Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-17 / 320. szám

1957 november XT. BÄCSMECrra WAFf.il 11. olđai Nyugdíjbiztosítást köveidnek a magántisztviselők A szlovéniai tiszíviseiötorvénv f ki k©!l terjeszteni az eijész orss v*?ra A napokban Zagrebban lezajlott Ili. országos magántisztviselő-kongresszuson nagy vita folyt a magánalkalmazottak nyugdíjbiztosításának kérdéséről is. Az erre vonatkozó referátumot Jamnik Ala­jos, a szövetség ljubljanai szervezetének titkára terjesztette be. Javaslatára a kongresszus elhatározta, hogy követelni fogja a szociálpolitikai minisztertől, hogy terjessz ki a magánalkalmazottak nyug­­dijbiztositására vonatkozó szlovéniai és dalmáciai törvényt az egész ország te­rületére. Ez a törvény szövetkezeti alapon biz­tosítja a magánalkalmazottak nyugdíj­igényeit évi 24.000 dinár maximális ösz­­szegig. A biztosítási igényszerzést meg­előzőleg, minden magánalkalmazott leg­alább öt évig kell, hogy tagja legyen a szövetkezetnek, mely állami felügyelet alatt áll. A nyugdíjigény tizenegy szol­gálati korosztály szerint fokozatosan emelkedik. A szövetkezet tagsági dijait — épp úgy, mint a betegség- és baleset­biztosításnál — felerészben a munkaadó és felerészben az alkalmazott fizeti. A szövetkezet! tagság, éppúgy, mint a munkásbiztositási tagság, kötelező és a tagdijak szedésére államilag garantált végrehajtási eszközei vannak a szövet­kezetnek. Ha egy biztosított önként kilép a szö­vetkezetből. összes befizetett tagsági dijai hetvenöt százalékának visszafizeté­sére tarthat igényt, mig a férjhezmenő női alkalmazott nyolcvan százalékot kap. Az elhunyt biztosított magánalkalma­zott felesége a férje nyugdijának 25 szá­zalékát kapja, ha egy vagy több gyer­meke van, 25—45 százalékot. A szövet­kezet tartalékalapjaiból rendkívüli segé­lyeket is folyósíthat tagjainak. Olcsó kölcsönöket is -ad tagjainak a szövetke­zet, igy például a jelenleg Ljubljanában működő központ az utqbbi időben . öt­millió dinár kölcsönt adott ki hatszázalé­kos kamat és. évi -kétszá«viébos>amorti­záció melleit. Nagyobb városokban,’ igy Ljubljanában és' 'Mariborban, már 'Saját palotái is vannak a szövetkezetnek, me­lyekben olcsó lakásokat ad tagjainak. A szövetkezet teljesen autonóm, de ál­lami felügyelet alatt áll s vezetőségét paritásos alapon a tagak a munkaadók és alkalmazottak sorából választják. A szövetség határozatát külön bizott­ság nyújtotta át dr. Goszár Andrij.a szo­ciálpolitikai miniszternek, aki a maga ; részéről!.tpogigérte, hogy, a legteljesebb 1 támogatásban részesíti a magánalkal­mazottak törekvését. tel re. A cukorrépatermelés intenzivebbététele esetén ez a mezőgazdasági termelési ág, különösen a Vajdaságban, ahol minden előfeltétel megvan, nagyban tudná a cu­koripart emelni, annyira, hogy a mai ki­vitel négyszerese emelkedhetnék, ami je­lentékenyen megjavítaná külkereskedel­mi mérlegünket. Példa erre Csehszlová­kia, pedig ott nincsenek meg azok az elő­feltételek, amelyek nálunk adva vannak. Az elmúlt esztendőben Jugoszláviában 43.000 hektár terület volt cukorrépával beültetve. A mai beültetési területet 45.000 hektárra becsülik. Az idei, szárazság nagy károkat okozott a cukorrépában, miért is az idei termés kisebb volt. mint a tavalyi. Ennek ellenére a cukorrépa az idén nagyobb cukortartalmú, mint a ta­valyi és igy az idei eukortermelés na­gyobb lesz, mint a tavalyi. A tavalyi 7800 vagon termeléssel szemben az idei ter­melést 8500 vagonra értékelik. Ha ebbő! a hazai szükségletre 6000 vagont vesz nclc számításba, akkor kiviteli célokra mégis 2500 vagon marad. Ausztriában, Csehszlovákiában és Bulgáriában a répa kisebb cukortartalmú, Lengyelországban és Olaszországban ellenben nagyobb mint tavaly volt. Csehszlovákiában, Ausz­triában és Lengyelországban azzal szá­molnak, hogy az idei termelés a tavalyit felülfogja múlni, inig Magyarországon és Olaszországban a tavalyi szintén marad, ellenben Romániában és Bulgáriában a tavalyi mögött lesz. Hírek a nagyvilágból A közép urópái á la cu őri% m.°lése moé I v’ itnn a lei a ; in I na •„gohb cak^ríerm lé i re -é ne.. A jugoszláv cukorgyárak főiddel ez­előtt kezdették meg ezidei kampányukat. Jugoszláviában kilenc cukorgyár van és paciig Őszijeként Uzorán (Boszniában), a Beograd melletti Csükaricún, a Mor.aVa­­volgvben Csuprijún, Branjin Vrhen, (a fcéljei ál!ami uradalom területén), Cser­ven kán, Ne ivrbsszon, Veliklbteskereken és a legutóbb Sztariszivácon megnyílt szövetkezeti gyár. A kilenc gyár közül kettő állami, mig a többi, a szövetkezeti gyárat kivéve, körteibe tömörült. A jugoszláv cukor­gyárak kapaai.ása nincs teljesen kihasz­nálva mert kevesebb terület van cukor­rá óval beültetve, mint ’amennyinek ter­mése a gyárakat foglalkoztatni tudná. A term fik ez. azzal indokolják, hogy nem eléggé intenziven foglalkoznak a cukor­répa termelésével, hogy a gyárak nem fizetik meg a termelőknek azt az árat, . amely a cukorrépa világpiaci árának ínegie'el és az elért ár nem teszi ren­tábilissá a termelést, a gazdák inkább tengerit termelnek, mert az jobban jö­vedelmez. Rossz termőévekben a cukor­répatermés akg fedezi a belföldi szükség letet, mig jobb termőévekben is csak egész jelentéktelen mennyiség jut kivi­Nem sikerült az oroszok 100 milliós amerikai kölcsöne. Newyorki jelentés szerint az orosz kormány és ottani ban­károk között folytatott kölcsöntárgya­­lások eredménytelenül végződtek. Az oroszok 100 millió dolláros 3'á száza­lékos kölcsönt óhajtottak 60 évi időtár­tamra felvenni, hogy ezzel a fennálló államadósságokat rendezzék. Ezzel szemben az amerikai bankok olyan ál­láspontra helyezkedtek, hogy a további tárgyalások céltalannak látszottak. A svéd gyufatröszt nem kapta raeg az algíri gynfamonopoH. A francia kor­mány és a svéd gyufatröszt között foly­tatott kölcsöntárgyalások eredményre vezettek, azonban olyan hírek kerültek forgalomba, hogy ellen szolgálta tásr'áp­­pen a svéd tröszt megkapja 'az algfi gyufa monopolt "és Bordeauxbnn uj gyu­fagyárat létesíthet. Az utóbbi- híreket a francia kormány erélyesen megcáfolta és kijelentette, hogy. az algíri gyufám?-. nopol átadásáról szó se volt. Ma.rH nz angol jegybank kormány - zó’a. A Bank of England igazgatót-”1'''­­;;sa, elhatározta, hegy, Jövő, év áprilisá­ban történő választáson, ujra- a jogv- Tvüik'cdJlgrMV-WH'dii' Mór-' pian-t foglal ifftndfdálhi. A bír ttigHüsb európai jegybank Vezetőségét kelleme­sen érintette. Emelke-'ö gynp?uárak a vlág iacon. Londoni, jelentés szerint a gvaejnárak emelkedése továbbra is valószínű. A 'egntóbbi londoni aukció .’hausse! liangu-. Ir.ta fog’a a november’ 22,-éfi megnyitan­dó ,ui aukciót is befolyásolni. Szentem-1 bér óta Ausztráliában is állandóan emel­kedő árak mellett köbnek üzleteket .és, valószinülég áruhiány lesz a novemberi' aukciókban. Szakkörökben biztosra ve­szik, hogy a gyapjú áremelkedése 5-^10' százalék között fog , mozogni. ■"Vtasztrófális áremelkedés-ő' szóló hi­rek nem felelnek meg; a valóságnak. A Ura stabilizációja. Az o’asz. pénz­ügyminisztérium . cáfolja nV'Vat a hite­­'•ct, mintha n i’-á.t mai ■’r*->1v?,'"án för­­vém-es ’r' ’-''ked stokhizáim óbaj­t-A Lra mai árfolyama az olasz deflác'-'s politika folytatása me’lett hosszabb időre van tervezve, ez azon­ban nem. jfJenti a líra végleges stabilizá­cióját. A líra végleges .árfolyamáról egyenlőre nem hoz a pénzügymim’szte­­rip semmit nyilván osságra. A külföl­di ianok híradásai Olaszország terve­zett amerikai kö'cs"náről nem felelnek rreg ? valóságnak. Az olasz kölcsönpo'i­­til-a ♦o-.-ábkrn is !e,'*'*e*'enné teszi röidi kölcsönök felyéteV-t. f '»ngyeiorszárimn r-z'misvétsis kezébe "o-öSt a A petro­!e,'mt!'!pro/hjirc;ó következtében a ro­-v,.',vál'a'a*^1- ufón. rn^sf a lp-igv-1 naftainar tömörült szindikátusba. A ,'ir,gyc! petroleuletermelés’ kentingentá­­'."'■a és az árak szabályozása rövidesen •s.z’ntén megtörténik. Ilyenformán Euró­pa petróleumot ma már csak kartelek­től és szindnkótusokból vásárolhat. Első !é"'és az earóivs? sz?badker-oske­­delcm bevezetése érdekében. A Nép­szövetség gazdasági bizottsága csak nemrégen vette át a szakértő-bizottság javaslatát az egységes népszövetségi vámtarifa bevezetéséről, már újabb lé­pésre határozta el magát az európai ■ szabadkereskedelem megvalósítása ér­dekében. A kereskedelmi szerződéseket is egységes szisztém szerint, a ki- és beviteli korlátozások megszüntetésével óhajtja a genfi bizottság rendezni. A napokban végződtek az errevonatkozó tárgyalások, amelyek eredményeképpen legtöbb európai állam beleegyezett a ki­es beviteli korlátozások megszünteté­sébe, azonban a konvenció aláírását bizonytalan időre elhalasztották. Ez a körülmény volna a megegyezés első hi­bája; a másik pedig, hogy Anglia, Né­metország és Franciaország kivétele­ket kötöttek ki. Anglia továbbra is védi íestíkiparát, Németország nem engedi meg a szénímpprtot és Franciaország megtiltja továbbra is az ócskavas kivi­telét, Ezzel .szemben nagy előnye a meg-ryezésnek. hogy Franciaország a .szénimportot megengedi, Csehszlová­kiában szabad lesz a prémek, bor, csont ős . fa, Németországban pedig az alumi­nium és a film be- és kivitele, A kon­venció aláírása az iigy fontosságára való tekintette! nem sokat fog késni és ezzel megtörténik az első legfontosabb l'pés az európai szahadkereskedelem műgxa’ósitfisá érdekében. Uj gyémántszindikátus Londonban. Miután az év tavaszán létesült interna­­cionális gyémántszindikátus feloszlott, most a londoni szindikátus szerződést kötött a két legnagyobb antwerpeni céggel a délafrikai gyémántbehozatal finanszírozására vonatkozólag. Ennek következtében a gj'émántpiac tulajdon­képpen ujra egy érdekeltség kezébe került. Szabad devizaforgalom Lengyelor­szágban. A lengyel pénzügyminiszter legújabb rendelete szerint, ez év no­vember 5-étől, a devizaforgalom sza­bályozásáról szóló összes eddigi intéz­kedések hatályukat vesztik. A deviza­­forgalom belföldön, úgyszintén devizák kivitele teljesen szabad. Az ezüst és arany kivitele Lengyelországból to­vábbra is korlátozva van. Az angol szénkrizis megoldása. A »Daily Express« értesülése szerint a bányatulajdonosok egy konferencia ösz­­szehivására kérték a kormányt, ame­lyen konkrét javaslatokkal lépnek elő a szénkrizis megszüntetése érdekében. Ma már nyilvánvaló bogy a bányák reorga­nizálását a vállalatok egyenként nem ké­pesek keresztülvinni és a megoldás két lehetőségé: széntröszt vagy államosítás. A széntrösztnek legújabban igen sok hí­ve van és remélhető, hogy a bányatulaj­donosok ilyen módon megegyezésre jut­nak és ezzel a konkurenciát kikapcsol­ják. \z angol bányaipar ezenkívül sokat remél Franciaország legújabb kereske­delmi politikájától, amely szerint a szén­importot a legrövidebb időn belül ujra szabaddá teszik. Egyolö'e nem állítják fel a nemzet­közi Agrá'hankat. A római’ kongresszu­son megbeszéléseket folytattak egy nemzetközi agrárbank felállításáról, amelynek szükségességét különösen a keleteurópai államok kiküldöttéi han­goztatták. A szaké, főbizottság jelen­tése folytán azonban a terv megvalósí­tása bizonytalan időre halasztást szen­ved. Különösen a berlini Rentenbank Kreditanstalt szakértői foglaltak állást a terv megvalósítása ellen, amelynek praktikus keresztülvitele egyelőre tech­­aL íltkag>> v! BELFÖLD Állandóan kevesebb lesz az adófizető, Eeogradbó! jelentik: A nem egyenes adólc statisztikáját a pénzügyminiszter mindig negyedévenként szokta nyilvá­nosságra hozni. Az 1927 julius hónapi statisztika szerint 156 millióval kevesebb adót fizettek, mint ahogy,, azt a költség­vetésben előirányozták. Ez azt jelenti, hogy az adófizetők huszonhét százalék­kal fizetlek kevesebb adót mint ahogy azt. a pénzügyminiszter elvárta volna. Az adók könnyítéséről szóló rendelet eb ben az adónemben erre a hónapra mind­össze 8 százalékos könnyítést akar en­gedélyezni. Kifizetik a vasúti vállalkozókat. Beo­­gradból jelentik: A közlekedésügyi mi­niszter javaslatára a minisztertanács el­határozta, hogy választott bíróság elé fogja terjeszteni a vállalkozók és a mi­nisztérium között felmerült vitás anyagi kérdések rendezését. Az ország vállalko­zói rendkívül nagy megnyugvással vet­ték tudomásul a minisztériumnak ezt a határozatát, mert már évek óta nem tud­nak a szállított áruk, illetőleg munkájuk cllenérékéhez hozzájutni. Különösen az egyes vasutvállalkozók várnak már na­gyon régen a pénzükre és körülbelül negyvenmillió dinárnak a kifizetését vár­ják az államtól. Most már az egyes vál­lalkozók csak arra várnak, hogy az épí­tésügyi minisztérium is tegyen a minisz­tertanácsnak hasonló természetű javas­latot, mert itt színén sok millió dinárt kitevő régi követélésük van. Bank-koncentrációk és újabb bank­alapítások Jugoszláviában. Beogradból jelentik: Amint beavatott forrásból érte­sülünk, a jugoszláv bank életben na­­gyobbarányu változások, illetve átcso­portosulások várhatók. így sokat beszél­nek arról, hogy a Bosanska Banka, a melynek a székhelye Beogradban van egyesülni fog a Hrvatska-Slavonska Hipotekarna Bankával. Ennek az egyesí­tett banknak az élén Benzion Bully, az ismert beogradi bankvezér állana. Ugyancsak a Wiener Bankverein beo­gradi és zagrebi fiókjaival kapcsolatban hallatszanak újabb kombinációk és pedig hiresztelik, hogy a nagy bécsi bank itte­ni fiókjai a szarajevói Zemaljska Banká­val kooperálnának. Van olyan informá­ció is, hogy a Wiener Bankverein itteni fiókjait felhagyná és a fiókokból önálló bankot létesítenek, ahol a főszerepet ter­mészetesen a Wiener Bankverein bécsi tőkései játszanak. Az uj bankot Belgij­­ska Jugoslavenska Bankának hívnák és a bécsi tőke mellett a belga pénznek is jutna szerep. Az uj banknak dr. Stojadi­­novics Milán volt pénzügyminiszter len­ne az elnöke. Modernizálják a jugoszláv bányákat, A jugoszláv államvasutak és az állami hajózási vállalatok szénszükséglete kö­rülbelül három millió tonna évenként, úgyhogy a hazai termelés 60%-a és az import 80%-a csak az állami üzemek szükségleteit fedezi. A vasutiigyi mi­nisztérium elhatározta, hogy a jövőben állami üzemekben lehetőleg belföldi sze­net fognak felhasználni, hogy ezzel a jugoszláv bányaipar fejlődését elősegít­sék. Minthogy jelenleg Jugoszlávia szén­­termelésének alig 15%-a kőszén, a ha­zai üzemek átszervezésére és moderni­zálására lesz szükség, hogy az állam­vasutak szénszükségletét belföldi válla­latok ’fedezhessék. Mindenekelőtt szük­séges volna megállapodást létesíteni az államvasutak és a szénbányák között az évi kontingens megállapítására vo­natkozólag, úgyhogy a bányák ennek megfelelően üzemeiket reorganizálhas­sák és az esetleg szükséges gépeket be­szerezzék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom