Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-24 / 327. szám

2. oldal bXcsmegtef waplő 192f. november 14 zése. Neki az a meggyőződése, hogy a szövetségi szerződésben ennek nincsen helye, azonban a rendelkezést még ak­kor vették fel a szerződésbe, amikor neki nem volt befolyása a külügyek in­tézésiére. A megegyezést nem hajtották végTe, noha a román kormány ezt több ízben követelte. Ezt a kellemetlen álla­potot akarta megszüntetni és mikor a Romániával kötött szerződést átnézte, arra a meggyőződésre jutott, hogy a kérdést a román kormánnyal egyetér­tőig le kell zárni. b / A francia-jugoszláv szerződés Marinkovics ezután a Franciaország­gal vafeé viszonyra tér át I —' A parlament előtt ismeretesek azok a régi kötelékek, melyek bennünket ífiranciaországhoz kötnek. örök hálára vagyunk kötelezve Franciaország iránt. A világháború csak megerősítette érde­keink szolidaritását. Sem a világháború jiian, sem azután nem volt köztünk írott Szerződés, mi azonban sohasem szűn­tünk meg egymást szövetségeseknek tekinteni. Hűségünket minden alkalom- ImaP bebizonyítottuk. '< Ilyen feltételek mellett kötöttük ^meg a formális barátsági szerző­dést, amelynek a Népszövetségnél való regisztrálása és publikálása a nemzetközi szolidaritás aktusa volt. Ez semmit sem változtat Franciaország­hoz való viszonyunkon, csak nyíltan ^megjelöli annak jellegét, mely eminen­sen békeszeretö. : Á szerződés senki ellen nem irá­nyul, már csak azért sem, mert csak azt konstatálhatja, ami már anélkül is fennállott. Azóta, akik kritizálják a szerződést, el­felejtik, hogy ilyen szerződést már alá' írtak az összes népszövetségi tagálla­mok, amikor a népszövetségi paktumot aláírták. Az az öröm, amelyet népünk érzett a szerződés megkötése felett, va­lójában szentimentális jellegit és nem agresszív. A jugoszláv külpolitika egyezik az angol külpo­­litika alapelveivel Az Angliához való viszonyról beszél ezután a külügyminiszter: — Mindig nagy súlyt helyeztünk ar­ra, hogy a legjobb viszonyt tartsuk fenn 'Nagybritániával, tudva azt, hogy a torit politika legfőbb célja az európai béke fentartására. a föirányelv tekintetében Külpoli­tikánk teljesen megegyezik azzal, amire1 Anglia törekszik. Kötelességszerünek tartom hálával meg­állapítani, hogy az angol kormány ma­gatartása az utóbbi időben erősen hozzá­járult althoz, hogy bizonyos súlyos ese­tekben eloszlassuk az állítólagos nervo- Izitásunkró! és agresszivitásunkról el­terjedt véleményeket és hangsúlyozhas­suk politikánk kifejezett békeszeretetét. Olaszország nem akarja bekeríteni Jugoszláviát — Az Olaszországhoz való viszonyra áttérve, mindenekelőtt kötelességemnek tartom a legenergikusabban visszautasí­tani az interpellációnak azt az állítását, hogy Olaszország rendszeresen viszi ke­resztül a mi elszigetelésünk és a kisan tant felbomlasztásának politikáját és hogy Olaszország politikája megrendíti a mi helyzetünket (Gúnyos derültség a Pribicsevics-párt részér61), ha csaknem minden államnak két politikája van. Az egyik, amelyet valójában folytat, a má­sik, amit az ellene hangolt sajtó neki tulajdonit. Ez az eset velünk is. határozott békepolitikát és az ösz­­szes szomszédainkhoz való békés viszony politikáját folytatjuk. Az ellenünk hangolt sajtó pedig bizonyos imperalisztikus és agresszív szándékokat tulajdonit nekünk. Lehet, hogy a sajtóban Olaszorszá­got is megvádolják, hogy ö a mi el­szigetelésünkre törekszik, de ki kell jelentenem, hogy amióta én külügyminiszter vagyok, ezt sehol sem láttam. Legkevésbbé sem látom nemzetközi hely­zetünket veszélyeztetettnek. Mikor Olasz­ország Romániával barátsági szerződést kötött, akkor is ilyeneket mondottak, há­rom hónappal később pedig a román kül­ügyminiszter a kisantant-konferencia után nyilvános deklarációt tett, hogy Ro­mánia, amelyet a szövetség és az érde­kek szolidaritása köt a mi államunkhoz viszont a barátsági szerződés és vérro­konság Olaszországhoz, a Iegöszintébben óhajtja, hogy államunk és Olaszország közt a nézeteltérések elsimuljanak. Még jellemzőbb az eset Magyarországgal. Az olasz és a magyar nemzet között a szim­pátia kötelékei igen régiek és a szabad­ságért való együttes harc idejéből datá­lódnak. Javul Jugoszlávia vissonya Magyarországhoz Közvetlenül hivatalbalépése előtt Olasz­ország és Magyarország közt barátsági szerződés jött létre, amelyet megünnepel­tek Olaszországban és lelkesedéssel üd­vözölték Magyarországon. Ha Olaszor­szág ezzel a szerződéssel ami elszigete lésünkre törekedett volna, akkor annak érezhetőnek kellett volna lenni a Ma gyarországhoz való viszonyunkban. Én viszont örömmel állapíthatom meg, hogy Magyarországhoz való vszonyunk mindezek után is napról-napra jobb lesz. Ezután visszatérve az Olaszországhoz való viszonyra, rámutat arra, hogy el­felejtik, hogy olyan országról van szó amellyel még mindig az 1924 január 27-ikén kötött barátsági szerződés fűz össze bennünket. Radics István: Olaszország mindig el­árulta összes szövetségeseit, legelőször Franciaországot. Marinkovics: A mi viszonyunk Olasz­országhoz, valóban nem olyan, mint a milyennek kívánnánk. Egy más szom­szédos állammal szemben meg lehetnénk elégedve ilyen viszonnyal is. Olaszor­szággal azonban olyan fontos ügyeink és érdekeink vannak, hogy a közöttünk levő viszonyra nem szabad árnyéknak esnie, hanem valódi és intim borátság­­nak kellene lennie. Azt mondják a ba­rátságot nem a kormányoknak, hanem a népeknek kell végrehajtanak. Ez azonban sohasem fog bekövetkezni, ha mi felelős politikusok összetett kezekkel várjuk, hogy a népek maguktól barát­kozzanak. Amig ezen a helyen vagyok, minden fenntartás nélkül ezen fogok dolgozni és meg vagyok győződve, hogy semmiféle összeütközés nincs való­di érdekeink között, csak egész sor félreértés, amelyek bi­zalmatlanságot keltettek. Az egyszer föltárnadt bizalmatlanság pedig egész sor olyan lépést vont maga után, ame­lyek ezt csak megerősítették. Úgy vé­lem, kötelességem ellen vétenék, ha bár­mit is elhanyagolnék a bizalmatlansás eloszlatása terén. Nekem különben fon­tos és az ország érdekében áll, begy a két ország közt szövetségi viszony jöjjön létre, mert akkor minden kérdést könnyű lesz megoldani. A jugoszláv-görög viszony Görögországról beszélve megállapítja, hogy amikor hivatalába lépett, semmi­féle tárgyalás nem volt folyamatban Gö­rögországgal. A görög kormány javas­lata állott csak fenn, amely arra irá­nyult, hogy az athéni konvenciók figyel­men kívül hagyásával uj alapon kezdje­nek tárgyalásokat. Elődöm ezt nem fo­gadta el, de vissza sem utasította. Én ugyanilyen magatartást tanúsítottam. Az albán konfliktus Hosszan kifejti Marinkovics az albán konfliktus történetét. A nagyhatalmak intervenciójáról ezeket mondja: — A diplomáciai viszony megszakítá­sa külföldön mély benyomást keltett, mert már márciusban több jel mutatott a köztünk lévő viszony megszakítására. A nagyhatalmak intervenciót ajánlottak azon az alapon, hegy az albánok Gyu­­raskovicsot bocsássák szabadon és egy­idejűleg mi változtassuk meg a jegyzé­künk hangját. Miután teljesen biztosítva voltunk, hogy követeléseinket, teljesítik, ezt az ajánlatot elfogadtuk. Ebből a tényből azt következtették, hogy az al­bán kérdésben kudarcot vallottunk, azon­ban elfelejtik, hogy nekünk nem volt szándékunk Al­bániát megsérteni és mega'ázni. Az incidens után Albániával való viszo­nyunk jeliege teljesen megváltozott, most az albán kormány magatartása velünk szemben teljesen korrekt, sőt előzékeny. A bo'gár kérdés Bulgáriára áttérve ezeket mondja a külügyminiszter: — Az ugynevezett belső macedón for­radalmi szervezet , akciójáról beszél az interpel'őció. Ez a szervezet valójában sem nem belső, sem nem macedón, sem nem forradalmi. A bűntényeket és merényleteket, amelyeket ez a szervezet országunk­ban elkövet, a bolgár királyság te­rületén készítik eíö, ahol ennek a szervezetnek székhelye is van. Mi minden intézkedést megtettünk, hogy az ágenseknek az országba való bejöve­telét megakadályozzuk. A bolgár kor­mányt egyidejűleg értesítettük és elvár­juk, hogy az is* mindent megtesz, ami kö­telessége. Tett is már bizonyos intézke­déseket, hogy ezek olyanok-e, amilyene­ket kellett tennie, azt majd az eredmé­nyek fogják megmutatni. A mi dolgunk az, hogy kivizsgáljuk, hogy a biinös ak­ciókat, amelyek más ország ellen irá­nyulnak, kik szervezik és hegy azok folytatását tehetetlenné tegyük. Radics István: Micsoda beszéd ez^ Bulgária teljesen szuverén állam. Marinkovics külügyminiszter: Radics ur, ugy látszik, nem hallotta, hogy mit mondtam. Radics István: Jó igy, nagyon jó. (Vi karos derültség.) Marinkovics tovább beszél a Bulgáriá­val való viszonyról. Racics Punica: Bulgáriával meg kell szakítani a diplomáciai összeköttetést. Marinkovics.';Nem volna opportunus, hogy most nyilatkozzam, hogy mit aka­runk csinálni, ha várakozásunkban csa lődva a merényletek tovább is ismétlőd nek. Radics István: Háborút akar Bulgária ellen? Marinkovics: Ki mondja ezt? Radics: Valahogy igy jön ki. Marinkovics: Radics ur, aki képvise­lőnk volt a Népszövetségnél, jól tudja, hogy nekünk a népszövetségi paktum értelmében nincs is jogunk háborút kez­deni. Racics Punisa: De védekezni van jo­­junk. Marinkovics: A kérdés jelen stádiumá­ban korai még erről beszélni és a kül­földet oktalanul felizgatni. A külügyminiszter ezután a Németor­szággal, Lengyelországgal és Belgium­mal való viszonyról mond néhány szót és a jugoszláv külpolitika békeszereteté­­nek hangsúlyozásával fejezi be beszédét. Utána Pribicsevics Szvetczár kap szót. Pribicsevics beszéde Magyarország ellen Pribicsevics Szvetozár először a Fran­ciaországgal kötött barátsági paktumról beszél, amelyet a legnagyobb mértékben helyesel. Jugoszláviának gerinces kül­politikát kell folytatnia. A szerb kor­mány a háború előtt sohasem volt olyan szervilis az osztrák-magyar monarchiá­val szemben, mint amilyen Jugoszlávia kormánya most Olaszországgal szem­ben. Foglalkozik ezután Bethlen november 17-iki beszédével, amely szerinte irre­denta és amellyel az egész európai köz­vélemény foglalkozott. — Ezzel szemben — mondja Pribicse­vics — a miniszterelnök azt állítja, hogy Magyarországhoz való viszonyunk ál­landóan javul. Én a magam részéről ki­jelentem, hogy Jugoszlávia a dzsentri-mágnás és arisztokrata Magyarországgal sem­miféle barátsági politikát nem foly­tathat. Beszél még Pribicsevics Albániával és Bulgáriával való viszonyunkról és Körö­séé titokzatos szófiai és budapesti misz­­sziójáról. Majd a macedón kérdést teszi szóvá és tiltakozik az ellen, hogy egy alezredest neveztek ki főispánná. Végül Görögországhoz és Romániához való viszonyunkról beszél és felvilágosítást kér a görög kereskedelmi szerződésről, továbbá a bánáti szerb iskolák ügyében Romániával kötött egyezményről. Utána Jovanovics Jován, a földmÍves­­párt elnöke szólal fel és kije'enti, hogy ha jobban akarjuk szabályozni Jugoszlá­viának Olaszországgal való viszonyát, akkor az összes jelenlegi konvenciókat revideálni kell és minden kérdésben biz­tosítani kell Jugoszlávia gazdasági és politikai függetlenségét. Követeli, hogy nagyobb érdeklődést tanúsítsanak Né­metország és Oroszország iránt, mert az ezekkel való jóviszor.y nagyobb mérték­ben tudná biztosítani a békét és a nyu­galmat. Radics István ugyancsak a Németor­szággal és Oroszországgal való jóvi­szony kiépítését követeli, Trumbics Ante volt külügyminiszter pedig az plasz— jugoszláv helyzetről beszól. Végül Pe­­telján szociáldemokrata után a zárszó jogán Marinkovics Voja külügyminiszter szólal fel. Marinkovics külügyminisz­ter válasza Marinkovics viszonválaszában meg­emlékezik a Balkán-Lecarnó eszméjéről és rámutat arra, hogy erre a Locarnó­­ra szükség volna, az akadályok azonban igen nagyok. A macedón-kérdéssel kap* csolatban kijelenti, hogy Jugoszláviában a Balkán-államok közt a legtöbb szabad­ság van, de ez a szabadság nem azért van, hogy merényleteket szervezhesse­nek az ország rendje és békéje ellen. Pribicsevics indítványára ezután a parlament egyhangúlag tudomásul veszi a külügyminiszter expozéját. Beleőszült és beleőrálí a sze­relmi csalódásba egy olmützi lány Oimützből- jelentik: Tragikus eset fog­lalkoztatja Olmütz lakosságát. Grosz Elvira tizenuyólcéves ellrusi tólány bele­szeretett egy olmützi bankhivatalnckba. A szerelmes pár a legnagyobb egyetér­tésben élt a múlt hét vasárnapjáig, ami­kor kirándultak a város melletti kis községbe, ahol táncmulatság volt. A bankhivataluok eleinte a leánnyal tán­colt, később azonban figyelme egy má­sik nőre fordult, a köszég fiatal tanító­nőjére. Nem tudni, hogy az elkeseredett le­ánnyal mi történt éjszaka, reggelre azonban, amikor szülei benyitottak szo­bájába, a leányt teljesen megöszült haj­jal találták ágyában. Szülei kétségbe­esett kiáltozásaira felébredt s mikor ezek figyelmessé tették hófehér hajára, a tükörhöz lépett, amelybe egy pillana­tig döbbenve meredt, azután apatikusan elfordult. Egész nap senkivel egy szót sem váltott, meredten ült egy helyben. Este azután hirtelen dühöngeni kezdett, törte-zuzta a szoba berendezését. Szü­lei másnap reggel elszállították a kór­házba, ahol az orvos megállapította, hogy a szerencsétlen leány elmeháboro­dott s betegsége oly súlyos méretű, hogy gyógyulására semmi remény sincs. 11623 újítások A RÁDIÓTERÉN Meuleldt és Kahn e, kiéli világhírű cég legújabb tipu.u hang­szórói megjelentek a világpiacon. Ezeu gyártmány hangtisztasági kivitel és előnyős ár tekintetében felvette a ver­senyt a legelső gyártmányokkal. Kér­jen be ajánlatokat a vezérképviselő „AUDIOM“ dlpl. ing. M. Kun, Wovisad, Jermenska ui. 3. Szer fje fel készülé­két a világhírű VALV - -csövekkel. Sok pénzt tál árit meg, ha kiégett lámpáit regeneráitatja. — Viszonteláru­­sitók nagy árkedvezményben részesül­nek — Ügye*, utazók és ügynökök felvétetnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom