Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)

1927-12-09 / 341. szám

1927 december 9._______________________ BACSMEGYEI NAPLÓ _______________________ 3. oldal Davidovics njabb audienciá|át várják az ellenzék vezérei A. pénzügyminiszter hír szerint nem tér többé vissza áldásába Az elkészUJt törvényjavaslatok a m nisz.ertanács előtt Beogradból jelentik: Davidovlcs Ljuba audienciájával és Radics István nyilat­kozatával kapcsolatban politikai körök­ben élénken tárgyalják az általános po­litikai helyzetet. Általában azt várják, hogy már a közeli napok folyamán olyan események játszódnak le, melyek meg­szabják a politikai fejlődés további irá­nyát. Davidovics Ljuba, hír szerint, né­hány nap múlva újabb audiencián jele­nik meg őfelségénél és ettől a kihallga­tástól sokat remél az ellenzék. A kormány tagjai közül egyébként senki sem jelent meg audiencián a ki­rálynál. Hírek Markovlcs pénzügy­miniszter távozásáról Politikai körökben erősen tartja magát a za hir, hogy a külföldön tartózkodó dr. Markovlcs Bogdán pénzügyminiszter nem fog visszatérni állásába. Érdekes, hogy a pénzügyminiszter szükebb kör­nyezetéből is terjesztik ezt a hirt és Mar­­kcvlcs visszavonulását egészségi állapo­tával magyarázzák. Radics István Oszijekre utazott Radics István délelőtt elutazott Oszi­jekre, hol párthiveivel néhány konferen­ciát tart. Oszijekröl Radics már pénteken visszatér a fővárosba, hogy résztvehes­­sen a pénzügyi bizottság ülésén. Bánáti képviselők törvény­­javaslatot nyújtottak be a beogradi tartomány szék­helyének megváltoztatására Dr. Neuner és Moser németpárti, Vu­­jics Dimitrije földmivespárti és dr. Bos­­kovics Dusán Priblcsevics-párti képvi­selők és társaik csütörtökön törvényja­vaslatot nyújtottak be a tartomány fel­osztásról szóló törvény nyolcadik sza­kaszoknak módosításáról. A törvényja­vaslat azt célozza, hogy a beogradi tar­tomány székhelyét Beogradból helyez­zék át Bccskerakrc. A javaslat indoko­lásában rámutatnak arra, hogy Beograd tartomány gazdasági és' közlekedési vi­szonyai szükségessé teszik, hogy a tar­tomány székhelyét a tartomány köze­pére helyezzék át. Mint tartományi székhely elsősorban Becskerek jöhet számításba, melynek igen jól beren­dezett épület áll rendelkezésére, a tar­tományi hivatalok és a fölspánság ré­szére. A beogradi tartományi közgyű­lés már hónapokkal ezelőtt elhatározta, h':gv Becskereket jelöli meg in-'nt a tar­tomány székhelyéül legalkalmasabb he­lyet. A közgyűlés bizottságot is válasz­tott azzal a feladattal, hogy járjon el a kormánynál a tartományi székhely­nek Becskerekre való áthelyezése ér­dekében. A törvényjavaslat indítványoz­za. hogy a parlament hozza meg a kö­vetkező törvényt: — A tartományi felosztásról szóló rendelet nyolcadik pontjának első sza­kasza igv módosul: »A beogradi tarto­mány VeÜki-Bccskerek székhellyel«. A miéi r tér tanács ülőre A csütörtöki nap folyamán az adó­egységesítési törvényjavaslatot tárgyaló bizottság délelőtt és délután is ülése­zett, ami annak a jele. hogy a kormány sietteti a javaslat tárgyalását és ezért nincs kizárva, hogy a parlament a költ­ségvetés plenáris tárgyalása előtt le­tárgyalja az adóegységesítési törvényt is. A pénzügyi bizottság csütörtökön nem dolgozott. A kormány délután minisz­tertanácsi ülést tartott, amelyen foly­tatta különböző törvényjavaslatok tár­gyalását. Az adöegységcsi tő-bizottság csütör­tökön délelőtt a vállalatok,’ üzletek és foglakozások adójának tárgyalását folytatta. A 46. szakasznál Letica vezérigazga­tó ni szövegezést terjesztett be, am:ly szerint ez adónemek alá nem esnek a saját termésű mezőgazdasági, állati és erdei termékek, csak ha iparszerüleg űzik nyílt üzletben. A 47-ik szakasz negyedik pontja sze­rint a tizenhat éven aluli szellemi és testi munkások adómentesek, valamint azok a diákok L, akik tanítással foglalkoznak. Temesvárról jelentik: A Krassószö­­rény megyei Oravlca bányán csütörtökön reggel hatalmas tűz ütött ki, amely a hagy viharban percek alatt el­harapózott és néhány óra leforgása alatt az egész város lángtenger volt. A tűz egy gazdálkodó óljában keletke­zett és pillanatok alatt égtek a szom­szédos házak is. A szeles időben a szik­rák messze szétröppentek és egyszerre több helyen felcsaptak a lángok, ame­lyek percek alatt egész házsorokat borí­tottak el és a bányaváros tehetetlen volt a pusztító tűzveszéllyel szemben. Félreverik a harangokat Az első lángnyelvek reggel hét óra tájban csaptak fel. A tűzoltók rögtön ki­vonultak, de akkor már négy ház égett és egymásután újabb helyekről jelentet­tek tüzet a tűzoltóságnak. Az oltási mun­kálatokban a város apraja-nagyja segéd­kezett, de a dühöngő szélvész szikraesövel bo­rította el az egész várost. A kora reggeli órákban még sokan az ágyukban feküdtek, amikor megkondul­­tak a harangok és végig süvített a váro­son a hir, hogy ég a zsidótemplom. Az uccák megteltek a riadt emberek ezrével. Azok, akik már munkában vol­tak ledobva szerszámaikat rohantak há­zaikba, hogy családjaikat és ingóságai­kat megmentsék. A borzalmas felfordu­lásban egymást taposták le az emberek A gyárak szirénái állandóan búg­tak és az uccákon kocsik rohantak, amelyekkel voltak a házakból kihor­dott bútorokkal, A rémület olyan nagy volt, hogy azok Is, akik távolabb laktak a tűz centrumától, kihordták házukból a bútorokat. Munká­sok, asszonyok és síró gyermekek mene­kültek az égő uccákból. Ekkor már több, mint húsz ház égett és a város felett sürtl fekete • füstfelhők gomolyogtak. Mindenki menekülni igye­kezett a fojtó füst és forróság elől, úgy hogy . az oltásra gon:l Jnl sem lehetett. Néha hatalmas robbanások hallatszottak, amikor egy-cgy épület-teteje beomlott és senki se gondolt arra, hogy a tűz elfoj­tásában segédkezzen a tűzoltóknak. Megérkezik a segít.ég A délelőtt folyamán Temesvárról és Résiedről katonaságot és tűzoltóságot küldtek ki az égő városba, de a jelenté­sek szerint Ornvicabánya menthetetlen. Ugyanis a tűzoltóknak nem állt elegendő viz a rendelkezésre és a felszerelés is el­enyésző kevés volt a hatalmas lángokkal szemben. Több század katona és sok tűzoltó em­berfeletti munkát végzett és délutánra sikerült a iilz terjedését megakadályozni. Lassan a fejetlenség is megszűnt és a la-Kiterjed a szakasz azokra az Írókra, új­ságírókra és művészekre is, akiknek ez csak mellékfoglalkozásuk és ez a jöve­delmük nem elégséges eltartásukra. A javaslat mentesíti az adó alól a hatvanöt éven felüli fizikai munkásokat is. kosság is bekapcsolódott az oltási mun­kálatokba. Né?sy halottja van a tűz­vésznek A tűzvésznek, amely nyolc órán ké­résziül pusztított a városban, az eddigi jelentések szerint négy halálos áldozata van. A sebesültek száma többszdz főnyire tehető, de az erre vonatkozó jelentések nagyon hézagosak, mivel a városban még nem állt talpra a rend. A tűzben negyvennél több ház pusztult el, köztük a zsldő-tenipiom is, amely teljesen tönkrement. A katasz­trófa áldozatai között van a zsidó tem­plom szolgája és annak felesége is, aki-Beogradból jelentik: Egy rendkívül előkelő vajdasági radikális politikus a Bácsmegyei Napló beogradi munkatár­sa előtt a szombori magyar színház eseményeiről a következő nyilatkozatot tette: — A »Hírlapi december 4-Iki számá­ban Gyöngyösi Dezsőnek, a lap szom­bori munkatársának a tollából egy cik­keit közölt, amely teljesen ellenkezik a tényekkel. Nagyon nehezen tételezhető fel, hogy a Hírlap szombori munkatár­sa, az egyedüli az intelligens magya­rok között, aki nem ismeri azokat az eseményeket, amelyek a magyar szín­ház beszüntetése körül történtek, így tehát feltehető, hogy a cikkben bizonyos ténykörülmények egészen más megvilá­gításba vannak helyezve, mint a való igazság. — Nem felel meg a valóságnak, hogy a színház működésének az engedélyét a belügyminisztérium B. B. B. osztálya adta ki, mert hiszen az engedélyt « belügyminisztérium államvédelmi osztá­lya adta meg és az engedélyt Milova­­novics Zsírkó. a belügyminiszter he­lyettese irta alá. De mivel a belügymi­nisztérium államvédelmi főnöke a kér­déses időben épen szabadságon volt, az engedélyről szóló aktát a szabadságá­ról való visszatérése után nem adta ki, hanem azt visszatartotta. A B. B. B. ügyosztály Földessy színigazgató kéré­sére csak bizonyítványt adott ki a bel­ügyminisztérium által kiadott működési engedélyről. A két ügyosztály rivalizá­lásáról kigondolt állítások tehát teljesen valótlanok és különben is a közoktatás­­ügyi miniszter ur által először Földes­sy színigazgatónak, azután Flamm Jó­zsef dr.-nak kiadott játszási engedélye teljesen szükségtelenné tette a belügy­minisztériumi engedélyt, mert a közok­tatásügyi minisztérium a kiadott enge­déllyel az egész magyar színház kér­dést a maga hatáskörébe vette. Erről az ügyről a későbbi események során sohasem volt különben sem szó. A 45. szakasznál az ellenzék követel­te, hogy töröljék azt a rendelkezést, hogy a minisztertanács mentesíthet fizi­kai munkásokat az adó alól. Ezt az in­dítványt azonban a kormánytöbbség el­vetette. A legnagyobb vita az adóalapokra vo­natkozó szakasznál fejlődött ki. Módo* sitottálc ezt a szakaszt, hogy az adóügyi hatóság nem maga ítéli meg, hogy az üzleti könyvek és mérlegek szavahihe­­tőek-e, hanem az adóügyi bizottság. Olyan kívánság is felmerült, hogy az adóügyi bizottság hatáskörét szélesít­sék ki. * két megszenesedve húztak ki a romefi alól. A másik két áldozat személyazcW nosságát még nem sikerült megállapí­tani. A romok eltakarításán többezer em­ber dolgozik és valószínű, hogy az iz­zó törmelékek alól még újabb áldoza­tok kerülnek elő. Az uccák tele vannak kétségbeesett jajgató emberekkel, akik az égő házak­ból még a legszükségesebb holmijaikat sem tudták megmenteni. A kárt, ame­lyet a tűzvész okozott, százmillió lejre becsülik. Oravlca bánya az impériumváltozás előtt az Osztrák-Magyar Államvasut Társaság tulajdona volt. A város egyike a mai Románia legjelentősebb ipartele­peinek, gazdag kőszén- és vasbányái vannak. — A. szombori magyar színház ren­desen működött, az engedély körül hi­bák nem voltak mindaddig, amíg a bel­ügyminisztérium államvédelmi osztá­lya a külföldi színészek nagy részét ki nem utasította. A radikális képviselők kérdezősködésére, valamint Flamm Jó­zsef újságíró és a színház gazdasági igazgatója, Breuer Géza előtt az ille­tékes körök azt mondották, hogy a ki­utasítás nem az államvédelmi osztály kezdeményezésé, e történt, hanem egye­nesen a bácskai főispán javaslatára. A főispánnak az a kijelentése, hogy a ma­gyar színtársulat tagjai között magyar tisztek, álnevű személyek, valamint szobalányok lettek volna, teljesen ha­tástalan' maradt. Köztudomású, hogy a régi osztrák-magyar monarchia terüle­tén érettségizett katonakötelesek vala­mennyien tartalékos tisztek voltak. Ál­lástalan színészek pedik kénytelenek voltak magánhivatalokba menni, a pri­madonnának pedig szobalánya is volt. Az első színész csoport kiutasítása után következett a második csoport ki­utasítása. A másod’k csoport kiutasításá­nál már a fenti okokat sem tudták fel­hozni, hanem az illetékes szombori ható­ságok az újabb kiutasítást azzal indokol­ták, hogy az illető színészek vízuma le­járt. A szerb közönség részére a »Vreme« elmti lapban egy tudósítás jelent meg, amely azt állította, hogy a színházi en­gedély érvényes és a színészeket csak a lejárt vízumok miatt utasították Id. A »Hírlap« című lapban pedig a ma­gyar közönség részére jelent meg tudó­sítás. De nagyon kevesen lesznek a Vaj­daságban, akik a Hírlap tudósítását még egv percre is el fogják hinni. A radikális képviselők és vezetőembe­rek pedig nyugodt lelkiismerettel el­mondhatják, hogy önzetlenül akarták a magyar kulíura ügyét szolgálni, de hogy ebben őket megakadályozták, erről ők tehetnek a legkevésbbé.--»»—t--------------------------■--------------------------------------------------­Borzalmas tűzvész pusztított Oravic ab anyán Nepyven ház leégett, koztuk a zsidőíemp'.om :s — A tűzvésznek né%y dozata van- Atetnp omszolgaés afeleségc bennégtek a iemp ómban Százmillió lei a kár Miért utasították ki a szombori magyar színészeket? Egy előkelő vajdasági radikális politikus nyilatkozata

Next

/
Oldalképek
Tartalom