Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)
1927-11-06 / 309. szám
2. /oldal 8ÁCSMEGYEI NAFLÖ 1927. november 6 Az újságírók értesülése szerint egyébként az ülés lefolyása meglehetősen viharos volt. Amikor a zetai tartomány ügyeit tárgyalták, Racsics Punisa azt kiáltotta közbe, hogy a pénzügyminiszter fosztogató. Az ülés végén pedig Radics Istvánnak támadt összeütközése az elnöklő Kulovec szlovén néppárti képviselővel. A bizottság nem hozott határozatot,.hanem az ülést bizonytalan időre/ elhalasztották. ^ A Radics-Dárt passzivitással fenveeetödzik Radies István terjedelmes nyilatkozatot tett az újságírók előtt a parlamentnek a miniszterelnök elleni vádinditvány ügyében hozott határozatával kapcsolatban. Radics kijelentette, hogy ha megváltoztatják a szkupstina házszabályait, pártja kivonul a parlamentből. A törvényhozó bizottság Timotijevics Koszta elnöklete alatt ülést tartott, amelyen beterjesztették tárgyalásra a csekk-, a váltó-, az ügyvédi, a gyám-, a büntető-, a végrehajtási törvényjavaslatokat, valamint a bűnvádi perrendtartásról szóló javaslatot. Az ülésen Szubotics igazságügyminiszter és Pribicsevics Szvetozár között élénk vita fejlődött ki, majd megválasztották az albizottságokat az egyes javaslatok kidolgozására. Az adminisztrációs / bizottság ülése _ Az adminisztrációs bizottság szintén ülést tartott szombaton. Az ülésen elhatározták, hogy a jövőben elhunyt képviselő hátramaradottainak temetési költség cimén húszezer dinárt fognak kiutalni. Főesperes éspártelnök afférja Rackov Ml’án ngf’atkozafa Becskerekről jelentik; Nagy feltűnést keltett annakidején, hogy Sztakics Zsarkó becskereki görögkeleti föesperes feljelentést tett Rackov Milán, a földmivespárt felsöbánáti kerületi szervezetének elnöke ellen, azzal vádolva meg, hogy egy népgyiilésen durván sértegette, torkonragadta, ütlegelte, sőt kést is emelt rá. Rackov Milán ezzel kapcsolatban — a sajtótörvényre való hivatkozással — a következő nyilatkozat közlését kéri: — Nem igaz, hogy a főesperest torkonragadtam, az sem igaz, hogy megvertem, vagy éppen késsel támadtam volna rá. A feljelentésnek ezek az állításai nem felelnek meg a valóságnak. Az eset a következőképpen történt; bementem a vendéglőhelyiségbe, ahol már folyt a gyűlés, mivel ugyanott a mi pártunk is gyűlést hirdetett. Látva, hogy a független demokraták tartanak gyűlést én ki akartam menni. Már az ajtónál voltam, amikor Sztanojevics beszédébe beleszóltam: — Mondjon valami jót a saját pártjáról! — kiáltottam közbe. Erre Sztakics íőesperés rám kiáltott: — Menjen ki! En azt válaszoltam: — Szomorú, hogy papok, orvosok és tanárok akarják vezetni a becskereki fölámives népet. Sztalr'cs föesperes felugrott és torkonragadott. — Részeges szemét, ki innen! — kiáltotta kétszer egymásután, mire én viszszamondtam neki a sértéseket és ellöktem magamtól. Ez az egész. — Engem nem dobtak ki a teremből, hanem mikor ők végeztek, én tartottam gyűlést ugyanazon a helyen — fejezte be Rackov nyilatkozatát. Ebben az ügyben a járásbíróság november 10-re tűzte ki a tárgyalást. Sztakics föesperes ügyvédje beadványt intézett a járásbírósághoz, amelyben a becsületsértési vádat kiterjeszti és súlyos testi sértés vétségéért is vádat emel. Egyben kéri azoknak a iratoknak a beszerzését, amelyek Rackov ellen hasonló természetű feljelentéseket tartalmaznak. Gyilkosság a futaki szegényházban Piszkavassal