Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-22 / 325. szám

4. oldat BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. november 22. Bűntényt sejtenek a szentai lányeltünés mögött A jutalomdij reményében töme­gesen jelentkeznek a nyomra­vezetők Szektáról jelentik: Molnár Gábor Franci, a tizenhatéves szentai lány — mint már megírta a Bácsmegyei Napló — a múlt hét héttőjén eltűnt hazulról - és azóta nem adott életjelt magáról. A vá­rosban az a hir terjedt el, hogy a fiatal leány öngyilkosságot követett el, beug­rott a Tiszába és egy Nagy János nevű halászlegény látta is amint a folyó vize elragadta. Molnár Gábor Franci feltűnően szép és gazdag leány, akinek semmi oka sem volt az öngyilkosságra. Az utolsó este még táncolt az Eu.?£/7-szá!lóban rende­zett bálon. Hétfőn este hat órakor Teréz nevű testvére és Muhi Péter nevű szom­szédja kíséretében sétára indult. Nővére és a szomszéd később elváltak tőle. és a leány lefordult a Tiszapartra. Rttől kezdve nem látták többé. Levelet nem hagyott hátra és holttestét még nem ve­tette fel a viz. A rendőrség Dudás Emil rendőrkapi­tány vezetésével széleskörű nyomozást indított. Elsősorban a halászlegényt hall­gatták ki, aki állítólag látta az öngyil­kosságot. Gyanúsnak találták, hogy Nagy János csak másnap említette a szülőknek leányuk öngyilkosságát és hogy a rendőrséget egyáltalán nem is értesítette. Kihallgatták még Barsi Géza tambu­­rást is, aki udvarolt a leánynak. A tam­buräs azonban semmi különösebb adatot nem tudott szolgáltatni. A rendőrségnek az a feltevése, hogy a leányt valószínűleg megszöktették. Szenta város közönsége izgatottan várja a nyomozás eredményét. A város­ban az a hir van elterjedve, hogy a sze­rencsétlen leány bűnténynek esett áldo­zatul, mig más verziók szerint lq&nyke­­reskedök hurcolták magukkal. A kétségbeesett szülők ezer dinár ju­talmat tűztek ki a nyomravezetőnek. Ez a jutalomdij azonban csak megnehezíti a rendőrség munkáját, mert a pénz re­ményében egész sereg ember jelentke­zett, akik fantasztikus' mesékkel igye­keznék félrevezetni a hatóságokat. 674 jugoszláviai magyar vándo­rolt ki az év első feléljen a ten­gerentúlra Tizenötezer ember vándorolt ki az országbél A zagrebi kivándorlási hivatal most tette közzé az 1927. év első felének ki­­vándorlási statisztikáját, amely szerint ebben az időszakban mintegy tizenöt­ezer ember vándorolt ki az országból. Természetesen a kivándorlók legtöbbjét Amerika vonta el, a tengerentúli orszá­gokba összesen 10.696 ember ment. -Ez a szám 1388 főnyi többletet jelent a múlt év első felében kivándoroltak szá­mával szemben, de a statisztikus reméli, hogy az amerikai kivándorlók száma az év végéig nem fogja felülmúlni a múlt évitr mert a többlet már néhány hónap óta csökkent. Legtöbben (4217) Kanadába költöztek, noha ez az ország a váratlanul gyenge terméskilátások miatt májusban meg­akasztotta a jugoszláviaiak bevándorlá­sát. Utána sorban Argentina, az Egye­sült-Államok, Brazília, Ausztrália, Uru­­guay, Chile, a többi latin-amerikai álla­mok következnek, majd Ujzéland (77) és Délafrika (8). Ha leszámítjuk Ausztrá­lia (596), Ujzéland és Délafrika kiván­dorlóit, akkor Amerikára 10.015 kiván­dorló márad és 681 a többi tengerentúli földekre. Foglalkozás szerint a legtöbb kiván­dorló földmunkás (7968), a többi pedig ipari szak-, vagy segédmunkás, kilenc­ven szabadfoglalkozású, ezerkilencven nemdolgozó családtag. Horvátország— Szlavónia után a Vajdaság adta a leg­több kivándorlót: 2221, azután követke­zik Szlovénia, Dalmácia, Szerbia. Bosz­nia-Hercegovina, Montenegró. Nemzeti­ség szerint 7030 szerb-horvát-szlovén. 1767 német, 674 magyar, 163 cseh és lengyel, 103román kivándorlót mutat a statisztika. Olyan régebbi kivándorolt, aki látogatóban járt itthon, 923 volt ezek közül. A kivándorlás oka tulnyomórőszben gazdasági természetű. A 9606 önálló (családfő) közül 3116 hagyott itt birto­kot, 6453 kivándorlónak semmije sem volt. Ezertizenöten Sao Paulo állam költségén utaztak kávéültetvényre. Szubotica külvárosában, Kisboszmiban az elmúlt héten, mint megírtuk, három tagú rablóbanda lelőtte Mcrkovics György ötvenhárom éves kocsmárost, aki súlyos haslövést kapott és két nap múlva a közkórházban meghalt. A nagy energiával megindított nyomozás már a véres eseményt követő napon ered­ménnyel járt, amennyiben a detektivek­­nek sikerült a gyilkos támadás két sze­replőjét: Sefkovics Luka és Benedek Tome alekszandrovóí rovottmultu lako­sok személyében kézrekeriteni. A két elfogott rabló eleinte tagadott, de a sikeres házkutatások alkalmával annyi megdönthetetlen bizonyíték merült fel ellenük, hogy végül is bevallották, hogy hétiőre virradó éjjel egy Bozsún­­kovics Iván nevű társukkal kocsin Kis­­bosznába mentek lopni. A kocsin Bene. dek Tome ült, mig Bozsákovics és Sef­kovics bclopóztak Mándics Lukács föld­műves házába és tizenkét pár pulykát kocsira rakva, elindultak. A meglopott földműves később észrevette, hogy tol­vajok jártak a házban, mire üldözőbe vette a kocsit, amelyet utol is ért. Mán­dics Benedeket, akit egyedül talált a'ko­csin, bevitte Merkovics kocsmájába. A történteket távolról látta fcét cinkostár­sa, Sefkovics és Bozsákovics, akik rö­vid tanácskozás után elhatározták, hogy kiszabadítják társukat. Berontottak a kocsmába, ott revolver­ből tizenegy lövést adtak le. Egy golyó a kocsmárost érte, A zűrzavarban, amely, igy keletkezett, Benedek megszökött. Benedek és Sefkovics a rendőrségen azt vallották, hogy szökésben levő tár­suk, Bozsákovics lőtte le a kocsmárost. Bozsákovics azonban a gyilkosság után nyomtalanul eltűnt. Két cinkosa vagy tudta, vagy nem akarta elárulni rejtek­helyét. Benedeket és Sefkovicsot már át­adták az ügyészségnek, de a gyilkosnak rejtekhelyét nem sikerült megtudni, noha napokon keresztül a lcgszélesebbkörü nyomozást folytatott a rendőrség. Eleijeit ad a rabló Miután a két rablót átadták az ügyész­ségnek, az egész detektivtestület teljes energiával hozzáfogott Bozsákovics fel­kutatásához. A hírhedt csavargónak nem volt Szuboticán rendes lakása és a je­lek is azt mutatták, hogy a gyilkos nem a városban, hanem a tanyák között buj­kál. A rendőrség azonban számított ar­ra is, hogy a rabló a hideg elől kény­telen lesz a városba jönni és itt elrejtőz­ni, ezért napokon keresztül figyelték azokat a helyeket, ahol Bozsákovics ré­gebben lakott és erős megfigyelés alatt tartották a veszedelmes csavargó isme­rőseit is, hogy nem érintkeznek-e a buj­káló gyilkossal. A megfigyelések nem jártak sikerrel, mire általános razzia következett, de Bozsákovicsot sehol se találták. A rendőrség fokozott figyelem­re hívta fel a környékbeli csendőrsége­­lcet is, megküldve nekik Bozsákovics személyleirását. Egy nap múlt el különösebb esemény nélkül, amikor a külteleki rendőrbiztos­ságok utján jelentések érkeztek a szubo­­ticai központi kapitányságra, hogy egyes személyek az atekszandrovói ta. nyákon láttak egy lerongyolt, züllött csavargót, aki a házak közelében ólálko­dott, de később eltűnt. Ezzel egyidejűleg több kisebb lopást is jelentettek és való-Ugyaaebben az^ időszakban a tenge­rentúli országokból 1898 embert tért visz­­sza, köztük száznégy magyar. Sokat deportáltak, mert illegális utón próbálko­zott átszökni Kanadából vagy más déli államból északra. A kivándorlási hivatal számítása sze­rint az 1926. év folyamán 18 millió négy­­százezer dollár jött be az országba a színű volt, hogy Bozsákovics Alekszan­­drovó környékén bujkál. Az éltes gyilkos Dr. Momirovics Veljkú főkapitány­­helyettes a jelentések vétele után azon­nal intézkedett, hogy detektívek menje­nek ki Alekszandrovóba. A hajszára megtették az előkészületeket és szom­baton hajnalban az egész detektivtestü­let, villanylámpákkal felszerelve, készen állt az útra, amikor az a szenzációs ér­tesítés érkezett, hogy vasúti munkások felismerték és elfogták Bozsákovics Ivánt. A következő félórában detektivekkel megrakott autók robotgak ki Szubotica' külvárosába, Alekszandrovóba, de ott újabb meglepetés érte őket. Jelentették, hogy Bozsákovics leütve egyik kísérő­jét, megszökött. Az esetet a Vasúti munkások a követ­kezőképen adták elő: Szolgálatba indultak és a beogradi vasutisinek mentén igyekeztek a város felé. Beszélgetve haladtak, amikor az egyik munkás egy távolabb levő szal­makazal aljában fekete tömeget pillán, tott meg. Közelebb mentek és ekkor lát­lak, hogy a kazal tövében egy férfi al­szik. Arca és kezei kékek voltak a hi­degtől és testét egész vékony kopott fekete kabát takarta. Az alvó mellett há­rom pár összekötözött lábú baromfi be­vert. Mikor jobban szétnéztek, a férfi mellett összerágott kenyérhéjakat vettek észre. Egyikük fel akarta kelteni, de a többiek lebeszélték azzal, hogy bizonyo­san közeiben lakó földműves, aki része­gen lefeküdt a kazal tövébe és élaludt. A munkások az alvó férfit könyőrület­ből letakarták szalmával és tovább men­tek. Küzdelem a falu szélén A három munkás ötven-hatvan lépést haladhatott, amikor az egyik azt mond­ta, hogy menjenek vissza, mert az a gyanúja, hogy az alvó férfi tolvaj. Erre visszatértek és felköltötték az ismeret­lent, aki megdöbbenve nézett körül, mi­kor szemét felnyitotta. — Hol vetted a csirkéket? — kérdez, te az egyik vasutas. Az álmából felriasztott ember zava­rosan össze-vissza beszélt. — Gyerünk csak a rendőrségre — szólt az egyik vasutas, mire az isme­retlen egész testében reszketni kezdett és felajánlotta a csirkéket, ha elengedik. Ez végkép gyanússá tette a vasutasok előtt a züllött külsejű embert és meg­indultak vele Alekszandrovó felé. A tol­vajnak vélt ember egészen addig nyu­godtan viselkedett, amíg közel nem ér­tek a faluhoz, de mikor az első házakat megpillantotta, lassabban kezdett járni és szüntelenül jajgatott, hogy fáj a lába. Időközben az ismeretlen titokban eloldta a szárnyasok lábát átfogó spárgát és a legalkalmasabbnak látszó pillanatban el­engedte a szárnyasokat. A csirkék rikol­­tozva szétröppentek, az idegen élesen felkiáltott, két vasutas pedig elfeledkez­ve mindenről, a szárnyasok után ugrott. A tolvaj felhasználta ezt a pillanatnyi zavart, hátulról öklével fejbesujtotta és ezzel egyidejűleg fellökte azt az egy embert, aki mellette maradt és futásnak , eredt. A vasutasok nem üldözték egy­kivá-ndoroltaktól. A háború ■ utáni első években sokkal több jött be. Dr. Aranic­­ki Fedor, a kivándorlási hivatal főnöke azt a véleményt közli, hogy az emigrá­nssal kapcsolatos dollárkiadások és dol­­lárbeözönlés mérlegének aktívája egyre rohamosabban csökkenni fog, párhuza­mosan az első kivándorlógcneráció ki­halásával. részt, mert munkahelyükre kellett stef­­niök, másrészt, mert nem is sejtették, hogy Bozsákovics Ivánt a kisboíznai rablógyilkost tartották kezeik között. Alekszandrovóba érve jelentették az esetet a rendőrségen és amikor ott a személyt leírták, meglepetve ismertek rá Bozsakovicsta, akit napok óta hajszol a rendőrség. Lovasrendörök mentek a jel­zett irányba, de a haramia eltűnt. Hajióvadászat Bozsá­kovics után Vasárnap * délben a bűnügyi osztály összes detektivjei Csantavérre mentele, mert a jelek és jelentések szerint a gyil­kos arra menekült. A detektívek bokáig érő sárban járva egész délután és éjjel kutatlak Bozsákovics után, de a megje­lölt helyeken nem találták a gyilkost. A rendőrség a nyomozást még na­gyobb energiával folytatja, mert attól tartanak, hogy Bozsákovicsot az éhség és a hideg újabb bűncselekmények .elkö­vetésére készteti. A Bácsmegyei Napló munkatársa beszélt dr. Momirovics Veljkó főkapitányhelyettessel, a nyomo­zás irányítójával, aki elmondotta, hogy a detektivekkel együtt a múlt héten négy nap és négy éjszaka kutatták Bozsako­­vicsoí, de az agyafúrt csavargó a ta­nyák között bujkál, olyan helyen, ame­lyet a felázott talaj miatt lehetetlen meg­közelíteni. A fának rohant egy szuhoticai au óbusz Es*y áldott állapotban levő aiszony su tjovan megsebesült Súlyos szerencsétlenség történt hét­főn délelőtt tíz órakor Szuboticán a Ha­­lasi-uton. Egy autóbusz, melyet egy kez­dő fiatal soífőr vezetett, fölszaladt a járdára és neki ment egy fának. Az autó teljesen összetört és a benne ülők közül egy áldott állapotban levő asszony sn­­lycsan megsebesült. A vizsgálat megállapította, hegy a I Kosziba József és társa autóbuszforgai­­mi vállalat egyik kocsija kevés utassal tiz óra előtt néhány perccel indult el a városháza előtti megállóhelyről. A sof­­íőr, aki még nem rendelkezett kellő gya­korlattal, kissé bizonytalanul vezette az autóbuszt. A Halasi-utón a Glied-malom előtt az autóbusz eddig ismeretlen okból hirtelen letért a kocsiutról és feljutva a gyalog­járót és a kocsiutat elválasztó néhány méter széles pázsitra, nckirohant egy fá­nak. A járókelők gyorsan a szerencsétlen­ség színhelyére siettek. Az autóbusz hű­tője összetört és a kocsiban ülő Szögi Józseiné, aki áldott. állapotban van, le­zuhant a pádról és fejéit olyan súlyosan megsérült, hogy a mentőknek be kellett számtani a kórházba. Az autóbuszon utazott dr. Plavsics Koszta orvos is, aki, amig a mentők megérkeztek, első segély­ben részesítette a szerencsétlen asszonyt. A soffőrnek és a kocsiban ülő többi utas­nak kisebb zuzódásokon kívül egyéb baja nem, történ L A rendőrség a fiatal sofíőrt őrizetbe vette és megindította ellene az eljárást. Négy éjszakán át az egész detektivtestület hajszolta a kisbosznai kocsmáros gyilkosát Általános razzia volt Szuboticán és környékén — Vasárnap e - gél három szuhoiicai vasutas elfogta Bozsákovicsot, aki azonban megszökött — Csantavér környékén látták a gyiii.o.t Tovább folyik a hajsza a rab'6 után

Next

/
Oldalképek
Tartalom