Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)
1927-11-07 / 310. szám
1927 november 7, BlCSMEGYEI NAPIjŐ 1 om Tizenötnapi elzárásra Ítélték a jermenovci községi bírót A képviselőválasztások epilógusa a vrsaci járásbíróság olött Vrsacról jelentik: A képviselőválasztások egyik érdekes epilógusa játszódott le a vrsaci járásbíróság előtt. Kaucsár József és Szkicsak Szilárd volt jermenovci községi bírók rágalmazás miatt feljelentést tettek Szarvas Vince jelenlegi községi biró és Lelik András községi pénztárnok ellen, mert a választások előtt azt terjesztették a községben róluk, hogy hivatalos ténykedésük közben 59.000 dinárt sikkasztottak. Szarvas, ki a község egyik leggazdagabb gazdája és Lelik András mint a demokrata párt kortesei élénk propagandát fejtettek ki a radikális párt ellen és azt a hirt terjesztették, hogy a radikálispárti Kaucsár és Szkicsak azt az 59.000 dinárt, amit az árvíz miatt sokat szenvedett községnek az adóhivatal elengedett, elsikkasztották és maguk között felosztották. A tárgyaláson a vádat Nedeljkovics Szlávkó ügyészi megbízott képviselte és vádat emelt Szarvas Vince községi biró és Lalik András pénztárnok ellen a szerb büntető törvénykönyv 104. szakaszába ütköző tisztviselőnek hivatalos ténykedés közben történt megrágalmazása miatt. A sértettek képviseletében a tárgyaláson Bosnydk Lázár jelent meg. A tárgyalást Godomirov Ljuba járásbiró vezette. Több tanút hallgattak ki, kik közül Acs Berta, Szarvas Etel és Horváth György igazolták, hogy Szarvas megtette a vád tárgyát képező kijelentéseket. A járásbíróság a bizonyítási eljárás befejeztével Szarvas Vince községi bírót tizenöt napi elzárásra ítélte. Lelik Andrást azonban bizonyítékok hiányában felmentette. A vád képviselője súlyosbításért és Lelik felmentése miatt, Szarvas az ítélet ellen felebbezett. JiTgrurrfi ———— A púpos fiú bűne A semmiiőszék helybenhagyta az apagyilkos fiú tizenötévi fegyházbüntetését Noviszadról jelentik: Sápadt arcú, alacsony termetű, púpos, nyomorék fiatalember állott csütörtökön a noviszadi semmitőszék előtt, mert borzalmas kegyetlenséggel meggyilkolta apját. Márkov Csedo, a nyomorék vádlott, huszonnégyéves, de olyan vézna, hogy tizennégynél nem látszik többnek és szinte fel sem lehet róla tételezni, hogy a szörnyű tettet el tudta követni. A gyilkosságban Sztoianov Zsivkó, egy húszéves barándai legény segédkezett, akit az ügyészség mint tettestársat vádolt. Markov Cseda elmondotta, hogy múlt év szeptember 15-én apja Debeljacsán volt, ahonnan az este tért vissza Barándára. Nyomban a kocsmába ment és leitta magát. Késő este az öreg Markov Misa, ittasan hazatért és szidalmazni kezdte a családját, majd a belső szobába ment és ott lefeküdt. Sztojanov Zsivkó az este látogatóba jött barátjához, Markov Csedóhoz, aki vendégét pálinkával kínálta meg. Csedó elpanaszolta barátjának, hogy édesapja milyen durván bánik a családjával és hogy az este is késsel támadt reá. Sztojanov ekkor felbiztatta, hogy ne tűrje, hogy apja eligya az egész vagyont és azt tanácsolta, hogy üssék agyon az öreg Markovot, hiszen az ő nyomorékságának is apja az oka. A kis nyomorék ember ezután elmondotta, hogy apja, amikor ő még csak két éves volt, ugyancsak ittasan jött haza és a kisfiút úgy vágta a földhöz, hogy nyomorék lett és később is folyton ütötte-verte. Markov Cseda barátjának rábeszélésére Sztojanov Zsivkóval kiment az udvarba, ahol egy akácrudat keresett, mig Sztojanov egy vastag karót vett magához és mindketten bementek a szobájába. ahol Markov Misa aludt. A két fiú ütlegelni kezdte az öreget. Fia hétszer, Sztojanov háromszor sújtott a fejére. Amikor látták, hogy meghalt, kimentek az udvarba és a dorongokat eldobták. Sztojanov visszaküldte a gyilkos fiút, hogy kutassa ki apja zsebeit, amelyben egy revolvert és száz dinárt találtak. A száz dinárt a fiú Sztojanovnak adta, a revolvert eldobta. Cseda a tett elkövetése után megszökött, két napig a kukoricásban bujdosott és harmadnap bement Pancsevóra, ahol egy detektív felismerte és letartóztatta. Sztojanov Zsivkó ezze.l szemben Csedát vádolta, hogy leitatta és rábeszélte, hogy segitsen apját agyonverni, amiért kétezer dinárt ígért neki. A pancsevói törvényszék ez .évi ja-Berlinből jelentik: Az orosz szovjet fennállásának tizedik évfordulóját a berlini kommunista párt gyűlésekkel és tüntető felvonulásokkal ünnepelte, amelyek zavargásokká fajultak és a rendőrség kétizben is lőfegyvert használt, sok sebesülést okozva. A Goldener-strassén, a Lustgartenböl visszatérő tüntetők nem voltak hajlandók szétoszlani, mire a védőrség gumibotokkal verte szét az ellenszegülő tömeget. Négy sebesülés történt, egy tüntetőt letartóztattak. Az Oranier-platzon a zavargás súlyosabb volt. A rendőrség el akarta zárni a teret a felvonulók elől, mire a tömeg rohamot intézett a rendnuár 18. és 19-ikén tárgyalta a nyomorék gyilkos és barátja bűnügyét, Markov Csedát apagyilkosságban mondották ki bűnösnek és az enyhítő körülmények figyelembevétele után tizenötévi fegyházra ítélték. Sztojanov Zsivkót előremegfontolt szándékkal elkövetett emberölésben mondotta ki bűnösnek a bíróság és figyelembevéve, hogy még nem töltötte be a huszadik életévét, tizenötévi fegyházra ítélte. A noviszadi felebbviteli bíróság helybenhagyta az Ítéletet és a semmitőszék elvetette az elítéltek semmiségi panaszát. őrkordon ellen, botokkal, kövekkel, kertiszékekkel támadtak a rendőrökre. Egy magasabbrangu rendőrtisztviselőt a vendéglő kertjébe szorítottak és ez revolverrel védekezett. A segítségére érkező rendőrcsapat parancsnoka sortüzet vezényelt, de a sortűz folytán nem történt sebesülés. Megzavartak a kommunisták egy szociáldemokrata gyűlést is, itt a rendőrség ismét fegyverrel lépett közbe, aminek eredményekép egy kommunista és egy íiatal gyerek igen súlyos sebesülést szenvedett, sokan könnyebben megsebesültek. Több kommunistát letartóztatott a rendőrség. Saját fegyverével lőttek agyén egy bihari csendorőrmestert Nagyváradról jelentik: Tenke közelében a Tóti és Feketebátor közötti utón, az éj leple alatt, eddig még ismeretlen tettesek megtámadták és saját fegyverével agyonlőtték Tamás Petru csendőrőrmestert. Tamás Petru valami hivatalos nyomozási ügyben Tótiban járt, ahonnan éjszakának idején indult vissza állomáshelyére, Feketebátorba. A csendőrőrmesternek vállán volt a szolgálati fegyvere és csendőrtáskája. Csendesen ballagott az utón, amikor az éj sötétjében két ismeretlen alak hátulról a csendőrőrmesterre támadt és a földre teperték. A dulakodás csak rövid ideig tartott, mert a két útonálló hamarosan leíegyvereztc Tamás Petrut s rögtön végeztek is vele. A csendőrőrmester nem tudott védekezni, mert még a szuronyát is elvették. Ekkor az egyik ismeretlen két golyót röpített a csendőr fejébe az elvett fegyverből, majd mikor látták, hogy a lövések nem voltak halálosak, a csendőr arcát és fejét addig szurkálták a szuronnyal, amig csak ki nem szenvedett A tett elkövetése után a két alak elmenekült és otthagyta az utón a csendőrőrmester holttestét. Az eddigi feltevések szerint a csendőrőrmester bosszú áldozata lett, bár a támadók menekülésükkor magukkal vitfik a csendőrörmesrer fegyverét és szolgálati táskáját is. A nyomozást a környék csendőrsége a legnagyobb eréilyel folytatja. Berlinben véres harcot vívtak a kommunisták és rendőrök a szovjet tizedik évfordulóján Beograd előtt zátonyra futott a Strossmayer személyszállító hajó A hajó utasait sikerült megmenteni Beogradból jelentik: Vasárnap délelőtt Beograd előtt a Dunán súlyos hajószerencsétlenség történt. Az állami folyamhajózási vállalat »Strossmajer« nevű hajója, mely a Beograd és Pancsevó közötti személyforgalmat bonyole, reggel kilenc óra tizenöt perckor a beogradi vágóhíd előtt zátonyra futott. A szerencsétlenség úgy történt, hogy a sürü köd miatt a hajó kapitánya nem vette észre a jelző bóját, amely azon a helyen volt, ahol egy 1918-ban elsüiyedt osztrák hajó roncsa feküdt. A Strossmajer teljes gőzzel nekiütődött a hajóroncsnak, úgyhogy előrészén léket kapott, amelyen gyorsan kezdett a hajóba tódulni a viz. A hajó 200 utasa között pánik támadt. A mentőmunkálatok igen lassan folytak, mert a hajó csak négy mentőcsónakkal rendelkezett. Szerencsére észrevették a szerencsétlenséget a Beograd—paricsevói hid munkálatainál alkalmazott német munkások, akik i Hűti Maxi méit; nők vezetésével csónakokkal a hajóhozsiettek és az utasokat átszállították az úgynevezett Cigányszigetre. Csak egy óra múlva érkezett oda Zagreb nevű hajó, amely az utasokat beszállította a beogradi kikötőbe. A súlyosan megsérült hajó megmentésére : beogradi kikötőparancsnokság segélyhajókat küldött a színhelyre. Az éjjeli órákig tartott a nehéz munka, mig végre sikerült a hajóból kiszivattyúzni a vizet és bevontatni a kikötőbe. A Strossmajer 1918-ig »Hattyú« néven Buda és Újpest között bonyolította le a forgal mat. A hajó utasai közül egyiknek sem történt semmi baja,, mert a menígcsónakokon sikerült mindet partraszállitani. Nyolc napos obsírukciós beszéddel fém egetőzik Radios István A házssabályrevlzió ellen éles harcra készül az ellenzé t Zágrábból jelentik: A múlt hét viharos politikai eseményei alkalmából Radics István hosszabb nyilatkozatot tett zagrebi újságíróknak. — A Vukicsevics elleni vádinditvány szavazásával — mondotta Radics — nagyon meg vagyok elégedve, mert azt b'zonyitja, hogy a kormány fiktiv többsége nap-nap után összeolvad. Az első szavazáson 208 szavazatot kapott Vukicsevics, a másodikon 188-at, pénteken pedig már csak 168-at. Még egy ilyen szavazás és a kormánytöbbség nincs többé. Az ellenzék viszont állandóan növekedik. Az első szavazásnál 93 szavazatot kaptunk — ennyien vagyunk is hivatalos ellenzékiek — a második szavazásnál százat, most pedig 8-f-et kaptunk bár a hivatalos ellenzék tizenkét képviselője nem volt jelen az ülésen, ami anynyit jelent, hogy nyolc »kormánypárti« is velünk szavazott. Davidovics nem szavazott, nem volt jelen a szavazásnál, azonban Pecsics Dragntin, Grol Milán Veljkovics Voja és Rafajlovics Zsika sem és ez igen jellemző. — Radics nyilatkozott a készülő házszabályrevizióról is és bejelentette, hogy ha a kormány.megvalósítja szándékát és megkísérli szigori.ani a házszabályokat, akkor az ellenzék legszigorúbb obstrukciójéval találja magát szemben. — Mihelyt a parlament elé terjesztik ezt a pavaslatöt — mondotta Radics — oly obstrukció! kezdünk, amilyet még Írország sem látott és ha ez sem segít akkor az összes Száván inneni politikusok ott hagyják a parlamentet. Az obstrukció éles lesz: nem bánjuk, ha három éjjei, három nap is tart a parlament ülése. En a zagrebi száborban annak idején három nap és három éjjel beszéltem egyfolytában, most nyolc nap és nyo.c éjjel fogok beszélni. Ha elfáradok, társaim kis botrányt fognak csapni, megszakítják az ülést én addig iszom egy kis tejet, kipihenem magam és folytatom a beszédet. Nincs kontraszabáiyrendsiet a jegyzői tanfolyamról Kiicin Mifa nj^iiafkozata Szomb-orból jelentik: A Bácsmegyci Napló jelentette, hogy a bácskai tartományi választmány uj szabályrendeletet fogadott el a közigazgatási iskoláról és ez az uj szabályrendelet abban té-r el a belügyminiszter által. már kiadott renadelattőLi hegyes a tanfolyam tanárait nem •a kormány nevezi ki, hanem a tartományi választmány Választja. A Bácsmegyei Napló szombori munkatársa beszélt erről az ügyről Kiicin Mitával, a tartományi választmány elnökével, aki kijelentette, hogy a tényállás a következő. A tartományi választmány a felállítandó, közigazgatási iskola ügyében felterjesztéssel élt a belügyminiszterhez a rendelet ama sérelmes pontja ellen, mely szerint a közigazgatási iskola fenntartásáról az önkormányzatnak kell gondoskodnia. Egyben kérte a belügyminisztert. hogy arról a belügyi tárca terhére gondoskodjék, miután a belügyminiszteri szabályrendelet elsj* szakasza értelmében a közigazgatási iskola állami intézmény, annál inkább, mert a szabályrendeletet a belügyminiszter az 1930. évi 20. magyar 'törvénycikk alapján adta ki. Ennek a törvénycikknek harmadik szakasza előírja, hogy a költségekről az állam köteles gondoskodni a belügyi tárca terhére. A tartományi önkormányzat csakis saját intézményei fenntartásáról köteles gondoskodni. A tartományi önkormányzat egyúttal panasszal élt az államtanácshoz a közigazgatási iskoláról szóló belügyminiszteri szabályrendeletének 35. szakasza ellen, amellyel a Bácska, Beograd és Duna-mellíki tartományi önkormányzatokat kötelezte a közigazgatási iskolának, mint ál’ami intézménynek fenntartására, miután a miniszternek erre ncmm'íéle törvényes felhatalmazása nem volt. Erről, az intézkedésekről í.licin Mita a tartományi választmány nevében jelentést tett a most ülésező közgyűlésnek is, amely a pénteki illésen egyhangúlag magáévá tette a választmány intézkedéseit. Kiicin kijelentette még, hogy a beogradi tartományi választmány is meglette ugyanezeket az intézkedéseket, -mii a bácskai, a belügyminiszter sérelmes rendeletével szemben. Végül közölte,- gy kontra szabályrendeletről szó sem lehet, mert a tartományi önkormányzat állami intézményekről szabályrendeletet nem adhat ki.
