Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-24 / 327. szám

1927 november 24. fr: ói 3 at Uj culcorkonvencio Európában A párisi cukorkcmfe ct9C:a eredménye A párisi cukorkoiiferencia egyenlőre semmi pozitív eredményt nem hozott, azonban érdekes megjegyezni, milyen okokból hívták össze ezt a konferenciát. Állítólag a tuiprodukciót kell megaka­dályozni és a világpiaci árakat egy nemzetközi konvencióval szabályozni. Tudvalevő azonban, hogy ez a Programm a gyakorlatban még akkor sem volna keresztülvihető, ha az összes érdekelt államok csatlakoznának a meg­állapodáshoz. A cukorgyáruk ugyan a legtöbb államban négy befolyást gya­korolhatnak a cukorrépatermelőkre, azonban aligha képzelhető el, hogy pon­tosan előírhatják azt a mennyiséget, amelyet évenként a kvóta arányában a termelőktől átvesznek. A kubai- küldöttek javaslatára négy állam kiküldöttei, a németek, a csehek, lengyelek és a kubaiak egy nem köte­lező ideiglenes egyezményt kötöttek, amely szernit a termelés a jövőben nem fokozzák. Ehhez azonban' nemcsak a Végleges megállapodás, hanem legalábbis Hollandia és Jáva csatlakozása szük­séges, hogy a világprodukció felével az uj konvenció alapján rendelkezze­nek. Hollandia és Jáva csatlakozása azonban kétséges, sőt anijak megtörtén­te nem is nagyon Valószínű. Kuba tény­leg szabályozhatja, sőt csökkentheti a produkciót, minthogy az egész cukor­ipar a kormány befolyása alatt áll, azonban nem lehetséges ez az európai államokban. Angliában nem is tulajdonítanak nagy fontosságot a párisi cukorkoníerenciá­­nak, amely pedig tulajdonképpen Anglia ellen irányul, ahol a cukorprodukció csak most kezd fejlődni. Az angol érdekeltek meg vannak győ­ződve, hogy a párisi konferenciának Ígéreteken kívül nem sok eredménye lesz. Az európaiak megígérték, hogy a cukorprodukciót nem fokozzák, ezzel szemben Kuba már a jöyő évben csök­kenti a‘ cukorprocíiikciót. A tulprÖdülició azonban aligha szűnik meg ilyen ünne­pélyes Ígéretek következtében és a protekcionizmussal felnevelt cukoripar továbbra is inkább fejlődni fog Európá­ban. Talán a konferencia egyetlen po­zitív eredménye, hogy ezután évenként cukorkonferenciára jönnek össze az érdekeltek. Itt azonban csak statiszti­kát állítanak össze a cukortermelésről és bizonyos termelési kvótát ajánlanak az egyes államoknak, minden kötele­zettség nélkül. Ennyi egyenlőre a so­kat vitatott párisi cukorkonferencia eredménye. (hős.) A ter;íiénvérlóke3'tc szo;kc­ok alapijával-ke:! reÄ­­Insá tenni a folüművsíést Jugoszlávia területéből tizenhárom millió hold a szántóföld és ennek majd­nem háromnegyedrészén, kilenc millió holdon buzaíéléket vetnek. . Foldnűvelés­­sel a lakosságnak körülbelül nyolcvan s á-zaléka foglalkozik, de legnagyobb j .-szűknek nincs fogalma a racionális fii akiiéi melósvői. Sőt, hallani olyan pa­naszokat is, hogy a főidmivelés ben: íi­­zetödik • ki, hogy a vetőmag költségei, i: munka és a befektetett töke kamatai nein _ képesek fedezni a kiadásokat. A pa asztság nap-nap után jobban eladó­sodik, a nagybirtokosok igyekeznek túl­adni vagyonúkon, mert állítólag nem tudják megkeresni mindennapi kenye­rüket. Az adó, a magas napszám, az alacsony terményárak nem teszik töb­bé rentábilissá a mezőgazdaságot s e: 1 t nem érdemes vele foglalkozni. Szerencsére nem olyan komoly a do­log. Mert ennek a bajnak az okozói a mezőgazdák, akiknek szervezetlensége egyenesen példátlan. Van minálunk számtalan jó'imenő szövetkezet, tejgazda­sági sajtgyár, fogyasztási, tisztviselőszö­­veíkezcíünk, de nincs egyetlen egy búza­­értékesítő szövetkezetünk sem. Pedig egy ilyen szövetkezet megalapítása be-BSCSMEGYE2 NAPLÓ láthatatlan kedvező következményeket vonna maga után, mert a kis mezőgaz­dasági üzemnék negyüzemi termelési esz­közöket adna, versenyképessé tenné őket, uj gazdasági és szociális erőket látná el. A buzaértékesitő szövetkezetek ideája pár év előtt Amerikában született meg és azóta megvalósítva, fényes eredménye­ket ért el. Hogy megakadályozzuk szá­mos kis- és középbirtokos anyagi buká­sát, nálunk is kellene ilyen szövetkezete­ket alapítani. Ezeknek célja az volna, hogy megvédjék a termelőt a kizsarolta­­tás ellen, hogy olcsó hiteleket szerezze­nek és hogy lehetővé tegyék a termelők­nek, hogy az elérhető legmagasabb áron adjk el termésüket és hogy ne legyenek kénytelenek a termést rögtön az aratás után elkótyavetélni. Egész más volna a helyzet, ha a gazda nem kényszerülne bármily áron eladni termését, vagyis, ha szövetkezetétől ol­csó kölcsönt kapná és az eladással vár­hatna addig, amíg kedvező árat ér el Ezen pedig könnyen lehet segíteni, ala­pítsunk egy országos buzaértékesitő vagy termékértékesitö szövetkezetei szervezzünk tartományi és helyi szövet­kezeteket és kezdjük meg a munkát. Mindjárt más lesz az eredmény! Hírek a nagyvilágból Anglia nem beviteli tilalommal védi a filmipart. Az angol alsóházban elfogad­ták a kormány törvénytervezetét a f.lm­­ipar védelméről. Eszerint sem magas vá­mokat nem szab Anglia, még kevésbbé kontingenst, hanem előirja a moziknak, hogy évenként egy bizonyos számú an­gol filmet kell műsorra hozni. Ausztria és Csehszlovákia között megszűnt a vízumkényszer. Ausztria és Csehszlovákia elvileg már régebben elhatározták, hogy egy alkalmas idő­pontban a vízumkényszert megszünte­tik. Ennek következtében a bécsi cseh­szlovák követ közölte Seipel kancellá"­­ral, hogy 1928. január 1-én a cseh kor­mány osztrák állampolgárokkal szem­ben a vízumkényszert megszünteti. A kölcsönösségi elv alapján ugyanattól az időponttól kezdve Ausztria is megszün­teti a vízumkényszert csehszlovák alatt­valók számára. Kereskedelmi körökben nagy megelégedést keltett a csehszlovák kormány határozata, amely kétségkívül megkönnyíti az ipar és kereskedelem helyzetét. Megjs'ent a svájci vámtarifa uj kiadá­sa. A svájci szövetségi tanács engedé­lye folytán német és francia nyelvű ki­adásban megjelent a svájci vámtarifa, a mely 1927. november 15-élg életbe lép­tetett1 összes újításokat tartalmazza. A könyvalakban megjelent példányok ára 3.50 svájci frank és a baseli vagy a schaífhauseni vámigazgatóságoknál (Zoli kreisdirektion, Basel) megrendelhető. Cooíldge a védővámok leszállítása el­len. Newyorki jelentés szerint Coolldse nagyszabású beszédet tartott az Egye­sült Államok további gazdasági politi­kájáról Beszédében kijelentette, hogy az amerikai tőke igen helyesen teszi, ha nagy összegeket fordít olyan utak ki­építésére, amelyek Észak- és Délame­­rikát összekötik és ezzel a gazdasági fejlődést elősegítik. Meglepő volt Coo*­­lldge határozott és éles fellépése az ame­rikai védővámok leszállítása ellen. Ki­jelentette, hogy Amerika sohasem érte volna el a jólét mai fokát .és a csodála­tos gazdasági fellendülését, ha a védő­vámokat ideijében nem vezet'!: be. A külkereskedelem ma fejlettebb, . mint a háború emit és a muH évi nemzeti jö­vedékin 90 milliárd dolláros rekord-be­vételi mutat. Az Egyesült Államok vám­politikáját nem változtathatják meg, mert a külföld olcsóbban produkál és az amerikai mezőgazdaság és ipar nem ve­hetné fel a versenyt a munkabérek le­szállítása nélkül. Ez pedig a mostani é'etstanclard leszállításával járna, ami a munkásság helyzetét megnehezítené. Amerikának kötelessége a hazai ipart a munkásokat védeni, ezert hozták be háború után a bevándorlási tilalmat is. Csehszlovákia jó üzleteket köt Orosz­országgal. A csehszlovák-orosz keres­kedelmi forgalom ez évben clyan fejlő­dést mutatott, hogy Prágában szükség volt egy pénzintézetre, amely az orosz üzlet pénzügyi részét lebonyolítja. En­nek következtében a Böhmische Union­bank, a Böhmische Escomptebank és a Petschek bankház egy társaságot alapí­tottak, amely kizárólag orosz váltók leszámítolásával foglalkozik. Csehszlo­vákia kereskedelmi forgalma Oroszor­szággal szemben aktív, ez évben a kivi­tel 129.6 millió volt, a behozatal pedig 88.5 millió cseh korona. Csehszlovák'á­­ban nagy reménységgel néznek az orosz üzlet további fejlődése elé. Csekken .a munkanélküliség Francia­­országban. A legújabb statisztika sze­rint e hó elején összesen 8.6S2 munka­­nélküli szerepel a támoáatottsk névso­rában. Párisban körülbelül 4.000 a mun­kanélküliek száma ezzel szemben az egész országban alig valamivel nagyobb ez a szám. E szerint egész Európában Franciaországnak okoznak legkevesebb gondot a munkanélküliek. Megalakul a bolgár áilaini jelzálog­­bank. Szófiai jelentés szerint, hónapok óta folytatott tárgyalások után, végre megegyezésre került a sor az állami jelzálogbank felállítása ügyében. Az uj bank alapszabályait törvénytervezet formájában viszik a szobranje elé. A bank alaptőkéje egyelőre 10 millió aranyleva lesz .amelyből 6 millió lévát az angol és amer kai pénzcsoportok vesznek át. Az alaptőke többi részét az állam, a mezőgazdasági bank és néhány biztosi tótársaság veszi át. A bank veze­tését háromtagú direktórium veszi át, amelyben a kormányzó bolgár á’lam­­po'gár. a vezérigazgató és helyettese pe­dig külföldiek lesznek. Lengyelország 50%-os váinvalorizá­­clúja. A lengyel minisztertanács a zloty árfolyamcsökkenésére és az általános áremelkedésre való tekintettel 50%,-os vámemelést határozott el. Ezzel az in­tézkedéssel a lengyel kormány az or­szág fizetési mérlegét is védeni óhajtja, minthogy a közeljövőben fokozott im­port látszik valószínűnek és ez Lengyel­­ország fizetési mérlegét kedvezőtlenül befolyásolná. A lengyel kormány hatá­rozata a Lengyelországgal szerződéses viszonyban áüó államokban igen ked­vezőtlen fogadtatásra talált. Jugoszlávia a nemzetközi acélkartell­­ben. Jugoszlávia ez év junius elején lé­pett be az európai acélkartellbe és en­nek alapién az évi 60.000 tonnás szük­ségletet felosztották a jugoszláviai és a középeurópai gyárak között. A jugo­szláviai ipar elégíti ki azóta a szükség­let egyharmadát, a fenmaradó mennyi­séget Ausztria és Magyarország vas­gyárai szállítják. Csehszlovákia bizo­nyos ellenszolgáltatások fejében a ráeső kvótát Ausztriának engedte át. Az osz­trák és magyar vasgyárak Zagrebben közös vállalatot létesítettek, amely a szállítások kereskedelmi részét intézi el. A három jugoszláv vasgyár pedig úgy oldotta meg a kvótakérdést, hogy belföldi kartelbe tömörül. Ennek foly­tán a konkurrenciát kikapcsolták és az árak alakulása inkább emelkedő, mint csökkenő tendenciát mutat. Minden eset­re megállapítható, hegy a nemzetközi megegyezés biztosította a hazai gyárak fejlődését. Átszervezik a bánáti liordójezöhivata­­lokat. Beogrodból jelentik: A beogradi' tartomány a hordójelzés ügyében uj szabályrendeletet dolgozott ki, amellyel a régi Temcs és Torontál vármegyei hordójelző szabályrendeletet egészítik ki. A tartományi hordójelző hivatal székhelye Becskereken lesz és a hatás­köre, Pancsevó városát kivéve, amely­nek önálló hordójelző h vatala van, ki­terjed az egész tartományra. Az angol kormány nem nyújt védelmet a vas- és acélipar számára. Az utolsó hetekben ismételten kísérletet tett az angol vas- és acélipar, hogy a kormányt a jelenlegi védővámok felemelésére bír­ja, minthogy a külföldi verseny lehetet­lenné teszi az acélipar reorganizációját és a produkció emelését. A miniszterel­nök levélben közölte a kormány állás­pontját, amely szerint a védővámok to­vábbi emelését nem látják indokoltnak, azonban ennek ellenére elvárja, hogy az angol ipar más utón minden lehetőt meglegyen az acélprodukció fejlesztése érdekében. Érdekeltek körében nemi nagy örömmel fogadták Baldwin jóaka­­ratu tanácsait a kormány támogatása helyett. Csehszíovákai nem hajlandó korlátoz­ni a cukorprodukciót. A párisi cukor­­konferencián az európai érdekelteken kí­vül Kuba kikük öttel is résztvesznek és a megbeszéléseken a cukorprodukciA kontingentálása is szóba került. Cseh­szlovákia nem hajlandó errevonatkozó­­lag tárgyalásokba bocsájtkozni, mint­hogy az ország cukorprodukciója jelen­leg úgyis 1.3 millió tonnával kevesebb mint a háború előtt. Ezzel szemben Ku­ba cukorprodukciója 2 millióról 5 millió tonnára emelkedett. A magjar textilipar fejlesztése. Á »Magyar Statisztikai Szemle« legújabb adatai élénken illusztrálják a textilipar magyarországi fejlődését. Eszerint 1926-ban Magyarországon 223 textil­­gyár volt üzemben és a foglalkoztatott munkások száma 33.269 (előző évben i 32.348). A magyar textilprodukció ér­­j teke 1926-ban meghaladta a 220 millió I aranykoronát. A francia-német kereskedelmi szerző­dés és a csehszlovák textilipar. Miután a francia-német kereskedelmi szerződés igen kedvező vámtételeket tartalmaz a német textilipar számára, a legutóbbi időben ez a vámkülömbözet lehetetlenné tette a csehszlovák textiláruk elhelyezé­sét Franciaországban. Prágai jelentés szerint ujf.tb megrendelések Franciaor­szágból egyáltalán nem érkeznek, sőt a régebbi rendeléseket is sok esetben stor­­nirozzák. A francia cégek egymásután veszik fe! német gyárakkal az összeköt­tetést, úgyhogy rövid idő alatt a cseh textilárukat Franciaországból teljessn kiszorítják. A cseh textibpar emiatt a kormány sürgős intézkedéseit és fran­ciákkal kötött kereskedelmi szerződés megváltoztatását követeli. e® A kereskedelemügyi miniszter felje­lenti a csődbe jutott bankok igazgatósá­gait. Bcogradból jelentik: Spaho ke­reskedelemügyi miniszter több csődbe jutott bank igazgatósága e;len bűnvádi feljelentést adott be. így kéri a Pozsare­­vacska Banka és a beogradi Prva Srp­ska Zemljoradnicska Banka igazgatóinak a vád alá helyezését. A miniszternek ezt az intézkedését beogradi bankkörök* ben igen nagy örömmel üdvözölték. Megkezdődik az árterületek szabályo­zása. A kormány legutóbbi tanácskozá­sain ismételten foglalkozott az árterü­letek szabályozásának kérdésével. Meg­állapították, hogy a terv teljes keresz­tülvitele folytán fél millió hektár föld kerülhetne művelés alá, azonban ehhez 3 milliárd dinár volna szükséges. Mint­hogy ilyen összeg nem áll a kormány rendelkezésére, egyelőre csak Pančevo környékén fogják elkezdeni az árterü­letek szabályozását, ahol a németek az uj hidat fogják felépíteni. Ennek a terv­nek a keresztülvitele körülbelül 260 mil­lió dinárba kerül. Ezenkívül az ármen­­tesitési törvény értelmében a közel jö­vőben még 600 millió dinárt fog a kor­mány ilyen célra felhasználni. A Pan­­csevo-környéki munkálatok finanszíro­zására vonatkozólag a földművelés­ügyi minisztérium egy német konzern­­nel folytat tárgyalásokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom