Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-04 / 307. szám

1927 november 4. BACSMEGYE* NAPLÓ 5. nMfl! X hvw ok^ Ismerik a Salamont? En jól ismerem, sőt most van átalakulóban a vélemé­nyem felőle. A Salamon a Korzó-kávé­­ház inventárjához tartozik, ő a kávéház legősibb törzsvendége és arról neveze­tes, hogy sokat lehet tőle tanulni. En mindenesetre tanultam tőle. A dolog úgy kezdődött, hogy véletlenül beállí­tottam a Korzó-kávéházba és naivan szóba álltam a Salamonnal. A kölcsönös üdvözlések után, a következő párbeszéd fejlődött ki közöttünk: — Mondja, szeret maga pénzt keres­ni? — kérdezte. — Az attól fiigg... — Na nem úgy értem. Könnyen, min­den megerőltetés nélkül. — A bétékától függetlenül? —Az összes paragrafusoktól függetle­nül... Hanem várjon csak. Tudja ma­ga mi az a zabszem-játék? Mert az az alapja. Aki ismeri ezt a játékot, az ját­szi könnyedséggel milliárdos lehet. Fo­gad rá? — Mondja maga ismeri? — kérdez­tem biztonság okáért, mielőtt fogadtam volna, mert ahogy én a Salamont isme­rem, niég zabszemekben sem milliárdos. Ezt különben a szemébe is mondtam, de ö röhögve legyintett: .... -r>. Ja, kérem, én kicsibe játszom a .-zabszem-játékot. Magával, is.,, és ha . megtanulta, folytathatja nagyba... más­­sal. ‘ A kilátásba helyezett milliárdok meg­szedhettek . és fogadtam vele száz di­nárba. Aztán megkezdődött a játék. Elő­ször hátradugta a kezeit, valamit koto­'Sub ^ beszéljenek. En lopni mentem a tem­plomba, elég hamar ki is szöktem onnan. — Melyik kezeddel loptál? — kérdezte kinyik szemmel az indián. — Bolond vagy. A jobbal loptam. Te nem azzal loptál volna? — Csodálatos! A jobbal loptál és ő a balkezedet vette el. De igy még jobb. Különben ha nem hallottad, én elmon­dom ... A vén indián egész nap mesélt. Ready a fejét csóválta. — Látom értesz a szóhoz. De igaz-e, amit mondasz? Willi is tudott mesélni, de azt hiszem, sokat hazudott. Már este volt. Az asztalon keserű fényű lámpa csinált szivéből meleg tor­nyot. Az indián szemét kidüllesztette a csodálkozás, görcsös vékony ujja az égre mutatott. # Három hónap múlva szépen olvasóit Ready. Megtanították a jóságra és bé­­ketürésre és arra, hogy ne sajnálja a karját. Sőt könyvet is adtak neki. ahon­nan olvashatta, az igét. Nap. öröm és tavasz volt. fuvclabiUentyükön ugráltak a sugarak, ahova léptek, hang gurult ki lábuk alól és a szél bársonyt dörzsölt az ember arcához. Ready szénahalvány, fiatal szakállal megbékélten ballagott a kikötőbe, ahol már várta a hajó. Oda­haza kapott egy szobát, nagyobbat, mint a láda volt a kikötőben Sőt kevés­ke pénzt is kapott a hajó embereitől olykor. Es adtak neki egy sipládát is, amit még forgathatott a jobb kezével, így lett Readyből csutkakezü és á.itatos szivü Ready. Este kormos csibészek jártak házába egv kicsit mesét hallgatni és egy kicsit aludni is. Az istenke szivü Ready pedig sorra vette a szívnek jó históriákat. Néha ugyan elgondolkozott azon. hogy nagy városban született és mégis a kezét kellett elvesztenie, hogy egy félkegyelmű indiántól igét tanuljon. De szive már nagyon jó volt és örült annak, hogy mindez igy történt. A sip­­lából ilyenkor együgyű boldog csillagok gyultak ki a hangok hegyén és beleug­ráltak a nedves ködbe. rászott hátul, majd megint előre nyúj­totta mind a kettőt, de ekkor már ököl­be szorítva és szemmelláthatóan idege­sen adta fel a kérdést: —- Na, ide nézzen. Tíz dinárért, melyik mar­komban van a zabszem? — Hát én ezt isme­rem... a balban... — Maga Salikám jóval kezd ki. Kinyitotta a balt de üres volt. — Nem baj, első nyerés, cigányvesz­tés — és leszurkoltam a tiz dinárt. A Salamon megint hátra dugta ökleit és kezdődött elölről a játék. — Bal — csaptam az öklére. — En­gem nem lehet félrevezetni. A bal most is üres volt. Ez se baj, majd meg jön az én ne­gyedórám is... — Most? — Bal... Hiába akar firolni... — És most? — rázta feléin ökleit. Újból a balra mutattam. Talán csak nem mer szériázni a gazember. Pedig mert, mér’ a balban most sem volt zab­szem. Miután átvette a harmadik tíze­sem, dühösen a jobbra saccoltam. A betyár a vesémbe láthatott: most meg a jobb volt üres. Visszatértem a balra. Pechem volt. Megint a jobbra, kétszer egymásután, hirtelen, a balra egymás­után háromszor. Aztán egyet pihen­tünk. mert váltanom kellett. Összes tiz dinárosaim már nála voltak, amit riem tudtam szó nélkül hagyni. — Hallja maga. Salamon! Maga egy •zseni. Hogy csinálja ezt? — Várjon barátom. Majd a végén. Ját­szunk csak tovább... Itt a zabszem, ott a zabszem, hol a zabszem? Tovább játszottunk és én tovább vesz­tettem. Folytatólagosan. Ez a Salamon hajmeresztőén ügyes ember. Ha ennek igy megy, miért nem milliárdos már? En már régen bankkamatból élnék, ha nekem menne olyan jól, mint amilyen rosszul megy. Dühösen csaptam rá a[ Salamon csontos jobbjára. Kár volt. Háromszáz dinárom utolsó töredéke úszott el ezzel a könnyelmű mozdulattal. Balra kellett volna mennem. — Nahát, magának disznó szerencséje van — tört elő ajkamról. — Nem szerencse kell ide — vigyor-1 gott sejtelmesen a Salamon, zsebre-1 gyűrve a pénzt. — Tudom, tudom, szerencse, meg egy zabszem — sóhajtottam el fanyar mo­sollyal. — Sőt ellenkezőleg — veregetett bi­zalmasan a váltamra — én mondom, ha zabszem van, oda a szerencse. — Na persze, ha a zabszem abban a marokban van. amelyikre ráütök. Ak­kor magának oda a szerencse, de nekem nem. De hát én mindig rosszul ütöttem. — Maga Pali. Próbált volna jól ütni. — Mi az, hogy próbáljak? Tegyük fel, hogy jól ütök. akkor maga veszt. ,— Tudja mit? Nem tud nekem olyan jól iitni, hogv az magának ne legyen rossz... Mert a zabszemjátékot, je­gyezze meg, zabszem nélkül kell ját­szani. A következő pillanatban ütöttem és ezúttal azt hiszem jól, mert a Salamon egyszeribe három méterrel odébb került kiindulási pontjától. De ami igaz. az igaz. Egyet tanultam. A saját káromon. Angol kölcsönt szerez Jugoszláviának a cári Oroszország utolsó pénzügyminisztere Bark Péter Beogradban nyilatkozott a sajtó képviselői előtt Beográdból jelentik: Markovics Bog­dán dr. pénzügyminiszter és Miloszav- Ijevics Szvetiszláv tábornok, közleke­désügyi miniszter a hét folyamán javas­latot fognák á minisztertanács elé ter­jeszteni hétszázmillió dináros közleke­dési kölcsön felvételéről. A kölcsönt valószínűleg Angliában fogják felvenni. Beavatott helyen nyert értesülésünk szerint ezek a kölcsön-tárgyalások ösz­­szefüggésben vannak Bark Péternek, a cári Oroszország utolsó pénzügyminisz­terének, az Anglo Internationale Bank londoni központi igazgatójának beogra­­di utazásával, Bark Péter szerdán dél­előtt tizenegy órakor egyórás kihallga­táson jelent meg őfelségénél. Bark Péter fogadta a sajtó képvise­lőit, akik előtt a jugoszláv pénzügyi helyzetről nyilatkozott. Megelégedésé­nek adott kifejezést beogradi tapaszta­latai fölött és kijelentette, hogy a jugo­szláv főváros 1925. év óta nagy fejlő­désnek indult. Kijelentette továbbá, hogy az állami költségvetést rendben találta, a tizenegy milliárdos költségvetést azon­ban kicsit soknak tartja. Az adók na­gyon súlyosaknak látszanak. Véleménye szerint tartaléktőkét kell gyűjteni a me­zőgazdaság. az ipar és a kereskedelem fejlesztésére., A gazdasági krízis Jugo­szláviára is nagyon kedvezőtlenül ha­tott és a pénz belső értékét csökken­tette. Elismerően nyilatkozott Bark Péter a jugoszláv pénzügyi politikáról, amely stabillá tudta tenni a dinárt, ami ugyan még törvényes megerősítést nem nyert, végül kijelentette, hogy a nagy külföldi pénzcsoportok központjai a legteljesebb bizalommal vannak Jugoszlávia iránt és meg vannak győződve arról, hogy az országban konstruktiv programot akar­nak végrehajtani. A névvefyelemzést eltörlő rendelet még nem érkezett meg Szuboticára Lényeges változások várhatók a magyar elemi iskolai tanulók számában A névvegyelemezés eltörléséről ki­adott közoktatásügyi miniszteri rćitEciet Szuboticára való megérkezését néhány napon belül várják a tanügyi hatósá­gok. Noha a rendelet még nem kerülhe­tett végrehajtásra, már maga a kibocsáj­­tás ténye leírhatatlan örömet keltett a magyar szülők körében, akiknek elemi iskolás gyermekei igy megszabadulnak a névvegyelemezés antikulturális és igaz­ságtalan következményeitől. A szuboticai elemi iskolában az idei névvegyelemezés folytán meglehetős mértékben meg­csappant a magyar osztályok tanulóinak száma és ennek arányában sokasodtak a szláv osztályoknak olyan tanulói, akik nem lettek volna képesek elsajátítani az elemi ismereteket azért, mert azokat nem magyarul, tehát nem az anyanyel­vűkén próbálja közölni velük az iskola. A szuboticai magyar iskolák tanfel­­iigyélőségén kijelentették előttünk, hogy a rendelet még nem- érkezett meg és Orvosi szalieÉlfA torokgyu ’adás, meghűl s, na; na <i. ellen leg öhbs'ör a Panflavin­­pasziillákat aj híjjá!:, n-.crt ezek megsemmisítik a s jba és garat­­üregbe került betegségoko;ókat, a gyomrot nem támadják meg és kellemes a: izük. Kapható gyógy­szertárakban 1JJ3.* Remélhető, hogy a közoktatásügyi mi­niszter legújabb rendelete, amely ki­mondja, hogy a szülök nyilatkozatát is figyelembe kell venni a tanuló hovatar­­tozandóságának eldöntésénél, lényege­sen uj helyzetet fog teremteni a szubo­ticai elemi iskolákban. Ennek a rendelet­nek végrehajtásával orvoslást fog nyer­ni azoknak a számos magyar szülőknek sérelme is, akiknek nem volt módjában panaszt emelni hivatalos helyen gyer­mekeik igazságtalan beosztása ellen. Titokzatos merénylet Udržal csehszlovák hadügy­miniszter fe’esége ellen Prágából jelentik: Karlsbad és Prága között egy vasúti átjárónál merényletet köveitek el U (íréül csehszlovák hadügyminiszter autója ellen, amelyben nem maga a mi­niszter, hanem a felesége ült. Az autó Podersam vasútállomás­nál át akart robogni a síneken, ami­kor a sötétből előngrott egy férfi és rálőtt az autóra. Az asszony csak azt látta, hogy a merénylő vadász­puskából célzott, az arcát azonban nem vehette ki. A golyó átfúrta az autó karosszériáját és betörte a/, ablakot, de a miniszter felesége sér­tettén maradt. A titokzatos merénylőt, aki eltűnt a sötétben, eddig még nem sikerült elfogni. arról eddig csak a Bácsmegyei Napló cikkéből szereztek tudomást. Mihelyt a rendelet megérkezik hivatalosan is, mondották, azonnal annak utasításai sze­rint fognak eljárni és a szükséghez ké­pest nyomban végrehajtják a magyar tanulók behatásának szláv osztályokba történt átutalásának revízióját. A tan­felügyelőség közlése szerint egyetlen fennálló magyar osztály bezárására nem került sor a legutóbbi névvegyelemezés) intézkedések folyamán és az akkori rendeletet kötelességszerüen végrehajt­va, az anyanyelv és a származás figye­lembevételével csoportosították a tanuló­kat. A magyarok közül főleg csak az ál­lami tisztviselők gyermekeit utalták be j szláv osztályba. A tanulók nemzetiségij beosztása ellen mindössze két esetben \ érkezeti panasz a szülök részéről Szn-' boticán, ezek is azonban a régi rendelet; szempontjából alaptalanok Voltak — j mondotta a tanfelügyelöség vezetője. Váltóhamisításért letartóztattak egy zagrebi nagykereskedőt Örökösödési per — bonyodalmakkal Zagrebből jelentik: A zagrebi rendőr­ség csütörtökön letartóztatta ifj. Glad Iván zagrebi nagykereskedőt. Gladot egy zagrebi orvos jelentette föl váltóhamisításért. Az orvos aláirt Óladnak egy 250.000 dinárról szóló vál­tót, de csak azzal a feltétellel, hogy a váltót aláírja Glad atyja. Glad Iván dús­gazdag földbirtokos is. A váltót Glad egy zagrebi banknál értékesítette, köz­ben azonban az öreg Glad meghalt. Mi­kor a váltó lejárt, az örökösök, akik if­jabb Glad Ivánnal nincsenek jó viszony­ban, kétségbevonták a váltón levő alá­írás hitelességét. Glad eleinte tagadd, hogy hamisította volna a váltót, később azonban olyképen módosította vallomá­sát, hogy akkor már nagybeteg atyja felhatalmazására 6 maga irta alá a ne­vét. A nagykereskedő letartóztatása óriási feltűnést keltett Zagrebban. Ilyen könnyen és gyorsan ol­dódnak a valódi Aspirin-n tabletták egy pohár vizben. A szer bevét«, lének ez a módja különösen bizto sitfa annak közismert kiváló hatását. Csak valódi Aspirin-tabletfákat ve gyen, az eredeti Bayer-csomagc lásban, a kék-fehér-vörös szavatossagi Jeggyel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom