Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)
1927-11-06 / 309. szám
T927. noverrter 6 26. oldal_________________________ TUCSMEGna flAPLÖ ÜTI MOZAIK (A nyár emlékeiből) Rohan a vonat, tájak rohannak, pereg a legszebb fiira: az 6rÖk termsézet. Ezen a nagy színpadon Becstől Salzburgig mi emberek csak statisztálunk. Főszereplők a hegyek, erdők, zugó patakok, hangos zöld -szinü tavak. Reinhardti rendezés, a legjobb erők felvonulása, pazar kiállításban. Alíöldhöz szokott szemem szinte belefárad a hegyóriások bámulásába. Ezek ! a szaggatott hegycsúcsok, a nagy jégmezőkkel és glecserekkel takart hegytömegek, a léucsőzetesen emelkedő, majd meredeken kimagasló sziklatornyok igézetesek és döbbenetesek. Rengeteg a tunnel. Mint valami mesebeli sárkány dohogva fúrja át rajtok magát a vonat, kikerülve a sötétségből, folyton és halmozva ontja a vidék fantasztikus szépségeit. És ontja a kirádulókat. Minden állomáson megsturmolják a vonatot a rövidnadágos, lódenkabátos (a könyöknél, prévéntive rendszabályként másszinü anyagból, szivalaku folt) rucksakkos atyafiak valóságos hétmérföldes cipőkben. Vastagtalpu, erős úti cipőm mellettük minniatiirré zsugorodott. ___ -#■ Gmunden. A legszebb Esp'enađđal és a legszebb tóval. A viz ezüstösen csillog, Traunstein felöl nehéz fűszeres fenyőillatot hoz a szél, levél pereg rám Schiller hársfájáról, s a tó túlsó partján magába roskadtan áll Orth János kastélya ... — A Strandbad hajója sivitva fütytyent. Tiz perc alatt visz ez a fehér kis gőzös a fürdőbe. A két emeletes gyönyörű luxus épületen keskeny erkélyek futnak körül, roskadásig diszitve virággal, négyszáz kabinja van, zene pavilon, vendéglő, a hallban üzletek. Három hónap alatt épült fel. A parton hófehér homok, a viz elég hideg, de nem kellemetlen. Tömérdek fürdőző, zsivaj, kacagás, bábeli nyelvzavar. Van itt minden nációból. Magyar nagyon sok. * Szent Gilgenből hajójárat van a gyönyörű Wolfgang tavon a poetikus fekvésű Szent Wolfgang városkába, ahol vár a fogaskerekű vasút, melyet a kényelemszerető utasok vesznek igénybe, hogy feljussanak a Schafbergre. Egy óráig tart az ut, pedig a vasút pályája valamivel több mint öt kilométer hosszú és már egy kilométer után oly erős emelkedés kezdődik, hogy majdnem merőlegesen csüngünk a hegyoldalon. Két kilométer után van az első kitérő, s egyúttal vizfelvevö állomás. Innen kezdve a vasút folytonosan mély bevágások és szakadékok közt halad. Ha lenézünk tizengy tó csillogása kápráztat, tizenegy smaragd kő. Az utón folyton találkozunk turistákkal ezek négy órai erős meneteléssel érnek a csúcsra, köves, meredek tuon járnak, bottal, csákánynyal, meg hátizsákkal, melyre összecsavart kötél van erősítve. Kedvesen lengetik felénk fehér keszkenőjüket, mi visszaintegetünk, aztán elnyel bennünket egy Százméteres hosszú tunnel, innen kijutva elérjük a végállomást. Tizenöt perces gyalogút és a csúcson vagyunk 1730 m. magasan. Innen nincs tovább. Előttem rettenetes szakadék. Szédítő mélység. Az Ür. Mélyen kihajulok a védőkorlát felett, de kémlelő szemem kutatását szürke felhökárpit gátolja. Hogy gomolyognak; felküsznak a koriát alsó pereméig, kinyújtott karral majdnem elérem őket. Ha egy lendülettel átvetném magam, éppen arra a fékét szélű bársonyra esném. — Ki tudja hova repülhetnék vele.-* ■#Humboldt szerint: Nápoly, Konstantinápoly és Salzburg legszebbek a földön. Tény való, hogy elragadó látvány Mozart szülővárosa a Mönchsberg és Kapucinerberg közé ékelve, görbe, szűk uccáival eredetien épült régies házaival, a rohanó Salcach folyóval, s a Hochensalcburg nevű egykori várral. Ez utóbbi most kaszárnya. Drótkötél pályája vasút visz fel. A huszonötméter magas volt kinzótoronyról pompás a kilátás. Pitoreszk kép a sok tornyu város, a felső Salcach zöldelő völgye, a hosszú láncolat;! Gaisberg, és messze a bajor Alpok silhuetjei. Érdekes a Szentpéter temető. A város szivében — körülötte lüktető Élet — sziklafalakba vésett cellákkal és a hetedik századból való kápolnákkal. Az északi kijáratnál közvetlen hozzáépítve a Stiftskellerei, a leglátogatottabb vacsorázójiely elsőrendű borokkal, a vendégek kedélyesen hangosak. Bolyongva a temetőben, a besüppedt sírok elsziikült utai közt, az át szűrődő vidám hangíoszlányok kísérőim e késő esti órában. Salzburg, drága ódon város, jó igy visszatérni hozzád, elmúlt évek útvesztőjén keresztül látni álmélkodva: itt semmise változott, a Mirabell kert virágai A Tegnap Magyarország legbékésebb, legtespedtebb, legunalmasabb időszaka. Tisza Kálmán kora ez, amikor az Állam megnyugszik, megerősödik és megkövesedik a Jogrend talaján és ugylátszik, hogy ezt a biztos alapot századok sem fogják megingatni. Az elszegényedett nemesek, a tunya dzsentrik a vármegye tubákos hivatalszobáiban helyezkednek cl, mint a legbiztosabb fedezékekben, melyeket Semmiféle történelem sem tud megmozgatni és ebben a mozdulatlan bizonyosságban elbóbiskol minden friss gondolat, ujitó szellem, forradalmi eszme, legfeljebb az öreg Döme bácsik negyvennyolcaskodnak még egyre halkulóbban. Ki érzi a közelgő viharokat? Vannak ugyan nyugtalan, koválygó lelkek, fiatal, álmodozó Kaszszandrák, akik tij Magyarországról, titkos forradalmakról ábrándoznak, a látóhatáron pedig megjelenik a nagy Vátesz, a kicsufolt msgyar Próféta: Ady Endre. Ez a Halülfiai-u'dk hátteres élete, ebből domborodik elő két dunántúli Városkának és néhány dunántúli családnak halálskagu élete, amelyből még testiesebben előtérbe kerül, mint Maut-relief elülső alakja, aki szinte teljes ditacM- ment-ban van alapjától, Sátordy Imre szomjas, eszmék közt vergődő felfelé törése és elcsuklása. Nehéz lenne eldönteni, hogy tulajdonképen melyik élet a megkapóbb, a liiktetősebb; a tunya, tespedt kor gondolatvilága époly elevenen, plasztikusan és közelien éli emlékéletét, mint amilyen elevenen, életmelegen mozognak a sóti alakok: a becsületes táblabiró, a geniális és gazember ügyvéd, a sápadt, akaratgyenge táblabiróné, Józsó, a rendes, kicsinyes s mindig vidéki pesti hivatalnok meg Imruska, a betüéhes fiúcska, akiből tanárt nevel a dacos szembefordulás, a Nyugathoz való tartozás vágya. Noha úgy látjuk, hogy Babits Mihály a halálfiainak életét kisérő vélemények és vádaskodó szándékok nélkül eleveníti meg megrázó, de márványhideg művészettel, mégis lent a tudat küépp oly pompásak, buják, ezer tarkaságuak; lám a Dreiialtigkeitsgasse tizenötös számú házában még mindig itt van Aicher professor Marionette színháza, a Salcach épp oly szürkén és sietősen folyik, s a Statsbrückén átballagva, ahogy kiérek a Ludvig-Viktor térre, ide ragyog Tomaselli kávéháza, az aranybánya, most is zsúfolva idegenekkel. Hat óra. A Residenz téren állok hallgatom a haharngjáték kedvesen primitiv zenéjét, s egy pillanatra a könyezet szuggeráló hatása alatt, elhitetem magammal, hogy nálam is, a lelkemben is, minden a régi.. szöbe alatt valami tompa vádat erezünk az eszme és érzelem nélküli magyar, középosztály ellen. Ez a vád főleg abból a kirívó, sőt tragikus ellentétből táplálkozik, mely a könyveket, álmokat, eszméket és élményeket hajszoló Imrus és a báván borozgató, lomha agyvelejű, szűkös szivü, kicsiny horizontú emberek között felsajog. Ez az ősi magyar átok, Ady tragédiája dunántúli és katolikus miliőbe helyezze ezt az örök tragédiát. És ez a homályos, az ellentétekből fclvillódzó vád izgalmas fényben tárja végig a regényt, szinte azt érezzük, hogyha nem alkoholista Gőzsy Pepikből, üreslelkü Józsókból, tartalom és látókör nélküli here jogászokból állt volna a magyar középosztály, hogyha az ImruSok és Rosenbergék több meg- I győző, vagy szuggéssziv erővel és több hatalommal formálták és vezették volna az uj Magyarországot, úgy másképen zúgtak volna él a nagy viharok az ország felett. Ezt a vádat ködösen érezzük és valljuk olvasás közben s á nagy viharok szele már üieg-meglibbenti á könyv utolsó lapjait, látjuk Imrusék botlását, csüggedt rc'zigrtáeiöját, a »Viharágyú« örök némaságát, látjuk, hogy a Halál magvetése után el kell jönnie annak, amit már úgyis tudunk: a Halál aratásának. Imrus tragédiája megrázóan egyéni, mégis nem egyedüli Hunnia földjén. Ennek magyarázata az ősi, turáni átok, az Ady verskorbácsok csípős csattana- Sa, a nagy Közöny, a bénitó Unalom, mely ott lakott és Ott lakik minden magyar kúriában. És ennek az örök magyar tragédiának költői életbe szökkenése magyarázza meg azt az erős, lenyűgöző, szinte libegős hatást, mely alól majdnem egy olvasó sem tudja ki vonni magát, akinek valami köze volt a háború előtti magyar vidékhez. Mindnyájan kicsit Imrusok voltunk talán más miliőben, szerényebb kultüráju felkészültséggel, de a tragédiának előérzését homályosan, fájdalmasan, olykor ludbőrösen hordoztuk magunkban. Mindnyájan sejtettük a rekkent tespedésben, hogy ezek a halálszagu, patópálos kúriák nem élik túl az első vihart, mégis nem láttunk tisztán még a nagy, recsegés vihar után sem, a tragédia magva fogyatékos meglátóképességünk folytán bizonytalan ködben bujkált. A Ha!(ilfiáinak elolvasása után azonban felgyűl a fény és tiszta, tüneményes művészettel látjuk megelevenedni és slrukból kiszállni a nagy problémák elföldelt hadávereit. Most látjuk meg Sótot és Gádorost, a vidéket és a kamaszos. komolytalan Pestet, a SátoWy Imrék meddő és nagyszerű áimodozár sát, az Ígéretes nyugati gondolat csúfos elbukását. Óriási perspektíva nyillk meg szemünk előtt: az elszunnyadt, végtelen magyar táj a tunya tegnap opálos, bágyasztó fényében. Most megértjük a halálfiainak sorsát és jelenjét. A magyar Tegnap, ez a szürke, szenvtelen időszak még soha ilyen érdekesen, iiyen megkapóan, ilyen érthetően nem jelent meg előttünk. Babits életre keltette a halálfiainak elföldelt korát és életét. Valószínű, hogy önmaga és családja életének eseményei is igazságai is belevegyülnek a bódítás és hatalmas költészetbe s talán innen ered az alakok és környezetek lélegzős életereje. Csodálatos azonban az a pszichológiai kegyetlenség, amivel embereinek rejtett és rosszszagu gondolatait feltakarja, hogy az ölvosó megkapóbban érezze a vidéki magyar lelkek tespedő vitalitását. Babits most nem lírikus: nem rajong, nem elfogult, egy alakjára sem liinti a rokonszenv puha, palástoló rózsaszínjét. A haláliiai nem szeretik egymást és szinte megdöbbenünk, mikor azt látjuk, hogy a szeretetnek hiánya milyen kicsinyessé, közönyössé, sivárrá és vigasztalanná sorvasztja alakjait. Megdöbbenünk, mert ilyen volt a Magyar Tegnap. Mikor végigolvastam a Halálfiait ugyanazt éreztem, mint mikor a Keopsz piramisokat — melyeket fényképről már unosan ismertem •— először megpillantottam: döbbenet, áhitat, csodálat és ra« jongás torpaníotta meg a lelkem. Nagy alkotás ez a regény. Ihletett művész szerencsés munkája. Költészet és valóság. Történelem és tüneményes művészet. Kíméletlen pszichológia és kultúrákban kifinomult, csillogó, csobogó írásmodor. Nagy, súlyos alkotás, mely életet ad és örök művészetet. Formát ad a múltnak, mint Michelangelo Dávidnak és Mózesnek. Elolvasása után azt kell érezni, hogy a legnagyobb magyar tegnapregény örök életet biztosított magának a magyar holnapban. Szenteleky Kornél A háború utáni irodalom szelleme címen a Nyugat most megjelent november 1-i számába Szász Zoltán irt kitűnő tanulmányt. IgnOtuslöl egy pompás Palcoiogue-portrét kapunk, Grexa Gyula Kristóify József »Magyarország kálváriája« cifflü emlékiratát méltatja, Schöpflin Aladár pedig Alexander Bernátról és a Szömory-ügyről Ír. A szépirodalmi részből elsősorban Kosztolányi Dezső elbeszélését (Omelette á Woburn) kell megemlítenünk, aztuán egy nagytehetségű fiatal ró, Szitnyai Zoltán »Égi erők« cimü novelláját, mely a Nyágat novellapályázatán tűnt fel és a páiyadijtói csak azért esett el, mert rója akkor még nem kívánta a közlését. Erdélyi József versei, Színi Gyula Jókai-regényének és Tersánszky J. Jenő önéletrajzánka (»Igaz regény« uj fejezete) teszik teljessé a szám szépirodalmi tartalmát. A Figyelő-rovatba irodalmi, szinházi, képzőművészeti és himaktuaiitár.okról Füst Milán. Elek Artúr, Hévesy Iván, Mohácsi Jenő, Szenes Piroska, SchöpUiit Aladár, Tersánszky J. Jenő ittak. A Nyugat uj száma egyébként bejelenti, hogy Beck Ö- Fülöp Ady Endre-plakettje rövidesen elkészül és az Ady-plakéttet — melynek bolti 'ára 300.— dinár lesz — minden Ny ugat - élőfizető — az újonnan belépők ss — teljesen díjtalanul lógják megkapni — Egyes Szám ára 20.— dinár. Negyedévi előfizetési d'j 100.— dinár. FŐbiZoftlányos: Pravda Beograd, Knez Mihajlova ul. 19. Hala Solid harisnyák Braéa SehSnberger-Bél NOTlííll, JsVTSjSfc! lt.8 m rendszerint étvágytalanok, keveseb bet észnek és ezért kétszeresen Vig-yázniok kell arra, hogy táplálkozásuk ne legyen hiányos, egyoldalú, varry nehezen emészthető. Mindennapi eirendiüket okvetlenül ki keil tehát egészíteni azokkal a fontos éle*anyagokkal, a vitaminókkal, melyek nélkül a szervezet észrevehe- " íóen károsodik. A legkönnyebben emészthető alakban, pompás csemegeizü csokoládéban, minden külön elkészítés né kül kaphatja meg szervezete ezeket a fönloS életanyagokat, ha minden étkezés után elszopogat néhány táblácska ASSEA V1TAMINTÁPSZERT Kopható m'nden gyógyszertárban, drogériában és jobb csemegeüzletben. Egy doboz ára 22 d nár. 10864 Aki még nem ismeri, i érdezze meg orvosát! •V ,750 KEM1KALIJA NOVISAD bárki kívánságára ingyen küldi dr. Munk Artur szubo- Iticai főorvos tollából .Mit kell tudni mindenkinek a vitaminokról" cimü munkát. F. Galambos Margit KÖNYVEK A legnagyobb magyar Tegnap-regény Babits Mihály: Ilalálfiai — A; Athenaeum kiadása
