beszélnek, akkor nagyon sokat emlegetik a föklmives osztályunk eladósodását, pedig nálunk eddig a parasztosztály nem is tudta még tulajdonképpen, hogy mi is a hitel. Nálunk az eladósodott földmivesek száma nem több, mint négyszázötven-Az európai sajtó tele van annak a szerződésnek kommentárjaival, amely nemrég jött létre Franciaország és Jugoszlávia között. Egy nagy sereg vezető sajtóorgánum attól fél, hogy ezzel a szerződéssel feléledt a kontinensen a régi hírhedt szövetségi politika, egyes o'asz lapok ped'g azon a véleményen vannak, hogy azt uj szerződés súlyos fenyegetéseket tartalmaz az ö országuk ellen.

Kereken kijelentem, hogy ezek a

gyanúsítások teljes m meggondolatlanok.

Már maga a puszta gyanú az egész francia politikának a legteljesebb félreismerése. Mert ha ez a szerződés a közeli vagy távoli jövőben bármely európai állam függetlenségét fenyegetné, vagy ha bármi módon nem illenék bele annak a békepolitikának kereteibe, amelyet Briand Franciaország lakossága összességének exponenseként folytat, mindenki meg lehet győződve afelől, hogy a francia parlament a szerződés létrejövetclét meggátolná. De meg kell világítanunk azt a tör.énélmi fej ődést is, amely ennek a szerződésnek megkötését megelőzte.

Briandnak már régóta terve, hogy a különböző európai országokkal kölcsönös döntőbírósági szerződéseket kössön, még pedig összhangban a népszövetségi okmány előírásaival. Amikor 1925 szeptemberében a népszövetségi közgyűlés iocjrtud.a. hogy a genfi jegyzőkönyvet

versenyképtelenséget idézhetne elő a piac mozgalmainak negációja.

A malmok helyzetét megnehezíti a spekulációban ma az a körülmény, hogy az újbúzát csak drága áron kaphatták, viszont olcsó lisztet kellett adniok, amit csak az őszi bevásárlásokból fedezhettek. A malmok helyzete így most kétessé vált azáltal, hogy a gazdák nem vetették piacra gabonájukat ősszel és a spekulációs bevásárlás a malmok va banquejátékának bizonyult. A malmok tehát tartózkodnak a vásárlástól, csak a közvetlen szükségletet fedezik. Nem a lisztfogyasztás vontatott, hanem egyszerűen a malmok tartózkodni kénytelenek a vásárlástó és csak őrlési haszonra dolgoznak. Ennek a nehéz terménypiaci helyzetnek a termelő gazdák szempontjából van előnye, mert azáltal, hogy nem vetették piacra az ősz folyamán gabonájuk javarészét, az egész terménytőzsde üzletmenetét befolyásolták, azaz részben kiirtották a spekulációt és a közvetítő kereskedelmet is a mindennapi bevásárlások fedezetére utalták, úgyszintén a malmok vásárlásait is ilyen értelemben befolyásolták: a tőzsde a mindennapi munka színhelye lett.

ezer. Mig Dániában a legutóbbi statisz tika szerint minden földmives el van adósodva. A dán parasztok kölcsönöket vettek fel a földjeikre azért, hogy ott okszerűbb gazdálkodást folytathassanak. A dán parasztok a statisztikai kimutatás szerint vagyonuk fele arányaiban el vannak adósodva, mindennek dacára a dán parasztok mégis nagyon megelégedetten élnek. Ha Jugoszláviában meg akarjuk valósítani a belterjes mezőgazdasági gazdálkodást, akkor nálunk is cl kell adósodnia a földmiveseknek.

— Az egész gazdasági életünk most amúgy is uj alapokra lesz fektetve, hiszen rengeteg a készü'ő vasutak és országutak száma, amelyek a fö'dmivesosztáíyt erősebb és belterjesebb gazdálkodásra fogják kényszeríteni. A kormány jelenleg egy 100 millió dolláros kölcsönt fog felvenni, amelyet teljesen beruházási célokra fordítanak, majd meglátják az urak, hogy a jugoszláviai gazdasági élet a nagyszabású munkák következtében hatalmas fejlődésnek fog indulni.

amelyet egy esztendővel ezelőtt kidolgoztak, Nagybritannia nem fogja ratifikálni, a francia kormány egyetértésben saját népével s mindazokkal a nemzetekkel, amelyek akkor Genfben képviselve voltak, elhatározta, hogy a genfi jegyzőkönyvet olyan külön egyezményekkel fogja helyettesíteni, amelyek a genfi jegyzőkönyv szellemében készülnek s azzal a céllal, hogy ennek az utóbbinak alkalmazását előbb vagy utóbb, ha majd ratifikálható lesz, megkönnyítse. így kezdődtek meg a tárgyalások Jugoszláviával, Lengyelországgal, Romániával, de Briand ugyanakkor a legszorosabb kapcsolatot tartotta fenn Itáliával és Németországgal.

Már 1923 végén, a Poincaré kormánya alatt terveztek ilycnszerü megállapodási Franciaország és Olaszország között Különböző okokból — amelyek nem érintették a két ország jóakaratát — ezek a tárgyalások akkoriban megszakadtak. Amikor azután az említett megegyezés Jugoszlávia és Franciaország között clérhető közeibe jutott.

Mussolini arra Kérte Brland-t, hogy

az aláírást halassza el, de a szerződést egyelőre parafáliák.

A kormányok ugyanis egy háromszögbe, ződést terveztek Franciaország, Itália és Jugoszlávia között. Beograd és Róma között meg is kezdődtek a túrgya'ások. fjfincsics jugoszláv külügyminiszter Rómába utazott és Mussobnivel

tárgyalt. Az eredmény az lett, hogy Olaszország hajlandó volt szerződést kötni Jugoszláviával, anélkül azonban, hogy ugyanakkor Franciaországot is belevonták volna.

Ez nem háromszög-szerződés, hanem egyszerű megállapodás lett volna Olaszszág és Jugoszlávia között és ellentmondásban volt az előbb inár fölvetett tervvel, úgyhogy Nincsics vonakodott hozzájárulni. Franciaország a lehető legnagyobb türelmet mutatta: beleegyezett mindannyiszor az elhalasztásba, csakhogy ez a helyzet nem tarthatott örökké.

Amikor bebizonyosodott, hogy a tárgyalások Olaszországgal még sokáig tarthatnak. Franciaország elhatározta, hogy a hónapokkal azelőtt parafáit szer-« ződést aláírja és erről értesítette úgy az olasz kormányt, mint a többi érdekelt kormányokat.

És mit tartalmaz a szerződés? Vájjon csak egyetlen pontjában is tartalmaz-e olyan haíározmátiyokat, amelyeket úgy, lehetne fölfogni, mint háborús fenyegetést? Nem! Ugyanazon a sémán épült föl, mint a többi összes szerződések, amelyeket Franciaország már eddig megkötött. Megfelel azonkívül a francia politika általános tervének, melyet Briand Genfben az egész világ elé tárt. Senki ellen nem irányul, sőt minden más ország csaílakozhatik hozzá és csatlakozhatik főleg Olaszország.

Sőt talán a háromszög-szerződés amely a hosszadalmas tárgyalások ellenére sem jött létre, ebből a szerződésből született meg. A teljes függetlenség, a teljes lojalitás mellett kötötte két olyan ország, amelyek mindketten Olaszország szövetségesei voltak. Franciaország nem kívánhat mást semmit, mint egy ilyen irányú fejlődést, mert minden gondolitozó franciának az az őszinte kívánsága, hogy ne üres frázisokkal, hanem a gyakorlati politikában legyünk a legjobb viszonyban Olaszországgal.

Kétségtelen, hogy a belpolitika alapelveiben vannak bizonyos különbségek a két ország között, de ez kinek-kinek a saját ügye és nem szükséges egymás belügyéibe beavatkoznunk. Mi vérrokonok, vagyunk és a testvérek közt mindig nagyobb az érzékenység, mint az idegenek közt. A mi országainkban minden jószándéku embernek az a kötelessége, hogy eloszlassa azokat a sötét felhőket amelyek nem egyszer elborítják a láthatárt.

A francia-jugoszláv szerződést nyilvánosságra hozzák, azután a Népszövetség elé terjesztik regisztrálás végett. A Népszövetség legutóbbi ülésén azt az indítványt tették, hogy a Népszövetség ne elégedjék meg azzak hogy az eléje terjesztett szerződéseket csak egyszerűen regisztrálja, hanem vizsgálja meg, vájjon megfelelnek-e azok a Népszövetség szellemének. Mi a magunk részéről biztosak vagyunk afelől, hogy a francia-jugoszláv szerződés nemcsak összhangban van a népszövetségi eszmével, hanem részben a genfi jegyzőkönyv megvalósításának tekinthető.

Nekünk csak az a kívánságunk, hogy ilyen módon kössenek meg minden más szerződést. Mindez annak a jele, menynyire szükség van arra. hogy a genfi jegyzőkönyv szelleméhez visszatérjünk.

És most Németországnak kell igen nagy szerepet játszania. Neki kell fellépnie a genfi jegyzőkönyv érdekében, ha megérti a saját érdekeit. Az ő példája maga után vonja majd Angliát is. Mert ebben az országban a közvélemény most igen jellemző módon kezd fejlődni. (Erra csak azt kell még megjegyeznem, hogy Anglia tartózkodása ebben a dologban nagyon érthető: az ö helyén talán nekünk is volnának aggodalmaink.)

A Népszövetség — mellékes, mit mondanak róla ellenfelei olyan nagy szerepet játszott már eddig a béke fenntartásában, hogy valóban érthető, ha széles körökben növekszik iránta a bizalom és a kormányok rövidesen arra kényszerülnek. bogy a közvélemény parancsát kövessék. Minden egyes embernek kötelessége a maga hatáskörében megtenni mindent, hogy megvalósuljon a nemzetközi konfliktusok békés elintézésének törvénye

„A parasztság eladósodása nem egészségtelen jelenség“

Milojevics Miloje, a bécsi S. H. S. követ a gazdasági krízisből------------------------------------ —mwfflga—■——----------------------------------A írancia-jugoszláv szerződés

Irta: Louis Louchsur