Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-25 / 328. szám

2. oldal BACSMEGYHJ NAPLÓ 1927. november 25 Amikor az orvosok megállapították, hogy. Bratianu fertőzésokozta vérmérge­zést kapott, elhatározták az operációt. Mezxianu tanár kezdte meg a műtétet, de a keze annyira reszketett, hogy az opgtálókést kiejtette a kezéből. A ligetes­en közoktatásügyi miniszter, aki egye­temi orvosprofesszor, azonban már évek óta nem folytat orvosi prakszist, maga kapta fel az operálókést. Bratianu ek­­. kor már rettenetesen hörgőit, úgy hogy az operatív beavatkozást nem lehetett egy pillanatra sem elhalasztani és Angelescunsk arra sem volt ideje, hogy a kezét megmossa és a ieriö­­zött késsel fogott hozzá az operá­­cőhoz. Amikor a légzőcsövet sikerült a torká­ban elhelyezni, a beteg állapota valami' vei javult, de a légzőcső két óra alatt is mét megtelt gennyel. Ezért újabb ope­rációt kellett végrehajtani, melyet most már Mezzianu tanár végzett el. Délután egy órára azonban a fertőzés már any­­nyira elterjedt, hogy Bratianu ágyához hívták Nasta Trajánt, Bukarest egyik leghíresebb gégespecialistáját, aki újabb gégeoperációt hajtott végre a betegen és felnyitotta az egész mellkast és a nyak­lói a szívig kioperálta a gennyes miri­gyeket. Ez az operáció súlyos következ­ményekkel járt magára Nasta tanárra is, aki műtét közben megvágta az egyik uj­ját és bár a sebet azonnal fertőtlenítet­ték, az orvosprofesszor keze erősen megdagadt és félő, hogy vérmérgezés történt. A halálhír váratlanul érte Bukares­tet és egész Romániát, mert a cen­zúra még szerdán is töröltetett a la­pokból minden hirt, ami Bratianu betegségére vonatkozott. Az újságírók csak késő éjjel értesültek Nasta tanártól arról, hogy Bratianu ál­lapota válságosrá fordult. A román fő­városban a halál beálltának hírére már reggel kiíették a gyászlobogókat és be­zárták úgy a szórakozóhelyeket, mint az iskolákat. A Bratianu halála után kiadott jelen­tés ntegállapitja. hogy a halált gennyes torokgyulladás okozta, amelynek következtében vérmérgezés állott be. A jelentést hat orvos irta alá. Holttestét Bukaresten az Akadémia épü­letében ravatalozzák fel. A kormány hivatalos köz­leménye Bratianu hálájáról Bratianu haláláról a kormány a kö­vetkező hivatalos közleményt adta ki: —; Hirtelen támadt betegség kö­vetkeztében Bratianu miniszterelnök ma reggel meghalt. Bratianuban az ország olyan embert vészit el, aki több mint negyedszázadon keresztül tanácsadója volt a nagy hallhatlanok­­nak, Károly és Ferdinánd királyoknak és aki ebben a minőségében minden munkáját és minden hevületét annak szentelte, hogy a román állam előbbre haladjon, emelkedjék és integrálissá váljék. Élete müve örökre össze van kapcsolva a román nép nemzeti és politikai történetének legfontosabb ese­ményeivel. Eszessége és hazafiassága révén a román nép megérte a nemzeti egység megvalósulását. Az a szerep, amit Bratianu az integrális Románia megvalósításában játszott, legragyo­góbb lapja a megboldogult dicsőséges életének. A kormány hivatalos közleménye ezután méltatja Bratianu egyéniségét és rámutat arra a mélységes veszteségre, melyet a román nép halálával szenve­dett, majd azzal a felhívással végződik hogy amilyen mély a veszteség és le­sújtó a fájdalom, ugyanolyan erővel kell élni a román nép lelkében annak az el­határozásnak, hogy a megpróbáltatás fájdalmán győz a hazaszeretet és a hazafias össze­tartás érzése. Ez az érzés tömörítse az ország min­den fiát az életerejében és fejlődésében örök Nagyrománia magasabb érdekei köré. „Románia koronázatlan királya“ Hatalmáról és gazdagságáról legen­dás hirek szóltak. Igaz, hogy már ha-# zulról is örökölt politikai presztízst és vagyont. Apja,, az idősebb Bratianu Jo­an, államférfiu volt és Florica körül vol­tak a birtokai. Itt született 1864. augusz­tus 20-ikán az ifjabb Bratianu Joan-Jo­­.nel. Az apának, aki változatos politikai pályafutás után 1876-ban, mint a liberá­lis párt vezére, miniszterelnök lett és rövid megszakítással 1888-ig maradt a kormányélen, jelentős szerepe volt Ro­mánia függetlensége, királysággá alaku­lása és gazdasági fellendítése körül. A fiú volt irányitó faktora annak a sza­kasznak, amelyben ez az ország a mai Nagyromániává nőtt. Miként Pastes Nikola, úgy Bratianu Jonel is (a két szomszédos államférfi pályájában több egyező vonás van) mérnöki tudományokat tanult ifjúkorá­ban és mint mérnök közreműködött or­szága vasutainak építésében. Szintén hamarosan áttért a politika színterére. 1895-ben képviselő és már 1897-ben bel­­íígyfüihiszter lett. Az 1910. évben átvet­te a'liberális párt vezetését és egyide­jűleg, Stur.dsu: Demeter-, bukása . után, a kormányt is* Az ő miniszterelnöksége alatt szerezte meg Románia 1913-batr Dobrudzsát. A világháború kitörésekor Bratianu keresztülvitte Románia semleges maga­tartását Károly király kívánsága elle­nére, aki a központi hatalmak oldalán akart beavatkozni a háborúba. A román politikának- ez a Bratianu-féle uj orien­tációja azután, 1916. augusztus. 27-ikén arra vezetett, hogy. Románia a szövet­ségesek oldalán lépett be a háborúba. A központi hatalmak 1916. őszén Romá­nia ellen elért katonai sikerei, valamint az 1917. május 7-iki bukaresti béke nem szolgálhattak Bratianu politikájának iga­zolásául, de mégis bekövetkezett szá­mára a diadal a központi hatalmak ösz­­szeomlásával 1918. őszén. Románia meg­nyerte Erdélyt, Bukovinát, Bánát egy részét és Besszarábiát. Nem sikerült azonban Bratianunak a párisi békekon­ferencián megvalósítani Románia igé­nyét az egész Bánátra és miután vona­kodott. emiatt; a .békeszerződést aláírni, 1919. szeptember 12-ikén lemondott. Utána egymást váltották fel a kormány­elnökségben: Vaitoiauu, Vajda-Voievod, Averescu és Take .lonescti. Ezt az időt Bratianu a liberális párt újjászervezésére használta fel. A Take Jonescu-kormány már bemutatkozása­kor rögtön megbukott 1922. január 17- én. Az erre következő uj választásokon a liberális párt túlnyomó többséget ka­pott, és Bratianu alakította meg az uj kabinetet. Az ellenzék ugyan nem volt hajlandó elismerni a választások érvé­­nyésségét és távoltartotta magát a par­lamenttől, de Bratianut ez nem zavarta, Bratianu hozzáfogott az alkotmány, az agrártörvény átalakításához, a közigaz­gatás megreformálásához,, uj pénzügyi, adó- és közoktatásügyi törvényeket ké­szített. így kormányozott 1926. márciu­sáig, amikor vissza kellett lépnie és Averescu-kormátiya követte. Ennek okai nem voltak egészen tisztán láthatók, de sok jel arra mutatott, hogy Bratianu akadályokat talált célja előtt, a parla­ment mandátumának meghosszabbításá­val bevezetendő »legális diktatúra« előtt. Carol trónörökös ügyét is emlegették Bratianu bukásával kapcsolatban, és ezt emlegették ez év tavaszán is, * arrikiőr Averescu tábornok kormányát ismét Bratianu-kormány váltotta fel. Az udvar kiváiisága szerinti nemzeti koncentráció kormányának nevezték ezt a Bratianu kabinetet és Bratianu most már szinte korlátlan hatalmú intézője lett Romá­nia sorsának, Carol lemondása: Ferdi­­nánd király halála és a régensség fel­állítása után. Bányái, erdői, birtokai a legenda szerint: fél ország. A hatvan­­három éves Bratianut az európai fá­ma Románia koronázatlan királyának mondta. Braitiami végrendelete Csütörtök délelőtt felbontották Bra­tianu végrendeletét, mely családi jellegű, rendelkezéseket tartalmaz. Az elhunyt miniszterelnök vagyonának haszonélve­zetét feleségére hagyományozta, inig maga a vagyon fiának, Bratianu Györgynek’ jut. Bratianu után fián kí­vül özvegve marad hátra, aki született Stirbe.v hercegnő és Marghilománnak volt a felesége, akitől elvált. Bratianu első felesége Moruzzi hercegnő volt. a kitől azonban a volt miniszterelnök el­vált. Bratianu Vintilla. az ui miniszterelnök, az elhunyt Bratianu Jónál testvéröccse eddig a Bratianu-kormány pénzügymi­nisztere volt. Két évvel fatalabb bátyjá­nál. Mint a Bratianu-család legtöbb tag­ja ő is mérnök lett, de főleg a közélet­ben szerepelt, mint bátyjának leghűsége­sebb fegyvertársa a liberálisoárt élén. A míg Bratianu Jonel főleg diplomáciai és politikai kérdésekkel foglalkozott, addig Bratanu Vintilla a liberálispárt pénzügvj és közgazdasági ügyeit intézte és főleg közgazdasági vonatkozású kérdésekről foglalkozott. Vasárnap temetik Bratianut Bratianu holtteste csütörtökön egész nap az elhunyt miniszterelnök lakásán maradt. Este kilenc órakor felboncolták a holttestet és bebalzsamozták, majd át­szállították a bukaresti kultúrpalotába, az úgynevezett Atheneum csarnokába, ahol pénteken a közönséget a ravatal­hoz engedik. A délutáni órákban úgy határoztak, hogy Bratianut vasárnap temetik el. Vasárnap reggel kilenc órakor az At­­heneumban gyászistentisztelet lesz, dél­előtt tizenegy órakor pedig a koporsót különvonaton Floricába. a Bratianu-csa­lád birtokára szállítják, ahol délután négy órakor helyezik Bratianut a csa­ládi sírboltban apja hamvai mellett örök nyugalomra. Románia belpolitikai rendszerváltozás küszöbén Az összes román politikai pártok véle­ménye megegyezik abban, hogy Bratia­­nu halála nagy és komoly fordulatot fog maga _ után vonni Románia belpolitikájá­ra. Általános áz a vélemény, hogy a régenstanács részéről Bratianu Viníillának adott miniszterelnöki megbízatás csak átmeneti jellegű. A régenstanács szerda délelőtt már kihallgatáson fogadta az ellenzéki pártvezéreket, Averescut és Manlut, mig a vidéken tar­tózkodó Jorgát táviratilag hivták Buka­restbe. Azt hiszik, hogy a feszült politikai helyzet kibonta­kozására koalíciós kormány alakul. Averescu. aki maga is ezen a nézeten van, hajlandó a koalíciós kormányban részt venni. Az sincs kizárva, hogy Maniu Gyu­la, mint a legerősebb ellenzéki párt, a nemzeti paresztpárt vezére kerül kormányra, ami azután Maráinak és pártjának a Károly-kérdésban el­foglalt és közismert Károly melletti állásfoglalása miatt gyökeres rend­szerváltozást vonna maga után. A helyzet fenyegető voltát érzi az uj kormány is és ezzel magyarázható, hogy az uj kormány már csütörtök dél­előtt sürgősnek látta figyelmeztetni az ellenzék vezéreit, hogy ne is kí­sérletezzenek a volt trónörökös visszahívásával, mert ebben az esetben a kormány a ren­delkezésre álló eszközökkel minden áron meg fogta akadályozni a trónöröklési rend:' megváltoztatását, miután az uj kormány a trónöröklés kérdésében min­denben ragaszkodik elődjének álláspont­jához. A román parlament gyászülése és a kibontakozási tárgyalások Bratianu Vintilla az uj miniszterelnök A miniszterelnök halála után a régenstanács megbízta Bratianu Vintilla pénzügyminisztert, hogy mint a kormány elnöke vegye át az állami ügyek vezetését. A pénzügyminiszternek miniszterelnökké v; 16 kinevezésével egyidejűleg a ré­genstanács a kormány minden tagját megerősítette állásában. A kormány Bratianu halála után reg­gel hét óra tizenöt perckor Bratianu Vintilla elnökletével az uj miniszterelnök lakásán rendkívüli minisztertanácsra ült össze, amelyen elsősorban a temetés e!ő­­készületetit beszélték meg, Bratianut szombaton temetik el a miniszterelnök Móricai családi bir­tokán. A kamara és a szenátus csütörtök délután rövid gyászülést tartott, ame íyen az egyes pártok szónokai méltat ták Bratianu érdemeit. A belpolitikai helyzet egyelőre még teljesen zavaros A kamara elnöke Saveanu képviselő az uj miniszterelnök megbízásából már a délelőtti órákban felkereste Mania Gyű lát. hogy közölte vele, hogy Bratianu Vintilla hajlandó tár­gyalni olyan koalíciós kormányról, amelyben a nemzeti parasztpárt is résztvesz. A miniszterelnök megbízásából dél ben meghívókat küldtek szét a pártvezé' reknek, akiket pártközi konferenciára hívtak össze. Az Adeverul szerint a parasztpárt nem hajlandó koalí­cióba lépni a liberális párttal, ha­nem elég erősnek érzi magát arra, hogy a kormányt átvegye. Ennek elengedhetetlen előfeltétele a párt szerint a parlament feloszlatása és terrormentes uj választások lefolytatása. A jugoszláv kormány részvéte Beogradból jelentik: Pavelics Szteván külügyminiszter helyettest,' Csolak-Anties bukaresti jugoszláv követ a kora délelőt­ti órákban telefonon értesítette Bratianu haláláról. Pavelics Szteván azonnal megbízta Csolak-Anticsot, hogy a királyi kormány, valamint Marinkovics külügyminiszter nevében fejezze ki részvétét a román kormánynak és Bratiami családjának. Risztics a protokol-osztály főnöke dél­előtt megjelent Emendi román követnél és kifejezte a külügyminiszter és a kor­mány részvétét. Összeült a Dunamelléki tartománygyülás Statisztikai hivata l állít fel a tartomány Vrsacról jelentik: a dunamelléki tar­­tománygyülés Rallies Szlávkó elnöklete alatt ülést tartott, amelynek napirend­jén a tartományi választmány által ki­dolgozott és előterjesztett négy sza­bályrendelet szerepelt. A gyűlésen a képviselők teljes számmal jelentek meg. Rakics Szlávkó elnöki megnyitó­ja után dr. Morgan Vladimir, a tarto­mányi választmány elnöke tartományi statisztikai hivatal felállítását javasol­ta. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a tartomány vezetőségének pontos sta­tisztikai adatok álljanak rendelkezésére és , azokról pontos nyilvántartást ve­zessenek. Pontos statisztikát kíván a tartomány pénzügyi, földművelésügyi, népesedési helyzetéről, az állattenyész­tés viszonyairól és a tartomány társa­dalmi és kulturális életéről. A tarto­­mánygyülés dr. Margan előterjesztését élénk vita után elfogadta és elhatároz­ta, hogy egy évkönyvet fognak kiad­ni, amelyben ezeknek a statisztika; adatoknak pontos kimutatását fogják közölni. Az évkönyv szerkesztésével dr. Margan Vladimírt bízták meg. Elhatározta a tartománygyülás, hogv rendezik a jegyzők magánmunkálatai­nak díjazását, mert egyesek ezekért a munkálatokért indokolatlanul magas dijakat számítanak fel. Az uj szabály­zat részletesen megállapítja, hogy ezekért a munkálatokért milyen össze­get kötelesek a jegyzőknek fizetni az érdekeltek. Az állandó bizottság indítványára elhatározta a tartománygyülás, hogy központosítják a községek nyomtat­ványellátását és újévtől kezdve az egyes községek csakis a tartomány ut­ján szerezhetik be hivatalos nyomtat­ványszükségletüket. Szóba kerül a volt Torontál-várme­­gyével történendő elszámolás kérdése is és elhatározta a tartománygyülás, hogy követeli a dunamelléki tartományt megillető felszerelési" és egyéb érték­tárgyaknak kiadását is a régi Toron tál­­vármegyétől és a szmederevói járástól. I MEMO is PHILIPS anód-pótlók minden hálózati feszültségre állandóan raktáron Konráth D. De Subotica 11584 I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom