Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)
1927-11-05 / 308. szám
12 OLDAL * ARA Vf2 DSNAR PoStanna pfaéena u gotovom! BÁCSMEGYEI NAPLÓ XXVIlí. évfolyam. Szubotica, 1927. SZOMBAT, november 5. 308. szám ——M M W.^m n——————»— MMMa—n» Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10i 8—52, 378. ,_ _ _ Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvoszfály, Szubotica '1 eljelenik mindennap reggel, ünnep után és hétfőn Is. Előfizetési ár negyedévre 165 d<n. Zmaj Jovin trg. 3. (Minerva palota) Élők napja Úgy kellene annak lenni, hogy ha egy év háromszázhatvanöt napja közül egy nap a halottaké, akkor háromszázhatvannégy nap legyen az élőké. De vájjon igy van-e? Miénk-e az év háromszázhatvannégy napja, köznapjaink fegyences robotjai $ ünnepeink narkózisos miifeledései az életet szolgálják-e? Az életet, mely mégis csak élni akar, túl politikán, közéleti harcokon, hiúságok mocsarán s túl szent dühökön, mikből felszálltnak az elfogultságok, türelmetlenségek és gyilkos ösztönök párái. »Az élet, hej, komoly ajándék«, az élet mégis az egyetlen valóság, egyetlen fundamentum, egyetlen fölvillanás a születés előtti és halál utáni örök sötétségek végtelen kárpitjai között. Mit teszünk annak érdekében, hogy az élet jobb legyen, a kenyér fehérebb, az álmunk nyugodtabb s hogy a munkánk ne legyen ilyen irtózatosan meghajszolt? Mit teszünk annak érdekében, hogy minden egyes napunk ne uj gondok légióit sorozza be az életgyilkos hadseregbe, abba az armádiába, amit mi szervezünk, mi verbuválunk a magunk élete ellen? Kérkedünk a tudomány fejlődésével, gőggel, dölyfös önérzettel nézünk le multbaveszett ezredek ködös völgyeibe és szívből sajnáljuk az embert aki ősünk volt. S boldogabb életet élünk-e mi, mint barlanglakó eleink. A tudomány nem áll az élet szolgálatában, a tudomány a természet titkait keresi, a jelenségek öszszefüggésének törvényeit, de nem az emberi élet boldogulásának útjait. Boldogabbak vagyunk-e, mert tudjuk, hogy a föld forog a nap körül? Nyugodtabb-e életünk, mióta ismerjük az éterrezgés elméletét? Könynyebb-e a munkánk, mióta le tudjuk rajzolni a csillagok pályáját s ki tudjuk jelölni földünk helyét a világűrben? Gazdagabbak lettünk-e a relativitás tanával? S elégedettebbek-e, mióta tudjuk az emberi nyomornak és emberi gazdagságnak szociológiai és közgazdasági magyarázatát? A »tudomány vívmányai« az emberi élet elleni küzdelmet fegyverezték fel gyilkos eszközökkel. A tudomány játék, ha nem szolgálja az élet legszentebb érdekeit. Gondüző és bufelejtető rejtvénymegoldásokat ad j csak a tudományos vizsgálódás, ha gyökérszálaival nem tartozik össze az emberi élet legfőbb javaival. S mivé vált a művészet? Ópiumpipa és boroshordó lett azok kezében, akik részegséggel akarják gyógyitani a fájdalmat s narkózissal a szenvedést. Éhes vagy, testvér, szenvedsz az élet terhe alatt s kínlódsz, ha gyereked hasztalan kér tőled kenyeret? A pálinka elaltatja fájdalmadat s a művészetek rimái szépséggel lankasztják el szevedésíől felzaklatott izmaidat. A halottaknak van napjuk, csak az élőknek nincs. Legalább egy napot adtunk a kalendáriumban azoknak is, akik ismeretlenül fekszenek az emberiség történelmének nagy tömegsírjában. Legalább van egy napja a halottaknak, amikor ráeszmélhetünk az életünkre. A halál demokráciájában nincs különbség, építhetünk a sir fölé márványhegyeket, vagy tűzhetünk fölé bógáncskórót, aki alatta van, annak olyan tökéletesen mindegy, hogy márványpalota terhét, vagy száraz ágat hordoz-e fölötte a föld. Miért várjuk meg a természet rendjének nagy igazságtevését, miért nem teszünk magunk is igazságot a jóság, a szeretet, a megértés és megbocsátás s az emberi élet jussa elismerésének fölvilágosító igéi szerint? A vér és arany irtóztató harcát miért nem taszítjuk már egyszer le a világtörténelem pódiumáról? Miért küzdünk mindig és újra csak azért, hogy jobb helyre kerüljünk az élet terített asztala mellett s miért nem gondoskodunk arról, hogy az asztal mellett jusson mindenkinek hely. Amit politika kitervelhet, erő megvalósíthat, gondolkodás elhatározhat, mindent felhasználunk az emberi élet elleni hadjáratban. Ez az igazi világháború, mert megkezdődött akkor, amikor a hallstatti ember leverte az első cölöpöt, amikor neandervölgyi ősünk megélesitette az első kőbaltát s nem volt még a világon békekötés, amelyik csak enyhíteni tudta volna ennek a háborúnak véres, gyilkos ütemét. - A konyhasó ‘engedelmeskedik a természet törvényének: kockává áll össze minden oldatból. A méh engedelmeskedik a természet törvényének, engedelmeskedik a buzaszem, amelyik kikel, az esőcsöpp, amelyik porhanyóvá teszi körülötte a földet, a nap, amikor meleggel táplálja, Föld, viz, állat, növény elvégzi a világrend parancsát s betölti a természettől rábízott hivatást. Csak az ember nem. Az ember hivatása az élet, a szépség, az öröm. S az ember gyilkol, pusztít, rombol és rabol. Az ember tragédiája, hogy az év háromszázhatvannégy napja a halálé s csak a halottak napja marad az élőknek. Az ellenzéki pártvezérek válaszolnak Károly Stereeg leveleire A Manoilescu elleni nyomoiäs nehezén lantiad a megfejtet! en ©Miire amiatt Bukarestből jelentik: A Manoilescu volt államtitkár elleni nyomozás megakadt, mert a hatóságok nem tudják elolvasni a chiífre-t, amellyel Manoilescu leveleit irta. Ezért a nyomozás most egyedül Manoilescu naplójára és azokra a levelekre szorítkozik, amelyeket Párisból hozott az ellenzéki pártvezéreknek. Teodorescu ezredesnek, a katonai repülőpararicsnokság volt vezérkari főnökének letartóztatásával kapcsolatban a Cuvantul azt írja, hogy a hadseregföparanesnokság már rég megtiltotta a tiszteknek, hogy Károly volt trónörökössel levelezzenek. Ezzel szemben Károly csak személyes természetű levelet irt Teodorescunak, akit üdvözölt előléptetése alkalmából és semmiféle politikai természetű megjegyzés nem volt a levélben. A lap megállapítja azt is, hogy Ferdinánd királynak kifejezett óhaja volt, hogy Károly herceg Romániából való távozása után is tartsa fenn az összeköttetést a román hadsereg magasrangu tisztjeivel. A cenzúra kérlelhetetlenségére jellemző, hogy a lapoknak a Manoilescu ügyben folyt vizsgálatról irt tudósításaiból mindenütt kihúzták Károly extrónörökös nevét. Az ellenzéki pártvezérek, akiknek Manoilescu levelet hozott Károly hercegtől, pénteken értekezletet tartottak és elhatározták, hogy válaszolnak a volt trónörökösnek, mert ezt az illendőség is igy kívánja. Viharok a parlament ülésén Radio * István áiiandó közbe' iá.iásai miatt izgalmas összetűzések voltak a radikálisok ép a Rdics-pírt között — Kodes V aj' ö postaü yi minisztert az elnök rendreutasitotta — Vita az adóegységesités - ü gősségéröl Beogradból jelentik: Pénteken délelőtt tiz órakor ült össze a parlament. Az ülésen Perics Ninkó elnökölt. A jegyzőkönyv hitelesítése után felolvasták az igazságügyminiszter javaslatait a büntetések végrehajtásáról, a büntetőtörvénykönyvről, a bűnvádi perrendtartásról és a birói rendtartásról. A törvényjavaslatokat a törvényhozó bizottsághoz teszik át. Petrovics Nasztiz törvényjavaslatot terjeszt be a földműves-váltók és adósságok likvidálásáról. Krajacs Iván Radics-párti az adóegységesitésről terjeszt be javaslatot és a sürgősség kimondását kérte. Markovics Bogdán pénzügyminiszter kijelenti, hogy a sürgősséget nem fogadja el. Radics István a miniszter beszédét éles közbekiáltásokkal szakítja meg. Perics elnök három ízben figyelmezteti Radics Istvánt és kijelenti, hogy ha Radics nem hagyja abba a zajongást, az ülés félbeszakítását fogja javasolni. Krajacs Iván beszél ezután és beszéde alatt a radikálisok és Radicsék között heves szóváltás támad. Krajacs rámutat arra, hogy a Száván túli területek sokkal nagyobb adót fizetnek, mint Szerbia. Végső ideje, hogy az adókat egységesítsék. Felhívja a kormányt, hogy három napon belül tegyen a parlamentnek javaslatot az adóegységesitésről. Krajacs beszéde alatt Radics István többször fosztogatóknak nevezi a radikálisokat, ami miatt óriási lárma keletkezik és az elnök csak nagy nehezen tudja a rendet helyreállítani. Markovics Bogdán dr. reflektál Krajacs kijelentéseire és a sürgősséget visszautasítja. Ö maga is sürgősnek találja az adóegységesitést, de a kérdést előbb tanulmányozni kell. Radics: A kormánynak az a fontos, hogy bennünket kifosszanak. Ez az ő legfőbb gondjuk. Óriási zaj keletkezik erre és az elnök kénytelen az ülést félbeszakítani. A szünet alatt, amely félóráig tartott, a miniszterek a házelnökkel visszavonultak a miniszteri szobába. Szünet után Perics Ninkó elnök bejelenti, hogy az ülés végén javaslatot fog tenni azok megbüntetése iránt, akik a zajongásért felelősek. Az ellenzék ezt a kijelentést úgy fogja fel, hogy az elnök Radics István kizárását fogja indítványozni és ez újabb nyugtalanságot keltett. Pribicsevics Szvetozár: Vigyázzanak, hogy mit csinálnak. Radics István: Ha csak egyet is kizártok közülünk, minket többé nem láttok itt. Felkiáltások a radikálisoknál: Maga fosztogatóknak mondott bennünket. Radics István: Én személyes sértést nem ismerek, azonban ha fosztogattok, akkor fosztogatók vagytok. Kodes Vlajko postaügyi miniszter felugrik a miniszteri padra és ezt kiáltja Radics felé: — Radics kihívóan viselkedik, úgy látszik, verést akar. Radics: Csak kezdjétek el, nem marad köztetek egy Száván-tuli sem. Kodes Vlajkó: Ha még tovább rágalmaz és fosztogatóknak nevez bennünket, verés lesz. Perics elnök a minisztert rendre utasítja a nemparlamentáris * kifejezések miatt. Pribicsevics: A miniszter verést ígér nekünk. Talán öt is ki akarják zárni. Nagy lárma keletkezik, csoportok képződnek, végre az elnök Demetrovics Juráinak adja meg a szót, aki Krajacs javaslata sürgőssége mellett beszél. Pribicsevics: Úgy látszik, nem akarják egyesíteni az országot Szerbiával. Krafft a vajda-ági állapotokról Lázics Voja földmüvespárti szólal fel ezután ék élesen támadja a kormányt. Utána dr. Krafft István beszél. — Ez a javaslat — mondja Kraft — amely a sürgősséget kivánja kimondani az adók egységesítésére, nemcsak politika kérdés, mert az adóegységesités kötelesség az állammal és a néppel szemben. Nincs az állami életben fontosabb kérdés, mint az adóegységesités, mert enélkül gazdasági katasztrófának nézünk elébe. Akinek szeme van és lát, annak figyelembe kell vennie, hogy a paraszt teljesen el van adósodva. Az a íökknives, aki néhány évvel ezelőtt
