Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)
1927-11-18 / 321. szám
2. olM BÄCSMfiÖtEl NAPLÓ 1927 november 18. Tizenkét évi fegg Ítélték a gyermekrontó kulai igazgatói A bíróság csak •súlyosbító körülményeket talált és a maximális büntetést alkalmazta — Az elitéit a királyig felébbet nyuk is. Az most Afrikában időzik, apáca, a hittérítők mellett teljesít szolgálatot. — Igen — szól az anya — a szerétéiért dolgoznunk kell mindnyájunknak. Ezek a szavai pedig itt e három gyermek jelenlétében, kik egymás kezét fogták, nem tetszett frázisnak. Mélyen megindultan hajiunk meg Van Isigenné előtt. Amikor kimegyünk, még egyszer ráte- • kiütünk a kastélyra, mely a Boulevard Van Isigen 78. száma alatt van. Az ember néha bandukol egy idegen városban, közönyösen elmegy egy-egy ház előtt, nem is sejtve, hogy ott a mai lelketlen, üzleties században rejtetten, titkosan munkál a szeretet. K. D. Megoldják, a lakáshiányt Noviszád város nagyarányú lakásép'í'i : isSj-i Noviszadon két nagy bérház má épül <■ , 3'töt a tavasszal építenek Szomborbó! jelentik: A szombori törvényszék dr. Skrabalo Máté tanácsa szerdán késő estig folytatta a gyermekrontó ktilai polgári iskolai igazgató bűnügyének' tárgyalását. Este 8 óráig tartesti az összes beidézett tanuk kihallgatása. „ A tanúkihallgatások után dr. Perkovics József államügyész tartotta meg nagy,hatású vádbeszédét. Különösen azt emelte ki. hogy a nevelésre rábízott vádlott a gyermekeket ahelyett, hogy becsületes, erkölcsös emberekké nevelte volna, testileg és erkölcsileg megrontotta. A vádlott egy egész nemzedéket ingatott meg erkölcsi hitében, mert hogyan fog ez a nemzedék visszaemlékezni iskolájára és tanítójára, amikor az életben az iskolapadon szerzett benyomásoknak keilane őt vezetnie. Hogyan fognak vé- L adni az iskoláról azok a szülők, akik /km. a legnagyobb bizalommal küldötték legdrágább kincsüket, gyermekeiket. A legsúlyosabb fointetést kérte a vádlottra. Dr. Muslrevics Mihály ügyvéd tartott jogi alapon felépített védőbeszédet, végűi Dobrijevics vádlott beszélt! Megismételte, hogy ő politikai üldözés áldozata, Gájics kulai jegyző áldozata, aki már két jegyzőt kiintrikált onnan, üldözi őt is. A háború alatt dobrovoljác volt és azóta is mindig csak nacionalista érdekekért harcolt. Az egész vád mestersé-Qstende, 1927. Elhagyott a tengerpart és hamuszürkc. Ahol valaha nyáron- színes trikók csillogtak,és a nemzetközi iiirdüvendégek.et nagykerekü kordákon húzták,he. jámbor' lovak szalmakalapos szolgák felügyelete alatt, csak sirályok vijjognak, hullámok lármáznak. , . Mit lehet csinálni ezen az egyhangú délutáljon?. A kaszinóban még nincs sen- Kisem. Bolyongunk a főuccán, melyen úgyszólván csupa.cukrászda van s édes-, kés .vanéiia-illat leng. Qstende vanéliaszagú. Ismerős sehol.- Egyszerre eszünkbe villan, hogy Belgium minden szögében-zugában él — elszórtan — egy-egy magyar gyerek, kit "a "belga ‘sklök hónapokig, sokszor évekig táplálnak, ruháznak, iskoláztatnak, tejben-vajban íürösztenek. Érdekes lenne egy ilyen kis magyart meglepni rajtacsapásszerüen, bekukkantani ideiglenes otthonába. A városházán érdeklődünk. Kezünkbe nyomnak egy címet: Boulevard Van Isigen 7$. Odabüliagunk. A ház falán fekete tábla, rajta aranybbtiikkel: Van Isigen, notuire. Van Isigen közjegyző, nyilván nagyúri mért nem csak saját