agyonütötte a gazdasszonyt a szegényház egyik aggastyán lakója Noviszadról jelentik: A futaki szegényházban megrendítő esemény történt szombaton reggel. Kaut Teréz, a szegényház gazdaszszonya hat órakor a reggeli szétosztása közben a tiizpiszkavassal foglalatoskodott és arról véletlenül hamu hullott Öhler Konrád hetvenhárom éves szegényházi ápoltnak tányérjára. A házsártos természetű aggastyán ezen anynyira feldühödött, hogy kikapta a gazdasszony kezéből a piszkavasat s olyan erővel vágta a hatvanéves asszony teléhez, hogy az nyomban holtan esett össze. A szegényház vezetősége jelentést tett a csendőrségnek és öhler Konrádot letartóztatták. Szombaton a noviszadi törvényszékről bizottság szállt ki dr. Kovák Tomiszláv vizsgálóbiró és dr. Vukovojac Zsarkó államügyész vezetésével Futakra, ahol megejtették a helyszíni vizsgálatot. Kaut Teréz holttestét vasárnap felkoncolják. December 2-ikáig elnapolták a bácskai tartományi közgyűlést Királyi ukázzal megnyitották és rögtön elnapolták a közgyűlés uj ülésszakát Szomborbó] jelentik: A bácskai tartományi közgyűlés szombati ülését reggel félkilenckor nyitotta meg dr. Manojlovics Vladiszláv elnök. A napirend előtt szólásra jelentkezett dr. Palásthy Ödön magyarpárti, aki rámutatott arra, hogy nyolc hónappal ezelőtt választották meg a tartományi választmány tagjait és ezalatt a nyolc hónap alatt még semmi érdemleges munkát nem végeztek. Palásthy interpellációjára a tartományi választmány nevében Budisin Száva válaszolt, aki kijelentette, hogy a választmány költségvetésével kapcsolatban tesz jelentést a közgyűlésnek eddigi munkájáról és jövő programjáról. Lukics Predrag főispán helyett ezután dr. Livaics Ante főispáni titkár felolvasta a ciklust bezáró királyi ukdzt, melyet a képviselők állva hallgattak végig. Az ukáz felolvasása után az elnök szünetet rendelt el, de öt perc múlva újra megnyitotta a közgyűlést, melyen dr. I.ivaics felolvasta a következő királyi ukázt: — Mi I. Alekszandar Isten kegyelméből és a nép akaratából a Szerbek, Morvátok és Szlovének Királya, minisztertanácsunk elnökériek és a belügyminiszter javaslatára a tartományi és járást önkormányzatról szóló törvény 53. szakasza alapján elhatároztuk. hogy valamennyi tartománvgyülés székhelyeiken 1927. évi november hó 5-ikén összehivassék. Ezen rendeletct a minisztertanácsunk elnöke és a belügyminiszter hajtsa végre. Beograd, 1927 október 22. Velja Vukicsevics I. Alekszandar A közgyűlés tagjai állva hallgatták végig a királyi ukáz felolvasását, mely után Klicin Mita, a tartományi választmány elnöke emelkedett szólásra és a következőket mondotta: — Örömmel vettem tudomásul a csütörtöki gyűlésen Lukics Predrág főispán kijelentését, hogy mindenben támogatni óhajtja a tartományi önkormányzat működését. Eddig sajnálattal kellett megállapítanom, hogy a tartományi önkormányzat az állami ellenőrző közegek részéről nem mindig talált kettő megértésre. A belügyminiszteri szabályrendeletekben igen sok utasítás volt, melyek sértették az önkormányzat autonómiáját többek közt a vármegye likvidálásáról, a községi választásokról, a közigazgatási tanfolyamról szóló szabályrendeletek. A legnagyobb akadálya a zavartalan munkának az volt, hogy az alispáni hatáskör szétválasztása nem volt kellőleg precizirozva a törvényben. Az állami közegek téves felfogása abban is megnyilvánult, hogy a tartományi önkormányzatot valamilyen magánintézménynek nézték, holott ez szintén közhatóság, mint az állami hatóságok, amit igazol az államtanácsról szóló törvény 16. szakasza, mely szerint az önkormányzat is közhatóság. A tartományi önkormányzat mindenben respektálja a törvényeket és a főispáni hatáskört, de elvárja, hogy az állami közegek is respektálják a tartomány logoit. Dr. Manojlovics Vladiszláv elnök ezután berekesztette az uj ülésszakot és a legközelebbi közgyűlés idejét december 2-lkára tűzte ki. A vén komédiás, aki harminc évig támadta Vilmos császárt 1. Vájjon mit érzett az excsászár, amikor értesült róla doorni magányában, hogy meghalt Felix Witkowski volt színész és lapkiadó, iró nevén Harden Miksa? 2. Ez a Harden — kétségtelenül igen jeles stilmüvész és Írói talentum s a német polemikus prózának Franz Mehring mellett legnagyobb.mestere a maga idejében — harminc esztendőt töltött el azzal hogy fulmináns cikkekben, véres gunynyai és veszett dühhel froclizta II Vilmost. Igen, froclizta. Támadta — kissé erős kifejezés lenne, noha Harden támadni akart, harcolni és megsemmisíteni, a német birodalom mindenható uralkodója azonban oly magasan állott az egykori kis provinc-szinész fölött, hogy a támadás nem ért fel hozzá. Harden csak kellemetlenkedni tudott a császárnak. De azt nagyon. Egy légy, amelyik harminc évig nem száll el az ember orráról. 3. Mint minden nagy német iró. Harden is gazdag polgári családból származott, apjának a berlini Niederwall-strasséban volt selyemkereskedése. Elsőrangú nevelést kapott, a gimnáziumi évek vetették meg polihisztort tudásának alapjait, de tanulmányait nem fejezhette be. mert apja, aki éppoly hóbortos volt mint ő, az utolsó évben minden ok nélkül kivette az iskolából és fényképésznek adta. Egy napig volt fotografus-tanonc. Másnap megszökött és apjától elváltán élő anyja segítségével elment színésznek. Tíz esztendőt töltött vidéki színpadok deszkáin. Közepes színész volt, mondják, vagy még annál is rosszabb. Tíz év kellett hozzá, amíg felfedezte magában, hogy tulajdonképpen az Íráshoz van tehetsége. Színikritikus lett. A tehetséges színészek elleni' dühe fütötte és Apostola — ez volt az álneve— brilliáns cikkekben adta ki irigységét a »Gegenwart« című folyóirat hasábjain. Sainte-Beuve és Lemaitre voltak az istenei. Francia mintára irta kritikáit, ó-nétnet nyelvezettel. A nagy mesélőnek, Jacob Grimm-nek avult stílusát tarkította állandó mithológiai példázataival és a kültelki zsargon legközkeletiibb fordulataival. Valami egészen különös prófétai hangon szavalt Írásában s misztikusan sejtelmes mondataiba váratlanul jasszkifejezéseket csendített bele. 4. 1892. Ebben az évben indult meg a »Zukunft«, Harden hires hetilapja. A fiatal II. Vilmos menesztette Bismarckot és a vaskancellár bosszút esküdött. Kardent választotta eszközéül. S hétről-hétre jelentek meg a leggyilkosabb pamfletek a »Zukunft«-ban a császár ellen. Soha politikai hetilapnak még akkora példányszáma nem volt Németországban, mint a »Zukunft«-mak. A sárgafedelü, huszonnégy oldalas füzeteket mindenki olvasta, olyan közönség, amely különben nem szokott politika iránt érdeklődni. Művészek, diákok, nevelőnők, boltilárryok, katonatisztek, mindenki falta Harden cikkeit, rajongással vagy elkeseredéssel. 