Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-26 / 329. szám

OLQSl * ARÄ fl.t/2 fW* PoStarlna plaíena u gotovom XXVHL évfolyam. Szubotioa, 1827. SZOMBAT, november 26. 326. szám V efe'on: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10. 8—52, 378. Meg jelenik mindennap reggel, finnét* a tán és hétfőn Is. Előfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkeszti,jég, kiadóhivatal ős könyvosztály, Szuboóca Zma! Jovin trg. 3. (Minerva palatal Bratianu Jonel Bratianu Jonel román miniszterel­nök halálának bel- és külpolitikai je­lentőségével foglalkozik az egész vi­lágsajtó, de a közvéleménynek azok a. rétegei is, amelyek a politikai moz­zanatok iránt teljesen érzéketlenek, a Románia koronázatlan királyának halála nyomán fakadó lehetőségeket találgatják. Ennek az oka a román trónkérdés körül képződött fantázia­ingerlő romantika, amely Károly le­mondott trónörököst legendás hőssé formálta, Bratianu Jonelt pedig az erős kontrasztokra beidegzetí mese­költészet pszichológiája szerint az állampolitika gyűlöletes Mephistójá­­vá torzította. Amikor Bratianu halálának hire elterjedt, mindenkinek az volt az első gondolata, hogy Károly vissza­tér Romániába és elfoglalja helyét egyelőre a régenstanácsban, később esetleg a trónon, amelyről titokzatos körülmények között mondott le hat­éves fia javára. A népké'pzelet nem ismer akadályokat, ha arról van szó, hogy hősét viszontagságok tekervé­­nyein keresztül a diadal révébe jut­tassa. Bratianu keményen fogta a gyeplőt, megpuhithatatlan energiá­val szerzett érvényt a trónöröklés rendjét szabályozó uj törvénynek és erős védőgátakat épitett a tömeg­hangulat kiáradásai ellen. Kézenfek­vő volt a feltevés, hogy mihelyt ez a hatalmas államférfiu behunyja a szemét, felülkerekedik a Károly köré csoportosuló ellentábor és a szám­űzött herceg a nép rokonszenvének mámoros kitörései között fog bevo­nulni hazájába. Románia közélete azonban most még a gyász közvet­len hatása alatt áll, amely az elhunyt nagy politikus legelkeseredettebb el­lenfeleit is mérsékletre és a robbanó­anyag lekötésére inti. A gyors for­dulatra számító szenzáció-éhség nem elégült ki és a mondaalkotás ritmusa hozzálassul az élet realitásának tem­pójához. Az európai politika legmarkán­sabb, legnagyobbszabásu egyénisé­gei közé tartozott Bratianu. Koncep­ciója monumentalitásában,' elgondo­lásai zseniális keresztülvitelében és történelmi szerepe dús gyümölcsöző­­ségében Pasicshoz- hasonló. Pasics az S. H. S. királyságot teremtette meg, Bratianu Nagyrománia meg­­a’apitója s ez a históriai érdeme ép úgy ellensulyozhatatlan erőtöbbletet biztosított számára a belpolitikai harcok Marsmezején, mint ahogy Pasicsot is a honfoglalás presztízse emelte magasra a napipo’i-íika nem j mindig épületes küzdelmei fölé. De Prrics do’gavégeztével, az alap­vető problémák maradéktalan meg­oldása után költözött át a nemzeti héroszok Paníheonjába, mig Bra­tianu egy sorsdöntőén fontos nyitott kérdést hagyott maga után. amely­nek rendezésére hozott törvény bi­zonytalanná válik, ha nem ő áll őrt me'lette. Egyelőre semmi változás nincs Romániában. A forrongó indulatokat en tartja a ravatalon fekvő Bra­tianu Jonel. A temetés után azonban előreláthatólag a trónöröklés végle­ges szabályozásának és az ország belpolitikai átszervezésének irányú-1 ba fognak terelődni az események. Romániában gyakran megesett már, hogy a túlnyomó parlamenti többség máról-holnapra elenyésző kisebbség­gé olvadt le. Mennyivel inkább tör­ténhetik ez meg ma, amikor a király hatéves és nincs többé Bratianu Jo­nel, aki a régenstanács — régense volt. A nemzeti .paraszttpárt vezére, Maniu Gyula máris a parlament fel­oszlatását követeli és Károly, a gyermekkirály hontalan apja, állító­lag utón van Románia felé. A nagy­tőke és a tábornoki kar a liberálisok Beogradból jelentik: A parlamentben igen lassan folyik a jugoszláv—német kereskedelmi szerződés tárgyalása és ezért szombaton is lesz ülés. Szombaton előreláthatólag huzamosabb időre való­színűleg karácsony utánig elnapolják a parlamentet. Az egyes bizottságok azon­ban a szünet alatt is dolgoznak, főleg a pénzügyi bizottság, amely a költségve­tést fogja tárgyalni. Az adótörvényt még nem kezdte tárgyalni a parlamenti bi­zottság, de máris heves polémiák foly­nak körülötte a képviselői klubokban. Különösen a szerbiai és montenegrói képviselők engedetlenek, mert szerintük a törvény az adók emelkedését fogja maga után vonni. Sokat beszélnek politikai körökben a kormány rekonstrukciójának kérdéséről. Beavatottak tudni vélik, hogy úgy a ra­dikális, mint a demokrata miniszterek sorában jelentős változások lesznek. Kormánykörökben ezeket a híreket cá­folják. A demokrata miniszterek pénteken délelőtt konferenciát tartottak, amelyen, a demokrata klub előző napi ülésének hangulatával foglalkoztak a járási főnö­kökről szóló ukázzal kapcsolatban. Hir szerint a demokraták követelni fogják, hogy a kompromittált radikális tisztvi­selőket haladéktalanul bocsássák el. A parlament ülése A parlament pénteki ülésén egy sür­gősségi indítvány kapcsán szóba kerül­tek a beogradi rendőrségi fogházban uralkodó állapotok és igen viharos jele­netek játszódtak le. Az ülést tíz órakor nyitotta meg Pe­pid bJinkó elnök. Napirend előtt dr. Dr- Ijevics Szekula a parasztdemokrata ko­alíció- nevében a következő határozati javaslatot terjeszti be: Tekintettel. azokra a mind kétségbe­esettebb segélykérésekre, amelyeket a beogradi Glavnyacsa letartóztatottjai hallatnak és tekintettel családjaik­nak a képviselőklubokhoz intézett segitségkéréseire, valamint tekintettel a közvélemény mind nagyobb tiltakozásá­ra a Glavariyacsában lezártak kínzásai miatt, a parlament öt képviselőből álló bizottságot választ, amelynek kötelessé­gévé teszi, hogy folytasson le vizsgála­tot a rendőr szerveknek a letartóztatot­oldalán állott eddig, de ki tudja, hogy vállalja-e a harc kockázatait a koronájavesztett Bratianu-dinasz­­iiáért? Külpolitikai kapcsolatok te­kintetében is az eltolódások bőséges esélyeit hullámoztatja meg a küszö­bön álló változás és sokan már a kis­­untant sorsát is féltik. Az objektiv mérlegelés alig tud eligazodni a felrajzó kombinációk o ött. Annyi bizonyos, hogy Bra­takkal szemben tanúsított magatartásá­ról és értesítse az eredményről a parla­mentet. A javaslatra sürgősség kimondását kéri Drljevics és ezt megindokolja. — A Glavnyacsa — mondja Drljevics — olyan intézmény, amelyben nyoma sincsen országunk egyetlen törvényének sem. Szkerovics montenegrói demokrata: Juszovácsán sincs. Drljevics: Nincsen, azonban közelről sem volt ilyen, mindaddig, Ginig te nem kezelted Montenegróban felgyújtani az iskolákat. Ezután Drljevics hevesen tá­madja Szkerovicsot korább politkai ma­gatartása miatt, miközben élénk szóharc fejlődik ki a montenegrói képviselők között. Drljevics visszatér a Glavnyacsában uralkodó állapotok ismertetésére. El­mondja. hogy ott az embereknek talpát verik, homokzsákkal ütik őket, forró to­jást tesznek a hónuk alá és minden egyéb módon kínozzák őket. Ezek — mondja — olyan csodák, amelyeket nem a mi népünk talált ki, hapern ez a törökök öt­százéves uralmának hagyatéka. Az or­szág tekintélye és a polgári szabadság megköveteli, hogy a Ház a sürgősséget megszavazza. Kitör a vihar Skerovics válaszol Drljevicsnek és visszautasítja támadásait. Élesen- támad­ja Drljevicset és visszaút-ró ja azt az ál­lítást, mintha ő gyújtogatott volna Mon­tenegróban. Beszéde alatt állandó szó­harc dúl, amelyben résztvesz Radies István és dr. Vr’oncvics THja monteneg­rói származású noviszadi demokrata képviselő. Vulonovics odarohan Drlje­­vicshez és igy szól hozzá: — Szégyen, amit beszél. Koszovó óta máig a legrosszabb az a rezsim volt, amelyet maga szolgált Áruló, semmire­kellő! Drljevics igyekszik válaszolni Skero­­vicsnak és Vulonovicsnak, de Perics megvonja tőle a szót. mire Drljevics el­hagyja a szószéket. A radikálisok és de­mokraták közül többen rátámadtak, de Drljevics résen van és rá akar rohanni Vulonovicsra. Nagy dulakodás kezdődik, amelyben egy radikális képviselő vélet­tianu Jonel halálával Romániának ~py eseményekben gazdag korszaka zárul le. Akik utána következnek, reorganizálhatják a közigazgatást, fölfrissithetik a közélet szellemét, de lényeges ügyekben nem hagyhat­ják el azt a fudamentumot, amelyet Bratianu rakott le és ez biztosíték arra nézve, hogy a romániai viszo­nyok alakulása nerri fog kilépni az adott nemzetközi helyzet medréből lenül megüti dr. Pernár képviselőt, aki dühösen rátámad és kikergeti a te­remből. Perics elnök felfüggeszti az ülést, de j a szünet alatt az izgalmas hangulat to­vább tart és csak nehezen lehet szétvá­lasztani a dulakodó képviselőket. A rend nagy nehezen helyreáll és az elnök az ülést ismét megnyitja. Saulics földmivespárti támogatja Drlje­­nics javaslatait és hosszan beszél a montenegrói állapotokról. Dr. Grizogono Pribiszláv független de­mokrata nagy figyelem között beszél a javaslat mellett. Elmondja, hogy igaz­ságügyminiszter korában elment a Glav­­nyacsába és megállapította, hogy ott olyan jelenetek játszódtak le, amelyeket nehéz elképzelni. Olyan helyiségek van­nak ott, amelyekben sem világosság, sem levegő nincs és amelyek valóságos sí­rok. — Azt mondották nekem — mondja Grizogono — hogy ezekből nem zárnak le senkit, de a letartóztatottak szeméből cáfolatot olvastam ki. A sürgősség elfogadását ajánlja. A kormány nevében Popovics Velja tárcanélküli miniszter kijelenti, hogy a kormány már intézkedett, hogy bizonyos fogházakban a feltételeket rpegjavítsák, de a sürgősséget nem fogadja el. Ez­után a többség a sürgősséget elveti. A jugoszláv-német keres­kedelmi szerződés Háromnegyed egykor rátérnek a napi- i rendre, a jugosziáv-német kereskedelmi i szerződés tárgyalására. Raclics István j kifejti a szerződés rossz oldalait és ja­­í vasolja, hogy küldjék vissza a szerző­dést a bizottsághoz. Az ülés félkettőkor ért véget. A leg­közelebbi ülést Perics elnök szombaton délelőtt tiz órára tűzte ki. A pénzügyi bizottság ülése A pénzügyi bizottság pénteken ülést tartott, amelyen a munkanélküli segé­lyekről és a munkásbörzéről szóló sza­bályrendeletet tárgyalták. Hossz ' h vl.n után a bizottság részleteiben is euogad­­ja a javaslatot. Villái? és dulakodás a parlamentben Dr. Dr jevies Szekula Radiei-párti képviselő beszéde alatt heves jelenetek játszódták le — Egy radikális képv selő véletlenül megütötte dr. Pernár volt belügyi államtitkárt Szombaton hosszabb időre elnapolják a parlamentet

Next

/
Oldalképek
Tartalom