Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-23 / 326. szám

6. oldal

1927. november 23

Kétszer rátáit egy határőr egy tavankuti földbirtokosra

Titokzatos lövöldözi* a jugoszláv; magyar határon

Kellemetlen, könnyen 'végzetessé válható kalandja volt vasárnap délelőtt a jugoszláv-magyar határ közvetlen közelében Fleckenstein György földbirtokosnak.

Meckenstein György földbirtokos, akinek tanyája közvetlenül a határmentén fekszik, vasárnap délelőtt tanyája udvarán foglalatoskodott, amikor a tanya déli részén arra haladt egy fegyveres határőr, aki rövid szóváltás után lekapta válláról szolgálati fegyverét és azt kétszer elsütötte. A megrémült földbirtokos. amikor látta, hogy a határőr lekapta fegyverét, hirtelen ugrással a fal mögött termett és igy megmenekült a biztos haláltól. A határőr alig néhány lépésre állt a földbirtokostól, aki rémületében elbújt.' A határőr ezután szitkozódva eltávozott, blecken stein György, amikor látta, hogy a határőr elment, előjött és elmesélte a történteket a lövöldözés zajára figyelmessé lett szomszédoknak, majd a tavankuti csendőrőrségre ment, ahol jelentést tett az esetről. Fleckenstein György elmondotta, hogy szokás szerint köszönt az arra haladó határőrnek, aki valamit válaszolt neki, majd minden szó nélkül lekapta puskáját és kétszer néhány lépes Iávolságról egymásután rálőtt. A csendőrség nyomban kiment a helyszínre, de a határőrt már nem lehetett megtalálni. A csendőrség ezután érintkezésbe lépett a bajmoki határőrségi kirendeltséggel, ahol megállapították a lövöldöző határőr személyazonosságát, akit hétfőn kihallgattak. A határőr, akinek nevét nem közlik, bevallotta, hogy kétszer rálőtt a földbirtokosra, aki szerinte feiségsértést követett el és ő emiatti föiháborodásában használta fegyverét. Fleckenstein György, aki köztiszteletben álló. jómódú gazdálkodó, tagadja az ellene emelt vádat.

Fleckenstein György földbirtokos két szomszédja kíséretében kedden délelőtt megjelent a főispán! hivatalban és írásbeli feljelentést adott be á határőr ellen. A föispáni hivatal, a feljelentést az illetékes katonai hatóságoknak fogja to- Vábbitátii, melyek szigorú vizsgálatot fognak indítani az ügyben.

A szovjet leszerelési programija

Moszkvából jelentik: Litvinov helyettes külügyi népbiztos Genfbe való elutazása előtt fogadta a moszkvai sajtó képviselőit és a külföldi lapok tudósítóit. Elmondta, hogy a szovjetkormány az általános leszerelés hive

és minden törekvést támogat, amely erre irányul, amint azt a génuai konferencián is kifejezésre juttatta. Csak a Svájccal támadt konfliktus akadályozta a szovjetkormányt abban, hogy az első leszerelési konferencián képviseltesse magát, most azonban, miután a svájci szövetségi kormány elégtételt, adott Szovjet-Oroszországnak, a delegáció elutazik Genfbe, ez azonban nem jelenti azt, hogy a szovjet köz társaság megváltoztatta elvi álláspontját a Népszövetséggel szemben.

Kifejtette Litvinov, hogy a szovjetdelegáció a mostani előkészítő konferencián

erélyesen fog tiltakozni a leszerelés halogatása ellen,

de nem fog arra a merev álláspontra helyezkedni, hogy vagy általános lefegyverkezés vagy semmi, mert hajlandó abba is beleegyezni, hogy a leszerelés fokozatosan történjék. feltéve, hogy egy nemzetközi konferencia kötelezőleg fogia megállapítani a sorrendet és a mértéket.

Gúnyosan jegyezte meg Litvinov, hogy a Népszövetség már hét év óta él, de még egy lépéssel sem jutott közelebb állítólagos céljához, a béke megszilárdításához és a leszerelés terén sem tudott túljutni hangzatos frázisokon és ünnepélyes nyilatkozatokon. Ami a szov* jethonnáhyt illeti,

kész műiden áttanimai. ttetn csupán

BÁCSMEGYEI NAPLÓ

a határos országok kormányaival,

szerződést kötni a kölcsönös meg nem támadás, elve alapján

s ezzel is be fogja bizonyítani a genfi előkészítő konferencián, hogy uz általános leszerelést kívánja. Azzal végezte előadását Litvinov, hogy a szovjetdelegáció részleteiben is kidolgozott tervet visz magával Genfbe.

CIRKUSZ

Szórna bácsi

Szórna bácsi híres regényeit, a »Mesék az irógéprőU-t, »A méltóságos aszszony lovagjaiét, a »Dr. Kaposi Mártáét és a többit folytatásokban jelentette meg a Pesti Hirlap-bm. Minden héten egyszer, vasárnap, jelent meg a Szomaházy-regény folytatása a tárcarovatban, de nemcsak folytatásokban jelentette meg Szórna bácsi a regényeit, hanem folytatásokban is irta. Pénteken ebédután gyártotta össze a következő vasárnapi regényfolytatást' és anélkül, hogy csuk egyszer is átolvasta volna a kéziratot, küldte a nyomdába. Néha félévnél tovább is eltartott, amíg a regény befejeződött, s bizony nem egyszer meg. történt, hogy Szórna bá a regény végeidé teljesen elfelejtette, hogy a mellékalakokat hogy’ is hívták tulajdonképen a regény eleién. Megnézni az elűző folytatásokat körülményes dolog lett volna, legtöbbször kávéházban, vagy a klubban dolgozott, ahol a kártyaasztaltól keltette fe! a kéziratot követelő szedögyerek ... mit volt mit tenni, beleirt egy nevet ilyenkor találomra.

Vasárnap délután kezdődött aztán a rendes tortúra.

—1 Szórna bá, — gyujtott rá valamelyik könyörtelen ujságiró az Otthonkörben V— ezt a Szalalnét, aki a mai folytatásban szerepel, két héttel ezelőtt még Fiedlernének hívták.----- Az ura megmagyarositotta közben a nevét —- magyarázta isteni nyugalommal Szórna bácsi.

— De most tüzes, barna asszonyka. Az előző folytatásban vörös volt, .

— Nézd csak — csóválta fejét Szórna — festi a haját.

Az inkvizitórnak felragyogott akszeme:

— Hát ahhoz mit szót. Szórna bá. hagy ez a Szalainé két hónappal, ezelőtt még csak unokatestvére volf á.Kjt-' pasi Mártának, ma meg egyszerre! a testvére.

— Semmit — felelte Szórna bácsi zavartalanul — tudod fiam, az ugv van: Szalainéuek meghalt az anyja, Mártának meg az apja és a két özvegy most összeházasodott, igy lettek ők testvérek.

¥

— Szórna bácsi — kezdte el egyszer Korda Sándor, tudja-e maga,- ki volt Tibérius?

— Ki volt. fiam?

— Egy római császár.

— Tudom, fiam.

Korda elővette a Lila test, sárga sapka« aznapi folytatását, amiben arról volt szó, hogy Kolonics ur, az istállótulajdonos Kómába utazott barátnőjével.

—■ Itt az áll. Szórna bácsi, hogy a regény hősének csónakja lágyan ringadozoít a Tiberius habjain. Én azt hiszem, Szórna bá, hogy ez a Tiberius akármennyit is hubozott éleiében, annyit mégse habozott, hogy azon egy csónak lágyan dagadozhatna.

Szórna bácsi mondott egy gorombaságot és bement a kártyásokhoz.

Azt, hogy a Tiberius egyszerű sajtóhiba volt csak és hogy ö természetesen kitünően tudta, hogy a lures folyót Tiberisitek hívják, nem árulta el.

Nem ukarta Korda Ürömét elrontani. *

Egv nagyon tehetséges fiatal szobrász rég szeretett volna bekerülni a Képzőművészeti Társulat tagjai közé, de a társulat választmányában ülő többi szobrász ezt minden alkalommal meghiúsította. Piszkos konkurrenciából. A tagoknak ugyanis joguk van a társulat kiállításain résztvenni és ezt ők nem gönnolták az ifjú művésznek.

A szobrász azonban nem hagyta magát. Évröl-évre jelentkezett és végre mégis fel kellett venni. A legközelebbi tárlaton azután kiállított öt szebbnélszebb szobrot, köztük saját képmását is.

Szórna bá megjelent a vernisszázson. Amikor a kiállított műalkotások közt felfedezte a fiatal szobrász önportréját, elővette a ceruzát zsebéből és a szobor alá kiszegezett cédulára jellegzetes betűivel odairta ezt a kificamított versidézetet:

TTag vagyok és fáj /miden szobrom.«

■*- *► k.

LEGÚJABB-----BB-----A vajdasági képviselők eredményesen interveniáltak a miniszterelnöknél a kiutasított színészek érdekében

I A kiutasított magyar színészek iigyéj ben Beograőban számos intervenció történt az illetékes hatóságoknál. Dr. Flamm József a déli órákban beszélt Vitkicsevics Vel.ia miniszterelnökkel, aki megígérte, hogy még a keddi nap folyamán megvizsgálja az ügyet és sürgősen ! intézkedni fog.

Este fél nyolckor Vukicsevlcs minisz- I tcrelnök fogadta Anürics Tivadar baranyai radikális képviselőt és Slrelitzky Dénes magyarpárti képivselőt, akik kifejtették a magyar színjátszás helyzetét és kérték, hogy a kiutasiidst sürgősen vonja vissza és tegye lehetővé a vajdasági magyar színtársulat műkő-HÍREK

——«a—

Novemberi reggel a csirkepiacon

A csirkepiac reggel. A széles uccán végig termelők, kofák, szakácsnők és háziasszonyok tarka tömege viaskodik a létért. Az élet csupa véletlenekből áll. A gyönge idei csirke nem nyeri meg a Közi tetszését, a tolla borzas, vagy a pöntyögése ellenszenves? — odább lép eggyel és a fazékéban egy másik csibe húsa fog rotyogni. Ennek a sakter vágja niájd él a torkát iinepelyesen, mig a másiknak a szakácsnő tekeri ki a nyakát az udvar sarkában Mért is kelt ki a tojásokból?

Aztán a hófehér libák! Sztaiíibul szüzeire kell gondolni, vagy a bagdadi leány vásárra. Ha ezt a libát egy gazdag uriliázba viszi a gólya:- ma a legjobb parti, a városban. Most? Ádáz kofák emelgetik a levegőbe zsir, foR és pecsenye szempontból mérlegelve. Persze, hogy a fejébe száll a vér! A kacsák hápognak, a tyúkok kodácsolnak és a háziasszonyok úgy alkudoznak, mint a drámai hősnők, kirohannak a sziliről, viszszanyargalnak-és a kezeiket tördelik. A falusi nép már hozzá van szokva az ilyen komédiákhoz. Kimondják az árat és j. várnak szótlanul néha megemelik tégiavürös kezeiket és az asszonyok a markuk közé fújnak, hogy ellensúlyozzák a hideget.

— Adja, vagy nein adja?

— Egy párával se olcsóbban!

.. —• Isten áldja.

— Isten áldja — és már dugja is viszsza a csirkepárt a kosárba, mire a nagyságos asszony kiragadja a rémült baj ronűi duót és leolvassa a dinárokat.

I A Petőfi-uccán végig szekerek hosszú sora. Szerencsés az a ló, hogy vastag I patája van. nem fagy le a lába a sok j ácsorgásban. November végét járjuk, a legyek félholtan potyognak alá és a da! ruszörii paripa fülében bújnak össze melegedni, mint egy fészekben. Szegény lovacska csavarja a fejét jobbra-balra rázza, lóbázza és röhög elkeseredetten, mert .csiklandós és a légy nem hagyja békén. Az ég ólmos szürke, piszkos és rongyos, úgy lóg a kopasz fák fölött, mint a szegény ember száradó fehérneműje. A szél cibálja, tépi és a kis tanyai legény a bakon nagyokat pattintga't az ustorával.

— Rozi, kilátszik az alsószoknyád! — kiabálja a cselédlányok után és rájuk vigyorog szélesen.

A gazda bement a korcsmába. Ezen a tájon mennek legjobban a korcsmák. Minden boltajtón cégér:

Uj bor. literje csak 6 dinár!

És pálinka Sör! Konyak!

Csak tejet nem láttam hirdetni ezen a

t vidéken. Az optimista gazdák arról diskürálnak, hogy Amerikában megbukik a száraz törvény.

dósét.

Közölték a képviselők, hogy a helyi hatóságok lehetővé tették a színészeknek, hogy egyelőre Beogradba utazzanak, amit a miniszterelnök jóváhagyólag vett tudomásul és közölte, hogy ily módon a legközelebbi nehézséget elhárították.

Sztankovics Szvetozár földművelésügyi miniszter szintén ígéretet telt, hogy a miniszterelnöknél interveniál, Grol Milán pedig Marinkovics külügyminiszter közbenjárását kérte, amit a külügyminiszter meg is ígért és hangsúlyozta, hogy a kisebbségekkel és azok kulturális törekvéseivel szemben megértő politikát kell folytatni.

— Újra megindul a borkivitel. A dupláját kapjuk majd érte.

A szőlősgazdák szeme felragyog. A borgőzös víziók aranyhegyeket varázsolnak a subás emberek alá, gulyát, ménest, földet, mint a délibáb.

Úgy vágyik itt mindenki a pénz után! Az emberek éveket dobnak oda az életükből néhány garasért!

Ha néha vevőként lépek fel ebben a zűrzavaros társadalomban, reflektorként gyulnak ki körülöttem a mosolyok, finom szavak, gyöngéd érzelmek. A kifüsaszszony áhítattal gyűri a zsebembe perecéit, az almák porkolábja, a kofa, előbb megsimogatja a szercsika piros képét, akár a gyereké fejét, hogy lássam menynyire kedves neki és a gesztenyés néni sajátkezüleg kaparja ki számomra a iorró gesztenyét!

, (t. I.)

*

VÁROSI SZÍNHÁZ. Szombaton, november 26-ikáp ünnepi előadás: Pick Dama, opera 7 képben. (A beogradi opera vendégjátéka.)

Jegyeladás: szerda, november. 23, délelőtt 10 órától. N

*

— A belga kormányválság Brüsszelből jelentik: A király kedden délben a lemondott Jasper miniszterelnököt bízta meg újból a kormányalakítással. Jaspar elfogadta a megbízást és azonnal megkezdte a 'kormányalakítási tárgyalásokat. A deszignált miniszterelnök a konzervatív kathoükusokkal a keresztény demokratákból és a liberálisokból akarja összeállítani kormányát.

— Valósziniileg Bácskába menekültek a bihácsi fegyházből megszökött halálraítélt iegyencek. Szentáról jelentik: Közölte a Bácsmegyei Napló, hogy négy ícgyenc, a halálra Ítélt Mntics Miló, Tonjenovics Milej, Rodics Vaszili.ie és a nyolc évi börtönre ítélt Bolyubáu Meluned, miután a fegyliázőrt leütötték, november 3-ikán éjszaka megszöktek .a bihácsi fegyházből. Minthogy a bihácsi rendőrségnek az a gyanúja, hogy Bácskába menekültek, a beogradi főispán utján expressz-táviratban szólították fel a bácskai rendőri hatóságokat, Csendőrségeket, hogy a szökevények kézrekeritésére minden Intézkedést tegyenek meg. A távirat a iegyencek szeméi,v.leirását is közli és megjegyzi, hogy a szerb nyelven kívül valamennyien beszélnek németül is.

— Meggyilkolta mostohaapját egy székely legény. Marosvásárhelyről jelentik: Csütörtökön reggel a Székelykaál és Iklaud közötti országúton a vásáros emberek égy 40—50 év közötti férfi hullájára akadtak, akinek fején óriási seb tátongott,, arcán is körülbelül 10 centiméteres vágás volt. A helyszínre kiszállott csendőrök a halott személyazonosságát nem tudták megállapítani Megállapítást nyert, hogy a meggyilkolt ember Bsnke Péter székelykaáii pásztor volt. akit mostohába gyilkolt meg. Valószínűnek tartják, hogy Benke Péter és fia kis vagyonkájuk felett vesztek össze az országuton.