Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-20 / 323. szám

___________ BÄCSMEGYEI NAPLÓ

1927 november 20

Kárászokról

Néhány évtizede./ csak, hogy meghalt az utolsó Kárász, leszármazottja a vagyonszerző tiz diáknak — úgy tűnik fel mégis, mintha beláthatatlan messzeségben élnének a róluk való legendák. Ámbár nem annyira legenda, mint eleven valóság, hogy a tizennyolcadik század derekán Kárász Miklós, Szeged város főjegyzője, magának vásárolta meg Horgost, pedig azért küldték Bécsbe, hogy Szegednek szerezze meg a birtokot

Annak az időnek az erkölcsei között éppenséggel nem volt ismeretlen a nem is titkolt panama. A kancelláriához ügyek elintézése végett igyekvi hivatalos férfiak sokszor egész gulyákat, méneseket vittek magukkal, hogy megnyissanak zárt ajtókat, de ép úgy cipeltek .drága szőnyegeket, mázsaszámra cukrot, nádrcézet, kávét és tekenős békákat.

, Alig hogy útnak eredt 1748-ban Kárász Miklós is, már ment utána a levél, hogy »pro fine finali supra oldatos 1000 fi. még 500 fl.-nak reá adását sem sajnálja, egyébként nemzetes Lehóczky

Dániél uramat tessék jó vigasztalásban hadni s biztatni, hogy eö kígyóiménak is ezen sok galibás állapotban forgó N. Város mellett teendő szolgálatiért méltó jutalmat bizonyossan veend.«

Ott vannak az eredeti fogalmazványok Szeged levéltárában, beszélnek

azok minden legenda helyett.

— »Hogyha épen szükségesnek fogja Kegyelmed tartani, tehát azon Patronus lírainknak, kiknek legjobban foganatosban esnék, ötven aranyakat oíferáljon. Ceterum Isten oltalmába ajánljuk Kegyelmedet és maradunk nagy jó Collegia urnák igaz köteles szolgái N. N. Szabad Királyi Szeged Várossá Birája és Tanácsa.«

j Nagy Pál ágent is üzent haza:

— »Kárász uram száz bikát Ígért Koller uramnak, amint alig várja aztät, méltózíassek fslküldeni:«

Aztán hiábavaló veit a rengeteg áldozat. Grassalkovics, a kamara elnöke, réígi diákpajtása volt Kárásznak, az'ő ke'zére juttatta Horgost. A 16.000 holdas 'birtok 15.000 forintért került a tulajdonába — ezf nevezték'annak idején ágrárreformnak.

] Nagyon sokáig elmaradt akkor Becsben Kárász, egyszerűen nem mert hazaijönni. »Valóban nagy csodálkozással köilétik látnunk és tapasztalnunk, írja ineki a tanács, az népünk’ között igen elterjedt hírtől származott zendülést- maltha Kigyelmed az Nemes Város költségén, maga institutiéia szerint ugyan a

N. Város dolgainak az ülendő helyeken leendő províziójára elküldetvén, maga priváturnát keresné s amellett Horgos nevű Pusztát imoet"á!ni kivárnia, avagy is talán impetrálta is...«

Felhívják igen szigorú hangon, hogyha bele kezdett volna a dologba, azonnal álljon el tőle, igy kívánja a város békéje

Törődött is azzal a békével Kárász! Szegedre is csak Grassalkovics társaságában merészelt visszatérni. De hamar megbocsátott neki a magyar könnyelműség. sőt 1751-ben követnek küldték az országgyűlésbe.

Ez a Kárász-vágyon eredetének törfr-iate. A cs’lád aztán átkerült Csongrádvárrregyébe s ott két ágra szakadt, igen élénk közéleti szerep'is melleit. Pmin 1848-ban ’ő'm'nja volt a megyéitek Hatalmas családu ember, akin vagyonát a felesbe rendezte. Mert p'-ikorára szétdarabolódptt az már s kíilönősen ezen a részen lehetett érezni, hogy megroppan a legnagyobb birtoktest is. ha sokat táncolnak a hátán. Egy. sr.rii polgárlány volt az asszony (Nagj Róza. leánya egy szegedi szenátornak) do nem engedte gazdálkodni az urát. G építette Fel Szegeden a legszolidabb, de a. ért a legpompásabb, szinte örftkéletűnek tetsző épületet, amit ma is »Kárászház«-nak hinak, rmkod már a harmadik yv'ban van .

Ben;ámin ur tűnődött is. hogy kellene valamit a homlokára Írni s akkor mondta neki Klauzál Gábor.

— írasd rá, hogy »Női szerzemény.«

A család férfiága vagy három évtized

előtt halt ki Gézával, Benjámin fiával. Az önmagával és az egész világgal meghasonlott embert idegenben érte a halál,)

Rendkívül szép ember volt, hasonlított a híres Károlyi Istvánra, egyébként végzett technikus is a vagyona mellett. Nagy szereplésre készült s közben beleszeretett K. Paula gré)fkisasszonyba. A regény kosárral végződött — édes anyjának polgári származása volt az indok — s ez megzavarta Qéza gondolkodását. Pista nevű szolgáján kívül senkit sem tűrt meg maga mellett, ő erdősítette be Kamarást, a környéket ő alakította át dombos vidékké. A búzát .néha éveken át hagyta zsirsikesedni, a házzal nem törődött. Szerette a lovakat, (a Kárászok már az ötvenes évek elején híres futtatók voltak), gyönyörű négyeseket tartott, a hintóbán azonban kutyák ültek mellette.

— A kutya külömb az embernél, mondogatta. Harapni csak az ember szokott.

(Vagy huszonöt év előtt, mikor a Kárász-ház gazdát cserélt, a padláson leólmozo't oléhkoporsóban kutyacsontvázakat ' ak.)

Ha; közben, ha kocsi jött velük szemközt, elfordította a fejét s odaszólt a Pistának:

— Figyeld meg. hogy köszönnek-e?

Ha nem köszöntek, képes volt boszszuból mindenféle vegzaturát kitalálni.

Egy osztrák újságíró, aki resztvett a szovjet tízéves jubileumi ünnepén, ezeket írja az ünneplő Moszkváról:

A vörös Moszkvát ragyogó parádék közt áliitotíák a történelem keresztvize alá.

A bolsevikiek nagyszerűen értenek a monstre-ünnepek rendezéséhez. A tízéves évfordulón milliós tömegekkel játszatták el a »győzelem szinjátékát«. A politikát, ami a jubileumot színezte, a kommunistapárt vezérkara szolgáltatta, a művészetét a négy n.ágy..orosz .rendező: Méj'pr-' hold,' Staniszlavsky, Eisenstein és Tairóv. A szovjetfővárös nagy örömünnepét ők rendezték meg, ők készítették a terveket és a háromnapos parádé minden jelenetét 6i: szcenirozták. A színpad a téii pompájában felejthetetlen Moszkva volt, föltíiszitve vöiös drapériákkal, transparcnsekkel, lobogókkal, jelszavakkal és vörös csillagokkal. A színész pedig a főváros népe, az orosz nép: katonák, munkások, diákok, vidékről érkező parasztdelegációk, színes georgiaik, kozákok, ukrán fiatalok, Volga-vidéki németek. A négy orosz rendező-zseni számára vakmerő lehetőségek nyíltak és ők ki is használták a grandiózus teret és a roppant tömegeket. A vörös Oroszország legimpozánsabb szinjátékát rendezték meg. A szovjet győzelmes ünnepét.

*

Moszkva kerek egy hétig készült a jubileumra. Az ünnep előtti éjszaka serény munka folyt; a kommunista fiatalság díszítette a házakat, transperenseket szerelt föl a gyárkéményekre, a kirakatok-Szenvedélyesen gyűjtötte a régiségeket, a képeket, később Párisba tette át a lakását s onnan indult Pistivel világkörüli utakra, többnyire Délnek. Sohasem nősült, levelet senkinek nem irt, szegedi bankjának is csak röviden jelezte, hogy mennyi pénzt hova küldjön, — el akarta és el is. tudta teljesen temetni magát.

Csodálatos regény az élete, Jókai tollára méltó, — kár, hogy a készletei teljesen elvesztek és nincs aki azokat ismerje. A világ csak egy hóbortos magyar urat látott, aki fejedelmileg él, furcsa szokásoknak hódol, idegennel nem beszél, ha szólnak hozzá, megmerevedik és néma marad s mintha kiszámította volna, akkor hal meg természetes halál, amikor az utolsó aranyát felváltátta.

Ámbár telt volna ott még néhány.

A műkincset, halála után, a bankárja árverezgette el mintegy félmillióért. Nötestvérei közül egyet Bleskovics István vett el, a másik Rónay Laios volt csongrádi főispán, a harmadik Sziateczky ulánuskapitány felesége lett.

Ha ugyan él még, eszébe jut-e vájjon egy őszhaju matrónának, egykori K. Paula grófnőnek?

Öreg riporter.

ban látványos bábjáték, a főútvonalakon keresztül vörös vászon rikító feliratokkal. A legtöbb angolellenes, aminthogy az egész jubileumnak ez a jelszó a fömotivuma: válasz Chamberlainnek. A vörös Oroszország szemében Anglia a Lucifer, amely a szovjetet leginkább fenyegeti. A sarkokon sátrak: Lenin-sarok, Lenin fényképeivel, szobraival. A rikkancsok tele bömbölik az uccákat:

— Leiiin-íénykép, csak tiz kopek!

Nincs az a kirakat, ahol ne fedezné föl az ember Lenin fényképét, nincs az a köz^pütét, jáníelyett <(áígiuf Lettin,»szoborral, vagy Lénin-CifáttímmaV he díszítettek volna föl. Csodálatos az a vallási tisztelet, ami Lenin nevét övezi Oroszszágban. A faluk miszticizmusa furcsa

l.enin-legendákat teremt még ma is. A vörös tér egyik hatalmas palotáján egy óriási Lenin-arckép, okos, ravasz tatárszemekkel, zsebretett kézzel, félrecsapott mici-sapkával.

Ez előtt a kép előtt masírozott el a moszkvai helyőrség, negyvenezer katona ágyukkal, tankokkal, ijesztő gázapparátusokkal A vörös térre vonult be az ünnepi körmenet is, körülbelül egymillió ember, akik tisztelegtek a forradalom halott vezére előtt. A körmenet zászlóerdőt hurcolt magával: itt egy kínai csoport Sun-Jat-Sen-zászlóval, amott négerek, akiket Afrika forró erdeiből csalt Moszkvába Lenin neve. Félelmetes és megható volt az a roppant embertömeg amint muzsikaszó mellett befordult a Kreml előtt húzódó hatalmas térre. Az egyik nyolcemeletes palota erkélyén megafon, mely buzdító jelszavakat

25. óidéi

szórt szét a menetelő tömegefé fölött. A felvonulás tizenegytől este hét óráig tartott és az ember egészen elkábult a nagy szinpompától. De nem volt unalmas, erről gondoskodtak a rendezők. A menet tréfált, gúnyolt, lelkesedett. Hatalmas teherautókon rajzok, előképek: fenyegetés a külföldi burzsoázia: felé. A belső burzsoáziával már • végeztek — ezt mutatta az a koporsó, amit fiatal ifjúmunkások őriztek egy vörös villamos tetején. A legtöbb gúnyt és; átkot Chamberlain fejére szórtak ezek a feliratok és képek, de bőven jutott az olasz faszismusnak és a horogkereszteseknek is.

A katonai parádét Vorosilov, hadügyi népbiztos vezette. Gyalogság, tüzérség/ lovasság és műszaki csoportok teljes felszereléssel vonultak föl. A parádé három óra hosszat tartott egyidőben a munkások körmenetével. A tribünökön a külföldi vendégek, munkásdelegációk, akik előtt feszes vigyázban masírozott el a helyőrség. Az ünnepély kezdetei száz-j egy ágyulövés, a vége százezrek énekel»1 ték az Internacionálét. ,

* " \

Késő esté volt már, amikor a csatakos ttccák lassan kiürültek. De az ünneplőj város nem tért nyugovóra. A klubokban, színházakban, szabadban megkezdődött a jubileumi program. Az éhséget, polgárháborút győztesen megúszó orosz népbelesodródott az örömbe: kenyér már van, hatalom is, legyen hát három napig tartó dinom-dánom is hozzá.

W. B. Yeats:

Három vers

Az asszony szive

Óh mit nekem a kis szobám.

Hol szenevedély, sohsem lobog Megláttam napnak alkonyán S szivem szivén dobog.

Óh mit nekem anyám szava A ház, amelyhez múltam fűz...

Sürii hajfürtim árnyéka Mindén gondot elűz.

Gondiiző haj, borongás szem, Mindegy, ha élet vagy halál,

Szivem ott pihen sziveden S lelkem lelkeddel száll.

Egy szélben táncoló gyermekhez

Táncolsz, ha nyár, ha tél,

Nincs félelem benned;

Bármit üvölt a szél.

Kirdzod iürteidből A sós vizcseppeket,

Kicsiny vagy nem tuddd Gazok üdvmámorát,

Szerelmünk bánatát,

Társunk elmúlását Bár messze még a tél...

Mit kell félned tehát,

Hogy mit süvtilt a szél?

Öregek a viz partján

Szóltak a vén, vén emberek:

»Minden megváltozik,

Te elmégy, s én is elmegyek.«

Kezeik karmok s olyanok lábaik Mint viharverte fák és hajlott ágaik Mit megtépáz a víz.

S szóltak a véti, vén emberek:

»Gyönvör állandóságában nem bízz; Elfolyik mint a viz.«

Fordította: Liane Morre.

DESANKA

KREM

fiatalos, üde arcszint és tiszta, matt arcbőrt ad. Aki egyszer használja, más krémet nem használ többé

I Saját érdekében prábálja ki I Készíti Stanislav Popovié, gySgyszerész Valika Kikinda (azelőtt Máriafölde) Erryedárusitás

I HEILER ÉS VÁZSONYI YEL'KA KIKÍNDA

B_______ 11649

sokkal gyor?al>bfn fanul meg s kfesike, ha erőteljes és ha egét? séges csonti ej ödópét biztosítjuk. Sok angol kóros, gyenge CsonlaMiatu véz a yennek eíéteíen fejlődésén ok a hUnyós vagy egyo dalit flplá’ás az oaú. Az élejre én gyarapodásra elengtrdlK-iebenul fontos vitaminokat és tápsókat legcélrzeríibben és legitéllen e?ebb: n úgy vihetjük a gyermek Szervezetébe, ha minden étkezis után 1-1 táblácska vagy 4-5 szem dragée

ÁR NE A YÍTAMINTÁPSZERT

rzepngat. Csodálatos az a hátás, melyet már néhány hét eltelte után észelelhetünk. * gyermek újlödése erőteljesen megindul, súlya rohamosan gyarapszik, arcs kiszínesedik. Kitör belőle az életöröm és vidámság, étvágya szinte kiiobban.

ARKEA VITASÍINTÁFSZF.tt kar heti mindenütt 1 doboz úro S3 dinár

Krmlkalijn Nov.snd bárki kívánságára ingyen küldi dr. Munk Artur suboticai lőorvos ódából .Mit kell tudni mindenkinek a vitaminról“ cimü munkát

I/ÍTaM1

Stan iszlavszky,Meyerhold és Eisenstein rendezték

jubileumi ünnepélyét