Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)

1927-12-10 / 342. szám

1927 HecemT>er 10 BÄCSMEGYET NAPLÓ .............................................. 3- o^af Dr. Sztipics Károlyt választotta polgármesterré Szubotica város képviselőtestülete Ötvenhárom főnyi többség negyvenöt ellenzéki szavazattal szemben — Az ellenzék kétségbevonta Manojlovics Dusán elnöklési jogát — A demokraták és a Radics-párt követelésére választás utján, titkos szavazással töltötték be a polgármesteri állást — Bizottságot küldtek ki a tisztviselőkérdés rendezésére Dr. Nagy Ödön és dr. Havas Emil magyarul szólaltak fel ■ Szubotica város történetében uj fejezet kezdődik. A város válasz­tott képviselőtestülete pénteken megtartott közgyűlésén megválasz­totta a város polgármesterét és ez­zel véget ért az a korszak, amely­ben kinevezett tisztviselők intézték ja város ügyeit. Közel egy évtizedig tartott ez a rendszer, amely alatt nem egyszer kerültek olyan tisztvi­selők a városi ügyosztályok élére, akiknek semmi más közösségük nem volt ezzel a várossal, a város la­kosságának érdekeivel, mint az. hogy a kormány véletlenül épen ide nevezte ki őket. Ez alatt az idő alatt komoly alkotó munka nem is foly­hatott a szuboticai városházán és ■a tennivalók kétségtelenül nagyon megsokasodtak. Az uj érának, amely most kezdődik, a munka korszaká­nak kell lennie. A város polgárai a maguk kebeléből választották meg jSzubotica város autonómiájának el­ső polgármesterét, akinek személye a város minden polgára előtt nem­zetiségi különbség nélkül garancia arra, hogy az önkormányzat való­ban a város fejlődésének érdekeit fogja szolgálni. . A közgyűlés A képviselőtestület pénteki közgyűlé­sét nagy érdeklődés előzte meg. Köz­tudomásúvá vált, hogy a közgyűlésen megválasztják a szuboticai polgármes­tert is. Jóval tiz óra előtt már nagyszá­mú városi képviselő tartózkodott a köz­gyűlési teremben. A karzatok zsúfolásig megteltek érdeklődőkkel és a hangulat igen élénk volt. Tiz órakor már az ösz­­szes képviselők jelen voltak. A jobbol­dalon a radikális, független demokrata és magyar párti képviselők ültek, mig ,a baloldalon foglaltak helyet a többi pár­tok tagjai. Többen megjegyzéseket is tettek a vajdasági néppártra, amely a baloldalon helyezkedett el. bár tudvale­vőleg a többséghez tartozik. Vihar a főispán elnöklése körül A közgyűlést pontban tiz órakor nyi­totta meg Manojlovics Dusán Szuboti­ca város főispánja. Napirend előtt dr. Dimitriievics Dragomir ügyvéd, a de­mokrata párt vezére szólalt fel. Dr. Di­mitriievics Dragomir hangoztatta, hogy Szubotica város főispánjának nincs joga elnökölni a képviselőtestület ülésén. mert a törvény szerint Szubotica város a bácskai tartomány kötelékébe tartozik és csakis a tartományi főispánnak van joga a szuboticai képviselőtestület ülésén elnökölni.-r- A törvényhozó, amikor a tartomá­nyi beosztásról szóló törvényt meghoz­ta és amikor Szuboticát épen úgy, mint Noviszadot, vagy Szombort a bácskai tartományba utalta, bizonyára gondolt is erre. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy Zagreb, sőt Beograd, az ország fővárosa is a tar­tomány alkotó része és e városok is a tartományi főispánság alá tartoznak, mindezek alapján kétségtelenül megálla­píthatjuk, hogy a törvényhozásnak nem voltak különös szándékai Szuboticával és ami a fővárosra vonatkozik, vonat­kozik a mi városunkra is. Az alkotmány 59. szakasza ezt pontosan előírja. — Ez, amit itt csinálnak, a törvény nyilvános letiprása. A főispánt különben a miniszterelnök felterjesztésére Őfelsé­ge a király nevezi ki. Manojlovics Du­sán főispánt nem a király, hanem a bel­ügyminiszter nevezte ki. Ezért formai okoknál fogva sem elnökölhet az ülése­ken. Félreértések elkerülése végett ki­jelentem, hogy beszédem egyáltalán nem Manojlovics főispán ur személyére vonatkozik, akit mindenki tisztel és be­csül Szuboticán, hanem a forma miatt a törvény és az alkotmány szellemében kérdezem: Van-e joga a szuboticai vá­rosi főispánnak elnökölni az ülésen? — Van. Persze, hogy van — kiáltják kórusban a radikálisok. — Nincs — zugnak a demokraták. — Véleményem szerint ez a képvise­lőtestület törvényellenesen alakult meg és a mai napirendet meg kell semmisí­teni. A bácskai főispán helyett csak az ő jogi referense elnökölhet a képviselő­­testület ülésén, Manojlovics ur viszont nem a tartományi főispán jogi refe­rense. Dimitriievics Dragomir dr. ezután a közgyűlés feszült figyelme mellett a kö­vetkező indítványt teszi: — A közgyűlés érvénytelenítse a mai napirend második pontját és két héten belül hívjon össze uj közgyűlést, amely­re hívják meg Lukics Predrag dr. tar­tományi főispánt is, hogy törvényes jo­gát gyakorolhassa. Ivkovics-lvandékics Imre dr.. a hor­­vát parasztpárt vezére pártja nevében kijelentette, hogy csatlakozik az indít­ványhoz, mert az teljesen helyénvaló és törvényes. Elmondotta, hogy a törvény csak tartományi főispánokat ismer. Mi­vel az ország tartományi beosztásáról szóló törvény világosan kimondja, hogy Szubotica is a tartományhoz tartozik, kétségtelen, hogy a városi közgyűlésen csak a tartományi főispánnak van joga elnökölni. Az első magyar felszólalás Ezután dr. Nagy Ödön magyarpárti képviselő szólalt fel magyar nyelven. A magyar szó hallatára az ellenzéken halk moraj vonul végig. Mindenki attól tar­tott, hogy kitör a vihar, amikor dr. Szti­pics Károly polgármester odaszólt dr. Nagy Ödönnek: — Csak tessék folytatni. — Én is a paragrafusokra hiyatko­­zotti — mondotta Nagy dr. — Az ér­vényben levő 1886. törvény 45. fejeze­tének 56. paragrafusa és a városi szer­vezési szabályrendelet hetedik szakasza alapján a törvényhatóság élén a főispán áll, akit a miniszterelnök felterjesztésé­re a király nevez ki. — Úgy van — hallatszik az ellenzék oldaláról. Ivandékics dr.: Maga nem értett meg bennünket az imént! Mi is ugyanazt mondjuk. Nagy Ödön dr.: Nekünk örülni kelle­ne... Dimitriievics dr.: Ugyan miért? Nagy dr.: ... örülni kellene, hogy ilyen puritán főispánunk van, aki a vá­rosban megteremtette a rendet és a törvénytiszteletet. Ivandékics dr.: Nem a főispán szemé­lyéről van szó. Dimitriievics dr.: Nincs törvényes alapja, hogy ö elnököljön. Nagy Ödön dr.: Nekünk azt az állás­pontot kell képviselni, hogy igenis a szuboticai főispánnak joga van el­nökölni Szubotica város közgyűlé­sén. Lendvai József: A cionista kongresz­­szuson is Lukics Predrag képviselte a kormányt. Kákái Antal: Meg vagyunk elégedve a főispán úrral. Nagy dr.: A közgyűlésnek nincs jo­ga vitatni ezt a kérdést. Ez az orszá­gos politikához tartozik. Lendvai: Nem áll. Ez az ön egyéni nézete. Óriási lárma keletkezett ekkor. Min­denki beszélni akart. A képviselők ki­abáltak és a főispán erélyesen csönge­tett. Dimitriievics dr.: Az alkotmány? Nagy dr.: Hogy nekem teljesen iga­zam van, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a bácskai főispán nem jelent meg a közgyűlésen. Lendvai: Azért, mert nem értesítették. Nagy Ödön dr. végül azt indítványoz­ta, hogy a javaslat felett térjenek napi­rendre. Matkovics Tamás, a vajdasági pa­rasztpárt egyetlen tagja a következő szónok. — Mi ezt úgy sem intézhetjük el ma­gunk között — mondotta. —5 Azon cso­dálkozom, hogy 1924. óta miért nem ke­rült ez a kérdés napirendre. Nagy Ödön dr. szavaira reflektálni, mert mint kiderült, nem értették meg az indítványt. Teljesen igaza van ab­ban. hogy ez a kérdés nem lehet vita tárgya. Mi ebben természetesen nem hozhatunk határozatot. Nem is azért szólaltunk fel. Mi csak azt indítványoz­tuk, hogy ezt vegyék le a napirendről. A többi csak indokolás volt. Előre Kell bocsájtanoni. hogy nem Manojlovics D>i­­sán főispán ur személyéről van sző? nem arról az emberről, akit a városban nemcsak tisztel mindenki, hanem szeret is. Amikor azonban az alkotmány és a törvények betartásáról van szó, akkor eltörpülnek a személyes szimpátiák, a, szeretet és a tisztelet. Végre megkap-) tűk önkormányzatunkat és kell, hogy az alkotmányosság és törvényesség alap-; ján rendezkedjünk be. Hogy boldogok vagyunk, hogy ilyen főispánunk van, az: kétségtelen. Ha arról lesz szó, hogy Szubotica várost vegyék ki a tartomány Az ellenzék kórusban kiáltotta: Azért, mert eddig komcszár uralom volt. A korzó ■HB 9 9 unalmassá válik O it it e k ha otthon van tőlünk jó ISHi rádiófa WBBBE KONRATH D. D. BBB8M 1 .1 SUBOTICA Fülsiketítő zajban folytatta Matkovics beszédét, de senki sem értette, mit mond. A főispán állandóan csöngetett és a zaj csak akkor csillapult, amikor Matkovics Tamás leült. Havas Emil dr. emelkedett ezután szólásra és szavait feszült figyelemmel kisérték. Uraim! A javaslathoz a szervezési szabályrendelet értelmében mindkét rész­ről három-három tag szólalhat fel. Önök hiába kiabálnak, követelődznek, úgy­sem szólalhatnak fel, mert én vagyok a harmadik szónok. Kérem a tisztelt túl­só oldalt, hogy szenvedélytől mentesen hallgassanak meg. Kénytelen A főispán közben Raiics Balázsnak adott szót, aki teljes csöndben kezdte el beszédét. Kifejtette, hogy nem kell a szerzett jogokat olyan könnyen eldobni. Az a kérdés merült fel. hogy melyik törvényt kívánjuk alkalmazni. Az irány­adó az, hogy melyik törvény biztosit több jogot a városnak. Ha a régi tör­vény alapján cselekszünk, akkor szabad királyi város maradunk, ha a mi törvé­nyünket alkalmazzuk, akkor kimondtuk a halálos Ítéletet Szubotica szabad kirá­lyi város jellege felett. Tudni kell azt. hogy ma még mindig átmeneti időket élünk, mert nincs egységes törvényho­zásunk. Ha tehát azt akarjuk, hogy megőrizzük szerzett jogainkat, hogy városunk ne legyen lefokozva, akkor a régi törvényt kell figyelembe venni. A kormány — mondotta Rajics Balázs — amelyet nem tudom, hogy tisztelek-e. vagy sem (nagy derültség), bizonyára jóvá fogja hagyni a mi határozatunkat. Vagy az uj törvény előtt hajolunk meg meg és akkor: Zbogom Szubotica, vagy a régi magyar törvényeket fogadjuk el és akkor meg vannak mentve a város vagyok Raiics Balázs beszéde Vita a tisztviselőkérdésröl A közgyűlés minden szünet nélkül tért át a napirend második pontjának a tárgyalására. A főispán ismertette a na­pirend második pontját. Vojnics-Tunics István dr. volt az első felszólaló, aki rámutatott arra. hogy a városi tanács­nak nincs konkrét javaslata a tisztvise­lők tekintetében, mint ahogyan azt a vajdasági községi választásokról szóló törvény előírja. Szerinte nem lehet a tisztviselői kérdést ugv elintézni, hogy az egyik tisztviselői állásban megerősít­jük a jelenlegi hivatalnokot és a másik­ra választásokat Írunk ki. A közgyűlés­nek általános határozatot keli hozni eb­ben az ügyben. Vukics Ferenc főjegyző ezután felol­vasta Juries Márkó képviselő indítvá­nyát, amit hatvankét városatya aláírá­sával december 2-ikán terjesztett be. Az hatásköréből, akkor mi bizonyára mind­nyájan együtt leszünk. Most azonban­­nem erről van szó. Arról van szó, hogy. a főispánnak joga van-e elnökölni, vagy; nincs? Manojlovics főispán szólalt fel ezután és kijelentette, hogy ezt a kérdést más utón is le lehetett volna tárgyalni. Fö-‘ lösleges a közgyűlésben vitatkozni ar­ról, hogy a szuboticai főispán kinevezé­se törvényes és szabályszerü-e, vagy nem. Ispdnovics Mátyás, a horvát paraszt-! párt nevében Írást nyújtott át a főis-j pánnak, amelyben névszerinti szavazást* kér. / beszéde szerzett jogai. Ezt a mai helyzetet at magam részéről legálisnak ismerem el. Manojlovics Dusán főispán névszerin­ti szavazást rendelt eL A szavazás ered­ménye: Dlniitrijevics Dragomir dr. inditvá- ' nyára szavaztak harminchétén, az Indítvány ellen ötvenegyen. A főispán ezután rátért a napirendre éss megeskette azokat a városatyákat, akik' a múltkori közgyűlésről távol voltak. Vukics Ferenc dr. főjegyző felolvasta Vukovics József Qyidónak, a Névén szerkesztőjének a levelét, aki bejelen­tette. hogy mandátumáról lemond, mert sajtóvétség miatt most a büntetését töl­ti és nem vehet részt a képviselőtestü­let munkájában. A lemondás folytán Csóvics Jasa földbirtokos fog bekerülni a közgyűlésbe. Ivandékics Imre dr. kér­te. hogy Csóvicstól, aki jelen van, ve­gyék ki az esküt. Sztipics Károly dr. polgármester ezt ellenzi, mert hivatalo­san nincs tudomása arról, hogy ki a listán a tizenhetedik jelölt. indítvány arról szól, hogy a városi képviselőtestület ne Írjon ki pályázatot a polgármesteri állásra, hanem dr. Sztipics Károly polgár­­mestert erősítse meg állásában. Manojlovics Dusán főispán inditvá-, nyozta, hogy a javaslatot a közgyűlés tegye magáévá, annál is inkább, mert azt már hatvaneggyen aláírták. ivandékics Jmre dr. a szabályrende­letre hivatkozva szót kért. Kifejtette, hogy a törvényes rendelkezések értel­mében a tanácsnak minden a napirenden szereplő pontban saját javaslattal kell birnia. A napirendből azonban nem tű­nik ki. hogy a városi tanácsnak van ja­vaslata. A közgyűlés nem fogadhatja el Juries Márkó indítványát. A tanácsnak kell először javaslatot tenni, Inditvá-,

Next

/
Oldalképek
Tartalom