5. Ez a harminc éves háború a császári tekintély lejáratására, ez a fáradhatatlan és az ellentámadásoktól vissza nem rettenő destrukció a legtiszteietreméltóbb és legimponálóbb teljesítmény lett volna, ha nem tudja mindenki, hogy nem a meggyőződés heVe diktálja a félemetesen maliciózus cikkeket, hanem egy mellöztetése miatt sértődött aggastyán. S hozzá még II. Vilmos szereplési viszkefcege inkább csak nevetséges volt, Bismarck csökönyös junker-politikája veszedelmes. Harden kigunyolta Vilmost és istenitettte Bismarckot. Igen, a császár imperiálizmusa túl a nevetségesség demarkációs vonalán szintén veszedelmet. katasztrófát jelentett, de éppen ezen a ponton Harden császárabb volt a császárnál és imperalistább II. Vilmosnál. 6. s A háború közepétőtl fogva pacifista volt. De előzőleg nem akadt elkeseredettebb háborús uszító Hardennél. A világháború utolsó évében olyan dicsérő cikket irt Wilsonról. hogy a washingtoni parlament jegyzőkönyvbe iktatta. De a világháború első évében ö adta ki az »El Calais-ig!« jelszót. 7. Azt mondták, hogy következetes: mindig az ellenkezőjét mondja annak, amit a császár. Igy-valahogy következetes volt. Ez az a következetesség azonban, ami nem jogosít fel a szatírára. A szatíra világnézet nélkül olyan mint a géppuska irányzók nélkül. Lehet, hogy oda is talál, ahová kell. de egész biztos, hogy oda is, ahová nem kell. A háború után Harden, a fiatal német demokrácia ellen indított hadjáratot. Miért? Mert felajánlkozását a párisi nagyköveti állásra visszautasították. A bátorsága. Nagy bátorság kellett' ahhoz, a mindenható császárt piszkálni? Kém. A császár elvből nem indíttatott felségsértési porokét támadói ellen, csak a legkirívóbb esetekben. Néha elítélték Hardent a császári környezet egyik-másik tagjának panaszára, igy a »Kampf mit dem Drachen« és a »Caprivi-Denkmal« cimü cikkeiért egy-két hónapot kapott. Egyszer felségsértésért is kapott két hónapot. Ezek drákói büntetések voltak. Bátorság kellett ennek a rizikónak a vállalásához? Ha igen, akkor manapság minden rendőri riporter ex offo hérosz. Komoly politikai pörökben ma világszerte esztendőket sóznak ki a független bíróságok. Harden, a büntetéseit elkerülhetetlen üzemi balesetnek tekinthette s egyben a legkitűnőbb reklámnak, amelyek neki népszerűséget, vagyont, világhírt gyümölcsöztek. 9. A világhírt 1907-ben az Eu!enburg-pör hozta meg Hardennek. A császár két bizalmasa, Eulenburg Fülöp herceg és Moltke Kunó gróf rágalmazásért bepörölték, mert megirta róluk, hogy rendellenes nemi hajlamúak. Hardennek sikerült az állításait bebizonyítani. de minden tisztességes emberben feltámadt az undor: kinek mi köze ehhez? A tömeg ünnepelte, mert ebben a pörben csakugyan összefogott ellene az egész feudális reakció s tönkre akarták egyszer és mindenkorra tenni. De például Karl Kraus, »a bécsi Harden«, a tisztességes szatirikus egyik legszebb Írását ekkor irta a Fackel-be. »Kilenc hónap óta hordozom a szivem alatt a gyűlöletet« — igy kezdődött a hires cikk, amelyben letépte a kilenc, hónapig tartó pör befejezésével a bátorság babérkoszorúját Harden fejéről. Joggal. Harden gyáva volt. 1922-ben néhány jobboldali diák megverte az uccán. Rögtön beszüntette a »Zukunft«-ol és öt év óta nem mert politikai cikket írni német lapba. 10. Mindent feláldozott egy hatásos pózért, egy nagy gesztusért. Hatvanhat esztendős korában halt meg, de az utolsó napig kendőzte az arcát. A mondatait is sminkelte. Olyan meggyőződést maszkírozott mindig, ami legjobban illett a szerephez. Született komédiás volt. s.k.
