Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)
1927-12-14 / 346. szám
1927 december 14 BÄCSMEGYEI NAPLÓ 9. oldal Rádió-müsuk-—aa— LA várót mellttü szám a huHimhoiiKt jeltniO Csutöriök, december 15 Zürich (588) 20: Bécsi est (zenekari hangverseny). 21.25: Bécsi opcrettelőadás. Zagreb (310) 13.15: Gramofónzene, 17: Zeneközvetités. IS: Esti hangverseny. 19.30: Közvetítés Prágából. Róma (450) 17.30: Tánczenc. 20.40: Wagner Richard »Tannhäuser« cimü operájának közvetítése. , Budapest (557-5) 9.30: Hírek, közgazdaság. lí: Zongorahangverseny. 12: Pontos időjelzés, hírek, közgazdaság. 13:. Időjárás- és vízállásjelentés. 15: Hirek, közgazdaság. 16: Csörgey Titusz: »A káros szárnyasok mérgezése.« 16.45: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 17: Az üperaház tagjaiból alakult kamarazenekar hangversenye. 18.15: Huzly Imre dr.: »Á láz jelentősége és annak okai« 18.45: Hans Göttling , dr. németnyelvű előadása: »Onkel Hansens Weihnachtsstunde für Jung und Alt.« 19.30: Német nyelvoktatás (Eduard Szentgyörgyi dr.). 2130: Hangverseny. Közreműködnek: Tóth Erzsi, Sándor Mária, Laurisin Lajos, a m. kir. Operaház művészei. 22: Pontos időjelzés, hirek, közlemények. 22.20: A Dunapalota nagyszállóból jazz-band. Becs (517.2, 577) — Graz (357.1 — Innsbruck (294.1) — Klagenfurt (272.7) 11: Délelőtti hangverseny. 16.15: Délutáni hangverseny. 20.05: Georg Reimers felolvasása. Utána Felix Salten »Lebensgefährten« c. színdarabjának a közvetítése. Berlin (483.,, 566) — Königswusterhausen (1250) — Stettin (236,2) 17.30: Mauritz v. den Berg hegedühangversenye. 20.50: Zenekari hangverseny énekes hegedűszólókkal. Lausanne (680) 13: Gramofonhangverseny. 20.30: Hangversenyátvitel. Leipzig (365.8) — Dresden (275.2) 16.30: A drezdai házizenekar hangversenye. 20.15: Hangverseny. 20.30: Tánczene. Milánó (546) 17.50: Gyermekkarének. 2p.|5: A házizenekar hangversenye. 23: Jazz-band. München (535.7) — Nürnberg (303) 16: A házizenekar hangversenye: ;Í9: Operaelőadás a müncheni nemzeti színházból. »Aida.« Opera 4 felvonásban. (Verdi.) Nápoly (333.3) 17.10: Clara Soleri (sopran) hangversenye zenekari kísérettel. 21: Zenekari hangverseny. Péntek, december 16 Zürich (588) 16: Qrämofonzene. 20: I. Házizenekar hangversenye. Zagreb (310) 13.15: Gramofonzene. 17: Közvetítés a »Korzó«-kávéházból. 18: Korkus kvartett hangversenye. 20.30: Zongoraestéíy. 22: Könnyű esti zene. ÖNNEK a leghalványabb fogalma sincs a rádióról, mig meg nem veszi könyvünket 10 dinárárt: KONRAIH D. D. SUBOTXCA Stuttgart (379.7) — Freiburg (577) 16.15: Délutáni hangverseny. 20: Hangversenyátvitel. Budapest (557.5) 9.30: Hirek, közgazdaság. 12: Pontos időjelzés, hirek, közgazdaság. 13: Időjárás- és vízállásjelentés. 15: Hirek. közgazdaság. 16: Teöreőlrrté Arányi Mária előadása: Aszszonyok tanácsadója.« 16.4.5: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 17: Kárpá.t Zoltán dr. magyar nótákat zongorázik. 18: Az Operaház »Istenek alkonya« előadása. Az első felvonás után.cca, 20: Madarász László: »A repüiőtámadások.« 22.50: Pontos időjelzés, hírek, közlemények. 23.10: Kurina Simi és cigányzenekaráriak hangversenye. Stockholm (454.8) 19.45: Könnyű zene. 1935: Operaelőadásátvitel a ki*. Operaházból: »Kronbruder.« Rangström. 23.15: Tánczene. Becs (517.2, 577) - r-az (357.1) — Innsbruck (294.1) c- Klagenfurt (272.7) 11: Délelőtti hangverseny. 16.15: Délutáni hangverseny. 17.35: Zenés gyermekóra. 19: A »Gesellschaft dor Musikfreunde* hangversenye. Berlin (483.9, 566) — Königswusterhausen (1250) — Stettin (236.2) 16.30: Szórakoztató zene. 20.10: E. Eysler »Bruder Straubinger« c. operettjének előadása. 22,30: Mandolinhangverseny. München (535.7) — Nürnberg (303) 16: A házizenekar hangversenye. 19.30: Énekhangverseny. 22.10: Qrämofonzene. Langenberg (468 8) — Dortmund (283) — Münster (241.9) 18.05: Köln: Déli hangverseny. 16.30: Köln: Ifjúsági előadás. 17.15: Köln: GramoionhangVerseny. 18: Münster: Walter Niemann zongora zeneszerzői estje. 19.45: I Styl ruha újdonságok Creme de soie Selyem tüli Tafft uni Tafft glacé Tafft chine igen előnyös árban kaphatók PERO VUJKOVIĆ divatáruházában !>'V «V 1 Düsseldorf: A gyermek és a szülők közötti viszony. 20.15: Köln: Hangverseny. Nápoly (333.3) 17.10: Szórakoztató zene. 21: ü. Bizet: »J, Pcscatori Di Perle« c. hároiníelvouáso.s operájának közvetítése. Lausanne (.80) 13: Gramofonzene. 20.30: Átvitel Bécsből. Leipzig (355.8) — Dresden (275.2) 16.30: A drezdai házizenekar hang-' versenye. 20.15: »Otto und Theophano.« Opera három fölvonásban, (Händel.), 22.15: Kőin: Hangverseny. KINTORNA Háziasszony: Az uram, szerencsére,' nem féltékeny. Szobalány: Na, na! Csak látta volna: nagysága, mit csinált, amikor az imént megcsókolt a levéihordő. * A kisfiú megkérdezi az apjától: — Apa, a bigámia, az ugy-e az, ha; az embernek eggyel, több a felesége,! mint kellene? — Az, fiam, gyakran megesik a monogámiánál is. A látogató megkérdi: — Beszélhetek Brumzala úrral? A szobalány kérdéssel válaszol: — Melyiket tetszik gondolni, mer* mindakét Brumzala-fivér itt lakik? A látogató egy pillanatig gondolkodik, majd diadalmasan kivágja: — Én azt gondolom, akinek a .nővére Topolán lakiki REGÉNY LANGNYELV ITTA: “AX (38) Uraim,, úgy ismerem a Keletet, mint kevesen a fehérek közül- és önök is valószihülég hallottak már egyetmást az indiai fakirok bűvész-mutatványairól. Bizonyos vagyok abban, hogy alattomos Vezetőm hipnotizőr és szemfényvesztő bűvész volt. Mert abban a percben, amikor a menekülő teherhordók lépteit már nem lehetett hallani, eltűnt a lángnyeiv és — egy selyemzsinór csavarodott váratlanul, a nyakam köré. Amikor felvettem a kétségbeesett harcot életemért, rájöttem arra, hogy Badi — akármi is volt a foglalkozása — mindenesetre tapasztalt hóhér és nagyszerűen tud fojtogatni. A dzsungel, a sziklák és minden egyéb összefojt a szemeim előtt, amikor elnyúltam a földön és a brahman térdét a hátamon éreztem. Amint önök láthatják az előrelátó sors két abnormálisán nagy kézzel áldott meg. Kezeimnek a terjedelme és ereje mentett még. Abban a pillanatban, amikor a seiyemzsinór erősebben szorult a nyakam köré, megragadtam ellenfelem bal kezének hüvelykujját. A kétségbeesés egy óriás erejét kölcsönözte nekem, úgy törtem el a hüvelykujjt, mint egy cukordarabot. A selyemzsinór meglazult a nyakamon és bár azt hittem, hogy az erek megszakadnak homlokomon, mégis sikerült ujjaimat a selyemzsinór és a nyak közé szorítani. Balkezemmel a zsinórba kapaszkodva felnyögtem és csöndesen fekve maradtam. A brahman, aki vad kiáltásban tört ki hüvelykujjának fájdalma miatt, most állást’ változtatott, ahogy számítottam. Amikor megmozdult, sikerült térdeimet felhúzni, őt ledöbhi magamról és másik oldalamra fordulni. Ezután, uraim, azt csináltam vele. amit ö akart elkövetni ellenem, csupán azzal a különbséggel, hogy én csak a kezeimet használtam. Jtohežen lélegezve támolyogtam föl. Közben egészen sötét lett. Számtalan csillag ragyogott az égen. A dzsungel sürü növényzete vett körül. A tábortűz vígan lobogott és a táncoló lángok vörös fényt vetettek a csipkés szélű sziklára, amely a vadon közepén az égnek emelkedett és mint egy hatalmas piramis a felkelő hold felé tört. Állatok éjszakai bömböiése hallatszott ki a sűrűségből és azután felhangzott egy távoli mennydörgés, amely ezerszeres visszhangot vert föl a sziklahasadékokban,. majd tovább rengett a mocsarak fölött. Lázas gondolatok gyötörtek. Most már tudtam, hogy eddig miért hagytak bántatlamil: Badi megbízást kapott a titokzatos szektától, amelynek tagja volt, hogy engem csöndben és feltűnés nélkül tegyen el láb. alól úgy, hogy *ne kerülhessen sor semmiféle hivatalos nyomozásra. Bár csak vadállatok, rovarok és csúszómászók virrasrtotfak körülöttem, még sem tudtam szabadulni a kényelmetlen gondolattól, hogy megfigyelnek. Eszembe jutott az előbbi fantómszerü .tünemény és ez az emlék nagyon kényelmedet! érzésekkel töltött el. Fegyverrel a térdeim között sátram bejáratához fjVtem és vártam a reggelt. A késő éjszakában ujbM és n'hól {elmúltak a titokzatos hangok, a tábortűz mindig f'iredtabhan égett és a reggel még mindig a -sátor e’ött Máit réz! helyemen. Az industól, aki Nagwban meghalt, többet tudtam- a Tűz Templomának fekvéséről, mint amennyit Badivsl közöltem. B'ztam abban, hogv magam is megtalálom ?z utat. Csak azt nem tudtam, hogv fogok bejutni a városba, miután elmondták nekem, hogy a város bejáratát csak beavatottak ismerik. A véletlenre kel'eít tehát magamat bízni, pr-u__ruháiha öltöttem és miután a nan erősen megbarnitott. o-éo-en könnyen összetéveszthettek egy béttszülötteh Az élszaka folyamán a vadon borzalmas bang* !aip kívül egv távoli vízesés ^vrácát is balWfn.nt. Magamba" a titkos templom említésekor kísérőm a következőkét mondotta: »Aki a Tüzet látni akarja, án-ak cl kell hagynia a 'evezőt és vizén át kell bs'arinin « Feltételeztem tehát, now vntghogv víz rejti el a titokzatos város bejáratát, Miután em'ékéütem a bfíagara-vizcsés platti átjáróra, arra gondoltam, hogy bf talán hasonló természeti tüneményről van szó. A reggeli napsütésben figyelmesen, végigszémléUem a tidéltef attól a kf* ftnsücró!, amelyet) álltam. Égy neliezen járható ösvény, amely talán kezdete volt a Tűz Templomához vivő útnak, vezetett bennünket idáig. Alattam olyan panoráma terült el, amelyben az élénk zöld és a tompa sárga szin dominált. Sziklatörmelékek húzódták végig a dzsungel sűrűjén, délkeleten a mocsarak olyanok, voltak, mint a vidék nyitott sebei. Mögöttük a mélységben folyók rohantak, amelyeknek partját pálmafák szegélyezték. Jobbra fölöttem kanyargós gőzbe ut Vezetett vulkánikus közetek között. Köröskörül kábító trópikus hőség nehezedett a vidékre. Amikor lehúztam Badiról a ruhát, különös felfedezésre jutottam. Bal alsó karjába egy jel volt beleégetve, amelynek formája a titokzatos éjszakai jelenségre emlékeztetett: Egy fáklya, amelyből lángnyelv lobogott. A piáiéról gigantikus, természetes lépcső vezetett le és oldalt egy lejtő a Sürü dzsungelbe vezetett, ahol három fatörzs között nagy csomó rothadó növény volt fölhalmozva. A brahman nehéz holttestét ennek a lejtőnek a szélére cipeltem és ledobtam a mélységbe. Szédültem és meginogtam, amikor a holttestet hatvan méteres mélységben láttam alattam a mérges rothadó növényzet között. Egy sziklahasadékban elrejtettem ruháimat és fölszerelésemet és csak azokat a tárgyakat Vettem magamhoz, amelyek nélkülözhetetleneknek látszottak tervem keresztülvitelénél. Ezután északi irányban indultam el, a vízesés tompa hangja által vezettetve magam. Délfelé a hőség olyan elviselhetetlenné vált, hogy pihenésre határoztam el magamat. Az ösvény még mindig félreismerhetetlenül mutatta az utat. Egy kis barlangban, ahol jótékony menedéket találtam a kíméletlen napsugarak elöl, kevés táplálékot vettem magamhoz, amikor hirtelen közeledő lépések zajáfa lettem figyelmes. Gyorsan elrejtőztem a barlang bejárata mögött és nem kellett sokáig várnom, mert csakhamar elment előttem egy sárga ruhába öltözött kolduló barát. Kezében kis batyut vitt, akárcsak én, amiről arra következtettem, hogy elég távolról lőhetett. Semmi feltűnő sem volt megjelenésében, legfe’íebb csak az a körülmény hogy. a legmelegebb időben folytatta vándorlását Ebből arra következtettem. hogy ö ís tágja a titkos szektának is útban Van a titkos templom felé. (Folyt, köv.)