Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)
1927-11-05 / 308. szám
l9Ö? november 5; BÁCSMEGYÉI NAPLÓ 9. oldal Közgazdaság december 31-ig ke ktel! terjeszteni a házbéradó iveket A pénzügyminiszter 112052. szám alatt rendeletét adott ki a házbéradó kivetésekről. A rendeletben, amely pénteken érkezett meg a szuboticai városi adóhivatalhoz, a pénzügyminisztérium elrendelte, hogy a városi adóhivatal legkésőbb 1928. január 5-ig terjessze be a szuboticai háztulajdonosok 1927. évi vallomási iveit, hogy az. adót rendes időben, késedelem nélkül lehessen kivetni. A pénzügyminiszter ezzel a /rendeletével is véget akar vetni a vajdasági adófizető polgárok panaszának, hogy az adókat legtöbbször késedelmesen vetik ki és ebből származnak a nagy adóhátralékok. A pénzügyminisztérium a rendeletben felhívta a pénzügyigazgatóságot, hogy az 1928. évi házbéradó kivetést február tizenötödikéig feltétlenül fejezzék be. A szuboticai városi adóhivatal pénteken hirdetményben hívta fel a háztulajdonosokat, hogy az idei házbérvallomást iveket december l-től 31-ig bezárólag feltétlenül terjesszék be az adóhivatalba, mert ellenkező esetben az adókivető bizottság maga fogja megállapítani, hogy mennyit jövedelmez a ház, ami természetesen költséges lesz. A házbérbevalláshoz szükséges vallomási iveket a városi adóhivatalnál lehet kapni teljesen díjmentesen. Az ivekre azonban a beadáskor öt dináros okmánybélyeget kell ragasztani. December harcmincegyedike után beadott vallomási iveket nem vesznek figyelemh.? a hatóságok. Árlejtés a szuboticai rendőrségi fogda élelmiszerellátásáról. Szubotica város tanácsa árlejtést irt ki a szegényház, a járványkórház és a rendőrségi fogda részére szükséges élelmicikkek beszerzésére. A tanácsi határozat szerint 1928. január l-től december 31-ig terjedő időre szükséges kenyér, liszt, marha- és borjúhús és sertészsír mennyiségre tartanak árlejtést. Az árlejtés részletes adatai megtekinthetők a városi pénzügyi osztályon, első emelet, 42. számit helyiségben. Pályázatokat legkésőbb november 15-ikén déli 12 óráig lehet beadni a városi tanácsi iktatóban. Közigazgatási kinevezések. Mint Beogradból jelentik: Alekszijevics Mjta beogradi tartományi főispán Maletin Zsiva volt mosorini községi főjegyzőt nevezte ki és szolgálattételre Becskerekre osztotta be ideiglenes minőségben; Opra János volt löki főjegyzőt tiszteletbeli szolgabirói minőségben a titeli »járási szolgabirósághoz nevezte ki a tartományi főispán. A vajdasági komlószövetség a müncheni kongresszuson. Noviszadról jelentik: Hétfőn kezdődik Münchenben a középeurópai komlótermeiők kongreszszusa, amelyen a vajdasági komlószövetséget Gerich István elnök fogja képviselni. A kongresszus résztvevői meg fogják tekinteni a nürnbergi és saazi komlópiacot. Visszatérése után Gerich István november 13-ikán előadás keretében fog beszámolni tapasztalatairól. A budapesti jugoszláv gazdasági lap szerkesztője Szitbotlcán. Holyevac Mladen, a Budapesten szláv és magyar nyelven megjelenő »Jugoslovenski Privredni Glasnik« egyik szerkesztője pénteken Szuboticára érkezett és udvarias látogatást tett Manojlovics Dusán főispánnál. Holyevac Miaden szombaton a lapot érdeklő ügyben felkeresi a szuboticai vállalatokat és nagyobb kereskedelmi cégeket és a jövő héten viszszautazik Budapestre. 1Ü8.J valamin! sok ragályos botogség eile-: (T5rv. véd.) Dr. Bssarovié szerint fertőtlenítő orrkenőcs XAPHATÓ MINDEN GYÓSZERTÁRBAN „ISIS« R. T. ZAGREB-8EOGRAD-L JUBLJANA MÁTRA TŐZSDE —an-— Zürich, nov. 4. (Zfírlat.) Beograd 9.13, Paris 20.365, London 25.25 és hétnyolcad, Nevyork 518.70, Brüsszel 72.26, Milánó 28.34, Amszterdam 209.075, Berlin 123.775, Bécs 73.225, Szófia [ 3.745, Prága 15.37, Varsó 58.15, Budapest 90.75, Bukarest 3.20. Zagreb, nov. 4. (Zárlat.) London 276.30-—277.10, Newyork 56.66—56.86, Genf 1094—1097, Milánó 309.69—311.69, Amszterdam 2291—2297, Berlin 1355.10 —1357.50, . Bécs 800.50—803.50, Prága 168.05—168.90, Budapest 994—997. Szombcri terménytőzsde, nov. 4. Búza bácskai vasút 287.50—292.50, rozs bácskai vasút 71—72 kilós 285—290, zab bácskai vasút 212.50—215. árpa takarmányi 61—62 kilós 215—220, takarmányi 63—64 kilós 230—235, tavaszi 65 —66 kilós 260—265, tengeri bácskai vasút 210—212.50, szárított tengeri szerémi vasút 202.50—207.50, bab fehér nem válogatott 5—7 százalékos 325— 330, fehér válogatott 360—365, lisztek: Ogg 410—430. Og 410—430, kettes 390 —410, ötös 360—380, hatos 310—330, hetes 250—280, nyolcas 190—200, finom korpa 170—175. Irányzat: változatlan. Forgalom: 70 vagon. Noviszadi terménytőzsde, nov. 4. Bu- I ;:a bácskai 78—79 kilós 2 százalékos I 290—292.50, bánáti 78—79 kilós 2 százalékos 282.50—285, szerétni 78—79 ki- i iós 2 százalékos 287.50—290, bácskai ' Tisza 78—79 kilós 290—292.50, rozs bácskai 72 kilós 2 százalékos 280—290, árpa bácskai 65—66 kilós 245 —250, bácskai 68—69 kilós 265—-270, szerémi 65—66 kilós 245—250. macedóniai ori- i g'nal 203, zab bácskai 220—225, szeréin! 220—«225, tengeri bácskai ttj, gar. minőség 180—186, bácskai 212.50—-215, ; bácskai uj XII. I. 197.50—200, bácskai lij III. IV. 217.50—222.50, bácskai uj V. 225—227.50, bánáti 212.50—215, bánáti Uj XIL I. Vrsac kerület 197.50—200, szerémi 212.50—215, szerémi uj gar. minőség 180—185, szerémi uj XII. I. 197.50— 200, szerémi szárított 210— 212.50, bánáti szárított paritás Kovin 212.50— 215, bab bácskai fehér uj 2—3 százalékos 380. szerémi fehér uj 2—3 százalékos 3J0—380, bácskai uj válogatott 380—39*0, bácskai fehér régi 3 százalékos 350—355, lisztek: Og bácskai 415—425, kettes szamai bácskai 395 —405, ötös számú bácskai 370—380, hatos számit bácskai 315—32o, hetes 260 —270, nyolcas számit bácskai 200— 205, korpa bácskai jutazsákokban 1.70—175, szerémi jutazsákokban 170—175, szlavóniai jutazsákokban 170—175, bánáti jutazsákokban 167.50—170. Irányzat: változatlan. Forgalom: 64 vagon. Budapesti gabonatőzsde, nov. 4. A gabonatőzsdén pénteken teljes üzlettelensíg és lanyhuló irányzat mellett folytatódott az árak lemorzsolódása. Hivatalos á-^olyamok pengőértékben a határidőpiacöq: Búza márciusra 31.82— 31.88, zárlat’ 31.86—31.88, májusra 32.14 —32.18, zárlaf J2.14—32.16, rozs márciusra 30.06—30SJO. zárlat 30.06—30.08, tengeri májusra 24.94—24.96, zárlat 24.94—24.96. A kpszárupiacon: Búza 30 —30.90. rozs 27.75—28. zab 23.50—24 50, korpa 17.25—17.50, sfh^árpa 26—31. köles 23—24. tengeri 24.25—24.50, repce 43—44. Budapesti értéktőzsde, nov. 4. Magyar Hitel 88. Osztrák Hitel 54.5. Kereskedelmi Bank 126, Magyar Cukor 223, Georgia 17.5, Rimamtirányi 126, Salgó 75.5, Kőszén 713, Bródi Vagon 265. Bcocsini Cement 2.8, Nasici 182, Ganz Danubius 180.5, Ganz Villamos 177.5. Atheneum 30, Nova' 46. Levante 26. Pesti Hazai 235. Irányzatig] avuló. Viüállái A noviszadi hidrotechnikai hivatal, jelentése szerint a jugoszláv vizek maf állása a következő: Duna: Mohács 144 (0), Vukovár 180 (—8), Palánka 172 (0), Noviszad 170 (—4), Zetnim 172 (—10). Pancsevó 152 (—12). Szmederevó 254 (—16), Orsóvá 236 (—7). Dráva: Oszijek 86 (—2). Száva: Mitrovica 234 (—20), Beograd 112 (—14). Tisza : Szenta 62 (—20), Becsej 38 (—10), Titel 179 (—8). lír. JESZENSZKY JOGI SZEMINÁRIUM előkészít: ügyvédi é* bírói vizsgára Novisađ, Žeijezn čka ulica 28. 10750 REGÉNY LÁN6NYELV IRTA: FAX ROHMER W — Harley ua, — kezdte közvetlenül — ön nyíltan beszélt velem és én is őszinte akarok lenni, amennyire lehetséges. Olyan eseménnyel állok szemben, amely hat év óta üldöz és mától kezdve gondosan ügyelnem kell minden lépésemre, mert egyetlen hibás lépés a vesztemet okozhatja. Ez azonban még nem is volna a legborzasztóbb és ettől néni is félek... Ön a »Lángnyelv« szó jelentősége iránt érdeklődik, — habozott, mielőtt ezt a szót kimondta, — nos ugyanezt kérdezte tőlem Sir Charles Abingdon is, amikor legutóbb együtt voltam vele a klubban. — Hogyan? Ezt kérdezte öntől két héttel ezelőtt? — Igen. — fis mivel indokolta meg ezt a kérdést? — Egy indiai élményére hivatkozott. — Elmondhatná nekem ezt az élményt? — Nem, Harley ur — mondotta Brinn, hirtelen felállva — ezt nem tehetem. De boldog lennék, ha Sir Abingdon önnek is elmondta volna azt, amit nekem. — Ön nem akar nekem segíteni Brinn ur! Engedje meg, hogy figyelmeztessem: önt esetleg kényszeríthetik rá, hogy a bíróság előtt elmondja mindazt, amit most előttem titkol! — Tudom, — mondotta Brinn, hosszú karjaival átölelve Harley vállait. — Gazdag ember hírében állók, de vagyonom utolsó .centjét is szívesen feláldoznám, ha bizonyos személlyel végezhetnék. Hallgasson ide! Azt remélem nem hiszi, hogy akármilyen módon részem van Abingdon halálában? Ez elképzelhetetlen volna. Azonban ön meg van győződve, hogy tudok olyan dolgokról, amelyeknek ismerete önt hozzásegítené az igazi tettes felderítéséhez, fis ebben önnek igaza van. — Úristen! — kiáltotta Harley. — És mégis hallgatni akarj — Ne olyan hangosan! Halkabban! — könyörgött Brinn, miközben szinte ijedten nézett körül. — Harley ur, ön ismeri társadalmi állásomat. Higyje el, hogy ettől a perctől fogva nem bízom már saját személyzetemben és legjobb barátaimban sem. Még az élettelen tárgyaktól is úgy félek, mintha ellenségeim volnának. Még annak a múmiának is lehetnek fülei! — Ki kell jelentenem, hogy ezt nem értem. Brinn kinyitotta az íróasztala fiókját és egy csomó újságcikk közül kikeresett egyet. — Nézzen ide! — mondotta. Paul Harley elolvasta: »Nicol Brinn kalandos hajlamai — A milliomos sportsman, aki a Niagara-vizesésen akar leereszkedni. — Mr. Nicol Brinn Cincinnatiból, aki jelenleg Newyorkban tartózkodik, az elmúlt éjjel érdekes önvallomást tett a Plagers-Clubban. A közismert milliomos egy toasztra, amellyel köszöntötték, a következőket válaszolta: — A legszívesebben az északi sark örökös éjszakájában a jégtáblákon bolyonganék, vagy bejárnám Afrikát kelettől nyugatig és elvesznék a közepén. Robinson Crusoe módjára, mint hajótörött egy elhagyott szigetre szeretnék kerülni, hogy lássam, fenn tudom-e tartani magam ott is. Gyilkosság vádjával bíróság elé szeretnék kerülni, hogy ott niagam védekezzem. Gyöngyhalász szeretnék lenni és megmászni a Mont Everestet. Tudni szeretném, hogy hová vezet a hatalmas alagút a Geseb-piramis alatt és le szeretnék ereszkedni a Niagara vízesésén! Harley letette a kivágott újságcikket az asztalra. — Érdekes és jellemző! — mondotta. — Igen, igen... valóban mondtam mindezt és ma is igy gondolkodom. Sohasem tudok betelni a veszedelmek keresésével és megmondom azt is önnek, hogy miért: Olyas valami történt velem körülbelül hat évvel ezelőtt... — Indiában? — Úgy van, Indiában. Olyan kalandom volt, amely kilopta a napsugarat az életemből. Akkor még nem voltam tisztában a jelentőségével. De csakhamar tisztán megértettem. Azóta, hat esztendeje már, kacérkodom a halállal és reménykedem benne, hogy egyszer mégis csak áldozatául esem! Harley értelmetlenül bámult az amerikaira. — Mindig kevésbé értem, Brinn ur. — A türelmét kell kérnem, Harley ur. Az idő jótékony orvos é6 nem akarom aat áHttanf, hogy az elmúlt hat év alatt a régi seb nem hegedt egy kissé be. Ma azonban ön akaratlanul is felszakitotta újból a régi sebet, amely az évek során már gyógyulni kezdett. Az az ember vagyok, aki egyszer lemerészkedtem a pokolba. Akkor valahogy sikerült mégis kiszabadulnom. És azt hittem, hogy tudom: hol van a megsemmisüléssel fenyegető szörnyű mélység... távol, nagyon messze innen. Most azonban borzalmas intést kaptam öntől Harley ur, és megtudtam, hogy az a pokoli örvény nincs olyan távol, mint ahogy gondoltam, hanem közvetlenül a lábaink előtt, itt Londonban. És mindketten ennek a szakadéknak a szélén állunk! Most már nem lehetett kételkedni abban, hogy Nicol Brinn nagyon izgatott volt. A máskor rendíthetetlen álarc alól most egy másik arc bontakozott ki és nyoma sem volt már a spleenben szenvedő milliomosnak, akinek túlzott hőstetteiről annyit beszéltek. Paul Harley ismét érezte a fenyegető veszedelmet és düh ébredt benne tehetetlensége miatt, amiért valami mcgfoghatatlannal és érthetetlennel állt szemben. — Brinn ur, — kiáltotta — mindazt, amire ön most célzást tett az utolsó szóig elhiszem. A valódi értelmét azonban nem értem, mert ön azt el akarja rejteni előlem. Az a gyanúm, bogy Sir Abingdon nem természetes halállal halt meg, most már bizonyossággá vált. És azt is kezdem érteni, hogy önt és talán entfern is hasonló végzet fenyeget. Lángoló tekintettel nézett az amerikai szemébe. — Általában olyan férfinak ismernek, akivel határtalan bizalommal a legnagyobb titkokat is lehet közölni. Brinn ur, beszéljen velem őszintén. Az amerikai lehorgasztott fejjel bámult maga elé. — Senkiben sem bízom jobban, mint önben. Bennünket most már közös veszély fiiz egyháshoz. Azonban legyen türelemmel! Adjon időt, hogy gondolkozzam, hogy terveket szőjjek. És a saját érdekében kérem, legyen óvatos! Úristen! Még elgondolni is borzasztó, hogy az itt van Londonban! Mit jelentsen ez? Elnémult, a kandallóra támaszkodva. — Azt mondja, hogy itt van az? Az Isten szerelmére, miről beszél? — Ha azt megmondanám önnek, akkor már mindazt tudná, amire kiváncsi. De ebben az esetben sem ön, sem én nem maradnánk életben, nehogy ellene cselekedhessünk. Adjon időt nekem ... hogy meggondoljam a dolgot!... (Folyt, kftv.)
