Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)
1927-11-24 / 327. szám
_______________________ bacsmegtej NAFL0 _____ oIdal Á ei agyar kul tuszmin lsztert teszik felelőssé az egyetemi zavargásokért izgalmas vita a magyar parlamentben az egyetemi verekedésekről — Az ellenzék követelte, hogy a rendőrség vonuljon be az egyetemre Még mindig nem szűnnek a diák-zavargások Budapestről jelentik: A budapesti rendőrség szerdán erős készültséget vezényelt ki az egyetemek környékére és az uccákra és az egyetemek dékánjainak intézkedésére az egyetemek pedellusai is a folyosókon őrt álltak, hogy a rendzavarásoknak elejét vegyék. A legtöbb egyetemen nein is történt súlyosabb incidens, aminek az az egyszerű magyarázata, hogy a zsidó hallgatók távolmaradtak az előadásokról. Csak a műegyetemen volt verekedés, hol egy szigorló mérnököt támadtak meg és utasítottak ki az épületbő. A szerencsétlen fiatalember futva menekült üldözői elől, közben azonban megbotlott és elesett. A fajvédő diákok erre rávetették magukat és addig rúgták, ütötték és verték, amíg a vér el nem borította. A közelben tartózkodó pedellus próbálta a szerencsétlent kimenteni szorult helyzetéből, a bajtársi szövetségek tagjai azonban akkor az altisztre támadtak és a pedellust is férésre verték. Csak később sikerült mindkettőjüket kimenteni a dühöngő diákok kezei közül. A debreceni és pécsi egyetemeken szerdán nem voltak zavargások, miután a zsidó hallgatók nem jelentek meg az előadásokon. Az egyetemi zavargások kérdése foglalkoztatta szerdán a parlamentet is, melynek délelőtti ülésén a napirend előtt gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter szólalt fel és válaszolva Hegymegi-Kiss Pál keddi beszédére, kijelentette, hogy az egyetemen történt események rendkívül sajnálatosak és a mozgalom a legnagyobb mértékben árt az országnak. Mint már többször, újból figyelmezteti az ifjúságot, hogy újabb zavargások esetén bezáratja qzpkat a főiskolákat, ahol verekedések lesznek. Az ellenzék indulatos k'özbcszólásokkal kísérte a miniszter beszédét és emlékeztette, hogy már többször tét ilyen kijelentéseket, amelyeknek azonban, mint a következmények mutatják, semmi eredményük nem veit és ezért eredményesebb intézkedéseket követeitek. A kultuszminiszter ezekre a közbeszólásokra azt válaszolta, hogy ő elég erélyes és minden rendbontót fegyelmi eljárás alá vonat és eltávolíttat az egye» termői. Ha pedig ez nem vezetne eredményre, kénytelen lesz bezáratni az egyetemet. Ezek a kijelentéseié az ellenzéket nem elégítették ki, úgy hegy th'gymcgl-K's Fél és Pokals József, akik már előbb interpellációt jegyeztek be az egyetemi verekedések ügyében, cl is npndott'k interpellációjukat- Hcgvpicgl-IGs Pál. in(erpelk'ció.i Iban azt a kérdést intézte a kyibtzzpiiíiis;;tarbpz. hogy írl'v -< prjv!'iy'ä;mpk airr-jén !e• líztííges, |:ogy az egy Tériekén kávaiéit bűn ess lek méar eb ér t senki som bűnhődjék. Az pgyetem autonómiája a. tanulás sra' Inak a Krlpr'J a, de nem róhat s ál--.'óságot l üucsebkmények . d l éné-e. Az 'interpellál.» képviselő a.-.t követelte, hogy a rendőrséget, enged'ók be ez egyetemekre és utasítsák a rektorokat. hogy személyes közreműködésükkel akadályozzál; a rendzavarásokat, ezenkívül e u ke|! a fe/birtőkaí is és azqk eben kell eljárni. A kapa-Eíálás fegyverénél nem maradhat a miniszter, mert mist az egyik cl dvloin hapecii álnak, q másik oldalon tr.-jr-'rehimk b: vail: a fejét. ilkbelslérg kultuszminiszter válaszában kijelentette, jjagy (íz a lep élmény, hogy u rendőrség nem megy be az egyetemre, csak a szokásjogon alapul, ha qzonban odq- fejlődik a dolog, hogy véres verekedések tesznek... Felkiáltások az ellenzéken: Hát most mik folynak?! Klcbelsberg kultuszminiszter:... nem marad más hátra, mint hogy a rendőrség bemerjen az egyetem épületébe. A miniszter ezután emlékeztetett arra, hogy több verekedő diák ellen fegyelni eljárás van folyamatban és ha azt észlelik, hogy büntetendő cselekmény történt, akkor az aktákat át kell adni az ügyészségnek. Ugyan ezek viccek!. kiáltották többen az ellenzéki .padokból. — Mindenről beszél, csak azt nem akarja mondani, hogy az embereket verik az egyetemeken! Hegymegi-Kis Pál nem vette tudomásul a miniszter válaszát, amit azonban a Máz többsége egyhangúlag tudomásul vett. Nyomban ezután Pakots József terjesztette elő ugyanebben az ügyben interpellációját. Arcpiritó és szégyenletes dolognak mondotta, hogy a kultuszminiszter mindig olyan választ ad, hogy még saját pártját sem elégíti ki. Azt Szubotica város közéletének nagy halottja van: Pleszkovics Lukács dr. ügyvéd, volt nemzetgyűlési képviselő, az októberi forradalom alatt Szabadka kormánybiztos-főispánja kedden este hirtelen elhunyt. Jellegzetes és igen értékes vezérharcos dőlt ki Pleszkovics Lukács dr. halálával a város érdekeiért és a magyar kisebbség jogaiért küzdők táborából. Tősgyökeres szuboticái volt, bunyevác zsellércsalád gyermeke, aki teljesen a maga erejére utalva, szívós szorgalommal és acélos akarattal szerezte meg az ügyvédi diplomát s később minden képességét a városi politikának szentelte. Bunyevác származása ellenére magyarnak vallotta rpagát nemcsak a magyar imnérium alatt, amikor kuruc lelkesedéssel lengette a negyvennyolcas eszmék zászlaját, hanem az uj államalakulás után is. A magyar éra ajaíí a szerbek és bunyev.ícok nyelvi és kulturális szabadságáért exponálta magát tüzes, meg- ITyöződésse!, noha intranzigens magyar volt; a jugoszláv parlamentben a magyarság- képviselőjének tekintette magát, noha a demokrata párt Its •••'.ián választották meg. Izyr-. éj m kombutíáiis egyéniség volt. fáradhatatlan agilitással dolgozott a közért s ach-tt és kapott bőven sebeket a városi és országos oqiüikai é'Ct csataterén. A siker nem kápáíín cl és a kudarc nem csitgrreszteiíe. Tudott fanatikus híveket toborozni maga köré, de voltak na'-ysaáTitíH ellenfelei in. okik, ha a harc hevében nem kímélték is. de munkaerejét, kezdeményező lendületét, politikai érzékét és sok egyéb jples képességét sohasem vonták kétségbe. Az ő alkotása a szuhpticáf magyar Népkör, amelynek ő volt az első elnöke. A magyar párt gondolatát is ő vetette fel. de magához a magyar párthoz nem csatlakozott, hanem politikailag mint pz ellenzéki mar yarsóig vezetőié szerepelt és ebben a minőségében a demokratákkal szövetkezve jutott az 1925-ös választásokon mandátumhoz, A legutóbbi választásokon külön listát áldott fel, de már csak néhány száz szavazatot kapott s igy kibukott a parlamentből. Azqta meglehetős kell mondani — folytatta Pakots — hegy a kultuszminiszter azok közé tartozik, akik a tüntetéseket előidézik. Dodonai módon és Ígérgető hangon kezeli a kérdést és az ő személyéből fakad a verekedés, mert jóindulattal nézi a botrányokat. Peyer Gároly: Mi az, hogy jóindulattal? ök csinálják! Pakots ezután hangsúlyozta, hogy az ellenzék nem az egyetem bezárását, hanem a rendbontó főiskolai hallgatók megbüntetését és a rend helyreállítását követeli. Erre a miniszternek módja van, csak a rendőrséget kell igény be vennie, ami kötelessége is. Kebelsberg kutiiszmipiszter az interpolációra csak annyit válaszolt, hogy két alkalommal már nyilatkozott erről a kérdésről az ülésen és kéri előbbi válaszainak tudomásulvételét. Pakots József cinizmusnak mondotta felszólalásában a miniszter viselkedését, a Ház többsége azonban tudcmásnlvettc a választ. visszavonultságban élt tragikus hirtelenséggel bekövetkezett haláláig, amely Szubotica város társadalmi és politikai köreiben osztatlan részvétet kelt. Pleszkovics Lukács dr. éihűnytával 1 a város közéletének frontja érzékeny veszteséget szenvedett. »Ma valami nagy dolog fog történni« Pleszkovics Lukács dr. kedden este a szokottnál korábban ment haza a Városi kávéházbói, ahol baráti körben beszélgetett. Hazaérkezése utálj nyomban fja szobájába ment, aki tüdőgyulladásban fekszik. Később megyacsarázoít feleségével, akihez vacsora közben igy szólt: — Emlékszel? Most van busz éve, hogy leégett a malom. Úgy érzem, hogy ma valami nagy dolog fog történni. Pieszkoyics Lukács a húsz év előtt leégett Sztantics-malomra gondolt, amely családjának tulajdona volt. A házaspár a vacsora alatt különböző családi ügyekről beszélgetett. Vacsora után még hosszan elbeszélgettek, majd a hálószobába mentek, ahol Pleszkovics levetkőzött és a kályha mellé állt melegedni. Ekkor is beszélgettek, majd Pleszkovics hirtelen a fejéhez kapott és azt mondta: — Nem tudom ir.jírt, olyan hideg a feiern. —' Feküdjél le — mondta neki felesége és ezzel odament hejzzá, hogy az ágyig segítse. Pleszkovics megindult az ágy felé és alig tett néhány lépést, eztmondotta: — Nem látok. Mi az? Mintha paprikát szprtpk vfífna « szenifinbé, Ezek voltak Pleszkovics Lukács drutolsó szavai. A következő pillanatban ráesett az ■ ágyra. Feleségén és a betegen fekvő fián kívül más senki sem tartózkodott a lakásban, mert a cselédet a napokban hazaengedték szabadságra és igy Pleszkovics felesége személyesen szaladt át a szomszédba Viáákovics i'crejic dr. orvoshoz, aki nyomban átment és megállapította,, hogy agyvérzés állott be. Az orvos eret vágott az eszméletlen állapotban levő Pleszkovics Lukácson, akinek azonban ez már nem használt. A halál kilenc óra néhány perckor álioít be, de Pleszkovicsné tovább rakta férje fejére a hideg borogatást. Nem tudta, hqgy {égje már halott. ‘Az orvos nem merte közölni a halálhírt a reszkető • asszonnyal, aki csak reggel négy órakor eszmélt rá, hogy férje halott. A gyászoló család több tagja, az elhunyt gyermekei, csak a csütörtöki nap folyamin érkezhetnek Szuboticára. Ezért a fájdalmas csapástól lesújtott özvegy egyedül intézkedett úgy, hogy a holt. testet csütörtökön ravatalozzák fel és a temetés pénteken délután három ójakor lesz. Pleszkovics Lukács pályafutása Pleszkovics Lukács egyformán népszerű volt a tanyai íöldmüvesnép körében, a korzón, ahol esténként barátaitól körülvéve, kimért léptekkel sétálva mondott véleményeket és a kávéházi politizálok kpzött, akik mindig élvezettel hallgatták zsörtölődő, anekdotázó bölcselkedését. Á régi időkből való jellegzetes öregur szerepét aránylag fiatalon töltötte be Pleszkovics Lukács, hiszen mindöszsze ötvenöt évps vplt most, amikor a halál elragadta. Szuboticái őslakó és őstermelő családból származott és szülei tanult embernek adták, szorgalom, tehetség és akaraterő vitte végig a gimnáziumon, a budapesti egyetem jogi szakán, ahol ügyvédi diplomát nyert. Azután az igazságügyminisztériumban fogalmazói állást töltött be hat évig, majd hazajött szülővárosába, ahol dr. dr. Mukics Simon és dr. Reisner Lajos ügyvédi irodájában töltött gyakorlóévéi után önállósította magát. Hamarosan jelentős tényezője lett a várospolitikai és országos mozgalmaknak, sokáig Mamitzsics Lázár polgármester oldalán küzdött, végül dr. Mukics Simon mellett a 48-as és függetlenségi párt élén helyezkedett el. Ez a negyvennyolcas szellem úgyszólván mindvégig kisérte pályáján Pleszkavicsot. Az izzó temperamentunni fiatal politikus Kossuth Lajost vallotta eszményképéül, Justh Gyulát tekintette vezérének, de későbbi, legutóbbi korszakában is, politikájának irányitószempontjaiban könnyen kihámozhatóan jelen volt e nyakas magyarság és örök ellenzékiség szelleme. A nemzetiségi kérdésben is a szabadságelvet követte: évtizedekkel ezelőtt küzdött már azért,J' hogy a bunyevác gyerekedet az iskolában bunyevác nyelven oktassák. 1918-ban pedig, mint a Nemzeti Tanács vezetője, visszaverte azokat a kifogásokat, amelyek a tanácsban a szerb és bunyevác felszólalási nyelv ellen hangzottak el, Az 191Q. évi nagy viadalban, az országos választásokon, amikor Tisza pártja. tabula rázát akart csinálni, az ellentáborban ott volt Pleszkovics is, mint a függetlenségi párt szuboticái első kerületi képviselőjelöltje, a kisemberek népszerű vezére. Mindössze nyolcvan szavazattal maradt kisebbségben a munkapárti báró Vojnics Sándorral szemben. Nemcsak politikai, hanem ügyvédi pályájának is voltak a siker és népszerüség-övezíe állomásai. A hires liaverda-pörben védőként szerepelt Pleszkovics, akinek másik nevezetes nagy ügye a Vo.inics-íí\e örökösödési pür volt. Károlyi Mihály forradalmi kormánya, amely a vidéken főleg a volt függetlenségi párt hlyeire támaszkodott, dr. Pleszkovics Lukácsot kinevezte főispánkormánybiztossá és az alatt a rövid idő alatt, amíg ezt a tisztségei betöltötte, Pleszkovics méltónak mutatkozott múltjához. igazságszereíő elveihez. Uj idők következtek ezután és Pleszkovics hiién kitartott régi tábora mellett, útbaigazította, tanácsokkal vezette embereit az uj viszonyokba való belehelyezkedésnél. A régi Függetlenségi Kör vezetője nemsokára megalakította a szuboticái Népkiirt. amely elé kizárólag kulturális munkát tűzött feladatul. A magyar párt megalakulása alkalmával is azzal hárította cl magától a pártvezeíőségbe való beválasztást, hogy mint a nerppoljtizáló Népkör elnökének, nem szabad részt• vepnip egy polilikai párt munkájában. A Népkör megszervezése, kiépítése körül lp]kes, értékes jminfót végzett s ezt az eJuöki tisztségről történt lemondása tán azzal honorálta a Népkör, hogy iszelnökéyé választotta. A jugoszláv polilikai életbe való bekapcsolódása lSJS-keii történt s az akkori nemzetgyűlési választáson a Davidqyics-féjp demokrata párttal szövetkezve, Szubotica I.—II. járásának képviselője lett. A parlamentben és a jjeolíradi vezetőhejycken mindent megtett választói ér deliében. * A vajadság.i politika kezdőéveinek történetiben Pleszkovics Lukács jellegzetes alakjáról sokat lehetne majd árai. Pénteken délután temelik Pleszkovics Lukács ár volt képviselőt Szubotica gyásza r
