Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-20 / 323. szám

1927 november 20. BÁCSMEGYEI NAPLÓ • TERE-FERE Sherlock Holmes végkép meghalt! Sir Arthur Conan Doyle detektiv-regé­­nyének u'j kiadása elé először ir, mely­­'ben bejelenti, hogy Sherlock Holmes régi barátunk többé nem fog megjelenni a nyilvánosság fényszórói előtt, vég­kép meghalt! A detektiv-regények olvasói tudják, hogy a nevezetes defektiv már régen bezuhant egy szakadékba s ott szörnyet halt. De, aki szerette őt, az nem hitt halálában. Egy nagy rendőr-zseni nem múlhat el ilyen egyszerűen. Sokan azt képzelték, hogy csak mimeli a halált s lépre akarja csalni Moriarty tanárt meg Moran ezredest, halálos ellensé­geit, aztán kiugrik a szakadékból s to­vább folytatja működését. Conan Doyle azonban bevallja, hogy már maga is rá unt. — Félek — írja — hogy Sherlock Holmes azoknak a népszerű tenoristák­nak sorsára jut, kik túlélvén korukat, még mindig megjelennek az elnéző kö­zönség előtt. Ennek nem szabad meg­történni s ezért ott kell végeznie, mint minden testnek, anyagnak és képzeletal­kotta teremtménynek. Lehetséges egyéb­ként, hogy ezek a regényeim akadá­lyozták meg a közönséget abban, hogy komolyabb irodalmi működésemet is megismerje. A Daily Expressz munkatársa e nyi­latkozat alkalmával fölkereste E. Lo­­card urat, a híres párisi detektívet, (Bertillon legjobb tanítványát, aki há­romszoros doktor, nemcsak a nyomo­zásnak tudósa, hanem jeles jogász és vegyész is) s megkérdezte véleményét Sherlock Holmesről, mint detektivről. , Ezt válaszolta: — Bámulom ezt a regényes detektívet s meg vagyok győződve, hogy a rend­őri nyomozást, mely a gonosztevők kézrekeritését célozza, sok tekintetben megihlette, elősegítette, de Sherlock Holmesnek fogalma se volt az ujjlenyo­matok értékéről, holott 1890-ben, mikor' ez a képzeletbeli detektív koholt his­tóriái olyan nagy feltűnést keltettek, mindenki erről beszélt. Számos ágas­­bogas esete egyszerűsödött volna, ha figyelembe veszi - az ujjlenyomatokat. Nyomozásának ez a legnagyobb gyön­géje. A kitűnő detektív nem tudja, hogyha Sherlock Holmes csakugyan figyelembe veszi az ujjlenyomatokat, akkor Conan Doyle nem irhát róla regényt. Most mindenesetre eltűnik a detektív alakja. De azért Londonban egyre-más­­ra jelennek meg a bűnügyi regénynek. Halvány másolatai, vagy cifra utánzá­sai az eredetinek, tudományos álarccal, vagy még inkább összebogozott cselek­ménnyel. Ezeket olvasva érezzük, hogy Conan Doyle milyen nagy mestere, volt ennek a műfajnak. De búcsút mondott neki. Shclcck Ha rrest többé sohasem támasztja föl senki. 2 W0 méterre a föld gyomrában. íme egy uj rekord. Repülőgépek szcldelik a levegőt, el-f jutnak 'oda, ahova eddig a költő képze­lete sem szárnyalt, oda, ahol szerveze­tünk már alig bir dacolni a természet törvényeivel és a repülő ruháját jégtük lepik el s orra vére megered. De azért még mindig nein nagyon ismerjük a föld­golyót. Csak a kérgén mászkálunk mi, csöppnyi férgek, vagy fölötte cirkálunk potom tízezer méternyi magasságban.. Belsejébe még nem tudunk nagyon mé­lyen behatolni. Most történt valami, ami nem vert nagy lármát, szerény napihirek után a mélységi rekordot. Eddig 2360 méterre jutottak el a fö'd titokzatos, lángviharok­tól forró gyomrába, Pitbourg közelében, ahol égy bányatárnát vezettek le idáig. Most a rekordra egy másik bánya tart igényt, mely Kaliforniában van Orange kerületben. Itt egy kutat fúrtak, ;a földréteg egyre jobban omlott s el­érték a 2440 métert. Két és fél kilómé­ternyi mélység. A mérnökök hőmérőket bocsátották le a szakadékba s megálla­pították, hogy itt a hőmérséklet száz fok. Itt kezdődik a pokol . . . Uj mód a mesterséges táplálásra. Egy; bécsi orvos, Steyokál Károly megtalálta a módját, hogy lehet táp­lálni azokat a betegeket, akik nem tud­nák magukhoz venni táplálékot a száju­kon által. Fölfedezéséről a legutóbbi bé­csi orvosi gyűlésen számolt be. Készítményét dinutronnak nevezi, bi­zonyos kenőcsszerü keverék, mely által a beteget a pórusain át lehet táplálni. Fehérjét, zsiradékot, cukrot, vitamint tar­talmaz. Ezzel be kell kenni a beteg tes­tét, aki nem tud táplálkozni, husz-bar­­minc percig, mindaddig^ mig a kenőcsöt be nem szívják a bőr pórusai. A bécsi orvos két évig kísérletezett a kórházakban és kiderült, hogy kétszáz gramm dinutron elegendő egy beteg egész napi táplálására. Ez az adag két liter tej tápértékének felel meg. A rend­szer fölkéltette az orvos gyűlés figyel­mét, a szakemberek úgy vélekednek, hogy a beteg táplálására az egyetlen mód, amikor az emésztőszervek nem működnek. Hogy meg lehet-e hízni mellette azt nem tudjuk, de kétségtelen, hogy a bör­tönökben éhségsztrájkot folytató rabo­kat egyszerűen csak kell dörzsölni, majd ezzel a csodakészitménnyel — dijbirkó­­zóknak. # Egészség. Az edinbourgi orvosi gyű­lés,melyet az idén tartottak, sok érde­kes kérdést vetett felszínre. Többek közt megbeszélték azt is. vájjon igaz-e az az általánosan elfogadott nézett, hogy a fekete kenyér egészségesebb, mint a fe­hér. Azt Hiszik ugyanis, hogy a fehér kenyér Ízletes, de árt az egészségnek. Nemrégiben egy londoni egyetemi ta­nár, a vegyészet professzora kijelentette, Ez már a' pitvarban, vagyis elő-szobá­­ban való beléptekor a’ tsengetésre ki­tóduló tselédtül nagy társalgásban meg­kérdi, hány fogás lészen vatsorára, ad­­nak-é pesgőt is, hány vendég hivatalos, mennyi ezen szállásban a’ ház-bér és mennyi az ő bére. A’ vatsora folyamán meg-kérdezi, vájjon a’ valósággal eggyező-é, hogy testvér-húgod férjhez ment és mennyi hozományt adtatok volt, Kész-Pénzben-é, avagy mennyit kóstált a’ bé-rendezés, mennyi mostand a’ fizetésed, hány éves vagy, van-é ollykor találkozásod el-vállt feleséged­del, a’ jelenn levők között találtatik-é sidó és gépkotsidat miért kéntelenítet­tél el-adni. Ií. A rendező fajta. ez fürge figyelemmel tsakis azon tusa­­kodik elméjében, hogy mit • mikippen lehetne jobban el-rendezni. Azonn kez­di, hogy az ültetés Rang-sorának nagy gondokkal való öszve-állittatását hely­telennek béllyegzi és az tzédulák ki­­tserélését ő-maga el-végczvén, az asz­tal rendgyét feliorgattya. Majd vatsora után a’ Salon bé-rendezését szépmives­­szemmel meg-birálván azon fräntzia ged három óra hosszán akasztgatott volt, hogy a’ hogy a falon igényes 11- neát mutassanak, le-aggattya, és azok­nak a’ Klavér fölé való akasztatását hamar javasollya, de maga fel nem aggattya, a’ sarokban álló Vitrinát el­­mozdittya és helyébe az Empiretsászár­­ságbul való karos-széket oda-tzipelni és ezzel a Parkétát végestelen-végig kartzolni nem terheltetik, végezetre penig holmidnak az ő tellyes fel-fordi­­íásában el nem fáradván a’ jelenn lé­vőket nagy-erőszakossan, mikint az esztrengára hajtott juhokat, olly tár­sas játékok jádzására kénszeriti, mely­­lyeket jádzani senki sem óhajt, de a’ rendező szenvedelem Tyrannismusát tsikorgó foggal tűrni kéntelen. Iil. A sértődő fajta. Ez már invitálláskor meg vagyon bánt­va,' mert ime most tudod hivni, de mi­kor amaz hires Nagy Kereső fordult volt meg házadnál, akkor bezzeg őt invitállni ísalárdul eí-véteíted. Mikor oztán a’ vatsorára meg-jő,_ nagy; dű­hogy a fehér kenyérből hiányoznak az ásványi sók, Thomson, a detfordi egész­ségügyi főnök szerint pedig az, aki a lisztet fehéríti, börtönbe való. Sir Harry Baldwin, a jeles sebész és lord Bledisloe, a vegyész megegyeztek abban, hogy a fehér kenyér, melj'ből hiányoznak a fosz­fátok és más szükséges tápértékek rontja a fogat. Ezért az emberek derüre-borura ették az árpa- és rozskenyeret. Sir Thomas Hordár azonban síkra szállt a fehér kenyér mellett és meg­állapította, hogy benne sokkal több a kalória, mint a feketében s csak a'.ig valamivel kevesebb a vitamin. Sir R Philip pedig az egészségről be­szélt: — Az egészség — mondotta — van és nem lehet előteremteni. Ne gondoljunk úgy betegségekre, mint valami határo­zott jelenségekre, melyeknek meg van a tudományos címkéjük. Az orvostudo­mány végleges diadala nem abban lesz hogy a leküzdjiik a betegségeket, hanem, hogy biztosítani tudjuk majd az emberi test természetes összhangzatos működé­sét. Az orvosnak a biológiából kell kiin­dulnia, biológikusan kell gondolkoznia El kell tünniök azoknak az orvosi egye­temeknek, ahol a betegségek számára ta noncokat nevelnek. Uj harcvonalat ke!! szervezni, mely az életért küzd. Ebben az orvosokat segítenie kell a közönségnek, az államnak. A kapcsolat orvos és kö­zönség között legyen állandó. Ma az orvsok csak gyéren látogatják a közön­séget, csak betegség esetén hívják. Aján­latos lenne követni az amerikai példát Itt az orvos bizonyos időközökben meg­látogatja pácienseit és már idején észre­veheti az alattomos nyavalya jeleit, úgy­hogy azt meg is akadályozhatja. Ez pe­dig nem kerül többe. Lehetséges olyan szerződést kötni az orvossal, hogy a testnek működését épségben tartsa. hős ortza-pirulás'sal meg-állapitni nem késik, hogy Cöllegája, kivel is a' Te­lek-Könyvi törlésnek dolga miatt ma öszve-zordült volt, ugyan-tsak meg-hi­­vatott, melly momentom tsakis szándé­kosságnak tetszhetik. Az asztali rend újabb tormentomokra készti,. mert mi­ként lehető, hogy ő lentebb ponáltatik, semmint az Casinóban viselt Választ­mányi Tag voltának ez consquentiája leéndett volna? De nem külömben szivén döföttnek mutattya magát, amiért arról egy szót sem teszel, hogy ő feleséged­nek a’ vatsora occasiőjából melly szép Bukéttal volt udvarlására. Végezetül oly ok miatt, melly in aeternum meg­fejthetetlen maradand, senkinek sem szóllva és a’ léget ísak száján bé-sziva és tsak orrán kierisztve el-távozik, az ajtót bé-tsapja és más-nap fejét a Hat­­vani-utzán tőled el-íordittya. IV. A különleges fajta. Ennek semmi oliyan áilapat. avagy étek, avagy akár-rni meg nem felel, mellyel bár-ki más megelégittetik. Sü­vegét a tseléd által külön helyre hely­­heztetni követeli, mert annak öszve-tse­­réhésétől magát rettegőnek fennen han­­goztattya. Az asztalnál való fenneb már említettem renddel meg-békélve ő sint­sen, mert az ajtó nyílásának levegő­­áramlásaji ó reomájának ki-ujhodását szülhetnék. A’ petsenyével nem élhet, mert attól az Orvas szigorúan tartóz­kodnia parantsolta, ezért feleséged nagy-hamar néki szeletet sültet. A fe­ketéhez való át-vonullást a Salonba »Olly jól ülünk itt« kiáltással hevesen ellenzi, mikor pediglen ezzel mind a többieket az ébedlő-szálában maradni kedvük ellenére készti, feleséged a’ ká­vé kitöltése közben a' leg-közclébb eső Caféba küldeni kéntelen, mert ő a’ fe­kete kávéhoz tej-szinét töltteni nem, tsakis habot keverni szeret. Végül fej­fájásról pajiaszolkodván Te neki medi­­kámentom gs'anánt hamar A-spirinumot kerítesz, de ö ezt le-nyelni átallya, mert Phenatzetinomhoz vagyon szokva és ezért el-távozik hogy Apothékát keres­sen. V. A balog sorsú fajta. Vagyis mellyet Németh szóval Pecches­­nek is mondunk. Ez a’ kapu-tzimert nem 27. oldal hatná, mig-nem járókelők az igaz ka­puhoz kalauzollyák. A Ház-Mesternét, ki is az pitvarodban éppen Cselédeddel valamely ügyet tárgyal, vendég Dámá­nak véli, néki magát bé-mutatkozással prezentállya és kezét tsókkal illeti. Öt­séd töl annak felesége eránt több dolgo-: kát kérdez, mígnem a’ többiek hátulról rugdosván eszébe nem hozzák, hogy öt­séd felesége amaz Segéd-Fogalmazóval megszökött volt. Evésnek alatta a’ ve-' rés borban hurtzoltatnak és szomszédok a’ nagy poísétára gyorsan sót hinteni iigyekeznek, melly vak esettől olly res­­tellkedésből és tébolygásba sodortatik,; hogy milyen később a’ só-tartót fel-dön­­ti, ezen hibáját jóvá teendő hirtelen szán-' dókában a’ veres bort kapja fel és a’ kii ömlött sót azzal végig lottsantya. Később meg-vigaszíalódván egy vézna széken úgy dől hátra nagy-kaízagtában, hogy azt öszve-töri, hanyatt zuhan és fejét a’ Vitrina réz-sar,.ába bevágja, a’ segítsé­gére siető Miniszteri Tanátsosnénak há­la-adó módon melléje szegődik és Cl egész este Nagyságos Asszonynak szó­­littya, mikor pedig távozik és pitvarod­ban a’ tsinos tseléd-lyánal intseleg, an­nak derekát ippen akkor kezdi tüzete­sebben tapogatni, mikor feleséged a’ konyhába tartván rájok nyit. VI. A későn jövő fajta. Ennek már invitálláskor 'szájába rágod, hogy a’ vatsora nyoltz órakor kezdetik noha ez álnokság, mert fél küentzkor akarod kezdeni, de calculusba veszed i hogy az ő el-késésére két fertály-órát számolni az okos óvatosságnak héjjáva! nem lészen. No már most az az invitáll- i tak sokasága házadhoz mind el-bé-jőve I öszve-gyülekez.ett és a’ conversatio első 1 perízei elmúlván az éh vendégek beszéd­gye egyre akadozik, három fertály ki­­lentzkor mindennek szeme az ételek nagy kévánásban szikrát hány, a’ férjfiak kin­­nyokban amaz Búd Fő-Fiskus harmin­­tzadgyait blrállyák, a’ Dámák viszontag eggyik tzigar-etlit a másik után pöfékelik melly üdö alatt feleséged sápadozva szá­ját rágdossa mert azon a’ Szuílé-felfuttat forgattya elméjében, melly a’ őonyhán f:tehyfcsen ‘J öszve-ésik és lapos tsh'iznél í 'egyébhez 'lidüoifó' 'hetit lesz. Kilentz óra­kor feleséged bátortanul azon Eszmét veti kotzkára, vájjon továbbad várni ta­­nátsos-é, mellynek vitatása közben Ki­­; leníz h. után X. pertzkor ő vidor mo­­j sollyal meg-jő és meg-jedzi: »Reméltem, i nem nagyon késtem.« VII. A korán jövő fajta. I Az meg amaz fajta, a’ ki viszontag már i nyóltz órakor bé-állit, tehát sem felesé­­j ged (a’ ki ekkor még 1-mo az ültetés í Rangsorának már említettek szere felett való studérozással, 2-do a’ tsemegék számban vételével, 3-tio- hajának amaz Eton ángoly varas szerént való füsülésé­­vel vagyon gondban), sem te (a’ ki ek­kor még a kemény tingöd el-hullajtott gombját a’ feredő-szobában szapora ká- i romkodásokkal hasmánt fekve a’ kád alól ki-piszkálni törekszel). Vélle nem foglalkozhattok, minek folytán ő a’Salon­­ban egyedül üldögéli, majd unalma ál­tal a’ lakás egyéb szálaiban té-tova hurtzoltatván többek között figyelmét az iró-asztalodon heverő intimus leve­leken játzodtattya. VIII. A Táv-Beszélő fajta. Ö Mindeneknek előtte az invitállást el­­fogaggya ugyan de ezen tselekedetének rend-kivid való sullyát tudtodra adni el nem mulasztja. A kitűzött vatsorának előtte két nappal a Táv-Beszéllonek kagylajához kér, megkérdezendő, vájjon a’ vatsora meg-tartatik-é Valóságosan. Affirmáló válaszodból erről tudomást vészen, de már más-nap ismént -szállá­sodra szóll, hogy nagy Maiér történt, mert anyaji ágon való Nagy-Báttya ér­kezik az Fö-Várasban, igy ö kéntelenit­­tetik később jönni, de a’ vatsora napján már kora déll-után fel-serkent álmod­ból azon öröm-hirrel, hogy a’ supra­­dictes Nagy-Bátyának uttya meg-álta­­tott, erre az ő pontos meg-jelehésén semmi-némü tsorba nem-esendő. Vége­zetre esti Ave-harang táján ismég oda­­szóll; hogy vájjon obligatorius-é a’ Zmoking, vagyis ángolul Pipázó-kabát fel-öltése. Legisleg-végsztére egy fer­tály küentzkor, mikor képedet éppen bé-szappanoztad, még egy Ízben a Táv- Beszéllőhöz idéz, mondván: »Tsak azt leli, melyről házadnak számát le-olvas- akarom^ mondani, hogy most indulok«.. A’ vendégeknek VII7 fajtájúk I:ta.: Harsány'. Zsolt I. A jfüváricéi fájttá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom