Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)

1927-12-14 / 346. szám

2. oldal BÄCSMEGYEI NAFLO 1927. december 14 A bankárszövetség a 69. §. ellen Az iniíatlan-elldögeniiés korlá­tozása hitelmegvonísra kény­szeríti a bankokat A Bácstnegyei Napló föbbizben fog­lalkozott a költségvetési törvény terve­zet 69-ik paragrafusának várható igen súlyos közgazdasági hatásával. Ez a 69-ik szakasz a kormány jóváhagyásá­tól akarja függővé tenni a határtól öt­ven kilométernyi területen az ingatlan eladásokat. Egész Felsö-Bácskában és majdnem egész Bánátban földet eladni és venni — jugoszláv állampolgároknak is — csak akkor lehet, ha ahhoz előző­leg a belügy- és a hadügyminisztérium hozzájárul. A tervezett korlátozás nagy mérték­ben foglalkoztatja a vajdasági pénzin­tézeteket is. A bánkárszövetség memo­randumban fordult a kormányhoz, amelyben kifejti, hogy ha a 69-ik sza­kasz életbe lép, annak ^ nagymérvű hitclrcdukció lesz az el­ső következménye. A pénzintézeteknek ugyanis feltétlenül számolniok kell azzal, hogy az ingatla­nok értéke épen azért, mert a szabad forgalmat a törvény korlátozza, leszáll s a pénzintézetek azt sem hagyhatják figyelmen kivül, hogy követeléseik be­hajtását, az ingatlanra vezetett árveré­sek megtartását is legnagyobb mérték­ben gátolják az uj intézkedések. Amennyiben a 69-ik szakasz változat­lanul érvényben marad, s a bankok va­lóban kénytelenek lesznek hiteleket meg­vonni, ennek ma még fel sem mérhető hatása lehet. Beogradban s az ország többi ré­szében. is óriási a pénzhiány s ha most a bankok még tökéket vonnak él a mezőgazdaságtól, ipartól és kereskedelemtől, összeomlások és a csődök szaporodni iognak. A külföldi töke, amely már szintén érdeklődött a jugoszláv piac iránt, a legnagyobb mértékben bizalmatlan a ter­vezett 69-ik paragrafus miatt. Ennek bizonysága az is, hogy egy bácskai földbirtokos, akinek háromszáz hold földjére egymillió svájci frank kölcsönt szavazott meg egy külföldi pénzintézet, . értesítést kapott ettől az intézettől, hogy a »változott viszonyokra való tekintet­­tel* a kölcsönt nem folyósítja. Beogradi politikai körükből szerzett ■ értesülés szerint a 69-ik paragrafus ren­delkezéseinek módosítását tervbe vették s a törvény meghozatala előtt a szak­körök véleményét is meghallgatják. Harc a plébánosi á§lás betöltéséért Kerepessy Vince és hívei El­vonultak a szental kaíholikus hitközséj közgyűléséről Szentáró! jelentik: Kedden délelőtt tartotta a szentai római kathelikus hit­község évi rendes közgyűlését Péchy Béla alsóvárosi plébános elnöklete alatt. A gyűlésen felolvasták a hitközség jövő évi költségvetési tervezetét. A hit­község költségvetése 371.205 dinárt tesz ki. Általános feltűnést keltett Kerepessy Vince országgyűlési képviselőnek; az alsóvárosi római katholikus hitközség elnökének éleshangu felszólalása. Kere­pessy fölemlítette, hogy a hitközség fölkérte a püspököt, hogy a belvárosi plébánia földjeiből huszonöt holdat a ke­­vii, húsz holdat pedig a munkástelepi plébánia javadalmazására szakítson ki és mig ezt a kérdést nem intézi el a püspök, addig ne töltse be a belvárosi plébánosi állást. Egy év már elmúlt, a kérdés még mindig nincs elintézve, a plébánosi állást még mindig nem töltöt­ték be, nincs senki, aki szót emelne a romtemplom felépítése érdekében, a plé­bánosi földek jövedelmét pedig bank­ban helyezik el. Azt indítványozta, hogy a költség­vetés tárgyalását ne is kezdjék el és mondják ki, hogy mindaddig, amig ha­tározott választ nem kapnak, hogy mi­re fordítják a megürült plébánia földjei­nek tiszta jövedelmét és mikor szándé­kozik a püspök a plébános! állást be­tölteni, ne is tárgyalják a költségvetést. Novoszel János azt indítványozta, hogy inkább tiszteletteljésen kérjék fel a püspököt, hogy minél előbb töltse be a plébánosi állást, mert már tizennégy hónap óta áll a hitközség lelkipásztor nélkül. Péchy elnök felteszi a kérdést, kik fogadják el Novoszel indítványát, mire Kerepessy ingerülten követelte, hogy az ö indítványát is bocsássa az elnök szavazás alá. — Arra szavaztatok, amire akarok — válaszolta Péchy. — fia arra szavaztat, amire akar — replikázott Kerepessy — akkor úgy lát­szik, hogy a képviselőtestület csak arra való, hogy megszavazza a hu községi adót. Kerepessy Vince ezután híveivel, mint­egy huszonöt képviselővel, kivonult a teremből. Ezután a költségvetés egyes tételeit tárgyalta a közgyűlés és az előirány­zatot általánosságban is, részleteiben is elfogadták. A léghafózási kisantant tavasszal megkezdi működését Januárban csehszlovák-jugoszláv-román-lcngyel repülési konferencia lesz Bukarestben — Napi forgalom Prága, Beográd, Bukarest és Varsó között Bukarestből jelentik: Bukarestben két héttel ezelőtt a diplomáciai körök föl­vetették a kisantant aviatika! szövetsé­gének tervét s a legutóbbi napokban már meg is tették a terv megvalósításá­hoz szükséges előkészítő lépéseket. A bukaresti csehszlovák, jugoszláv és lengyel követ találkozóján a román re­pülőkörök képviselője referált az Aero­­szővetség erkölcsi és gazdasági elő­nyeiről. A repülő kisantant napi forgal­mat tartana fenn Prága, Beograd és Bu­karest között. A kisantant államainak fővárosai en­nek következtében a leggyorsabb min­dennapos összeköttetéssel bírnának. A légiforgalom jelentősége főleg a hírszol­gálat terén mutatkoznék, mert a napila­pokat repülőgépen szállítanák egyik fő­városból a másikba s igy a lápokat még megjelenésük napján olvashatnák, A lapszállitás a mai viszonyok között Bu­karest és Prága között három napig tart, A levél- és csomagforgalomban Is nagyjelentőségű volna az újítás. Egyen­lő számarányban alkalmaznának cseh­szlovák, jugoszláv és román ^pilótákat. A román aviatika képviselője amellett a lengyel-román repülőegyezményt is­mertette s a Bukarest—Varsó közötti légiforgalmat bekapcsolnák a léghajózá­si kisantant forgalmába. A követek elv­ben hozzájárultak a tervhez s elhatároz­ták, hogy 'január havában Bukarestbe hivatalos tárgyalásokra hiyják meg a négy érdekelt állam .légügyének képvi­selőit. A januári konferencián jóváhagy­ják Jugoszlávia. Csehszlovákia, Romá­nia és Lengyelország léghajózási egyez­ményét és az tavasszal érvénybe lép. Nyugdíjazlak a szuboticai főkapitányt Mótj nem történt döntés az uj főkapitány személyéről A belügyminiszter felmentette állásá­tól 6s nyugdíjazta PiukoyUs István szuboticai rendőrfőkapitányt. Piukovics Istvánt közvetlenül az or­szágos választások előtt' nevezték ki szuboticai főkapitánynak. A ^főkapitány a demokrata pártnak volt tagja és kine­vezése a vajdasági demokrata képvise­lők kívánságára történt. Piukovics István évekkel ezelőtt mint rendőrkapitány működött Szuboticán riiajd a városi árvaszék vezetője lett, és ezt a tisztséget évekig viselte. Úgy ezek ben az állásokban, mint a fökapitányi pozícióban mindenkor jó tisztviselőnek liberális megértő embernek bizonyult és működése alatt kivívta a város egész lakosságának elismerését. Az.uj főkapitány személyéről még nem történt döntés. 99 r Áldott jó ember volt... if Bds.é’getés Bozs kw'ct Iv’nnivíl, a kis .oizntti rabló­gij.ikos ravatalánál tét barna szoknya.és feketepettyes kar­­tonbluz volt rajta, haját lefésüite és iz­gatottan várt a szoba ajtaja előtt, mialatt a lelkész odabent Bozsákoviesot gyón­tatta. Azután bebocsátották a menyasz­­szonyt és a tanukat. Bozsákovics felii-t ágyában és bal kezét, amely sértetlen volt, odanyujtotta Mezei Mariskának, Fgy kéz a kézben rebegték el a boldogító igent és az eskümintát, melyben sírig tartó hűséget fogadtak egymásnak. Utá­na a fiatal asszony megcsókolta férjét, aki halottsápadtan feküdt a párnák kö­zött. Ettől kezdve Bozsákovicsné még oöaadóbban ápolta a férfit A kórházban gyorsan híre terjedt a különös esküvőnek és egyesek virágot és apró ajándékokat küldtek a fiatal me­nyecskének. Az esküvő szombaton dél­ben történt és szombaton éjjel Bozsáko­vics állapota rosszabbra fordult. Vasár­nap alig beszélt, csak lázas szemeivel tekintgetett. Egyszer azt mondta felesé­gének, aki mellette ült: — Mariska szeretnék élni, bánom, hogy gazember voltam Hétfőn a vérveszteség következtében' legyengült test nem birt megbirkózni a' lázzal és este hat óra tájban Bozsáko­vics felesége karjai között meghalt. Kilenc óra felé érkezett meg özvegyi Bozsákovics Ivánná. Fekete ruha voit( raita, kezében íeketeszélü zsebkendő. Harminc évesnek látszik, de lehet, hogy fiatalabb. Szemel vörösek a virasztástól és a sírástól. A hullaház előtt körülveszi a kiváncsiak tömege. Az egyszerű pa-1 rasztasszony sírni kezd és fuldokolva felel a kérdezősködőknek. Többen vi-( gasztalni próbálják a korán özvegység-' re jutott nőt, — Sose sajnáld Maris — mondja az egyik asszony, bizonyosan rokona, — fő, hogy a gyereknek neve legyen. . Várnom kell, mig az özvegy kisírja, magát. Mikor megtudja, hogy újságíró t vagyok, kifakad és haragosan néz rám. — Áldott jó ember volt és maguk min­dent összcirkáltak róla — kiabálja úgy. hogy csakhamar egész embergyürü kép-1 ződik körülöttünk. Igyekszem meg­nyugtatni és csititapi, de hasztalan. Egyesek biztatják, hagy beszéljen, én jót akarok, de Bozsákovicsné sir és be­letemeti arcát a zsebkendőbe. Bozsákovicsné sose fogja nekem meg­­bocsátani, hogy megírtam az uráról, hogy gyilkos volt. Isten bocsássa meg nekem. Még egy darabig várak." Szeretnék egyetmást megtudni az asszonytól, de Bozsákovicsné bemegy a hullaházba és intézkedik, hogy milyen ruhába öltöz-j tessék a Halottat. Bozsákovicsra tiszta sötétszürke ruhát húznak. A ^koporsót felteszik az emelvényre. Bozsákovicsné odalép és megigazítja a forgáccsal bé­lelt párnát a halott feje alatt. (sz. e.) Reggel hét óra. A szuboticai közkórház sárga épületei kibontakoznak a ködből Az utakon nyú­lós olvadó hó, hogy szinte beleragad a cipő. A fákról kövér csöppekben hull az olvadt lé és az éles szél belevágja ar­comba az ölmos, sós vizcseppekct. A kór­ház udvarán csak a komor fenyőfák vir­rasztónak. Sehol egy embert nem lehet látni, a kórház ilyenkor olyan csendes, minta a temető. Az udvar végén, a halottas ház előtt asszonyok és emberek állnak. A kerítés rácskapuján keresztül idelátszik a hóval fedett mező. Idegenkedve néznek rám a fekete kéndös asszonyok és én borzoug­­va közeledek a hullaház felé. Valamilyen furcsa idegenszerü félelem reszkeítet meg, amikor belépek a homályos terem­be. A fal mentén piéhfeicHclyek a hullák részére. Középen léckeret, az ajtó melle t a falhoz támasztva egyszerű barnára festett koporsó, előtte a szemfedő vé­kony, szegényes aranyozással a szélén: Bozsákovics Iván élt 29 évet olva­som a szemíedő oldalán. Kusza irás fe­liér o’jafestékkel, olyan elmosódott és olyan girbe-görbe, mint Bozsákovics éle­te. A terem hátsó falánál fehér lepellel leteritve fekszik a halott gyilkos. A vá­­szonlepel alól kísértetiesen kidomborodik ,a halott orra, térde és lábfeje. Kint csur­góit a szürke eső, az ajtóban zokogott valaki, a koporsó vékony aranyozása pe­­di| szinte foszjoreszkálni látszott- a lio­­j mulyli >n. Egy parasztember Hieb' entst­­■ is a leplet. 1 Bozsákovics arca .torz volt a szenve­déstől — Jobb neki — mondja egy bozontos hajuszu csizmás ember — úgy is fel­akasztották volna. Mindegyik tud valamit ez ettévelye­­dett emberről Bajnátí gyerek volt, !e­­génykorábr.n félelmetes bicskás Ilire miatt mindenki kerülte. Sokszor volt dolga a rendőrséggel és fiatalabb korá- 1 ban nem múlt cl bál, ahol ne szerepelt I volna valamilyen verekedéssel kapcs i­­j latban. Kőműves mesterséget tanult, ké­­í sőbb bognár lett, de dolgozni nem szere* í tett. Csavargóit és lopott, végül pedig Igy’ikM't. — Hol van Bozsákovicsné? — kérdez­tem. — Bement a városba a temetésről gon­doskodni — felelik . A különös házasságkötésre terelődik a szó. Elmondják, hogy Mezei Mariska éjjel-nappal ott volt Bozsákovics beteg­ágyánál, A súlyosan sebesült ember né­ha felnyitotta szemét és vizet kért. A nő I gyengéden emelte szájához a poharat és ! simogatta Bozsákovics verejtékező hom­­! kát. — Mit tettél Iván? — kérdezte Ilyen­­j kor Mezei Mariska, de Bozsákovics nem j fejelt, csak beesett véres szemeivé! in- i tett. Mikor egy kissé jobban lett, több­­j szőr látták őket suttogva beszélgetni. Az esketés! szertartás megható voll : Tanúnak egv könnyebb beteget és azt a j rendőrt kérték fel. aki Bozsákoviesot őrizte. Mezei Mariska, akivel Dózsák->- i vies loszhu ideig vadházasságban, élt, ‘ erre az alkalomra szépen felöltözött. So­ft kormányzó katonasága! harcol a parlament eilen Egy amerikai álfámban harc tart ki a kormány óz a kormányáé között Newyorkből jelentik: Johnston Okln­­hama állam kormányzója és az oklaha­­tnai kormány között az Egyesült-Álla­mok történetiben példátlan konfliktus támadt. A kormányzó az oldaliam ai parlament most kezdődő ülésszakát al­kotmányba ütközőnek jelentette ki és bár ezt a felfogást a legfelsőbb bíróság is támogatta, a kormány elmozdítással és különféle szabálytalanságok miatt vád alá helyezéssel fenyegette meg a kor­mányzót. Ez a fenyegetés azonban nem járt eredménnyel, mert a kormányzó elhatározta, hogy a parlament ülésezését fegyveres hatalommal akadályozza meg. Johnston kormányzó készenlétbe he­lyezte az állam milíciáját, öt század lo­vasság megszállta a parlament bejá­ratait, benn az' épületben pedig egy gép­fegyver osztag és gyalogság áll ké­szenlétben. Á közvélemény izgatott han­gulatára való tekintettel a kormányzó kihirdette az ostromállapotot. A főváros uccáin szuronycs katonaság cirkál. A parlament hétfőn délelőtt megkísé­relte, hogy a szabad ég alatt tartson ülést, de amikor a milícia felvonult, gyorsan elnapolták az ülést ésja_képvi­selők szétszéledtek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom