Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-18 / 321. szám

;mber 18-BÁCSMT3GYE7 NAPLÓ 9. oldal ŰIŐ-MÜSOR — yi várót melletti ttom a hmUámhtnt jtltntä Péntek, november 18 Zürich (588) 16: Gramofónhangver­­se«y. 17.10: Szórakoztató zene. 20: Hangverseny. 21.02: Szórakoztató hang­verseny. Prága (348.9) 16.30: Délutáni hang­verseny. 19.30: Hangverseny. 22.30: Hangverseny. Budapest (555.6) 17: Az Operaház tagjaiból alakult kamarazenekar hang­versenye. 19.45: A Melles magyar vo­nósnégyes hangversenye. 21.20: Pata­­ky Irén és Teleky Sándor előadó este. 22.15: Pontos időjelzés, hírek, közlemé­nyek. 22.35: A Britannia-nagyszáilóból Pertis Jenő és cigányzenekarának hang­versenye. Bées (517, 577) — Graz (357.1) — Innsbruck (294.1) — Klagenfurt (272.7) 10.30: Orgonahangverseny. 11: A »Wie­ner Symphönieorchester hangversenye. 18.45: Hilde Wegner felolvasása a nor­vég költészetről. 20.05: Franz Lehár »A Kék Mazur« cimii kétfelvonásos operett­jének közvetítése. Utána tánczene. Berlin (483.9, 566) — Künigswuster­­hsusen (1260) — Stettin (236.2) 16.30: Délutáni hangverseny. 21: Hegedüromáu­­cok. 21.30: Népdal-duett. 22.30: Slágerek és újdonságok. Bern (411) 13: Időjelzés, időjárásje­lentés, gramofon tánczene. 16: Szóra­koztató zene. 17: Szórakoztató zene. 20: Zongorahangverseny. 20.30: Ének­hangverseny. 21.20: Szórakoztató zene. Róma (450) 17.15: Tánczene. 20.40: Könnyű zene. Frankfurt a/M. (428.6) — Cassel (172.7) 19.45: Húsz perc a technika vív­mányairól. 20.15: Bartók Béla hangver­senyének közvetítése Stuttgartból. 21.15: Magda Spiegel énekhangverse­nye. Langcnbérg (468.8) — Dortmund (283) — Münster (241.9) 18: Délutáni hang­verseny. 20.10: Köln: »A bűvös vadász«, opera három felvonásban. Irta: K. We­ber. Utána tánczene. Leipzig (365.8) — Dresden (275.2) 16.30: A drezdai házi zenekar hang­versenye. 19: Arno Holz és Richard De­­htnel német költők. 19.30: Az első ro­mantikusok regénye. 20.15: Népszerű zenekari hangverseny. 22.15: Szavala­tok, énekek gitárkisérettel. München (535.7) — Nürnberg (303) 16: Zenekari hangverseny. 18.30: Nürn­berg: Hangverseny. 19.30: A középkori rr SUBOTICA ember és más teremtmények. 20.30: Wilhelm Hauff-emlékest. 21.05: Szimfo­nikus hangverseny. Nápoly (33S.3) 17.10: Clara Soleri hangversenyénekesnő hangversenye. 31: G. Verdi »Ernani« c. négyfelvonásos operájának közvetítése. Bruxelles (508.5) 17: Á házi zenekar hangversenye. 20.15: »Rio á Ys* * opera, zenéje Lalo. Stuttgart (379.7) — Freiburg (577) 16.15: Délutáni hangverseny. 20: Zov­­gorahangverseny. Bartók Béla hang­versenye. Stockholm (454.5) 18.20: Tánczene. 19.45: Zenekari hangverseny svéd ze­neszerzőktől. TŐZSDE Zürich, nov. 17. (Zárlat.) Beograd 9.13, London 25.27 és hétnyolcad, Newyork 518.45, Brüsszel 72.35, Milánó 28.24, Am­szterdam 209.475, Berlin 123.675, Bécs 73.125, Szófia 3.745, Prága 15.37, Varsó 58.20, Budapest 90.80, Bukarest 3.21. Beograd, nov. 17. (Zárlat.) Paris 222.30—224.30, London 276.75—277.75, Newyork 56.65—56.85, Zürich 10.94— 10.97, Berlin 13.55—13.58, Budapest 9.95.50—9.98.50, Bukarest 35.05—35 55. Szombori terménytőzsde, nov. 17. Bú­za bácskai vasút 290—295, rozs bácskai vasút 71—72 kilós 285—290, zab bácskai vasút 217.501—220, árpa takarmányi 61 —62 kilós 215—220, 63—64 kilós 225 —230, tavaszi 65—66 kilós 250—255, ótengeri bácskai vasút 212.50—215, szá­rított tengeri szerémi vasút 207.50— 1212.50, uj tengeri bácskai vasút 180— 185, bab fehér nem válogatott 5—7 szá­zalékos 325—330. fehér válogatott 360 —365, lisztek: Ogg 410—430, 0g 410— i 430, kettes 390—410, ötös 360—380, ha­tos 310—330, hetes 250—260, nyolcas 190—200, finom korpa prompt 175—180. Irányzat: búzánál barátságosabb, ten­gerinél tartott. Noviszadi terménytőzsde, nov. 17. Búza bácskai 77—78 kilós 2 százalékos 290—292.50. bánáti 78—79 kilós 2 száza­lékos 285—287.50. Rozs: bácskai 72 ki­lós 2 százalékos 280—290. Árpa bácskai 65—66 kilós 245—250, Zab 220—225. Tengeri bácskai régi 217.50—220, bács­kai uj XII. I. 200—202.50, bánáti uj XII. I. 197.50—200. Lisztek: Ogg és Og bácskai 415—425, kettes 395—405, ötös 375—380, hatos 315—325, hat és feles 285, hetes 255—265, nyolcas 197.50—205. rozsliszt 365, korpa 170—175. Bab fehér uj 2—3 százalékos 360—370. Irányzat: változatlan. Forgalom: 26 vagon. Budapesti gabonatőzsde, nov. 17 A gabonatőzsdén a haíáridöpiacon folytató­dott az áremelkedés, míg a készárupiacon a gabonaárak nem változtak', de mindkét piacon feltűnően szilárd volt a tengeri Hivatalos árfolyamok pengő-értékben a határidőpiacon: Búza márciusra 31.88— 32.05, zárlat 32.10—32.12, májusra 32.18 —32.40, zárlat 32.38—32.4U, rozs március­ra 30.22—30.42, zárlat 30.36—30.38, ten­geri májusra 25.24—25.40, zárlat 25.44— 25.48. A készárupiacon: Búza 29.S0— 30.85, rozs 28—28.40, árpa 24.75—25.75 sörárpa 26.50—31, köles 22.50—23.50, zab 23.50—24.25, tengeri 24.75—25.50, repce 4S—50, korpa 17.75—18. Budapesti értéktőzsde, nov, 17. Ma­gyar Hitel 88.7, Osztrák Hitel 53.5, Ke­reskedelmi Bank 125, Magyar Cukor 219.5, Gorgia 16.8, Rimamurányi 118, Salgó 747, Kőszén 731, Bródi Vagon 2.2, Beocsini Cement 260, Nasici 172, Ganz Danubius 179.5, Ganz Villamos 171.5, Atherieum 31.5, Nova 48.3, Levante 26,6, Pesti Hazai 230. Irányzat: tartott. Budapesti állatvásár, nov. 17. A vá­gómarhavásárra 555 állatot hajtottak fel. Árak kilónkint: Ökör legjobb 124—128 fillér, kivételesen 144, közepes 114—122 gyenge 36—44, bika legjobb 116—124, ki­vételesen 128, közepes 104—112, gyenge 89—92, bivaly 52—78, tehén legjobb 108—> 112, kivételesen 124, közepes 84—100, gyenge 68—80, kicsontozni való marha 40—64 fillér. A sertésvásárra 3200 álla­tot hajtottak fel. Árak kilókint élősúly­ban: Könnyű sertés 1.36—1.44, közepes 1.56—1.60, nehéz 1.68—1.70 pengő. Vízállás K noviszadi hidrotechnikai hivatal je­lentése szerint a jugoszláv vizek mai állása a következő: Duna: Bezdán 180 (+34), Apatin 242 (+28), Bogojevó 259 (+18), Vukovár 200 (+20), Noviszad 181 (+31), Zemun 176 (+76), Pancsevó 154 (+56), Orsóvá 144 (+5). Dráva: Oszijek 174 (—8). Száva: Beograd 122 (+54). Tisza: Titel 184 (+40). Dr. DUSÁN MILEUSNIĆ a fii!-, orr-, ős gége­­betegségek szakorvosa és mütősebésze rendel d. e. 8—10, d. u. 3—5 \ojvoda Put­­aUUlUUry nikavenae 40 a „Katar“ vendéglővel szemben REGÉNY Ml1 -LÁNGNYELV IRTA: S AX ROHMER (19) — Mivel vádolják tulajdonképpen? — Gyilkosságot kpvetett el! — Úristen! — kiáltotta a lány és egészen elsá­padt. — Gyilkosságot? A nevét... nem tudom... — Nem sötét bőrű ember, fekete szemekkel? Hindu? Anna Jones mereven nézett maga elé. — Igen, igen! Külföldi. — Hová akarta magát vinni? — Nem tudom. Azt mondta, hogy London köze­lében jó állást tud számomra szerezni. Még csak tiz perc időnk leit volna az előbb, hogy elérjük a vona­tot. Ö előrement, hogy jegyet váltson. — Hol ismerkedett meg vele? — Egy hónappal ezelőtt a Green-parkban. — Mit csinált a szalvétákkal azon az estén, ami­kor Sir Charles meghalt? — Óh, Istenem! Semmi olyant nem tettem, amivel ártani akartam neki! — Feleljen! — Sidney... — Oh, tehát Sidneynek hívják? Azonban ez bizo­nyára nem a valódi neve. No, folytassa! . — Sidney megkért, hogy egy szalvétát a gyűrűvel együtt vegyek e! és rövid időre adjam neki! — Mikor történt ez? — Délután ... — És mit kellett a szalvétával csinálnia? — Egy kis dobozban hozta vissza, amelyet nem volt szabad előbb kinyitnom, mint röviddel az étkezés előtt és ekkor Sir Charles terítékéhez kellett tennem. — E* aas tán? , — Kam Volt -dkafmatu, hagy ezt meg»«Páliam. n«twnn i*rit»tt é* Rowettné úifetnd&ui a közeiben volt. Ezenfelül még Sir Chart« te m ebédlőben üt le «faág­gal a kezében. A kis dobozt már elrejtettem a közei­be«, amikor Sidney telefonált. — Odatelefonált? — Jgy állapodtunk meg. Azt mondta, hogy a fivé­rem. Megmondtam neki, hogy Sir Charles állandóan az ebédlőben ül, amire azt felelte: »Majd elcsalom hazul­ról. Mihelyt elmegy, intézd el a dolgot!« — És aztán? — Erre következett a hamis tel. t niizenet a szom­szédból. Amikor Sir Charles elsietett a beteghez, el­cseréltem a szalvétákat. Howettné ott talált az ebédlő­ben és nagy skandalumot csinált. Később azonban si­került a kis ládát a konyhában elégetni. Ez minden, amit tudok. Hát valami rosszat követtem el ezzel? — Éppen elég rosszat — dörmögte Harley dühö­sen. — No és mi volt az, amit ez a »Sidney« Sir Char­les Íróasztalából ellopott? A lány összerezzent és ajkai remegtek. — Nem volt az lopás — dadogta. — És különben sem Sidney vitte azt el. Én voltam. — Mit vitt el? — Egy iratot. Sir Charles nem volt otthon és az íróasztal-kulcsok az éjjeli szekrényén voltak. Sidney megkért, hogy az első adandó alkalommal kutassak az írásai között, hogy nem találom-e valahol ezt a szót >,Lángnyelv.« — Ah! — kiáltott fel Harley diadalmasan. — Mond­ja csak tovább! — Megtaláltam ezt az írást és odaadtam Sid­neynek. — Mi volt abban az Írásban? Hiszen át kellett ol­vasnia. — Csak egy kis részét olvastam. Amikor megta­láltam benne a »Lángnyelv« szót, nem érdekelt már tovább. — Miről szólt az a rész, amit olvasott? — Az elején Indiáról volt szó, de nem sokat ér­tettem belőle. Nem is volt sok időm és attól félíem, hogy Howettné tettenér. És csakhamar megtaláltam a »Lángnyelv« szót. — Mit jelentett ez a szó az Írásban? — Úgy vettem ki, mintha valami égésfolt volna, amit Sir Charles egyszer Indiában és azután ’később Londonban látott. — Londonban? Hol? _ — Égy férfinek a kvjéu. — Ennek az embernek a nevét nem említette az irat? — De igen. — Nem úgy hangzott, mint Ormund? A lány tagadóan rázta a fejét. Harley hirtelen megszólalt: — Hát talán Brown? Anna Jones habozott. — Azt hiszem, hogy »B«-vel kezdődött a név. — Bronn? — Nem... De emlékszem már! Brim! — Úristen! — dörmögte Harley. — Ismeri ezt az embert? A lány tagadóan válaszolt. — Gyakran találkozott Sidneyvel, amióta kilépett helyéről? — Aznap reggel találkoztam vele, amikor kilép­tem és ma. — Londonban lakik az az ember? — Nem. Inas egy urnái, aki vidéken él. .— Hol van gazdájának a háza? — Azt nem tudom. A lány váratlanul zokogni kezdett. — Oii, kérem, engedjen el! Esküszöm önnek, hogy mindent elmondtam, amit tudtam. *• — Jól van! — mondta Harley, miközben megnézte az óráját és az ajtó felé indult. — Most elmehet! De nem hiszem, hogy meg fogja már találni Sidneyt! * Éjfél előtt néhány perccel volt. Innes aggódva, nyugtalanul járt fel-alá Harley irodájában. A telefon csilingelni kezdett. Hevesen felvette a hallgatót. —Halló! — hangzott a készülékből. — Maga az Innes? — Harley ur! Hála Isten, hogy nincs semmi baja! — Nem mondhatnám éppen, hogy valami kelleme­sen érzem magam. Nagyon veszélyes helyzetben va­gyok! Hallgasson ide! Hívja fel azonnal Wessexet! Ha ő nincs szolgálatban, lépjen érintkezésbe Burtonnal! Mondja meg neki, hogy... A hang elnémult. — Halló!... Harley ur!,.. — kiáltotta Innes. — Harley ur! Gyönge kiáltás volt a válasz. Innes tompa esés zaját hallotta a telefonból. Azután megszakadt az ösz­­szeköttetés. (Folyt, kör.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom