Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)
1927-11-22 / 325. szám
!927 november 22. BÁCSATEGTO NAPLÓ 9, oldal ' SZÍNHÁZ ——B®----Csárdáskirálynő Műkedvelő előadás a Népkörben Szabó Márton műkedvelő együttese szombat és vasárnap este zsúfolt nézőtér előtt játszotta a Népkör színpadán Kál'mdn Imre nagysikerű operettjét a »Csárdáskirálynö«-1 igen jó előadásban. Szabó Márton társulatától már több igen jó operett-előadást láttunk és mint máskor, most is meglepett a gondos rendezés, a vidéki színházi nívót elérő szép színpad és elegáns toalettek. A nagy színpadot igénylő operett stílusos rendezése Szabó Márton hozzáértését és áldozatkészségét dicséri és azt bizonyítja, hogy már műkedvelőink is tudnak teljes színházi illúziót kelteni. Az operett főszereplőiről is csak jót .lehet mondani. Schlesinger Ili a címszerepben sok vidéki primadonnát megszégyenítő, tisztán cseng-"' és nagyterjedelmü hangjával biztosította ismét a sikert. A fiatal műkedvelő-primadonna énektudása legutóbbi fellépte óta ismét nagyot haladt és ma a legszebben éneklő műkedvelőnk. Játéka is állandóan fejlődik, toalettjei pedig nagyon elegánsak. A szubrett szerepében Piukovics Manci volt végtelenül bájos és temperamentumos, táncai boszorkányosán ügyesek és érthető, hogy a közönség legtöbb számát megismételtette. A bonviván-szerephc Kiadok Károly ugrott be két nappal az előadás előtt. Tehetsége és rutinja azonban így is diadalmaskodott és a közönség alig vette észre, hogy készületlenül, próbák nélkül vállalta a nelléz szerepet. Szépen énekelte és elegánsan játszotta Edvin szerepét. Szabó Márton /kifogástalan Bóni és ezt a szerepét legnagyobb sikerének könyvelheti el. Mindvégig sok ötlettel, kedves közvetlenséggel tartotta derültségben a nézőteret, 'anélkül, hogy túlzásokba tévedt volna. Garay Béla a szerepkörétől távol fekvő operett-szerepben meglepően jó volt. Kerekes. Ferkét nemcsak melegen és sok szívvel játszotta, hanem énekszámai is olyan hibátlanul szépek voltak, hogy -'"ismét bebizonyította, mennyire sokoldalú, tehetséges sginész, aki mindenre használható. Kisebb szerepeikben a mindig ügyes Török Manci, a jóliumow Kiss Jenő és a nagyon jó megjelenésű és szépen beszélő Drahola Ferenc gazdagították egy-egy színnel az előadást. Teljes elismerés illeti a kórust is, amely ezúttal jobb volt a szokottnál. A táncok ügyes betanítása Landau Juliska tánctanárnőt dicséri, a zenei betanítás nehéz munkáját Kampós Etelka végezte hibátlanul és külön ki kell emelni a zenekart, amely ezúttal nagyrészt a katonazenekar tagjaiból állt és a legjobb színházi zenekarokat juttatta az ember eszébe. Különösen az első felvonás gazdag' színpadi beállítása Bujdosó Lajos díszlettervező és Fischer Henrik dekoratőr ízléses munkája. A közönség az első előadáson hamar elfelejtette a tiizriadalom okozta izgalmakat és a virágokkal elhalmozett szereplőket sokszor és szeretettel tapsolta a lámpák elé. 0. L) A „Nem nősülök“ előadása Szeníán Szerdáról jelentik: A szentai miikedvelőgárda szombaton és vasárnap a zsúfolásig megtöltött színházteremben nagy sikerrel adta elő Szenes Béla bárcunfelvonásos »Nem nősülök« eirmi vigjátékát. A darab főszereplői közül Rétid Rebmann Vilma Katinka bárónőt fölényesen, intelligensen, művésziesen alakította. Magda nagyon nehéz kettős szerepét Kecskés Mária iiltnmüvésznő tökéletes színpadi rutinnal játszotta meg. Egyaránt ünnepelték, mint fiús lányt és mint igazi lányt. Szegő Vilma az anyát játszotta a tőle megszokott ügyességgel. Mészáros Manci a modern, kacér aszszonyt alakította színpadra termett tehetségével. Molnár Józse. kellemes orgánuma, kidolgozott játéka általános feltűnést keltett Andránszki szerepében. Kiváló volt Tóth Gyula Csátiiy Géza és Nagy Dénes Renner Tibor szerepében. Az epizódszereplők: Szalay Margit, Reszler Ilonka és Márta, Kállai Röske, Horváth Juci és Margit, Auér Ilonka, Hadler Juci, Papp Bözsike. Novak Erzsébet, Tényi Erzsébet, Bálint Mariska, Sárközi Margit dekoratív megjelenésükkel és eleganciájukkal, valamint a férfiak: Bálint Mihály, Mészáros József, Kopasz Vendel, Gordán István, Vasady Péter, Huber Mihály, Heuft Péter szintén hozzájárultak az est sikeréhez. A szereplőket nyílt színe« is, felvonásközökben is zajosan ünnepellek. A színpadi rendezés Luksz Lajos érdeme. V. L. Közgazdaság „m Megkezdik az Adria-vasut építését, j Szarajevóból jelentik: Tuzlán most szervezik meg a vasúti hatóságok azt a terepvizsgáló bizottságot, amely a Loznica—Tuzla—Doboj-vnnalon építendő vas- j ut előkészítő munkálatait fogja végezni. Ez a vasútvonal első ctapja az uj Adriavasutnak, amely Beogradból a lehelő; legegyenesebb vonalban Sp'itig fog haladni. A vasútvonal Bjelinát. a boszniai szilvatermő központot is érinteni fogja. | Naitatelepet fedeztek fel Hercegovinában. Mosztárból jelentik: A hercegovinál Dubrave községben Pudan Rádó birtokán gazdag' naftatelepre bukkantak. A mosztárl mérnöki hivatal bizottságot küldött ki az érdekes lelet tanulmányozására. Adriafcrgalmi konferencia Bratiszlavában. Noviszadról jelentik: Az Adria- 1 forgalmi szövetség, amelynek mindazok az államok tagjai, amelyek az adriai ki- i kötőkkel való forgalomban érdekelve I vannak (Csehszlovákia, Jugoszlávia, [ Ausztria, Magyarország és Olaszország) | november 24-ikén Bratiszlavában értekezletet tart, amelyen az adriai kikötők forgalmát illető közös kérdések kerül- j nek megbeszélésre. A közép- és keleteurópai gabonatőzsdék bécsi kouferenc'ája. November hó } 1'3-ikán a bécsi terménytőzsde termeiben | ül össze az az értekezlet, amely a közeli jövőben hatályba lépő Duna-egyez ményt véglegesíti. Ez az egyezmény az érdekelt tőzsdék egymásközti buza- és tengcriíorgalm'at szabályozza. A bécsi értekezleten a beogradi. brailai. bra tis.zlávái, brnof, budapesti bukaresti, j prágai, csernov'.ci, gráci, ljubljanai, lin- ! dzi, müncheni, noviszadi. olmiitzi, szóm- j bori, timisoarai, zagrebi és a bécsi tőzs- : de vesz részt. I Bérbeadják a dohány, szivar, c'garet- [ ta, gyufa és cigarettapapír árusítását. Az állami monopol igazgatóság feltűnést keltő árlejtést irt ki. amely most jelent meg a hivatalos lapban. A monopoligazgatóság elhatározta, hogy a dohányáruk és cigarettapapír és a gyufa nagybani árusítását az ország területének legnagyobb részén bérbeadja magánosoknak. A bérlet egy-egy járásra szól és ezúttal huszonnégy tartomány száznégy járására vonatkozólag Írták ki a pályázatot. Ezek között vannak a novibecseji, kovacsicá;, szentai, kovini, módosi és a vukovári járások. Az árlejtést november 28-ikán tartják meg Beogradban a monopoligazgatóságnál. A bérletek’ az 1S'?S. és 1929. évekre szólnak. A pályázatodat Írásban kell benyújtani, úgyhogy legkésőbb november 28-ikán délelőtt 11 órára - megérkezzen a monopoligazgatósághoz. A részletes feltételeket nyomtatásban, valamint nyomtatott pályázati űrlapokat az állami monopólium eladási osztályában lehet beszerezni, továbbá a zagrebi. szarajevói, spliti és szkopljei monopolinspektorá«tusnál és a ljubljanai dohánygyárban. A" pályázatban meg kell jelölni, hogy melyik járási rejotit akarja elnyerni és fel kell ajánlani egy bérösszeget, amely egyegy évre szóljon és annak egy százalékát bánatpénz gyanánt letétbe kell helyezni Beogradban a monopolign.zgatóságnál november hó 26-ikán délután öt óráig. Az ajánlatot a Samostalna Uprava címére kell beadni, és hivatkozni kei a 323.201/1927. számra. — Javítják az országutakat Szerémségben. llokrói jelentik: A szerémi tartomány állandó választmánya hétszázezer dinárnyi fedezetet utalt ki az Hók— Szotin—Kamenica, Hók vasútállomás és Ilok—Síd—Magovács útvonalak javítására. A munkálatok az egyes útszakaszokon már megkezdődtek. Megíepetésszerü újítások A RÁDIÓ TERÉN Nenfeldt és Kuhnhe, kiéli világhírű cég legújabb lipusu hangszórói megjelentek a világpiacon. Ezen gyártmány hangtisztasági kivitel és előnyös ár tekintetében felvette a versenyt a legelső gyártmányokkal. Kérjen be ajánlatokat a vezérképviselő „AUDION“ dipl. ing. \. Kun, Novisad, Jermensira- ul. <!. Szer He fel készülékét a világhírű VAIW4J-esőitekkel. Sok pénzt takarít meg. ha kiégett lámpáit regeneráilaíjs. — Viszontelárusitóx nagy. árkedvezményben részesülnek — Ügyes utazók és ügynökök felvétetnek REGÉNY LANGNYELV — Mióta ismerte ezt az embert? — Legfeljebb négy hete. De egészen belebolonduit. — Nem tudná megmondani, hogy hol lakik ez a Sidney? — Sajnos nem tudom. Valami uraságnál van alkalmazásban, akinek London közelében birtoka van. — Anna nem hagyta hátra címét? — Nem. Azt mondta, majd ir. Wessex semmi okot sem látott arra, hogy az aszszony adatainak helyességében kételkedjék. Elhagyta a házat és beszállt a rá várakozó autótaxiba. ¥ Fényesen kivilágított autók robogtuk London uccáirak esti forgatagában. Pazar toilettekben levő aszszonyok meniek frakkos és szmokingos kísérőikkel a színházakba és éttermekbe.A szórakozásra vágyók tömegei tolonglak a Westenden, azonban Nicol Brilin nem volt közöttük. Bcgombolt, szűk szmoking-kabátjában, kezeit liátratéve. gondolataiba mélyedve az abide mélyedésnél állt, Ugyanúgy, mint Wessex rendőrbiztos -látogatása idején. Halkan kopogtak az ajtón. Az inas megszólalt: — Egy hölgy kíván önnel beszélni, Bríim ur! Nicol Brinn megfordult. Hirtelen teljesen megváltozott: pezsgő temparamenttimu emberré lett. De éppoly hirtelen el is műit ez a fellángolása és az amerikai megint kemény és szófukar volt. — Mi a neve? — kérdezte. — Nem mondta meg. Külföldinek látszik. — Bocsássa be! Hoskins eltűnt és amikor az ajtót becsukta, Nicol Brinn valami furcsát csinált, olyasmit, amit londoni, párisi és newyorki barátai nem tételeztek volna fel róla. Ökölbe vsoőtott kseett vl ét k*e mm#«. — Engedd Istenem, hogy ő legyen! — sóhajtotta ájtatosan. — Hihető lenne? Valóban ő volna? Az ajtó újból kinyílt és egy magas, karcsú nő lépett a szobába. Prémmel zsegélyezett cape volt rajta, amelynek magas gallérja részben eltakarta az rcát. Néhány lépést tett, aztán megállt. Köpenyét lecsusztatta a válláról, felemelte a fejét és kis sikolyban töri ki, amely a zokogáshoz volt hasonló. Bőre a Kelet bronzszinében csillogott, szemeiben, a szomorúság e mélységes kittjában olyan lélek látszott tükröződni, amely megszámlálhatatlan évszázadok óta él. Pompás alakja és mozdulatainak kecsessége a távol Keletre emlékeztettek. — Naida! — kiáltotta Nicol Brinn rekedten. — Naida! Szinte megtántoredva nyújtotta ki feléje karjait. Az asszony a boldogság érzésétől remegve közeledett hozzá; köpenye leesett a szőnyegre. — Édes szivem... drága amerikai szerelmem! — suttogta. — Szépnek találsz még mindig? — Szépséges! Senki sem ismert volna rá az amerikainak máskor olyan szenvtelen hangjára, ebben a felkiáltásban. Karjai, mint az acélabroncsok ölelték át az asszonyt. A nő a felszabadulás sóhajával bujt a keblére és mélyen egymás szemébe néztek. Ajkaik találkoztak és Nicol Brinn úgy vitte az asszonyt a két nagy ablák között álló köreveihez, mint egy gyereket. Itt beágyazta a keleti párnák közé. amelyek között olyan volt, mint a Kelet királynője. A férfi letérdelt a lábaihoz és gyöngéd tekintettel, amelyben a csodálkozás az aggodalommal párosult, nézett rá. — Nieolcm — suttogta az asszony boldogan — nem változtam meg nagyon?... Az idegenes kiejtéstől eltekintve a hangja úgy csengett, mint kis ezüst harangok. A lábainál fekvő férfinak a világ legszebb muzsikája volt ez a hang. — Naida! — suttogta. — Naida, még mindig nem tudom elhinni, hogy nálam vagy!... — Hát nem vártál? — Hogyan tételezhettem fel, hogy olvasni fogod az üzenetemet? Az asszony egy összegyűrt papirost vett elő. A »Times« aznapi számának apróhirdetési oldaláról volt letépve ér; a szövege így hangzót«.: »M. 1919 november i*----Lásd a teíef04*9m«net^ — Régesrégen megígértem neked, hogy eljövök, hogy ha hívsz. — Régesrégen! Eddig egy egész évszázadnak látszott, ma este azt hiszem, hogy csak egy nap volt! — Ülj ide mellém! — kérte az asszony. — Mondanivalóm van számodra. Nicol Brinn melléje iik és szerelmesen magához ölelte. -— Oh ne, ne!... Azt akarod, hogy a szivem meghasadjon? A férfi elengedte és a kezei ökölbe szorultak. — Te már összetörted a szivemet! — sóhajtotta. Naida karjait a férfi nyaka köré fonta: — Mindenségem! — súgta dallamos rangján. — Ne mondj ilyent, kérlek ne mondd ezt! — Pedig ez az igazság. — Vadul magához szorította Naidát. — Most nem engedlek újra elmenni! Akkor tehetetlen voltam, most azonban nem vagyok már az. Most én hozzám jöttél és itt is fogsz maradni. Az asszony ijedten rezzent össze és nagy szemeit az amerikaira meresztette: — Óh, te elfelejted ... — Hat év óta próbálok felejteni, örült voltam! Ma este azonban józan vagyok! Fogait vadul összeszoritotta. Aztán arcát az aszszonyéhoz szorítva, halk, monoton hangon beszélni kezdett, mintha régi mesét mondana: . — Hat év óta keresem a halált, mert nélküled nincs értéke az életemnek. A földgolyó legelhagyatottafcb vidékeit kerestem fel és ezeknek a tájaknak legveszedelmesebb helyeit. Éjjel-nappal a te szemeidet láttam és a te csókjaid ébresztettek fel álmaimból. Mindenem megvolt, amit az élet adhat, csak te nem voltál az enyém. Most azonban megtaláltalak és nem engedlek!... Az asszony remegve és zokogva feküdt karjaiban. — Mit használ mindez? — sóhajtotta. — Hiszen „tudod,... tudod jól! Ölj meg, ha akarsz, csak ne beszélj igy! Veszedelemben forogsz, máskülönben tiem hívtál volna. De ha nem tudnád, megmondom: Nagy veszélyben vagy! Nico! Brinn felkelt és lassan fel-aki járt n szobában, kerülve az asszony tekintetét. (Folyt köv.y
