Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)
1927-12-16 / 348. szám
1927 december 16 5. oldal BÁCSMEOnea napló A bácskai tartománygyülés egyhangúlag tiltakozott a 69. paragrafus ellen A határmenti ingatlanforgalom korlátozása katasztrófáiig hatással lesz a bácskai közgazdaságra — Klicin Mita súlyos kritikája az adórendszerről A tartománygyülés általánosságban elfogadta a költségvetést-- Ez nem érinti a városok önkormányzatát. S zömborból jelentik: A bácskai tartománygyülés csütörtöki ülését délelőtt tiz órakor nyitotta meg Manojlovics Vladiszláv ötvennégy képviselő jelenlétében. Jung István németpárti a napirend előtt felszólal és tiltakozik az ellen, bogy egyes községekben a megválasztott németpárti képviselőkről azt hiresztelik, hogy nem jó hazafiak. Ezt legtöbbször azok mondják, akiknek üzleti, vagy más magánérdekeiknek útjába állnak a német képviselők. \ A 69. §. Ezután Ivkovics-Ivandékics Imre kér szót. Határozati javaslatét terjeszt elő, amelyet huszonnégy tartományi képviselő irt alá. Indítványozza, hogy k a tartománygyülés a kormányhoz, a parlamenthez, a pénzügyi bizottsághoz, a szomszédos tartományokhoz és az összes bácskai képviselőkhöz intézzen tiltakozó memorandumot a pénzügyi törvény hatvankilencedik szakasza ellen- Ez a szakasz ugyanis kimondja, hogy a határtól ötven kilométerre eső zónában a hadügyminiszter és a belügyminiszter engedélye nélkül semmiféle földbirtok nem cserélhet gazdát, meg bérbeadói sem lehet a birtokokat.-— Ez a javaslat — mondja Ivkovics- Ivandékics — ellenkezik az alkotmánynyal, amely a magántulajdon dvét tartja szem előtt és amely szerint a polgárság szabadon rendelkezik vagyonával. gatlanátruházási illetékeket, amely a tartománynak nyolcmillió dinár jövedelmet biztosított és ez a jövedelem egész évben állandóan folyt be. Nagy baj, hogy az adózók egy részének tartományi pótadólát huszonöt százalékban maximálták. Emiatt a többi adózó polgárnak többet keli fizetnie. — Komplikálja az ügyeket, hogy Szubotica, Szorobor és Noviszad nem akarnak résztvállalni a tartomány terheiből. pedig maguknak is hasznuk volna ebből, mert a tartomány hatáskörébe tartoznak az utak és nem kellene külön városi útadót fizetni, továbbá az iskolaépületeket is a tartomány tartaná fenn. .A törvény szerint a városok elsőfokú közigazgatási hatóság lellegével bírnak és másodfokon ügyeikben a tartományi főispán illetékes. — A tartománynak az az érdeke, hogy az állam minél előbb hozza meg az uj adótörvényt és legjobb volna, ha egyetlen adónemet létesítenének, az általános pregreszsziv Jövedelmi adót. Mindezeknek figyelembevételével igyekezett a tartományi választmány a költségvetést úgy összeállítani, hogy ne terhelje meg túlságosan az. amugyis túladóztatott lakosságok Klicin Mita nagy tetszéssel fogadott beszéde után Prcsics Misa kérdést intéz a szuboíicai utak fen tartásáról. Klicin Mita kéri, hogy ezzel a kérdéssel a részíetes vita kapcsán foglalkozzanak. Regcljac kifogásolja, hogy folyton csak szabályrendeleteket gyártanak. Mindig csak papirt lát, sohasem cselekedetet. Szekulics Zsivkó hosszú beszéde után' a délelőtti ülést véget ér. Elfogadják a költségvetést Délután háromkor nyitják meg újból az ülést. Huszonhat képviselő jelenlétében teszi fel az elnök szavazásra a költségvetést és a közgyűlés huszonhárom szavazattal három ellenében általánosságban elfogadta a költségvetést. A javaslat ellen szavaztak Regcljac radikális. Szekulics és Szredojavics földmivespártlak. Szabály rendelet-laviu» Az elnök tiz perc szünetet rendelt el amely után a szabályrendeletek tárgyalására térnek át. Gyors egymásutánban egyhangúlag elfogadják a mezőgazdasás fellendítéséről, a nemesitett gyümölcsfák terjesztéséről, a községi faiskolák felállításáról, a nemes mének beszerzéséről, az apaállatok tartásának engedélyezéséről, a járási és városi mezőgazdasági tanácsnok felállításáról a községi temetők rendbentartásáról és a kripták felnyit;* sáról. a tartományi könyvtár felállításáról és fejlesztéséről szóló szabályrendc leteket. I ' A legközelebbi ülést pénteken tartják. Hamisított okmányokkal kompromittálta az osztrák császári diplomácia a horvát barátságot Miért mérgesedett el Wekerle Sándor koalíciós kormánya alatt a magjar-horvát viszony? B tihjányi Tivichr gróf emlék'rátáiból Ez a rendelkezés a mostani gazdasági válságban kész katasztrófa, hiszen a bácskai tartomány négyezerötszáz négyzetkilométer területének több. mint felét kötött birtokká teszi. Ennek a szakasznak hatása már mutatkozik is. A Bácsmegyei Kupidban néhány nap előtt egy hír jelent meg. amely szerint egyes külföldi bankok a már megszavazott kölcsönöket is visszavonják, ami ennek a szakasznak a következménye. Klicin Mita, a tartományi választmány elnöke teljes mértékben magáévá teszi Ivkovics-Ivandékics Imre javaslatát és felkéri a főispánt, hogy a kormánnyal is ismertesse a javaslat káros gazdasági következményeit. A tartománygyülés egyhangúlag elfogadja Ivkovics-Ivandékics Imre javaslatát. A tartomány költségvetése Jo'kics Dusán dr.. a tartományi pénzügyi bizottság elnöke előterjesztette a 'tartomány' költségvetését. A költségvetési előirányzat szerint a tartomány bevétele 192S-ban 4X348.314 dmár, kiadása 43.I87.7S7 dinár lesz, teliét a ie'esfeg 159.0*7 dinár. Klicin Mita hosszabb expozét mond a költségvetésről amely magábafcglalja a tartományi választmány programját. A költségvetés elkészítésénél a legnagyobb gondot ckozta szoknak a jövedelmeknek megtalálása, amelyekből a szükséges kiadásokat fedezni lehet. A jelenlegi állami adórendszer néni volt megfelelő alap a tartományi pótadók megállapítására. Az állami adókat nem tart’ák aránybanállónak a lakosság gazdasági erejével, mert a mostani állami adórendszer túlterheli a lakosságot- A magyar adórendszert kibővítették jövedelmi adóval, anélkül, hogy a Weker* le-féle törvénnyel életbeléptetett kereseti adót redukálták volna. Ezenkívül bevezették a hadinyereségadót. A mi törvényhozásunk ezt a rendszert tűrhetetlenné tette a sok rendes és rendkívüli pótadóval. A tartományi pénzügyeket nehéz helyzetbe hozta a törvényhozás, amely, megszüntette a .kétszázalékos inBeszúmolóm cimü könyvében Batthyány Tivadar, gróf volt magyar belügyminiszter igen érdekes részleteket., ir !e azokról a küzdelmekről, amelyeket az osztrák-magyar monarchia alatt folytatott a magyar demokrácia a magyardélszláv barátság érdekében. Az erre vonatkozó fejezetből közöljük az alábbiakat: A vasutas-pragmatika é; a szerb—horvát koalíció obttrukciója Mint a Vasutas-Szövetség elnöke, parlamentben és azon kívül szorgalmaztam a vasutak részére a szolgálati pragmatika-törvény meghozatalát. Kossuth ke-cskedelmi minisztersége idején elkészültek a vasutasok fizetésrendezásére és a szolgálati pragmatikára vonatkozó törvényjavaslatok. A pragmatika-javaslatot Kossuth előzőleg egy. az összes vasutasszervezetek részvétele mellett tartott ankéten tárgya'tattu. Rémülten láttam; hogv a javaslatban — ha jól emlékszem, annak 3-ik és 7-ik szakaszaiban — minden komoly szükség né’kiii részletes rendelkezések foglaltatnak a horvátországi nyelvi kérdés rendezésére. Azonnal, a tanácskozás legelején figyelmeztettem Kossuthot, hogy ezeket 3 rendelkezéseket hagyja ki a javaslatbó'. mert feltétlenül felfordulást Jognak okozni a magyarhorvát-szerb viszonyban. Hagyja ki annál is inkább, mert a magvar-iiorvát kiegyezésről szóló 1868; XXX. t.-c. ezeket úgyis rendezi és így egészen felesleges, hogy ezeket a kényes dolgokat újból törvén vhozásilag tárgyaljuk. Kossuth akkor nyilvánosan utóbb bizalmas tanácskozásaink a'kalmával is megígérte a két szakasz törlését. Egy nap Wekerle Sándor miniszterelnök felszólított, keressem fel Kossuthot vagy SzterínVi államtitkárt és kérjem, hogy mutassák meg nekem mind a ké; javaslatot, mert a minisztertanács azt határozta, hogy a két vasutasjavaslatot csak akkor terjeszti a képviselőház elé ha én azokat láttam és megtettem azokra észrevételeimet. .Kossuth Szterényihez utasított, mint aki a javaslatokat őrzi. Szterényi mindig kifogásokat talált. hogy a javaslatok megismertetését elhalássza. Egyszer nem volt nála Íróasztalának kulcsa, máskor a főhercegnőhöz kellett mennie, már pedig a kezeiből ki nem adhatja a titkos okmányokat \Veltérlc_, sürgette .véleményem kelését. Amikor már vagy harmadszor sürgette nálam a dolgot, leültetett a képviselőiláz miniszterelnöki szobájában és fejből lediktálta nekem az egész vasúti Lzetésrendezésnek csak némileg Is fontos adatait. Később alkalmam volt meggyőződést szerezni, hogy Wekerle. ez a fenomenális- emlékezőtelictségü férfiú, egyetlen hibát sem követett el a fejből való diktálás közben. Amikor befejezte, mosolyogva mondotta: »A számokért felelősséget vállalok. de a pragmatikát már nem tudom neked fejből lediktálni, ezt már csak veszekedő ki Szterényitöl«. Tényleg azután rövid bepillantásra megkaptam a , pragmatikát és azonnal meggyőződtem, hogy abbán a feltétlen felborulást okozó ' nyelvi rendelkezések benne vannak. Figyelmeztettem erre Szterényi államtitkárt és kérve-kértem, hogv igy semmi szín alat se terjesszék a Ház elé a javaslatot. Futottam azután Kossuthhoz és öt is ugyanerre kértem. Felkerestem Wekerle miniszterelnököt is ugyanebben az ügyben, sót ugyanaznap telefonon értesítettem Pcjácsevics Tivadar gróf horvát bánt és Nikolics Vladimir báró bánhelyettest. Mind a ketten ismerték a helyzetet és tudták, mit jelent e két szakasz a törvényjavaslatban. Másnap reggel Budapestre érkeztek, együtt voltunk a miniszterelnöknél. cs Kossuth kereskedelmi miniszternél. Ók azután külön is eljártak mindenüvé, ahol remélem lehetett, hogv a felfordulást megakadályozhatják. Mindhiába! Harmadnap változatlanul benyújtották a javaslatot. Megindult a harc a horvát-szerb pártok részéről. A horvátok ohstrukció’g vitték ellenállásukat. Szterényi József államtitkár ped'g eljárását azzal indokolta, hogy Jo slpovlch Géza horvát miniszter r. minisztertanácsban hozzájárult a szöveghez. így borult fel a magyar-horvát-szerb megértés, mérthetetlen kellemetlenségeket okozva akkoriban a Wekerle—Kossudi-kahinétnek. De ez volt még a legkisebb baj. mert a sokkal nagyobb az volt. hogy megakadályozták a magyar-horvátszerb m ogértés további kiépítésének és megszilárdulásának ugyancsak nehéz munkáját. Bécsben Aehrenthal-Lexa báró külügyminiszter mindenesetre jóizüt mosolygott. amikor értesült arról a felfordulásról amelyet a Kossuth—Szterén.vi-léle ppemjttika-iavaslat okoz&tt. A mi orihov dox 67-eseink ugyancsak gúnyosan mosolyogtak azon. hogy a mi uj utakon elindult politikánk elveszítette talaját. Nem tudom mosolyogtak volna-e akkor is. ha ugy látták volna a következményeket, mint ahogy ina látjuk? Az aktatá-ka titka Hogy a délszláv kérdést Bécsben milyen abszurd irányban kezelték és hogy mennyire igyekeztek a magyarokat és célszlávokat egymás ellen uszítani sugyanakkor mindazokat a magyar politikusokat, akik a magyarság és nemzetiségek közötti megértést előmozdítani igyekeztek, hogyan iparkodtak a magyar nép előtt kompromittálni, azt a következők világítják meg. Aehrenthal-Lexa báró közös külügyminiszter idejében, amikor a magyar képviselőházban a többséget a függetlenségi és 48-as párt alkotta s amikor a párt egy része Justh Gyula. Holló Lajos. Lovászy Márton és c sorok írójának vezetése alatt nyíltan Mocsáry Lajos szellemében a nemzetiségekkel való megegyezés politikáját hirdette, egyszerre csak megjelent az Andrássy Gyula gróf vezérlete alatt.álló alkotmánypárt félhivatalos napilapjában a Magyar Hírlapban egy közlemény, amely nagyon burkolt formában bár,, de félre nem érthető módon meggyanúsított bennünket, mintha anyagi érdekekből követnénk délszláv-barát politikat._ .Ezt a gyanusitóközleményt a párt körében oly fethábórodás fogadta, hogy a lap vezetősége jónak látta másnap nekünk a kellő elégtételt megadni. Egy incidens után nemsokára, eg.v reggel. eléggé korán, Kossuth Ferenc távbeszélő utján felkért, jöjjek azonnal lakására, mert egy rendkívül fontos és kényes ügyben kíván velem értekezni. Midőn Kossuthhoz érkeztem, ki betegen ágyban feküdt, magából kikelve közölte velem, hogy Wekerle Sándor miniszterelnök aznap reggel érkezett meg a vonattal Becsből, a pályaudvarról egyenesen hozzá sietett s tudatta vele, hogy a külügyminiszter kezében van egy okmány, a szerb kormánynak a bécsi szerb követhez intézett bizalmas átirata, amelyet va’.amlképen elfogtak. Ez az okmány állítólag oly közlést tartalmaz, mely szerint a függetlenrégi 48-as párt szlávbarát árnyalatának vezetői néhány száz korona borravaló fejében bármikor a szerb kormány rendelkezésére állanak. C hö-és feletti .felháborodásomat leirm