palotájában, hanem saját uccájában is lakik. Takaros kastélyba lépünk. Lenn a földszinten • flatnand konyhát látunk, akkora tűzhellyel, mint egy kisebbecske ■ hadihajó, villogó rézüsíckkel, kondorokkal, lábasakkal, a kanalak, villák, kések, habverők egész fegyvertárával. A küszöbön — spirítus'familiáris — kendcrmagos cica nyújtózik'. Á keit mellett az iroda. Van Isigen ur ügyfeleivel tárgyal, de mihelyt bcküldjiik névjegyünket, azonnal fogad. Tagbaszakadt, 'köpcöst, komoly ur," majdnem köpcös, nem valami beszédes. Meghallgat bennünket. Bólint. Már is kijön az előcsarnokba, megnyom egy csengőt, a lépcsőt elzáró ajtócska fölpattan, fölballag rajta súlyos lépteivel Pár pere múlva visszatér. Ismét bólint. Kinyit egy tágas szalont, kézmozdulattal helyet jelöl nc- I jink, aztán meghajlik, eltávozik, némán. Ez. a szalon az évszázados jóléttől rag.; Olyan, mint egy múzeum. Flamand kandalló. Remekbe faragott dióía-asztagesen felépített rosszakaratú bajsza. Dr. Skrabalo elnök este fél kilenc órakor berekesztetíe a tárgyalást és az ítélet kihirdetését csütörtök déli tizenkét őr:" i tűzte ki. Csütörtök délre zsúfolásig megtöltötte a közönség a fő,tárgyalási termet. Pont 12 órakor bevonult a biróság, majd szurouyos őrök bevezették a vádlottat. Az elnök halálos csendben hirdette ki az ítéletet, amely szerint a bitóság tiünösnek mondta ki a vádlottat a vádbeli cselekmények elkövetésében és ezért tizenkét évi fegy házra és iiz évi hivatalvesztésre Ítélte. A biróság az ítélet indokolásában kimondotta, hogy úgy a gyerekek, mint a tanítók vallomásából beigazolást nyert az inkriminált bűnhalmaz. Az ítélet kiszabásánál csakis súlyosbító körülményt talált olyan nagy fokban, hogy még a büntetlen előélet miatt sem alkalmazhatta az enyhítő szakaszokat, ezért a vádlottat az ítélet kiszabásánál a maximummal kellett sújtani. Dr. Perkovics ügyész felebbezett a bűntett kvalifikálása ellen, de az ítélet nagyságában megnyugodott. Dr. ,Masirevicswédő felebbezett ■ a bűnösség megállapítása, a bűntett kvalifikálása és az enyhítő szakasz nem alkalmazása miatt. Dobrijevics vádlott az elnök kérdésére fölényesen mosolyogva kijelentette: felel,bezek a királyig. hangon ötöt iit. Most könnyű gyermeklfcptek,.stÜK5gnuk a lépcsőről. Egy-tizenkćtesztend^s-- kislány libben be fekete sciyernruhában, üde rózsaszín arccal, hajában szalaggal, akár egy régimódi hercegkisasszony. Elfogultság nélkül, bájosan, köszön,. — Bon jour, monsieur, — Bon jour, mademoiselle. A társalgás, franciául folyik. Elmeséli, hogy most jött haza az iskolából, hatra zongoraórája van. — Anyám is miilgyárt jön, két testvérkém is, csak átöltöznek. — Hogyan, mademoiselle, önnek az édesanyja is itt lakik? — Nem, csak a belga bugám és a belga testvéreim. — Szóval ön nem idevaló? — Nem. — Honnan? — Magyarországból. Budapestről — Mik a szülei? — Apám már nem él. Csak édesanyám. — Micsoda? — Szakácsnő. Csak ekkor vetem le inkognitómat. Magyarul szólalok meg. Mancika rám pillant, elmosolyodik, megered ajkán a szó: boldogan mondja el, milyen áldott emberek közé került, nyolc hónapja lakik náluk, a jövő hónapban hazautazik s tekintetét egyszerre köriiljártatja a pompás szalonban, melyet már megszokhatott, de most, hogy hazagoudolt, újra észrevesz mindent. Itt a belga mama is. Kövér, kedves. Fülében súlyos függők. Rózsaszín arca csupa nyájasság. Hat éves szőke kisfiát, kilenc éves leánykáját vezeti elém, akik meghajolnak, aztán közrefogják magyar testvérkéjüket. A fin matrózruhát visel, a leányka berakott szoknyát. Az anya szeme boldogan pilien rajtuk. Mancikát nagyon szereti. Űrökbe akarta fogadni, de édesanyja nem engedi. Erre azt irta a budapesti szakácsnénak, hogy jöjjön el hozzá, nála maradhat élete fogytáig, akkor legalább nekik sem kell megválniok Mancikától. Csakhogy szegény nem bir utazni: fájnak a lábai. Van Isigenéknek van egy. felnőtt !eá-_ Noviszadról jelentik.: Dr. Gosar Andrija, szociálpolitikai miniszter a közelmúlt .napokban arról értesítette a városok, polgármestereit, hogy a kormány elhatározta, hogy a lakásrendelet rövidesen hatályon kívül helyezi és nehogy az átmeneti állapot zökkenésekkel járjon és hogy a lakáskérdés normális megoldást nyerhessen, még ebben a hónapban ankéira fogja egybehívni a, városok képviselőit, de eddig is arra kéri a városokat, hogy készítsenek a lehetséges megoldásról expozékat. Noviszád város részéről Plavsics Nikola, műszaki tanácsos dolgozta ki a miniszter kívánsága értelmében javaslatát, amelyben a következőkben vázolja a lakásválság megoldásának lehetőségét: — Lakásínség ma már nem érezhető olyan mértékben, mint a háború után. Az utóbbi években számos uj ház épült és igy a lakók úgyszólván kivétel nélkül lakáshoz jutottak. A mai lakásválság egész más jellegű és nem lakáshiány okozza azt, hanem inkább a lakások feletti szabad rendelkezés hiánya és az érvénybenlevö lakbérrendelet. De mihelyt a lakbérrendelet megszűnik és a lakások feletti szabadrendelkezés ismét érvénybe •lép, a lakásínség utolsó nyoma is el fog tűnni. E korlátozások megszüntetése után a szabadpályán levők számára is elegendő lakás fog rendelkezésre állni s remény van, hogy a lakbér szobánként négyszáz dinárra fog mérséklődni. —." Elsősorban a VöztisSvis'éTők" lakáskérdését kél! tehát megoldani, még pedig úgy, hogy számukra modern lakóházakban megfelelő lakásokat bocsátanak rendelkezésre. Figyelembe kell venni, hogy nagy modern építkezéseknél kis, középes nagy lakások rendezhetők be és láthatók el a modern technika minden vívmányával és igy a szegényebb és a jobb anyagi helyzetben levő lakók számára egyformán meg van adva annak a lehetősége, hogy egészséges és kényelmes lakáshoz jussanak. Ez a körülmény hozzájárul az alacsonyabb néposztály kulturális szintjének emeléséhez is. A főmérnök tervei szerint a lakáskérdés a következőkép volna megoldható: A Noviszadról jelentik: A rövidesen öszszeülö törvényhatósági bizottságnak egyik legelső teendője lesz a tisztviselőválasztás és ezt az alkalmat kívánják arra felhasználni hogy munkabíró nyugdíjasokat. akiket annakidején politikai okokból nyugdíjaztak, állásukba visszahelyezzék. Ezáltal a város tetemes nyugdíjkiadásokat takarít meg, annál is inkább, mert a nyugdíjkiadások a város költségvetésének 33. százalékát teszi ki. A nyugdíjasok reaktiválása esetén régi kipróbált, munkabíró tisztviselők kerülnek újból a városhoz, akik a városnak még igen jó szolgálatot tudnának tenni. Mindez a terv konkrét formát csak az uj törvényhatósági bizottság megalakulása után ölthet. Ettől függetlenül csütörtökön a városi nyugdíjas tisztviselők küldöttsége tisztelgett Lákics János polgármesternél, akit arra kértek, hogy a tanács folyósítsa számukra 1927 második felére a közhivatalnokok számára RÓ lakóházat1 kellene építeni egyenként 4- 4 szobival 250 lakást 3—3 szobával. 300 lakást 2—2 szobával és 350 egyszoi v lakást mellék-; helyiségekkel. Ha mindé. ." á lakásokat húsz nagy épületben helyezik el, úgyhogy mindegyikre ölvén lakás jusson, vagyis j épületenként négy 4 szobás, tizenkét 3 szobás, tizenöt 2 szobás és 17—1$ egyszobás lakásból és mellékhelyiségekből és I ha mindezek a lakások négyemeletes bérházakban létesülnének, akkor mindegyik épület részére ezer négyzetméter őrületre lenne szükség és ezek a házak tizenöt méter magasak volnának. Minden ilyen ötven lakásból álló bérház 3,750.000 dfnárba kerülne, vagyis huszonöt ilyen bérház hetvenötmillió dinárba kerül. A város kénytelen volna a telkeket erre a célra rendelkezésre bocsájtani és az államnak az Országos Jelzálogbanknál a megfelelő hitelt kellene biztosítani, legfeljebb tizenegy százalékos annuitás mellett, lyen annuitás mellett a lakbérek normálisak, a maiaknál mintegy ötven százalékkal kisebbek volnának. — Hátra volna még a legszegényebb néposztály, a lakásnélküliek számára a lakáskérdés megoldása. Ezek legtöbbje ma fészerekben, padlás vagy pincelakásokban lakik, a legszomorubb viszonyok között, összezsúfolva. Ezeket mindenekelőtt emberekhez méltó elhelyezéshez kell juttatni és a lakásnélküliek számára megfelelő lakásmegoldást kell, találni.' A fent vázolt terv keresztülvitele, esetén számtalan kis .lakás szabadulna megl amely-üresen maradna és olcsóbbá lenne, úgyhogy a "legszegényebbek is, abba a helyzetbe ■jutnának, hogy lakást bérelhessenek. A többiek számára a: társadalom áldozatkészségét kell igénybevenni és számukra otthont teremteni. — Noviszád város inár foglalkozott a lakáskérdés problémájának megoldásával és a kiszélesített tanács négy bérház, építését — összesen ötven lakással — el is határozta és erre a célra hitelt engedélyezett. Két ilyen bérház már épül is. a másik kettőre a tavasszal kerül sor és az építési Programm mindaddig folytatódik, mig mindenki lakáshoz nem jut. felemelt drágasági. pótlékot. Az állami tisztviselők közül azok, akiket 1925 január elseje előtt nyugdíjaztak, felemelt drágasági pótlékot élveznek. A novlszadi törvényhatósági bizottság annakidején a törvénynek ezt a rendelkezésit kiterjesztette a nyugdíjazott városi -tisztviselőkre is és azok számára 1925-ba.! kiutaltatta a felemelt drágasági pótlékot. Ellenben 1927-re csak az év első felére utalták ki ezt a felemelt drágasági pótlékot, mert a városi kiszélesített tanács várta, hogy a minisztérium hagyja -jóvá az uj nyugdi.iszabályzatot. Az uj nyugdíjszabályzatot azonban a belügyminiszter mindeddig nem hagyta jóvá és a nyugdíjazott városi tisztviselők —— noha már november van — még mindig nem kapták meg második félévi felemelt drágasági pótlékukat. Ezt sürgették most a város polgármesterénél, aki azt a legelső törvényhatósági bizottsági ülés elé terjeszti. Mancika Belgiumban Váratlan látogatás egy magyar kisleánynál lók, szekrények, tölgyia-poliárszék. A falon Meunier-kép. Egy ingaóra dallamos Noviszádon reaktiválni akarják a munkabíró nyugijas városi tisztviselőket Noviszád évente másfélmillió dinár nyu’díjét fizet k:. ~ A város 1927 második felére mág nem fizette ki a nyugdíjasoknak a felemelt drágasági pátiakét
