Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-08 / 311. szám

1927 november 8. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal Életfogytiglani fegyházbüntetés vár Manoilescura ? Csütörtökön kezdik tárgyalni a román karlista-mozgalom vezérének bünpörét Bukarestből jelentik: Pupescu tábor' ltok, a második hadtest parancsnoka alá­írta a Manoilescu elleni vádiratot. Azzal vádolják ’Alanoilescut, hogy a királyt el akarta távolítani a trón­ról és forradalmat akart szítani Romániában. A román büntetötör­­vénykönyv szerint ezért életfogy­tiglani fegyházzal is büntethetik Manoilescut. Ezzel szemben Bukarestben arról is be­szélnek, hogy a bíróság Manoilescu cse lekedetét komolytalannak fogja minősí­teni és az enyhítő körülmények figye­lembevételével felmenti, vagy legfeljebb nagyon enyhe büntetéssel sújtja. A Manoilescu elleni pert csütörtökön kezdik tárgyalni. Miután a bukaresti katonai bíróság terme szűk, nem lehe­tetlen, hogy a tárgyalást Kisenevben fogják lefolytatni. Manoilescu tizenöt tanú kihallgatá­sát kérte, köztük a legtöbb párt vezérét, igy Maniu, Jorga, Qoga, Titulescu, Vajda-Vojvoda és a mi­niszterelnök fiának, Bratianu Györgynek a kihallgatását, akivel Manoilescu együtt utazott Paris­ból Bukarestbe. Teodorescu ezredes, a román repülő­csapatok volt parancsnoka még fogság­ban van, de a vizsgálatot nem tudják el­lene lefolytatni, mert nem merült fel el­lene komoly bizonyíték. Folytatják a vizsgálatot Aksenta volt jassy-i prefek­tus ellen is. Katasztrofális méreteket ölt az amerikai árvíz A Hudson áradása folytán Newgorkot is árvíz fenyegeti Newyorkból jelentik: A tavaszi Misszi­­szipi-árviz borzalmas arányaihoz ha­sonló katasztrofális áradás pusztít Észak- Amerika északi államaiban. A hetek óta tartó eső annyira megduzzasztofta a Hudson-fclyót, hogy komoly árvlzveszedelem fe­nyegeti magát Newyork városát is. Különösen Connecticut, Newhampshire Massachusetts, Maine és Vernimmt álla­­mókát sújtotta a katasztrófa, amelynek igen sok emberáldozata van, de a halot­tak számát még pontosan megál'apitani nem lehet. Felbecsülhetetlen az anyagi kár is, amit az árvízkatasztrófa okozott Mindennap újabb emberáldozatokró! és anyagi károkról érkeznek jelentések úgyhogy valószínűnek látszik, hogy az áldo­zatok száma meg fogja haladni a Mlsszlszipi áradás halottainak a számát. Egész városok és falvak kerültek viz alá és a vasúti töltéseket alámosta az ár viz, úgyhogy a forgalmat he kellett sziin tetni és az utak is járhatatlanok. Eddig tizenhét védögát beomlásáról érkezett jelentés. Windsor és Boston városokban kihirdet ték az ostromállapotot, mert az éhínség és annak folytán zavargás fenyeget. Egy újságíró repülőgépen jutott el az árvíztől sújtott Montpellierbe és on­nan azt jelenti, hogy a városháza orrila­­dozrífélben van, több szálloda és nagy áruház pedig már összeomlott. Vermount­­ban a halottak között van a kormányzó is, akit szemleutján ért a katasztrófa. Egyes városokból állandóan érkeznek segélykérések és az eddigi adatok szerint az árvíz által sújtott területen há­romszázra becsülik a halottak szá­mát. Az árviz és a vihar Kanada területén is dühöng. Quebcck és Uj-Braunschweig északi részén különösen magas az ár Áldozatul esett a katasztrófának a Ca­nadian Pacific Railway elnöke is, aki egy vonaton utazott, amelyet az ár a mély­ségbe sodort. Ajugoszláv-francia szerződés megerősíti Jugoszlávia helyzetét a Balkánon Marinkovies Voja külügyminiszter kedden utazik Párisba A szerződést örömmel fogadja a jugoszláv közvélemény Bodrero olasz követ Rómába utazott Beogradból jelentik: Marinkovies Vo­ja külügyminiszter kedden délután uta­zik a Szimplon-expresszel Párisba, hogy a francia—jugoszláv barátvgi szerző­dést aláírja. A szerződés ünnepélyes aláírása pénteken fog megtörténni. A barátsági szerződés hire nemcsak Ju­goszláviában keltett nagy hatást, ha­nem az egész európai közvéleményre mély benyomással volt. Marinkovies külügyminisztert hétfőn felkeresték Ken­­nard angol követ, Hoff inger osztrák kö­vet, Bodrero olasz követ, báró Forszier magyar követ, Prince amerikai követ és Strandmann, az orosz emigráció meg­bízottja. Marinkovies párisi utazása különösen a beogradi olasz kolóniában keltett nagy idegességet s elterjedt az a hír, hogy Bodrero olasz követ jelentéstétel végett Rómába utazott. Ez a hír valónak bizo­nyult: Bodrero olasz követ hétiön eluta­zott Rómába. A francia—jugoszláv szerződésről több előkelő politikus nyilatkozott az újság­íróknak. Nincsics Momcsilo dr. volt külügymi­niszter a következőket mondotta: — Én mindenben megerősíthetem azo­kat a híreket, amelyek a francia—jugo­szláv szerződésről szólnak és amelyek a francia lapok jelentései alapján terjed­tek el. Már 1925—1926 telén folytattunk ilyen irányú tárgyalásokat, de az én ta­nácskozásaim olyan értelemben folytak hogy barátsági szerződés jöjjön létre Franciaország, Jugoszlávia és Olasz­ország között és ez a lokarnói szerződés szellemében magában foglalja a megtámadhatási pak­tumot és egy döntőbírósági konvenciót. Mivel ezt a szerződést nem sikerült meg­kötni, szükségesnek mutatkozott, hogy a francia és jugoszláv kormány tárgyal­janak barátsági szerződés megkötéséről. Ezt 1926 tavaszán párisi tartózkodásom alatt megállapítottuk, amikor a Népszö­vetség rendkívüli ülésszaka után utaz­tam Párisba. Még az én távozásom előtt parafáitok a szerződést, de nem irtuk alá, mert nem akartunk azzal a gondo­lattal felhagyni, hogy « francia-olasz­­jugoszláv szerződést megkössük, amely­nek az lett volna a hivatása, hogy de­­iinitive biztosítsa a békét és jó viszonyt teremtsen az egyes államok között Eu­rópának ebben a részében. Természetes, hogy a francia-jugoszláv szerződés alá­írása megváltoztatja a viszonyt köztünk és Franciaország között, bár mindig jó­­viszonyban éltünk Franciaországgal, min­dig a legjobb barátainknak tartottuk a franciákat és a nemzetközi helyzetben mindig intim szövetséges társaink vol­tak. — Nagy kár volna, ha a szerződést Olaszországban rosszul értelmeznék és azt hinnék, hogy az Olaszország ellen irányul. A francia lapok által közölt szö­vegből kitűnik, hogy a jugoszláv-olasz szerződésben nincs semmi, ami miatt Olaszország a szerződést magával szemben ellen­séges aktusnak tarthatná. A hivatalos Olaszország egyébként a szerződés szövegét ismeri még abból az időből, amikor parafálták. Véleményem szerint most sem szabad elhagyni azt a gondolatot, amely akkor vezérelt ben­nünket: a francia—olasz—jugoszláv­szerződés megkötésének eszméjét. En­nek a nemzetközi helyzet szempontjából óriási jelentősége lenne. Pribicsevics Szvetozár a szerződésről a következő nyilatkozatot tette: — A szerződés kitűnő dolog, olyan, amelyre már régebben készültünk, hi­szen a szerződés szövegét már 1926-ban parafálták. A jugoszláv közvélemény a legna­gyobb elégtétellel fogadta ezt a szerződést, amely újból megerősí­tette a barátságos viszonyt Jugo­szlávia és Franciaország között. Franciaország már kötött szerződést Csehszlovákiával és Romániával és most utoljára mi következtünk, pedig nekünk kellett volna elsőknek lennünk. Hiszem, hogy nem felel meg a valóságnak az hir, amelyet hivatalos helyről is terjesz­tenek, hogy a szerződést most csak alá­írják és később fogják ratifikálni. A szerződésnek rendkívül jóté­kony hatása lesz az európai kon­szolidációra és ellensúlyozni fogja Olaszország agresszív politikáját. Az olaszok mindig azt hitték, hogy mi egyedül vagyunk és akármikor megtá­madhatnak. Ez a szerződés a locarnói szellem­ben jött létre és Franciaország és Jugo­szlávia egymással szemben kölcsönös kötelezettséget vállaltak. Jovanovics Jován, Jugoszlávia volt párisi követe, a földmivespárt elnöke igy nyilatkozott: — Franciaország és Jugoszlávia kö­zött már régóta szolidaritás van bizo­nyos kérdések tekintetében, de szükség volt, hogy egy nemzetközi szerződéssel KAPHATÓ MINDENÜTT ÉS A JUGOSZLÁV FŐLERAKATBAN: IDEÁI, WERKE SUBOTICA Vnkoviéeva wltca manifesztálják a meglévő barátságot. A szerződést a Népszöevtség elé kell ter­jeszteni ratifikálás végett. A jugoszláv-francia szerződés biz­tosítja a Balkán békéjét és Jugo­szlávia helyzetét Középeurópában. Ez a szerződés fontos dátuma külpolií'­­kánknak és azt jobbra fogja fordítani. A legutolsó pillanat volt. hogy a szerződés megkötése megtörténjék. Nagy elismeréssel nyilatkozott a szer­ződésről Radics István is ,aki kijelen­tette, hogy ezzel most már formájisan is biztosítva van a francia-jugoszláv barátság. Radics szerint szükség van a francia és a jugoszláv baloldali pártok intim viszonyának megteremtésére, hogy együtt harcolhassanak az olasz fasizmus ellen. Üldözték-e a bánáti németeket ? A Neue Zeit szerkesztőjének sajtópöre Becskerekről jelentik. A becskereki törvényszék hétfőn érdekes sajtópört tárgyalt. A Neue Zeitben még a parlamenti vá­lasztások előtt cikk jelent meg, mely azzal vádolta meg Tyoszics Nebojsza akkori becskereki főszolgabírót, hogy üldözi a németeket. Az ügyészség eljá­rást indított a lap szerkesztője, Reiter Hilda Szolda ellen, aki a tárgyaláson szá­mos esetet sorolt föl, melyekkel azt kí­vánta igazolni, hogy az állítás megfelel a valóságnak. Elmondotta, hogy a fő­szolgabíró kijelentette, hogy amennyi­ben rajta állna, minden németet átdobna a határon; ezenkívül a német községek jegyzőit fölszólította, hogy a németektől pénzt szedjen össze a noviszadi Zaszta­­va részére. Számos tanút jelentett be annak igazolására, hogy Tyoszics nagy animozitássa! kezelte a német lakosság ügyeit és több esetben nyíltan üldözte a németeket. Bratics Dusán dr. a vádlo-tt védője kérte az eljárás felfüggesztését mindad­dig. mig Tyoszics Nebojsza ellen folya­matban levő eljárásokat be nem fejezik. A törvényszék elutasította a kérést és elrendelte a vádlott által bejelentett ta­nuk kihallgatását. Feliíimultiatatlan Eau de Cologne Ch. Dourjots—Paris 9378

Next

/
Oldalképek
Tartalom