Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-17 / 320. szám

A

KOZGAZDASÄC5I

BÁCSME6YEI NAPLÓ ÁLLANDÓ HETI MELLÉKLETE

Katasztrofális a |ugoszláv komlótermelés helyzete

A vajdasági komlótersuelő-szövetség elnö "ésiek beszámolója a közápeurópai konilópiacoa szerzett

tapasztalatairól

Sürgősen apasztani kell a beültetett területeket

Noviszadról jelentik: Gerich István, a vajdasági komlótermelőszövetség elnöke vasárnap a szövetség noviszadi hivatalos helyiségeiben összegyűlt tekintélyes számú hallgatóság előtt nagy érdeklődés mellett számolt be a középeurópai komlópiacokon tett látogatása alkalmával szerzett tapasztalatairól és a jugoszláv komlótermelésről általában.

Gerich István jelen volt a Münchenben november 7-ikén megtartott középeurópai komlótermelő iroda értekezletén, továbbá a Saazban megtartott nemzetközi komlótermelő kongresszuson is, azonkívül tanulmányozta a nürnbergi komlópiac helyzetét. Tanulmányújának az volt a célja, hogy az említett világpiacokon közvetlen tapasztalatokat szerezzen a komlótermelés itt ismeretlen speciális módszereiről és hogy miként lehetne megakadályozni, hogy a komlót pusztító kártékony betegségek tönkretehessék az ültetvényeket.

— Kedvezőtlen időjárás —. mondotta Gerich —- késleltette a jugoszláv komlószedést. Ezalatt a német és a. csehszlovák komló, amely különben is ismertebb, mint a mienk, a középeurópai világpiacokon kitünően el tudott helyezkedni és ennek következtében a jugoszláv komló, amely a tavalyinai különben is gyengébb minőségű volt, minden tekintetben háttérbe szorult. A jugoszláv beültetési felület az idén köze! száz százalékkal nagyobb lett. Sok faj termelő a szövetség tanácsait ügyeimen kívül hagyva saját kedve szerint rendezkedett be és ezzel sokban hozzájárultak a helyzet lerontásához. A kornlószedésárt ezidén sok helyütt a tavalyi munkadij kétszeres't kellett fizetni. A psronoszpora miatt kénytelenek voltak a termelők gyakrabban fecskendezni és ez a termelési költségeket .szaporította. A jelenleg érvényben levő komlóárak a következők: elsőrendű rá lufis ágiiért 4000—5000, közép finomért ,0300—1000 dinárt fizetnek. A termelők legtöbbje, akik száz kilónként 12.000 di-1. os árat rcrr éltek, nem akartak árujukon túladni és ennek az lett a köveikre;;: Ínye, hogy a külföldi termelők term's.''!; 03 százalékán már ttdr álak, a ’' ‘g a jincreF v term ásnék C5 százalé- L: ma még mindig eladatlan.

— fagy baj az, hogy sok termelő, ad l-5>; .-1 beláit dk, hogy a remélt r :r,s árakat el nem érhetik, most í z.dá kon túl akarnak adni termésfi!' í. F.clkdsme.icílen JccresköJők és bir • o?.ok, csábító Ígéretekkel, rábirf ' a termek": r.gy részét, hogy áruikét 'ós: á’li.tsük a külföldi piacokra és emelt az lelt a következménye, hogy E -eazi és a nőmbe1 gi piacok tele vanr.-k jugoszláv áruval, amelyek nem ta- I 'tIí vevőre és araknak ára folyton i'.'elé mérv. Fern ritka eset az sem,

1 -r.v egyes termelők saját és szoms •'••'jnlk áruival maguk mennek ki külf'•'•’re. me;t ezáltal magasabb árat ref-ék’.ek elírni. Miután azonban hetekig e/c'm 'vy leiemül időztek Niirnbergben

«vagy Saazban, kénytelenek áruikat,

hogy további kiadásoktól meneküljenek, minden árért elkótyavetyélni. így történt egy vajdasági termelővel, aki 130 métermázsa komlóját, egy tételben, félmázsánként 80 márkáért volt kénytelen eladni, olyan árért, amelynél többet fizetnek a legrosszabb német áruért. Ez az egy eladás annyit ártott a jugoszláv komlótermeiőkr.ek, hogy a nürnbergi piacon már nem fizetik a régi árakat a jugoszláv komlóért. Ennek ellenére míg ! mindig akadnak termelők, akik ilyer. spekulánsoknak felülnek, ahelyett, hogy i komlójukat a komíótermelőszövetség ; utján, amelynek az összes külföldi pia- i cokon kipróbált bizalmiférfiai vannak, hoznák a piacra.

— A mi komlótermelésünk helyzete legkevésbé rózsás. Csehszlovákországnak ösztennelésének 25 százalékára van a belföldön szüksége, mig a többi 75 százalékot külföldön adja el. Ez az oka ■ annak, hogy a csehszlovák komlótcrmelők azon vannak, hogy magas behozatali vámokkal megnehezítsék a jugoszláv komló behozatalát. Nem szabad félreismerni azt a veszélyt, amely a mi komlónkat a külföldi piacokon fenyegeti és ezért komlóte; melóink inkább, rá-nt valaha rá vannak egymásra utalva. Sajnos, termelőink, miután nagyrészt fiatal komlóü’tetvényesek, kevés érzékkel break azoknak az előnyöknek fel.'..... d'sére, amelyeket a

komlószöveíség. Csehszlovákiában, minden termelő köteles valamely szövetcéghez csatlakozni és a szövetség olcsó áron szerzi be a szükségleteket: zsineget, fecskendők"* r'b. stb. r.~ azokat önköltségi (iron adja el tovább tagjainak és beraktároz'ssal és saját raktáraiban való szakszerű kezeléssel és az áruknak bevált bizalmi emberek utián való eladással megvédi a termelők érdekeit. Mindezeknél a termelők jobban járnak, kevesebb költségeik vannak és érdekeik jobban • míg vannak védve. A noviszadi komlótermelőszövetség raktára aránytalanul kicsi, a Sannvölgyben a beültetett komlóterület alig egyh .inadat írszi ki a vajdasági termelésnek. mégis ugyanolyan nagy raktárházzal rendelkezik, mint a noviszádi

szövetség. .... ■

— A középeurópai kpmlóiroda kongresszusán a komló vllágtarmást a következőképen becsülték: Németország

178.000— 181.000 q (melyből még 15% eladatlan), CsehSzJovákcrszág 195.000—

200.000 q (eladatlan 15%), Jugoszlávia

80.000— 82.000 a (eladatlan 60%), Lengyelország 48 CC0—50.000 q (eladatlan 15%), Franciaország 55.000—60.000 q. A többi országokban még nincsenek hitelesen megállapítva a termési eredmények.

— A kongresszus óvatosságra intette tagjait, a komlótermelésnél alkalmazott műtrágyát illetőleg, mert a tapasztalatok azt mutaják, hogy műtrágya túlságos használata különösen légeny és káli túlságos alkalmazása, durvaszemüvé teszik a komlót. A kongresszus minden kérdésben, amely a komlótermelőket

érdekli, állástfoglal és így a túltermelés és a beültetési terület apasztásának kérdésében is. Ma az egész világon oly nagy területek vannak komlóval beültetve, hogy normális termés esetén már túltermelés volna, miért is a beültetett területek csökkentése különösen a komlótermelő országokban a legsürgősebb feladat. A túltermelés gazdasági öngyilkosságot jelént. Azok a termelők, akik jövő évben uj komlóteriilcteket akarnak bevetni, olyan termelési költségekkel lesznek kénytelenek számolni, amelyeket nem lesz módúkban előteremteni.

Csak minőségi áru termelése ajánlható. miért is a trágyázásnál a legnagyobb óvatossággal kell eljárni és óvakodni kell túlzott légenyhasználattól. Szükség volna a jugoszláv komlóterületek 20%-os apasztása, de még iylen esetben is középtermés esetén számítani kellene -évi 150.000 q és kitűnő íer-Becgradbó! jelentik: Marinkovics Vo- ] ja külügyminiszter párisi utazásával • ka^csi-íatban francia forrásból állandóan 'olyan híreket terjesztőnek, mintha a! : franola-jugcszláv barátsági szerződés : aláírása összeköttetésben .'állana, Szer- Fának Franclaországgaf -szemben fennálló háború e'őíti.és háborús tartozásainak a rendezésével. Ezeket a híreket megerősíteni látszanak azok az értesülések. amelyek a párisi tőzsdéről erednek és amelyek arról tudnak, hegy a párisi tőzsdén mint 1895-ös négy százalékos szerb járadék, az utolsó hetekben, amióta a iugoszláv-írancia szerződés aláírásának a terve a nyilvánosság előtt ismeretessé vált, állandó emelkedést mutatnak.

Néhány hónappal ezelőtt ezek a szerb átláránapirosok 155 francia frankon álj lotíak. az utolsó tőzsdei jegyzés már 161.70 francia frankot mutat.

Tudvalévőén a francia tőzsdei körök a várható politikai eseményekről műidig kitünően vannak informálva, igy úgy látszik, már ismerik a jugoszláy kormánynak ebben a kérdésben elfoglalt álláspontját és annak tulajdonítható, hogy a párisi spekuláció a szerb járadókcapirókkal nagyobb fajta angazsmánovbn mert bocsátkozni.

A francia pénzügvi K>-cket azonban nemcsak énnek az 189." ős kölcsönnek a sorsa érdekli, harem a Lancia hitelezők az összes, háborue’ötti és háborús adósságok rendezését kövctcl’k már régóta Szerbia jogutódjától Jugoszlá- V'étÖl.

Néhány francia lap a francia-iugo'•zláv szerződés aláírása előtt tudni vélte, hegy Jugoszlávia nem hajlandó , a francia követelések jórészét elismerni, Sőt a kölcsönök visszakövetelése kérdésében a jugoszláv kormány már a hágai nemzetközi törvényszék illetékességet akarta javasolni Franciaországgal, illetve a francia hitelezőkkel szemben felhívni. Hogy ez mit jelent, az már eléggé ismeretes a jugoszláv közvélam/r.»v előtt, hiszen Jugoszlávia már majdnem minden perét elvesztette Hágában és a francia hitelezők ellen vitt "erében is sajnos ez lett volna a helyzet.

Jugoszláv részről még a mai napig

més esetén 200.000 q termésre. Jugoszláviában kétségtelenül már túltermelés van. Az idei termelésből a termelők egy részt beraktározhatnak, hogy rossz termés esetén tartalékok felett rendelkezzenek. Feltétlenül szükséges azonban,, hogy a katasztrófa elkerülhető legyen,, a beültetett területeket mielőbb apasztani.

— Ezen a héten a komlótermelőszövetség küldöttséggel fel fogja keresni a. föidmivelésügyi minisztert és arra fogja kérni, hogy a küszöbön levő csehszlovák külkereskedelmi tárgyalásoknál kövessel mindent, hogy a jugoszlvá komló, behozatali vámja mérsékeltessék. A küldöttség arra is fogja kérni a minisztert, hogy vándortanitókat küldjön a komlótermelés tanítására.

Mindezek alapján a vajdasági .komlótermelőszöveíség óva inti tagjait, hogy január előtt komlót küldjön ki a külföldi piacokra eladásra.

sem cáfolták meg azt a tényt, hogy a kormány el volt határozva arra, hogy a több milliárdot kitevő franciaországi adósságok ügyében a hágai törvényszék döntését kérik ki. Beogradi politikusok és pénsügyi kiválóságok a mostan aláirt barátsági paktumot és az arbiirage szerződést úgy magyarázzák, hegy a háb> ruelőtti ér, a háborús szerb adósságok kizárólag jogi kérdések és hogy ezeket a most lekötött konvenciók alapján is rendezni lehet.

Beogradi pénzügyi körökben főleg amiatt van aggodalom, mert a jugoszláv diplomácia külföldi tárgyalásai alkalmával állandóan megszokott feledkezni, bizonyos gazdasági momentumokról és most is nagy kérdés, hogy a jugoszláv kormány elfogadta-e azt a francia álláspontot, hogv a háboruelőtti adósságokat arany frankban kell letörleszteni. Jugoszláv pénzügyi körök természetesen a papsrírank törlesztés mellett foglalnak állást. Románia is rendezte már a háboruelőtti adósságait és Bratianu nem járult hozá az arany frankban való fizetéshez. Románia már két esztendeje törleszti franciaországi adósságait, de nem arany, hanem csak papír frankban. Beogradban éper. ezért kíváncsian várják Marinkovics külügyminiszternek ebben a kérdésben való nyilatkozatait, mert erről a számos párisi tudósításv-n még nem törtéit megemlékezés.

Franciaország a háboruelőtti adósságait szintén nem arany, hanem papír frankban törleszti és épen ezért rendkívül kellemetlenül érintené a jugoszláv gazdasági életet, ha Jugoszláviától arany fizetéseket követelnének a francia állam és a franc’" tőkések. Törökország és Bulgária már rendezték háboruelőtti adósságaikat, még pedig papír frankban, Jugoszlávia pedig még nemrégiben nyilatkozatháborút volt kénytelen folytatni azért, hogy meggyőzze a francia közvéleményt arról, hogy nem jogos az a követelés, amely Jugoszláviát arany fizetésre kötelezi. Jugoszlávia franciaországi háboruelőtti adósságai több mint két milliárd arany dinárt tesznek ki, ha ennek az összegnek a visszafizetését most aranyban követelnék, akkor az bizony nagyon súlyosan érintené az egész ország gazdasági életét.

Aláírták a francia-jugoszláv konvenciókat

A franciaországi milliárdos adósságok ügye még mind'g rendezetlen