Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-05 / 308. szám

l9Ö? november 5; BÁCSMEGYÉI NAPLÓ 9. oldal Közgazdaság december 31-ig ke ktel! terjeszteni a házbér­adó iveket A pénzügyminiszter 112052. szám alatt rendeletét adott ki a házbéradó ki­vetésekről. A rendeletben, amely pén­teken érkezett meg a szuboticai városi adóhivatalhoz, a pénzügyminisztérium elrendelte, hogy a városi adóhivatal leg­később 1928. január 5-ig terjessze be a szuboticai háztulajdonosok 1927. évi val­­lomási iveit, hogy az. adót rendes idő­ben, késedelem nélkül lehessen kivetni. A pénzügyminiszter ezzel a /rendeleté­vel is véget akar vetni a vajdasági adó­fizető polgárok panaszának, hogy az adókat legtöbbször késedelmesen vetik ki és ebből származnak a nagy adóhát­ralékok. A pénzügyminisztérium a ren­deletben felhívta a pénzügyigazgatósá­got, hogy az 1928. évi házbéradó kive­tést február tizenötödikéig feltétlenül fe­jezzék be. A szuboticai városi adóhiva­tal pénteken hirdetményben hívta fel a háztulajdonosokat, hogy az idei házbér­­vallomást iveket december l-től 31-ig bezárólag feltétlenül terjesszék be az adóhivatalba, mert ellenkező esetben az adókivető bizottság maga fogja megál­lapítani, hogy mennyit jövedelmez a ház, ami természetesen költséges lesz. A házbérbevalláshoz szükséges val­­lomási iveket a városi adóhivatalnál le­het kapni teljesen díjmentesen. Az ivek­re azonban a beadáskor öt dináros ok­­mánybélyeget kell ragasztani. Decem­ber harcmincegyedike után beadott val­­lomási iveket nem vesznek figyelemh.? a hatóságok. Árlejtés a szuboticai rendőrségi fogda élelmiszerellátásáról. Szubotica város tanácsa árlejtést irt ki a szegényház, a járványkórház és a rendőrségi fogda részére szükséges élelmicikkek beszer­zésére. A tanácsi határozat szerint 1928. január l-től december 31-ig terjedő idő­re szükséges kenyér, liszt, marha- és borjúhús és sertészsír mennyiségre tar­tanak árlejtést. Az árlejtés részletes adatai megtekinthetők a városi pénzügyi osztályon, első emelet, 42. számit he­lyiségben. Pályázatokat legkésőbb no­vember 15-ikén déli 12 óráig lehet be­adni a városi tanácsi iktatóban. Közigazgatási kinevezések. Mint Beo­­gradból jelentik: Alekszijevics Mjta beogradi tartományi főispán Maletin Zsiva volt mosorini községi főjegyzőt nevezte ki és szolgálattételre Becske­rekre osztotta be ideiglenes minőség­ben; Opra János volt löki főjegyzőt tiszteletbeli szolgabirói minőségben a titeli »járási szolgabirósághoz nevezte ki a tartományi főispán. A vajdasági komlószövetség a mün­cheni kongresszuson. Noviszadról je­lentik: Hétfőn kezdődik Münchenben a középeurópai komlótermeiők kongresz­­szusa, amelyen a vajdasági komlószö­vetséget Gerich István elnök fogja kép­viselni. A kongresszus résztvevői meg fogják tekinteni a nürnbergi és saazi komlópiacot. Visszatérése után Gerich István november 13-ikán előadás kere­tében fog beszámolni tapasztalatairól. A budapesti jugoszláv gazdasági lap szerkesztője Szitbotlcán. Holyevac Mla­­den, a Budapesten szláv és magyar nyel­ven megjelenő »Jugoslovenski Privred­­ni Glasnik« egyik szerkesztője pénte­ken Szuboticára érkezett és udvarias látogatást tett Manojlovics Dusán fő­ispánnál. Holyevac Miaden szombaton a lapot érdeklő ügyben felkeresi a szu­boticai vállalatokat és nagyobb keres­kedelmi cégeket és a jövő héten visz­­szautazik Budapestre. 1Ü8.J valamin! sok ragályos botogség eile-: (T5rv. véd.) Dr. Bssarovié szerint fertőtlenítő orrkenőcs XAPHATÓ MINDEN GYÓSZERTÁRBAN „ISIS« R. T. ZAGREB-8EOGRAD-L JUBLJANA MÁTRA TŐZSDE —an-— Zürich, nov. 4. (Zfírlat.) Beograd 9.13, Paris 20.365, London 25.25 és hétnyol­cad, Nevyork 518.70, Brüsszel 72.26, Milánó 28.34, Amszterdam 209.075, Berlin 123.775, Bécs 73.225, Szófia [ 3.745, Prága 15.37, Varsó 58.15, Buda­pest 90.75, Bukarest 3.20. Zagreb, nov. 4. (Zárlat.) London 276.30-—277.10, Newyork 56.66—56.86, Genf 1094—1097, Milánó 309.69—311.69, Amszterdam 2291—2297, Berlin 1355.10 —1357.50, . Bécs 800.50—803.50, Prága 168.05—168.90, Budapest 994—997. Szombcri terménytőzsde, nov. 4. Bú­za bácskai vasút 287.50—292.50, rozs bácskai vasút 71—72 kilós 285—290, zab bácskai vasút 212.50—215. árpa ta­­karmányi 61—62 kilós 215—220, takar­­mányi 63—64 kilós 230—235, tavaszi 65 —66 kilós 260—265, tengeri bácskai vasút 210—212.50, szárított tengeri sze­­rémi vasút 202.50—207.50, bab fehér nem válogatott 5—7 százalékos 325— 330, fehér válogatott 360—365, lisztek: Ogg 410—430. Og 410—430, kettes 390 —410, ötös 360—380, hatos 310—330, hetes 250—280, nyolcas 190—200, fi­nom korpa 170—175. Irányzat: válto­zatlan. Forgalom: 70 vagon. Noviszadi terménytőzsde, nov. 4. Bu- I ;:a bácskai 78—79 kilós 2 százalékos I 290—292.50, bánáti 78—79 kilós 2 szá­zalékos 282.50—285, szerétni 78—79 ki- i iós 2 százalékos 287.50—290, bácskai ' Tisza 78—79 kilós 290—292.50, rozs bácskai 72 kilós 2 százalékos 280—290, árpa bácskai 65—66 kilós 245 —250, bácskai 68—69 kilós 265—-270, szerémi 65—66 kilós 245—250. macedóniai ori- i g'nal 203, zab bácskai 220—225, szeré­in! 220—«225, tengeri bácskai ttj, gar. minőség 180—186, bácskai 212.50—-215, ; bácskai uj XII. I. 197.50—200, bácskai lij III. IV. 217.50—222.50, bácskai uj V. 225—227.50, bánáti 212.50—215, bánáti Uj XIL I. Vrsac kerület 197.50—200, szerémi 212.50—215, szerémi uj gar. minőség 180—185, szerémi uj XII. I. 197.50— 200, szerémi szárított 210— 212.50, bánáti szárított paritás Kovin 212.50— 215, bab bácskai fehér uj 2—3 százalékos 380. szerémi fehér uj 2—3 százalékos 3J0—380, bácskai uj válogatott 380—39*0, bácskai fehér régi 3 százalékos 350—355, lisztek: Og bács­kai 415—425, kettes szamai bácskai 395 —405, ötös számú bácskai 370—380, ha­tos számit bácskai 315—32o, hetes 260 —270, nyolcas számit bácskai 200— 205, korpa bácskai jutazsákokban 1.70—175, szerémi jutazsákokban 170—175, szla­vóniai jutazsákokban 170—175, bánáti jutazsákokban 167.50—170. Irányzat: változatlan. Forgalom: 64 vagon. Budapesti gabonatőzsde, nov. 4. A ga­bonatőzsdén pénteken teljes üzlettelen­­síg és lanyhuló irányzat mellett foly­tatódott az árak lemorzsolódása. Hiva­talos á-^olyamok pengőértékben a ha­­táridőpiacöq: Búza márciusra 31.82— 31.88, zárlat’ 31.86—31.88, májusra 32.14 —32.18, zárlaf J2.14—32.16, rozs már­ciusra 30.06—30SJO. zárlat 30.06—30.08, tengeri májusra 24.94—24.96, zárlat 24.94—24.96. A kpszárupiacon: Búza 30 —30.90. rozs 27.75—28. zab 23.50—24 50, korpa 17.25—17.50, sfh^árpa 26—31. kö­les 23—24. tengeri 24.25—24.50, repce 43—44. Budapesti értéktőzsde, nov. 4. Ma­gyar Hitel 88. Osztrák Hitel 54.5. Ke­reskedelmi Bank 126, Magyar Cukor 223, Georgia 17.5, Rimamtirányi 126, Salgó 75.5, Kőszén 713, Bródi Vagon 265. Bcocsini Cement 2.8, Nasici 182, Ganz Danubius 180.5, Ganz Villamos 177.5. Atheneum 30, Nova' 46. Levante 26. Pesti Hazai 235. Irányzatig] avuló. Viüállái A noviszadi hidrotechnikai hivatal, jelentése szerint a jugoszláv vizek maf állása a következő: Duna: Mohács 144 (0), Vukovár 180 (—8), Palánka 172 (0), Noviszad 170 (—4), Zetnim 172 (—10). Pancsevó 152 (—12). Szmede­­revó 254 (—16), Orsóvá 236 (—7). Drá­va: Oszijek 86 (—2). Száva: Mitrovi­ca 234 (—20), Beograd 112 (—14). Ti­sza : Szenta 62 (—20), Becsej 38 (—10), Titel 179 (—8). lír. JESZENSZKY JOGI SZEMINÁRIUM előkészít: ügyvédi é* bírói vizsgára Novisađ, Žeijezn čka ulica 28. 10750 REGÉNY LÁN6NYELV IRTA: FAX ROHMER W — Harley ua, — kezdte közvetlenül — ön nyíl­tan beszélt velem és én is őszinte akarok lenni, amennyire lehetséges. Olyan eseménnyel állok szem­ben, amely hat év óta üldöz és mától kezdve gondo­san ügyelnem kell minden lépésemre, mert egyetlen hibás lépés a vesztemet okozhatja. Ez azonban még nem is volna a legborzasztóbb és ettől néni is fé­lek... Ön a »Lángnyelv« szó jelentősége iránt ér­deklődik, — habozott, mielőtt ezt a szót kimondta, — nos ugyanezt kérdezte tőlem Sir Charles Abingdon is, amikor legutóbb együtt voltam vele a klubban. — Hogyan? Ezt kérdezte öntől két héttel ezelőtt? — Igen. — fis mivel indokolta meg ezt a kérdést? — Egy indiai élményére hivatkozott. — Elmondhatná nekem ezt az élményt? — Nem, Harley ur — mondotta Brinn, hirtelen fel­állva — ezt nem tehetem. De boldog lennék, ha Sir Abingdon önnek is elmondta volna azt, amit nekem. — Ön nem akar nekem segíteni Brinn ur! Enged­je meg, hogy figyelmeztessem: önt esetleg kénysze­ríthetik rá, hogy a bíróság előtt elmondja mindazt, amit most előttem titkol! — Tudom, — mondotta Brinn, hosszú karjaival átölelve Harley vállait. — Gazdag ember hírében ál­lók, de vagyonom utolsó .centjét is szívesen feláldoz­nám, ha bizonyos személlyel végezhetnék. Hallgas­son ide! Azt remélem nem hiszi, hogy akármilyen módon részem van Abingdon halálában? Ez elképzel­hetetlen volna. Azonban ön meg van győződve, hogy tudok olyan dolgokról, amelyeknek ismerete önt hoz­zásegítené az igazi tettes felderítéséhez, fis ebben ön­nek igaza van. — Úristen! — kiáltotta Harley. — És mégis hall­gatni akarj — Ne olyan hangosan! Halkabban! — könyörgött Brinn, miközben szinte ijedten nézett körül. — Har­ley ur, ön ismeri társadalmi állásomat. Higyje el, hogy ettől a perctől fogva nem bízom már saját sze­mélyzetemben és legjobb barátaimban sem. Még az élettelen tárgyaktól is úgy félek, mintha ellenségeim volnának. Még annak a múmiának is lehetnek fülei! — Ki kell jelentenem, hogy ezt nem értem. Brinn kinyitotta az íróasztala fiókját és egy cso­mó újságcikk közül kikeresett egyet. — Nézzen ide! — mondotta. Paul Harley elolvasta: »Nicol Brinn kalandos haj­lamai — A milliomos sportsman, aki a Niagara-viz­­esésen akar leereszkedni. — Mr. Nicol Brinn Cincin­natiból, aki jelenleg Newyorkban tartózkodik, az el­múlt éjjel érdekes önvallomást tett a Plagers-Clubban. A közismert milliomos egy toasztra, amellyel köszön­tötték, a következőket válaszolta: — A legszíveseb­ben az északi sark örökös éjszakájában a jégtáblákon bolyonganék, vagy bejárnám Afrikát kelettől nyuga­tig és elvesznék a közepén. Robinson Crusoe módjá­ra, mint hajótörött egy elhagyott szigetre szeretnék kerülni, hogy lássam, fenn tudom-e tartani magam ott is. Gyilkosság vádjával bíróság elé szeretnék ke­rülni, hogy ott niagam védekezzem. Gyöngyhalász szeretnék lenni és megmászni a Mont Everestet. Tud­ni szeretném, hogy hová vezet a hatalmas alagút a Geseb-piramis alatt és le szeretnék ereszkedni a Nia­gara vízesésén! Harley letette a kivágott újságcikket az asztalra. — Érdekes és jellemző! — mondotta. — Igen, igen... valóban mondtam mindezt és ma is igy gondolkodom. Sohasem tudok betelni a vesze­delmek keresésével és megmondom azt is önnek, hogy miért: Olyas valami történt velem körülbelül hat év­vel ezelőtt... — Indiában? — Úgy van, Indiában. Olyan kalandom volt, amely kilopta a napsugarat az életemből. Akkor még nem voltam tisztában a jelentőségével. De csakhamar tisz­tán megértettem. Azóta, hat esztendeje már, kacér­kodom a halállal és reménykedem benne, hogy egy­szer mégis csak áldozatául esem! Harley értelmetlenül bámult az amerikaira. — Mindig kevésbé értem, Brinn ur. — A türelmét kell kérnem, Harley ur. Az idő jó­tékony orvos é6 nem akarom aat áHttanf, hogy az elmúlt hat év alatt a régi seb nem hegedt egy kissé be. Ma azonban ön akaratlanul is felszakitotta újból a régi sebet, amely az évek során már gyógyulni kez­dett. Az az ember vagyok, aki egyszer lemerészked­tem a pokolba. Akkor valahogy sikerült mégis kisza­badulnom. És azt hittem, hogy tudom: hol van a meg­semmisüléssel fenyegető szörnyű mélység... távol, nagyon messze innen. Most azonban borzalmas intést kaptam öntől Harley ur, és megtudtam, hogy az a po­koli örvény nincs olyan távol, mint ahogy gondoltam, hanem közvetlenül a lábaink előtt, itt Londonban. És mindketten ennek a szakadéknak a szélén állunk! Most már nem lehetett kételkedni abban, hogy Nicol Brinn nagyon izgatott volt. A máskor rendít­hetetlen álarc alól most egy másik arc bontakozott ki és nyoma sem volt már a spleenben szenvedő mil­liomosnak, akinek túlzott hőstetteiről annyit beszéltek. Paul Harley ismét érezte a fenyegető veszedelmet és düh ébredt benne tehetetlensége miatt, amiért valami mcgfoghatatlannal és érthetetlennel állt szemben. — Brinn ur, — kiáltotta — mindazt, amire ön most célzást tett az utolsó szóig elhiszem. A valódi értelmét azonban nem értem, mert ön azt el akarja rejteni előlem. Az a gyanúm, bogy Sir Abingdon nem természetes halállal halt meg, most már bizonyos­sággá vált. És azt is kezdem érteni, hogy önt és talán entfern is hasonló végzet fenyeget. Lángoló tekintettel nézett az amerikai szemébe. — Általában olyan férfinak ismernek, akivel ha­tártalan bizalommal a legnagyobb titkokat is lehet kö­zölni. Brinn ur, beszéljen velem őszintén. Az amerikai lehorgasztott fejjel bámult maga elé. — Senkiben sem bízom jobban, mint önben. Ben­nünket most már közös veszély fiiz egyháshoz. Azon­ban legyen türelemmel! Adjon időt, hogy gondolkoz­zam, hogy terveket szőjjek. És a saját érdekében ké­rem, legyen óvatos! Úristen! Még elgondolni is bor­zasztó, hogy az itt van Londonban! Mit jelentsen ez? Elnémult, a kandallóra támaszkodva. — Azt mondja, hogy itt van az? Az Isten szerel­mére, miről beszél? — Ha azt megmondanám önnek, akkor már mind­azt tudná, amire kiváncsi. De ebben az esetben sem ön, sem én nem maradnánk életben, nehogy ellene cselekedhessünk. Adjon időt nekem ... hogy meggon­doljam a dolgot!... (Folyt, kftv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom