Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-24 / 327. szám

KÖZGAZDASÁG! A BÁCSME6YEI napló állandó heti melléklete Petróleumpo'itika Irta Dr. Selímann Rezső A két évvel ezelőtt meghalt Curzon lordtól maradt fenn egy büszke kijelen­tés, amely ma már a régi és uj diplomá­cia határkövére véshető s amely ekép hangzik: »Amig hazám külpolitikái át ve­zettem, nem álltam szóba egy petró­leum-mágnással sem, sem semmiféle közvetítővel nem tárgyaltam«. Mai utó­dai és kollégái ezt a mondást aligha te­hetnék már magukévá, mert a közgazda­ság és politika annyira összefolytak, hogy egyik a másikat nem nélkülözheti többé. Talán maga Curzon lord is érez­te ezt, mert ő volt az, aki a világhábo­rúban ezt a sokat idézett kijelentést tet­te: »Petróleumhullámokon evezünk a győzelem felé«. Jelenleg a magas világpolitikában akármerre nézünk, mindenütt petroleum­­szagot érzünk s mindenütt látjuk, hogy az állami gazdaság és belpolitika nem­csak egymással, hanem a külpolitikával is összefolynak. Csak a legutóbbi időben is lehetett ennek két iskolai példáját lát­nunk. Az egyiket az Egyesült-Államok­ban, a másikat Párisban, ahol a Rakov­­szky-ijgy elsimítása után is megmaradt a petróleumillat. Amerikában pár évvel ezelőtt óriási botrányt okozott a hires petroleurnpa­­nsma; amely két miniszter bukását, több szenátor letartóztatását okozta s amely­nek szálai elnyúltak nemcsupán Wilson vejéig, Mc. Adoo demokrata elnökjelöltig és Rooswelt fiáig, hanem kétségenkivül az azóta már meghalt Harding elnökig is, jól’ehet az személyét presztízs-okok­ból-szándékosan nem emlegetik. A múlt hétre tűzték ki ennek a szenzációs per­nek a tárgyalását a iővádlott Sinclair petróleum-mágnás ellen, de nem lehetett megtartani, mert a detektívek kiderítet­ték, hogy Sinclair az esküdtszék egyik tagját már megvesztegette, a többit pe­dig egyszerűen megvásárolta oly mó­don, hogy adósságaikat és záloglevelei­ket ügynökeivel felvásárolta. Minthogy Amerikában elegendő, ha az esküdtszék egy tagja az ártatlanság mellett szavaz, akkor a vádlottat felmentik, az utóbbi i egy percig sem kétséges, mert a sajtó j szintén trustök kezében van s központi­­lag irányítható. Emellett még az is meg-1 nyugtalanítja Sincaint, hogy akkori • belügyminisztert, aki 193.000 dollárt ka­pott, már régebben felmentették és erő­sen kompromittált igazságügyminiszter, Daugherty, puszta lemondással megúsz­ta az egész ügyet. Mindez azért vrlt igy, mert elejét akarták venni annak, hogy az ál’am presztízsén további csor­ba essék. A két felmentett min'szíer pe­dig ma már a Sinclair-tröszt hatalmas fi­zetésű ;:lkama,zottja. A párisi mókában, Rakovszky szovjet­­követ sokai hánytorgatott visszahívásá­nál is a petróleum illatozik. A visszahí­vás után a diplomáciai ellentét mellett a gazdasági szakításra lehetett számítani csakúgy, mint tavaly Londonban. Azon­ban amint épen az ellenkezője történt, Ugyanúgy, mint a londoni szovjetköve* vieszaparancsolásánál. Az ok mindkettő­nél ugyanaz: a haute-finance s különö­sen a petróleum-mágnások nemcsak sza kiiásí nem engedélyeztek, hanem ellen­kezőleg, a gazdasági közeledés szüksé­gé:-:;, gát követelték Ez-alkalommal is az angol petrólcurntrust-fönök, Sir Henry Deterding vezette a tárgyalást, melynek eredménye az, hogy a francia petró­leumvevők leépítik oroszországi import­jukat s kötelezik magukat, hogy az angol »Shell«-trustnái fedezik a francia szükségletet. Ezt támogatja a francia külpolitika tulajdonképeni esze és irá­nyítója, Philippe Beerholet is, jóllehet Briand az orosz naftaszindikátust sze­retné favorizálni, külpolitikai okokból. A helyzet mindenesetre az, hogy maga až állam kénytelen tojástáncot járni a trus­tök túlságos prepotenciája miatt, amit ma már maguk az államok is kénytele­nek észrevenni úgy Amerikában, mint Angliában és Franciaországban is. S ha ezek a hatalmas államok érzik azt a szörnyű veszedelmet, amit a túlságosan megnövekedett, polipkaru trösztök és kartellek jelentenek számukra, akkor a kisebb államok, különösen Középeurópá­­ban és az utódállamok politikai tényezői sem nézhetik behunyt szemmel, az->kat a kockázatokat, melyekkel a kartellek eme klasszikus hazái fojtogatják a lakossá­got, amely szükségletét mesterségesen fel­emelt áron kénytelen megfizetni, csak­hogy a kartellek haszna növekedhessen. A túltengő kapitalizmus ma már az ál­lamférfiaktól legmagasabb teljesítőké­pességet és elsősorban a bankoktól és pénzcsoportoktól való teljes függetlensé­get követeli meg. Két és fél millió dinár nyereség h hlyeit négy és fél millió veszteség A keres’, edelmt miniszter helybenhagyta az utólag heiyre­­'gazitott mérleget — Az adófeiszóiamlási bizottság mé«ris a régi. mérleg alapjá Egy jónevü bánáti bankot, a Kovin­­szka Banka d. d.-t különös kellemetlen­ség érte. A bank egy erdőtermelő válla­latot finanszírozott, amelynek rendelke­zésre bocsájtott nagyobb tőkét és a melynek kamatával évről-évre megter­helte a vállalatot, miután az csak né­hány jévl munka után számíthatott a be­fektetőit töke realizálására', és az üzlet­ből származó nyereségre. Az erdőkiter­­melö vállalat azonban nem hozta meg a remélt eredményt és négy év után kide­rült, hogy a vá,lalat erősen dificitgs és nemcsak nem tud hasznot produkálni, de még a banknak sem tudja visszafi­zetni a kölcsönkért összeget és az az­után járó kamatot. A bank négy év alatt évről-évre mérlegébe felvette ezt a kö­vetelést és az azután járó kamatokat, a melyek ilyenképen különösen kedvezővé tették a bank mérlegét, úgyhogy e négy év alatt a bank két és fél millió dinár tiszta nyereséget mulatott ki, amely után a kincstár természetesen megfelelő adóvai sújtotta a bankot. A Kovinszka -Banka d. d. a négy év letelte után, megdöbbenve állapította meg, hogy a két és fél millió nyereség helyett négy és fél millió dinár vesztesé­ge van. A bank erre a kereskedelmi mi­niszter engedélyével rendkívüli közgyű­lést hívott össze és ott a közgyűléstől a négy évi mérlegnek megsemmisítését és az uj mérleg elfogadását kérte, egyben a részvényeseknek kifizetett osztalékot és az igazgatósági tagoknak juttatóit tan­­tiémeket visszakövetelte és kérvénnyel fordult a noviszadi tartományi pénzügy­­igazgatóságnál működő adófeiszóiamlási n vetette ki az adót bizottsághoz, amelyben a kirótt adó tör­lését kérte. A bank hivatkozott egy csehszlovák precedensre, ahol a cseh­szlovák kincstár nemcsak törölte egy ilyen azonos módon történt esetből kifo­lyólag kirótt adót, de még vissza is fi­zetett a tényleg befizetett adókat is. A noviszadi tartományi pénzügyigaz­­gajóság . adqfe^zólamlásj bizottsága jinüít kő 7-én'' tárgyalta “ezt' a felszólalói lási kérelmet és ügy. döntött, hogy határo­zathozatal eleit megkérdi a kereskedel­mi minisztert, hogy milyen alapon járult hozzá a mérleg utólagos megváltoztatá­sához. .Néhány nappal ezelőtt érkezett meg a kereskedelmi miniszter válasza, amely­ben jóváhagyja az utólagosan beterjesz­tett mérleget. Az adófeiszóiamlási bizottság csütör­tökön foglalkozott újból ezzel a felszó­lamlással, amelyet az érdekelt bank meg­bízásából dr. Pavlovics Róbert, a vajda­sági bankok és pénzintézetek szövetsé­gének titkára képviselt, de az adófei­szóiamlási bizottság a miniszter állás­pontjával szemben elutasiiotta a felszó­laló bankot és eszerint olyan jövedel­mek után adóztatta meg, amely jövedel­mek a valóságban nem állottak fenn, il­letve amely idő alatt a bankot négy és fél millió dinár veszteség érte. A Kovinszka Banka d. d. nem nyug­szik, bele. az adófeiszóiamlási bizottság döntésébe és az ellen a törvényes időn bélül panasszal fog élni. Pénzügyi és ke­reskedelmi körökben érdeklődéssel néz­nek a legfelsőbb döntés elé, amely elvi jelentőségű lesz. Lakásápiiisss!, já utakkal és autóbuszjára­tokká! keit biztosítani Szubotica fejlődését Lep^dát illás banki ;az~at5 nyilatkozata Szuboticán a legfontosabb szociális és egészségügyi kérdés a tisztviselő és munkáslakások építése, amit különben minden párt programjába vett. A kérdés megoldása korántsem olyan könnyű, mint azt gondolják, mert sem pénz, sem hely nincs Szuboticán. Beépítésre alkal­mas hely ugyan volna Szuboticán a ga­bonapiac, de ezt nagyon nehéz vissza­venni a gazdáktól. A lakáskérdés meg­oldásával már régen foglalkoznak az il­letékesek, különösen Lepedőt Illés, a Vá­rosi Takarékpénztár igazgatója, aki már terveket is készíttetett a városi mérnöki hivatallal. A Bácsmegyeí Napló munka­társa előtt LepedM Illés bankigazgató a következőképen vázolta a kérdés meg­oldási lehetőségeit: — A lakáskérdés a legnehezebb pro­blémák egyike, mert a terveken kívül, a melyek igen szépek, egyelőre semmi más nem áll rendelkezésünkre. A Városi Ta­karékpénztár először úgy tervezte, hogy évente tíz-tizenöt házat fog felépíteni saját vagyonából, de később elálltunk ettől a tervtől. Ezzel igazán nagyon ke­veset enyhítettünk volna a lakásínségen, viszont ez is jobb lett volna mint semmi Közbejöttek a községi választások, ami után remélhetőleg rendezettebb és stabi­lisabb állapotok lesznek. A kislakások éoitése „szintén a városfejlesztési, pro­gramunkhoz tartozik. A városi tanács, mihelyt a választások megtörténnek, na­gyobb külföldi kölcsönt szándékozik fel­venni, amelynek egyrészét lakásépíté­sekre fordítják. — A lakásépítésre a legalkalmasabb hely a Szombori-ut végén levő gabona­piac tér, ahová mintegy ötven házat le­hetne építeni. Azonban nem hiszem, hogy ez: a heyet erre a célra meglehet kapni. Ugyancsak alkalmas telek volna egy két-három emeletes palota építésére az Oszlobodjenje téren levő üres piac­tér a Sztipics vendéglő előtt. — De mindehhez pénz kell. Sok pénz. Ezzel párhuzamban nagyon fontos kér­dés az utak javítása és kiépítése. Jó or­szágutak nélkül Szuboiica a lejtőre ke­rül és elszegényedik. Elsőrangú ország­utat kell kiépíteni Szenta, Sztärakanizsa, Topola, Bajmok, Horgos irányában, hogy Szubotica ezáltal könnyen megkö­zelíthető legyen. Autóbusz járatokat kell létesíteni. És ha ez mind megtörtént, ak­kor Szuboticának újból nagy hinterland­­ja lesz. Szutotica akkor Felsübácska iga­zi kereskedelmi és kulturközpontja lesz. Tekintettel arra, hogy Szubotica határ­város és úgyszólván az egész Balkán északi kapuja, sok más kereskedelmi vállalatot lehet majd létesíteni, többek között egy hatalmas közraktárt, ami óriási lépéssel vinné előre Szubotica for­galmát. Jh-"Véleményem szerint a legégetőbb probléma l ázJ utak építésé, amihez ren­geteg pénz kell, meri egy kilométer es ut építése körülbelül négyszázezer, dinárba kerül — Ma a városnak sikerül nagyobb Összegű hosszúlejáratú olcsó kölcsönt kapni, sok mindent meg lehetne valósíta­ni — fejezte be nyilatkozatát Lepedát bankigazgató. .»immKBcagSgBaB— Német jóvátóíeli számla terhére építik fe! a szmedaroi’éi hidat Vrsacról jelentik: A Bácsmegyeí Nap­ló munkatársa felkereste Rakics Szláv­­kót, a dunamelléki tartománygyülés el­nökét, aki a következő nyilatkozatot tet­te munkatársunk előtt: — A legfontosabb és legaktuálisabb kérdés a tartomány költségvetése, erre azonban a pénzügyminiszter átirata kö­vetkeztében csak később kerül sor, mert meg kell várnunk, hogy - milyen terhe­ket és jövedelmeket hárítanak át a tar­tományra az egyes reszortminiszterek. — A szmederevói hid felépítése egyik legégetőbb problémája a Délbánát la­kosságának, mert ez a Síid lenne hivat­va összekötni Kcvint a tartomány szék­helyével, melynek jelentőségét felesle­ges hangoztatni. Ehhez azonban nem kevesebb, mint 800 millió dinár szüksé­ges. Akciót fogunk indítani és interve­niálni fogunk a kormánynál, hogy a szmederevói hidat a német jóvátételt számla terhére építsék fel. — A tartományi székhelynek Vrsacra való áthelyezése jelenleg ki van zárva. Ha azonban a becskerekieknek sikerül­ni fog elérni a beogradi tartomány szék­helyének Becskerekre való áthelyezé­sét, akkor remélem, hogy a mi kíván­ságunk is teljesülni fog. — A tartományi takarékpénztár fel­állításának tervét nem ejtettük el. Pénz állana erre a célra rendelkezésünkre. — A tartománygyülés őszi ülésszaká­nak programja a következő: a főispán beszámolója, az állandó tartományi vá­lasztmány jelentése, tizenkét tartomá­nyi rendelet vitája és végül a költség­­vetés letárgyalása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom