Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-20 / 323. szám

10. oldal 1 "" ........ BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. november 20 21—27, hétfőtől Egész héten November vasárnapig TOLSZTOJ LSO gróf regénye Minden előadáson világhírű orosz zeneszerzők müveiből Hangverseny Feltámadás. Olyan szép, olyan igazi, olyan emberi re­­mekmü, hogy róla csak kalaplevéve volna szabad beszé'ni. A Fel­támadás, a nagy Tolsztoj biblikus erejű és szépségű regénye a filmművészet legmodernebb ragyogásában jelenik itt meg előttünk. Főszereplője Dolore3 Del Rio, a csodálatos szépségű uj star, akinek já'ékmüvészete a legnagyobb, a legmélyebb emberi és művészi élmény. Beérkezése a film világesemény:. Partnere Rrd La Rocqae (Bánky Vi ma férje), akinek ez leg­férfiasabb, legnobilisabb produkciója. Rendkívüli lebilincselő mese és lélekzetfojtóan érdekes miliő. Tolsztoj géniusza ezen a képen győ­zedelmeskedni fog milliók és milliók előtt, akiknek ő megihletett prófétájuk és ugyanakkor megihletett írójuk is volt. A Feltámadás minden idők legszebb filmje. Minden előaSáson Hangverseny. Pque Dame, V. Sym­­fonia Csajkovszkitól. K .ukazusi rapzsódia. Volgái hajós dali Glazu­­novtól. Soijanka Wi kétől. Sláv táncok Dvorak. Kaukázusi Suit Ipolotiv Dubinuska S -hirmanntól. Orosz rapszódia Ales Borodin. II3I9 © © KÖNYVEK Mit szólsz hozzá, édesem az az undok alak milyen botrányt csa­pott azért a vacak könyvért, amit cse­kély féléve kölcsön adott nekem! El­küldött érte azzal, hogy rögtön szol­gáltassam vissza neki, ha még meg van. Gondolhatod, mit válaszoltam rá, nem teszi az ablakába elhiheted; nem elég, hogy annyit Őriztem, most még udva­­riaskodjak a tetejébe, szemtelenség, na nem? Igaz, hogy momentán kinél van a könyv, nem jutott az eszembe, utoljára Piki vitte el tőlem ő, meg odaadta Cun­­cinak, vasárnap pedig, mikor Ricáéknál voltam, miint ha a kis baba kezébe lát­tam volna valami olyasmit előfordulni, fSTa a klasszikus, tiszta migyars. goi sza­­reted, olvasd Gárdonyit i" igaz, hogy kissé megrongált állapotban. — A kicsi ugyanis papirhajókat úszta­tott a fürdőkádban éppen — na de ne­kem senki ne mondhassa, hogy gondat­lan vagyok, fogtam, bepakkoltam, el­küldtem neki, teljék öröme benne. Hát fiam, ma kapok egy csomagot a könyv­­kereskedésből és egy számlát hozzá mellékelten. Mi az, mondok, mi van ben­ne? (Már mint a csomagban). »Nagysád névjegye« feleli a segéd nagy röhögve és kibontja nekem a csomagból azt az ócska könyvet. »Azonfelül« mondja ő »megterheltette a kegyed számláját 460 dinárral, annyiba került az uj példány, amit magával vitt«. Hát a guta majd megütött, elhiheted! Ilyen legyen ma­napság egy dzsentlemén úriember! Az uram ugyan azt mondja, hogy ezzel a módszerrel a háromnegyed könyvtárát megspórolhatná az ember, erről jut az eszembe, légy szives és add kölcsön ne­kem két napra a »Lóbübáj«, az aréna napjá«-t, amit a Frédi vett a múlt héten a házivarrónőm őrülten kiváncsi rá, de igazán add kölcsön, csak egy hétre ké­rem, tiz nap múlva biztosan megkapod. Megjelent a „Könyvearátok“ lapja Az első szám kimutatást közül a vajdasági magyar iroda­lomról és könyvkiadásról Előkelő és nívós folyóirattal lett gaz­dagabb a magyar irodaim. Dr. Sik­­ebonyi Antal, a Magyar Nemzeti Mu­zeum könyvtár-igazgatójának szerkesz­tésében most jelent meg a »Könyvbará■ tok Lapjai, első száma, amely úgy ki­állításra, mint tartalmára nézve a leg­szebb magyar folyóiratok élére helyezi az uj lapot. A »Könyvbarátok Lapja« Valóban hézagpótló folyóirat, amely el­sősorban a biblofilekhez szól, de az ol­vasóközönség széles rétegeit is a könyv Szeretettre és megbecsülésére neveli. (Tökéletes, színes mümeilékletek díszí­tik az első számot,. .wiiíiy éidekes cikr.. kék és tanulmányok egész sorát hozza. Az első számban Sikabonyi Antal programmot adó beköszöntője után /*. ki Gárdonyi Könyveit betette könyvtárába: ércszoiaioí emelt otthonában egy hal­érdekes cikk és közlemény egészíti ki a lapot. A »Könyvbarátok Lapjai, amely mindenkinek, aki szereti a könyvet, nél­külözhetetlen folyóirata, megrendelhető a Singer és Wolíner irodalmi intézet részvénytársaságnál, Budapest VI. kcr., Andrássy-ut 16. szám alatt. Gárdonyi szobor Gárdonyi müveiből Gárdonyi Géza azok közé a magyar irók közé tartozik, akik a legtökélete­sebb művészettel adták önmagukat, az életet, a múltat s mindehhez még vala­mit: olyon eszményiséget és bölcsesé­­get, ami egy jobb világ levegőiéként üdíti fel azokat, akik müveihez nyúl­nak. A legújabb Gárdonyi-gyűjtemény, összes munkáinak negyven kötetes ki­adása ebből a szempontból igazi kin­csesház. A legöszintébb, legigazibb, leg­igénytelenebb, legbölcsebb magyar iró maradandó becsű alkotásai. Aki ezt megveszi, annak nem kell okoskodnia, hogy jól vásárolt-e? Egész biztos, hogy pénzéért olyan értékeket kapott, amik értékét nehéz pénzben kifejezni: gyö­nyörű gondolatokat, boldog órákat, egy barátot, akivel szórakozhat és akitől tanulhat is derűs okosságot, vagy az élet legmélyebbjéről felbuggyanó böl­csességet . . . A kiadás iránt való rokonszenv és érdeklődés oly nagy, hogy az összki­adás már az első sorozattal 5000 pen­gővel gyarapiíotta a szoboralapot. Úgy­hogy remélhető, hogy belőle Gárdonyi szobra meg is lesz!! . . -Olyan eredmény ez, aminőt eddig ma­gyar iró alig ért meg. ■ Gárdonyi Géza nemcsak müveiben emelt maradandó emléket, hanem szob­rát is úgyszólván önmaga emeli. Mun­káiból. r*.iáltvány a zsidósághoz Dr. Fischer Árpád budapesti orvos ki­áltványt intézett a világ zsidóságához. Hogy meghallják-e és megszivlelik-e a zsidók ezt a kiáltványt, azt nem tudhat­juk, de hogy kevesen teszik magukévá Fischer Árpád kiáltványában foglalta­kat, azt a mai zsidóság ideológiájából ítélve bátran megállapíthatjuk. Mindamellett foglalkoznunk kell a pesti orvos uj könyvével, amelynek a címe: »Kiáltvány a zsidósághoz« nem­csak azért, mert a szerző vajdasági em­ber, aki Becskereken született és nőtt fel, itt végezte a gimnáziumot és itt ad­ta ki első könyveit: figyelemreméltó versköteteket és csak néhány év előtt került fel Pestre — hanem azért is, mert a könyv, amit kiadott, feltétlenül érték, irodalom, ha egyébért nem, de kiforrott stílusáért mindenesetre. Fischer Árpád nyugtalan lélek, aki rt verset, prózát, pszihoanilitikai drámát és most ebben a könyvben hittérítőként, apostolként mu­tatkozik be, azonkívül stilusmüvésznek, aki lelke nagy fanatizmusát, hitét, áhí­tatát közvetlen tömör, erőteljes és meg­tudja hatatlan nagyságnak 1 *Varju Elemér tanulmánya következik »Szent István legendáinak újonnan fel­talált legrégibb kézíratá«-ról, Emile Henriot »Régi és uj kéziratok« címen irt rendkívül érdekes cikket, Babits Mi­hály »Az én könyvtáram« cimü cikké­ben irodalmi becsű cikket ad, Jaschik Álmos a könyvilUmztrácálás, művésze­téről értekezik. Ifi. báró Wlassies Gyu­la a magyar irodalom külföldi ismer­tetéséről mond figyelemreméltó dolgo­kat, Ralf Beaver Strassbnrger az uj amerikai irodalmat ismerteti, Végit Gyula a könyvkötőmüvészetről érte­kezik, Kéky Lajos a Kisfaludy Társa­ság ereklyetáráról irt érdekes cikket, Isoz Kálmán »Wagner három partitú­rájának verses ajánlása Liszthez« din­inél irt a két zeneszerző barátságáról, t^incse: közt koldus, aki vakon ntagy o. győző szavakkal maradéktalanul leírni. A mindvégig szép és érdekes írás re­züméje az, hogy a zsidók ismerjék el Jézust Megváltójuknak. »Mózes törvé­nyének, a prófétáknak és a Messiásnak egysége az a terv, mely szerint a mi lel­künket fel kell építenünk s akkor ezen épület Isten lakhelye lehet« — Írja Fi­scher Árpád és visszaköveteli a zsidók jogát Krisztushoz és tiltakozik az ellen, hogy Jézust a keresztény egyházak le­foglalják maguknak azzal az indokolás­sal, hogy Judás elárulta őt és a zsidók Pilátustól kierőszakolták ellene a halá­los ítéletet. Jézus zsidó volt, Dávid ki­rály törzséből származott és ő volt az a Messiás, a zsidóknak ama királya, akit az Ur e szavakkal ígért meg a zsi­dóknak: »És az én szolgám Dávid lesz az ő királyuk és összesen csak egy Pásztoruk lesz nékik.« (Ezékiel 37:24.) Más .szóval Fischer Árpád dr. a Krisz­tus hivő zsidók uj szektájának a prófé­tája lett. Ennek a szektának tanait hir­deti nagy fanatizmussal, szenvedéllyel és pompázó stílusban. És ezért a stí­lusért érdemes elolvasni a könyvét azoknak is. akik különben a téma iránt nem érdeklődnének. Ámbár a könyvnek alig a felét irta maga a szerző, a többit Mózes, a próféták és az apostolok, akik­nek szép idézetei nagy bőségben talál­hatók Fischer Árpád könyvében. Dr. H. J. Üárden-i müvei meüsL. Jambrekovich László pedig »Egy ma- ! gyár könyvvándorlásról« értekezik. A gazdag »Szemle« rovat és a többi ! rovatok elsősorban könyvismertetése­ket közölnek Schöpflin Aladár, Lyka Károly, Kárpáti Aurél, Gyergyai Albert, Fiilep Lajos, Trócsányi Zoltán és má­sok tollából. Alapy Gyula Sziovenszkó irodalmi életét, Tabéry Géza az erdé­­jy könyvet ismerteti. »A vajdasági ma gyár irodalom és könyvkiadás« cimü cikkben László Ferenc ismerteti az el­ső számban a Vajdaságban eddig meg­jelent könyveket és a vajdasági ma­gyar irodalmat és ezenkívül még sok Herman Bang: Reményvesztett nem­zedék. Herman Bang a, dánok legna­gyobb regényrója, egyúttal az egész vi­lágirodalom egyik legmarkánsabb és leg­érdekesebb Írói egyénisége. Legkiválóbb regénye, a »Reményvesztett nemzedék« kerül most magyar kiadásban az olvasó kezébe, Ritóok Emma fordításában, Ju­hász Andor bevezető tanulmányával. A Bang egyéniségének és Írói művészeté­nek gyökerei egyrészt saját csalódott életébe, másrészt korának szomorú, két­ségek között vergődő társadalmába nyúlnak. A »Reményvesztett nemzedéki­ben maradandó emléket állított saját, fel­zaklatott leieke élményeinek és ennek a pusztuló, oszlásnak induló generációnak egyaránt. A dekadens melankóliának tö­kéletes lélek rajza ez a könyv, egy meg­­csömörlött, kimerült, részvétlen és érzé­ketlen. minden iránt elfásult nemzedék igen találó kor- és kórképe. Főtipusa ennek maga Bang, aki cx3k a pilla nat­­! bar. és csak a pillanatnak él és ha alkot, akkor se komponál vagy szerkeszt, ha­nem pontszerűen egymásmellé rakja a jelen apró képeit, miniatűr hangulatait. »Pointilista« — írja róla egyik méltatnia. Innen stílusának egyenetlensége, rend­szertelen ugrándozása, szinte deiiriumos láza. Nein realista, mint Jacobsen, ha­nem kifejezetten * impresszionista. A könyv a Révai Irodalmi Intézet kiadá­sában, a Klasszikus Regénytár cimü so­rozatban jelent meg s a Minerva könyv­osztálya utján megrendelhető 56 dinár­ért. ÜYAPJU ALSORUHA Eredeti Or. Jager-féle és minden más faj a t i’cű-íélifehémeroü leg* olcsóbban kapható a „Harsnyakrálynéi* KLEIN JENŐNÉL Novkad, Veliki Becskerek és Senía (0046

Next

/
Oldalképek
Tartalom