Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-07 / 310. szám

1927 november 7, BlCSMEGYEI NAPIjŐ 1 om Tizenötnapi elzárásra Ítélték a jermenovci községi bírót A képviselőválasztások epilógusa a vrsaci járásbíróság olött Vrsacról jelentik: A képviselőválasz­tások egyik érdekes epilógusa játszó­dott le a vrsaci járásbíróság előtt. Kau­­csár József és Szkicsak Szilárd volt jermenovci községi bírók rágalmazás miatt feljelentést tettek Szarvas Vince jelenlegi községi biró és Lelik András községi pénztárnok ellen, mert a vá­lasztások előtt azt terjesztették a köz­ségben róluk, hogy hivatalos ténykedé­sük közben 59.000 dinárt sikkasztottak. Szarvas, ki a község egyik leggazdagabb gazdája és Lelik András mint a demo­krata párt kortesei élénk propagandát fejtettek ki a radikális párt ellen és azt a hirt terjesztették, hogy a radikális­párti Kaucsár és Szkicsak azt az 59.000 dinárt, amit az árvíz miatt sokat szen­vedett községnek az adóhivatal elenge­dett, elsikkasztották és maguk között felosztották. A tárgyaláson a vádat Nedeljkovics Szlávkó ügyészi megbízott képviselte és vádat emelt Szarvas Vince községi biró és Lalik András pénztárnok ellen a szerb büntető törvénykönyv 104. sza­kaszába ütköző tisztviselőnek hivatalos ténykedés közben történt megrágalma­­zása miatt. A sértettek képviseletében a tárgyaláson Bosnydk Lázár jelent meg. A tárgyalást Godomirov Ljuba já­­rásbiró vezette. Több tanút hallgattak ki, kik közül Acs Berta, Szarvas Etel és Horváth György igazolták, hogy Szarvas meg­tette a vád tárgyát képező kijelentése­ket. A járásbíróság a bizonyítási eljá­rás befejeztével Szarvas Vince községi bírót tizenöt napi elzárásra ítélte. Lelik Andrást azonban bizonyítékok hiányá­ban felmentette. A vád képviselője sú­lyosbításért és Lelik felmentése miatt, Szarvas az ítélet ellen felebbezett. JiTgrurrfi ———— A púpos fiú bűne A semmiiőszék helybenhagyta az apagyilkos fiú tizenötévi fegyház­büntetését Noviszadról jelentik: Sápadt arcú, alacsony termetű, púpos, nyomorék fia­talember állott csütörtökön a noviszadi semmitőszék előtt, mert borzalmas ke­gyetlenséggel meggyilkolta apját. Márkov Csedo, a nyomorék vádlott, huszonnégyéves, de olyan vézna, hogy tizennégynél nem látszik többnek és szinte fel sem lehet róla tételezni, hogy a szörnyű tettet el tudta követni. A gyil­kosságban Sztoianov Zsivkó, egy húsz­éves barándai legény segédkezett, akit az ügyészség mint tettestársat vádolt. Markov Cseda elmondotta, hogy múlt év szeptember 15-én apja Debeljacsán volt, ahonnan az este tért vissza Barán­­dára. Nyomban a kocsmába ment és le­itta magát. Késő este az öreg Markov Misa, ittasan hazatért és szidalmazni kezdte a családját, majd a belső szobá­ba ment és ott lefeküdt. Sztojanov Zsiv­kó az este látogatóba jött barátjához, Markov Csedóhoz, aki vendégét pálin­kával kínálta meg. Csedó elpanaszolta barátjának, hogy édesapja milyen dur­ván bánik a családjával és hogy az es­te is késsel támadt reá. Sztojanov ek­kor felbiztatta, hogy ne tűrje, hogy apja eligya az egész vagyont és azt taná­csolta, hogy üssék agyon az öreg Mar­­kovot, hiszen az ő nyomorékságának is apja az oka. A kis nyomorék ember ez­után elmondotta, hogy apja, amikor ő még csak két éves volt, ugyancsak it­tasan jött haza és a kisfiút úgy vágta a földhöz, hogy nyomorék lett és ké­sőbb is folyton ütötte-verte. Markov Cseda barátjának rábeszélé­sére Sztojanov Zsivkóval kiment az ud­varba, ahol egy akácrudat keresett, mig Sztojanov egy vastag karót vett magá­hoz és mindketten bementek a szobájá­ba. ahol Markov Misa aludt. A két fiú ütlegelni kezdte az öreget. Fia hétszer, Sztojanov háromszor sújtott a fejére. Amikor látták, hogy meghalt, kimentek az udvarba és a dorongokat eldobták. Sztojanov visszaküldte a gyilkos fiút, hogy kutassa ki apja zsebeit, amelyben egy revolvert és száz dinárt találtak. A száz dinárt a fiú Sztojanovnak adta, a revolvert eldobta. Cseda a tett elköve­tése után megszökött, két napig a ku­koricásban bujdosott és harmadnap be­ment Pancsevóra, ahol egy detektív fel­ismerte és letartóztatta. Sztojanov Zsivkó ezze.l szemben Cse­­dát vádolta, hogy leitatta és rábeszélte, hogy segitsen apját agyonverni, ami­ért kétezer dinárt ígért neki. A pancsevói törvényszék ez .évi ja-Berlinből jelentik: Az orosz szovjet fennállásának tizedik évfordulóját a berlini kommunista párt gyűlésekkel és tüntető felvonulásokkal ünnepelte, ame­lyek zavargásokká fajultak és a rend­őrség kétizben is lőfegyvert használt, sok sebesülést okozva. A Goldener-strassén, a Lustgartenböl visszatérő tüntetők nem voltak hajlan­dók szétoszlani, mire a védőrség gumi­botokkal verte szét az ellenszegülő tö­meget. Négy sebesülés történt, egy tün­tetőt letartóztattak. Az Oranier-platzon a zavargás súlyosabb volt. A rendőrség el akarta zárni a teret a felvonulók elől, mire a tömeg rohamot intézett a rend­nuár 18. és 19-ikén tárgyalta a nyomo­rék gyilkos és barátja bűnügyét, Mar­kov Csedát apagyilkosságban mondották ki bűnösnek és az enyhítő körülmények figyelembevétele után tizenötévi fegy­­házra ítélték. Sztojanov Zsivkót előre­megfontolt szándékkal elkövetett em­berölésben mondotta ki bűnösnek a bí­róság és figyelembevéve, hogy még nem töltötte be a huszadik életévét, ti­zenötévi fegyházra ítélte. A noviszadi felebbviteli bíróság hely­benhagyta az Ítéletet és a semmitőszék elvetette az elítéltek semmiségi pana­szát. őrkordon ellen, botokkal, kövekkel, ker­tiszékekkel támadtak a rendőrökre. Egy magasabbrangu rendőrtisztviselőt a ven­déglő kertjébe szorítottak és ez revol­verrel védekezett. A segítségére érkező rendőrcsapat parancsnoka sortüzet ve­zényelt, de a sortűz folytán nem tör­tént sebesülés. Megzavartak a kommunisták egy szo­ciáldemokrata gyűlést is, itt a rendőr­ség ismét fegyverrel lépett közbe, ami­nek eredményekép egy kommunista és egy íiatal gyerek igen súlyos sebesülést szenvedett, sokan könnyebben megse­besültek. Több kommunistát letartózta­tott a rendőrség. Saját fegyverével lőttek agyén egy bihari csendorőrmestert Nagyváradról jelentik: Tenke közelé­ben a Tóti és Feketebátor közötti utón, az éj leple alatt, eddig még ismeretlen tettesek megtámadták és saját fegyve­rével agyonlőtték Tamás Petru csendőr­őrmestert. Tamás Petru valami hivatalos nyomozási ügyben Tótiban járt, ahonnan éjszakának idején indult vissza állomás­helyére, Feketebátorba. A csendőrőrmes­ternek vállán volt a szolgálati fegyvere és csendőrtáskája. Csendesen ballagott az utón, amikor az éj sötétjében két is­meretlen alak hátulról a csendőrőrmes­terre támadt és a földre teperték. A dulakodás csak rövid ideig tartott, mert a két útonálló hamarosan leíegyve­­reztc Tamás Petrut s rögtön végeztek is vele. A csendőrőrmester nem tudott vé­dekezni, mert még a szuronyát is elvet­ték. Ekkor az egyik ismeretlen két go­lyót röpített a csendőr fejébe az elvett fegyverből, majd mikor látták, hogy a lövések nem voltak halálosak, a csendőr arcát és fejét addig szurkálták a szu­ronnyal, amig csak ki nem szenvedett A tett elkövetése után a két alak elme­nekült és otthagyta az utón a csendőr­őrmester holttestét. Az eddigi feltevések szerint a csendőr­­őrmester bosszú áldozata lett, bár a tá­madók menekülésükkor magukkal vitfik a csendőrörmesrer fegyverét és szolgá­lati táskáját is. A nyomozást a környék csendőrsége a legnagyobb eréilyel foly­tatja. Berlinben véres harcot vívtak a kommu­nisták és rendőrök a szovjet tizedik évfordulóján Beograd előtt zátonyra futott a Strossmayer személyszállító hajó A hajó utasait sikerült megmenteni Beogradból jelentik: Vasárnap dél­előtt Beograd előtt a Dunán súlyos ha­jószerencsétlenség történt. Az állami folyamhajózási vállalat »Strossmajer« nevű hajója, mely a Beograd és Pan­­csevó közötti személyforgalmat bonyo­­le, reggel kilenc óra tizenöt perckor a beogradi vágóhíd előtt zátonyra futott. A szerencsétlenség úgy történt, hogy a sürü köd miatt a hajó kapitánya nem vette észre a jelző bóját, amely azon a helyen volt, ahol egy 1918-ban elsü­­iyedt osztrák hajó roncsa feküdt. A Strossmajer teljes gőzzel nekiütődött a hajóroncsnak, úgyhogy előrészén léket kapott, amelyen gyorsan kezdett a ha­jóba tódulni a viz. A hajó 200 utasa között pánik tá­madt. A mentőmunkálatok igen lassan folytak, mert a hajó csak négy mentőcsónakkal rendelkezett. Szerencsére észrevették a szerencsétlenséget a Beograd—pari­­csevói hid munkálatainál alkalmazott német munkások, akik i Hűti Maxi méit; nők vezetésével csónakokkal a hajóhoz­­siettek és az utasokat átszállították az úgyne­vezett Cigányszigetre. Csak egy óra múlva érkezett oda Zagreb nevű hajó, amely az utasokat beszállította a beogradi kikötőbe. A sú­lyosan megsérült hajó megmentésére : beogradi kikötőparancsnokság segély­hajókat küldött a színhelyre. Az éjjeli órákig tartott a nehéz munka, mig vég­re sikerült a hajóból kiszivattyúzni a vizet és bevontatni a kikötőbe. A Stross­majer 1918-ig »Hattyú« néven Buda és Újpest között bonyolította le a forgal mat. A hajó utasai közül egyiknek sem történt semmi baja,, mert a menígcsóna­­kokon sikerült mindet partraszállitani. Nyolc napos obsírukciós beszéd­del fém egetőzik Radios István A házssabályrevlzió ellen éles harcra készül az ellenzé t Zágrábból jelentik: A múlt hét viharos politikai eseményei alkalmából Radics István hosszabb nyilatkozatot tett za­­grebi újságíróknak. — A Vukicsevics elleni vádinditvány szavazásával — mondotta Radics — na­gyon meg vagyok elégedve, mert azt b'zonyitja, hogy a kormány fiktiv több­sége nap-nap után összeolvad. Az első szavazáson 208 szavazatot kapott Vuki­­csevics, a másodikon 188-at, pénteken pedig már csak 168-at. Még egy ilyen szavazás és a kormánytöbbség nincs töb­bé. Az ellenzék viszont állandóan növe­kedik. Az első szavazásnál 93 szavaza­tot kaptunk — ennyien vagyunk is hiva­talos ellenzékiek — a második szava­zásnál százat, most pedig 8-f-et kaptunk bár a hivatalos ellenzék tizenkét képvi­selője nem volt jelen az ülésen, ami any­­nyit jelent, hogy nyolc »kormánypárti« is velünk szavazott. Davidovics nem sza­vazott, nem volt jelen a szavazásnál, azonban Pecsics Dragntin, Grol Milán Veljkovics Voja és Rafajlovics Zsika sem és ez igen jellemző. — Radics nyilatkozott a készülő ház­­szabályrevizióról is és bejelentette, hogy ha a kormány.megvalósítja szándékát és megkísérli szigori.ani a házszabályokat, akkor az ellenzék legszigorúbb obstruk­­ciójéval találja magát szemben. — Mihelyt a parlament elé terjesztik ezt a pavaslatöt — mondotta Radics — oly obstrukció! kezdünk, amilyet még Írország sem látott és ha ez sem segít akkor az összes Száván inneni politiku­sok ott hagyják a parlamentet. Az ob­strukció éles lesz: nem bánjuk, ha há­rom éjjei, három nap is tart a parlament ülése. En a zagrebi száborban annak ide­jén három nap és három éjjel beszéltem egyfolytában, most nyolc nap és nyo.c éjjel fogok beszélni. Ha elfáradok, tár­saim kis botrányt fognak csapni, meg­szakítják az ülést én addig iszom egy kis tejet, kipihenem magam és folytatom a beszédet. Nincs kontraszabáiyrendsiet a jegyzői tanfolyamról Kiicin Mifa nj^iiafkozata Szomb-orból jelentik: A Bácsmegyci Napló jelentette, hogy a bácskai tarto­mányi választmány uj szabályrendeletet fogadott el a közigazgatási iskoláról és ez az uj szabályrendelet abban té-r el a belügyminiszter által. már kiadott ren­­adelattőLi hegyes a tanfolyam tanárait nem •a kormány nevezi ki, hanem a tartomá­nyi választmány Választja. A Bácsme­­gyei Napló szombori munkatársa be­szélt erről az ügyről Kiicin Mitával, a tartományi választmány elnökével, aki kijelentette, hogy a tényállás a követ­kező. A tartományi választmány a felállí­tandó, közigazgatási iskola ügyében fel­­terjesztéssel élt a belügyminiszterhez a rendelet ama sérelmes pontja ellen, mely szerint a közigazgatási iskola fenntartásáról az önkormányzatnak kell gondoskodnia. Egyben kérte a belügy­minisztert. hogy arról a belügyi tárca terhére gondoskodjék, miután a belügy­miniszteri szabályrendelet elsj* szaka­sza értelmében a közigazgatási iskola ál­lami intézmény, annál inkább, mert a szabályrendeletet a belügyminiszter az 1930. évi 20. magyar 'törvénycikk alapján adta ki. Ennek a törvény­cikknek harmadik szakasza előírja, hogy a költségekről az állam köteles gondoskodni a belügyi tárca terhére. A tartományi önkormányzat csakis saját intézményei fenntartásáról köteles gon­doskodni. A tartományi önkormányzat egyúttal panasszal élt az államtanács­hoz a közigazgatási iskoláról szóló bel­ügyminiszteri szabályrendeletének 35. szakasza ellen, amellyel a Bácska, Beo­grad és Duna-mellíki tartományi önkor­mányzatokat kötelezte a közigazgatási iskolának, mint ál’ami intézménynek fenntartására, miután a miniszternek erre ncmm'íéle törvényes felhatalmazása nem volt. Erről, az intézkedésekről í.licin Mita a tartományi választmány nevében jelentést tett a most ülésező közgyűlés­nek is, amely a pénteki illésen egyhan­gúlag magáévá tette a választmány in­tézkedéseit. Kiicin kijelentette még, hogy a beo­gradi tartományi választmány is meg­lette ugyanezeket az intézkedéseket, -mii a bácskai, a belügyminiszter sérel­mes rendeletével szemben. Végül közölte,- gy kontra szabályrendeletről szó sem lehet, mert a tartományi önkormányzat állami intézményekről szabályrendeletet nem adhat ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom