Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-17 / 320. szám

4. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. november 17 Szerdán détSisr* betörtek a Rudics-uccai ciAorkaüzletbe Mialatt a Bonbonier cukorka'Jzlet tu­lajdonosa ebédelni volt, álkulccsal felnyitották az üzletet és kifosztották a pénztárt Szubotica legforgalmasabb uccájában a Rudics-uccában szerdán délben egy és félkét óra között kifosztották a ^Bon­boniere cukorkaüzletet. A vakmerő tol­vajok álkulccsal leinyitották az üzlet uccára nyíló ajtaját és elvittek nagy­mennyiségű Unom csokoládéárut, majd leltörték a kasszát és a bennetalált kész­­nénzt magukhoz véve eltávoztak. A »Bonbonier« cukorkaüzlet tulajdo­nosa Gottlieb Aranka kevéssel egy óra előtt zárta be az üzletét és alig pár lé­pésre levő lakására ment ebédelni. Ezt az időt használták fel ismeretlen tette­sek és álkulcscsal felnyitották az ajtót. A Rudics-uccában állandóan nagy a forgalom, de a betörők zavartalanul dol­gozhattak és távozhattak az üzletből. A tulajdonos fél kettőkor, tehát fél órával az üzletzárás után már visszatért, hogy folytassa dolgát. Legnagyobb meglepe­tésére az üzlet ajtaja nyitva volt. Elő­ször arra gondolt, hogy elfelejtette az ajtót bezárni, de amikor az üzletbe lé­pett és a kasszát nyitva találta, vilá­gossá vált, hogy az üzletben betörők jártak. Értesítették a rendőrséget, ahonnan egy detektív ment ki a helyszínre. A déli tolvaj, mint megállapították, kényel­mesen staneclibe csomagolta az apróbb bonbonokat. Munkaközben több papír­zacskó elszakadt, ezeket megtalálták a földön. A betörőnek maradt még ideje a kassza felnyitására is. A kasszából a tolvaj a pénzt elvitte. Az üzletben sem­mi olyan jelet nem találtak, amelynek alapján kiindulhatna a nyomozás. Va­lószínű, hogy a tolvajok többen voltak és az üzlet közelében lesték, mikor tá­vozik el a tulajdonos. Azután egyik bement az üzletbe és összepakolt, az­alatt társa kint állt és vigyázott, nem tér-e vissza a tulajdonos. Az üzlettel szemközt lévő gyümölcs­­árus asszonyok ’ á jelzett időbért' egy magas fiatalembert láttak az üzlet előtt állni és a tulajdonos is emlékszik, hogy a túloldalon egész délelőtt ácsorgott egy inasnak látszó fiatalember. Az üzletből elvitt áru mennyiségét és értékét, valamint az ellopott pénzösz-1 szeg nagyságát eddig nem állapították meg, de a kár többezer dinárra rug. A rendőrség széleskörű nyomozást indí­tott a vakmerő tolvajok kézrekerité­­sére. Viharok közt folyt le Vrsac város első közgyűlése A radikálisok kivonultak az eskütétel elöl Vrsacról jelentik: Vrsac.város megvá­lasztott képviselőtestületének első gyű­lése botrányba fulladt és az eskü letéte­le előtt a radikális képviselők tüntetőleg elhagyták a közgyűlési termet. A gyű­lés iránt városszerte nagy érdeklődés nyilvánult meg és a karzatot zsúfolásig megtöltötte a közönség. Néhány perccel három óra után bevo­nultak a terembe Jovanovics Szvetolik polgármesterrel az élén a városi tanács tagjai és a polgármester megnyitotta a közgyűlést. Szerb és német nyelven üd­vözölte az első megválasztott képvise­lőtestület tagjait. Ezután Kanacski Vla­dimir (disszidens demokrata) Jorgovics Misa (disszidens demokrata) képviselő­­testületi tagot ajánlotta korelnöknek, mig a radikálisok dr. Lissovac Mladen közjegyzőt ajánlották. Dr. Juga Velimir nemzetgyűlési képviselő annak az óha­jának adott kifejezést, hogv Sztankov Szteva, mint tényleg a legidősebb tag, legyen a korelnök. Heves vita indult, meg ezután. Jovanovics Jószó (hivata­los demokrata) szerint a közgyűlés a korelnököt nem szavazással választja meg, hanem a tényleg leg'dősebb testü­leti tagot kell kijelölni. Dr. Mliszovac Mladen (radikális) kijelenti, hogy Jor­­govicsnak is tudnia kell, hogy Sztankov a legöregebb, hiszen hárman együtt jár­tak még az iskolába. Dr. Miatovics Szvetozár Priblcsevics­­párti): A többség dönt a körelnök sze­mélye felett. így van ez a parlamentben, igy csináljuk mi is. Jorgovics nagy zaj között elfoglalja az elnöki széket, ami ellen a radikálisok és a németpárti képviselők erélyesen tiltakoznak. Dr. Jiiga Velimir szólásra jelentkezik. Jorgovics korelnök kizártban néni adja meg neki a szót, mire a radikális kép­viselők tüntetőleg felemelkedtek helyük­ről és az eskü letétele előtt elhagyták a közgyüési termet. Jorgovics a zaj megszűntével meg­nyitja a gyűlést és felolvassa a megvá­lasztott képviselők névsorát. Miután a választás ellen nem nyújtottak be petí­ciót és nem támadták mjg senkinek sem a mandátumát, a 72 képviselőt megvá­lasztottnak jelenti ki. Dr. Singer Miklós, a német párt elnö­ke pártja nevében kéri annak jegyző­könyvbe foglalását, Iwgy a német párt kifogást emel a korelnök megválasztásá­nak körülményei miatt. Jorgovics kor­elnök dr. Singer előterjesztését elutasí­totta. A korelnök ezután letette az esküt, azután a szláv képviselőket bocsájtotta eskü alá. A néniét párt képviselői közben han­gosan elégedetlenkednek dr.. Singer ja­vaslatának elutasítása miatt, mire Ka­­nvacski (disszidens demokrata) a néme­tek felé fordulva a németek viselkedését illetlennek minősiti. Dr. Miatovics Szvetozár (Pribicseviés­­magyar képviselőtestületi tagok esküté­tele után indítványozza, bogy az első rendkívüli gyűlést szombat délutánra 'iivják össze, melynek napirendjén a vá­lasztmányok kijelölése és a hivatalno­kok megválasztása szerepeljen. Jovanovics Szvetolik polgármester ki­jelenti, bogy IS-ikára akarta az első rendkívüli közgyűlést összehívni, a mai gyűlés tárgyáriak' pedig kizárólag csak az esketésnek kellett volna lennie. — Ne kezdjük azonnal ez első,, gyű­lést a törvény megsértésével — mon­dotta a polgármester'. '' Egy kritikus albumából Irta: Baedeker Államférfiak. Igy nevezzük (néha tréfásan) azokat a politikusokat, akik a legtöbb dolgukat rosszul csinálják, de utóbb rájönnek — s ezt a memoárjaikban megírják — hogy mit kellett volna tenniök és hogyan kel­lett volna eljárniok. Nagyobb számmal vannak természete­sen azok a politikával foglalatoskodó urak, akik magukat államférfiaknak tart­ják ugyan, de józanabb kortársaik nem sorozzák őket ebbe a »szakmába«. Ezek is rosszul végzik a státusférfiui teendői­ket, de abban különböznek iméntemliíett kollégáiktól, hogy baklövéseiket soliase látják be s a viszonyokat, az eseménye­ket meg a többi politikusokat teszik fe­lelőssé a fiaszkóikért. Ezek a jó urak, ha nem is államférfiak, de — mind a kor­látolt emberek rendesen — következete­sek, helytállók és argumentumokkal szemben fölötte közömbösek. Az ilyen politikust az ellenpárt soraiból mindunta­lan ieszamarazzák, de a saját pártján ritkán akad olyan bátor legény, aki nyíl­tan meri megmondani róla, hogy értel­meden. A pártok mindig bizalmatlanok voltak a valódi nagyokkal szemben s ide­genkedtek a ragyogó tehetségektől — olyanoknak a vezérlete alatt szeretnek működni, akik tehetségben és jeliemben is az ő középszerükhöz hasonlók... S az igazi államférfiak? A hivatottak? A p ■nvidenciálisak? Nos, ezek a legtöbb­ször tétlenségre vannak kárhoztatva, fé­nyes tehetségeik kénytelenk parlagon heverni vagy elméleti írásokba, köny­vekbe menekülni. Valódi nagy erők lé­vén, a közvélemény nem érti meg őket. Eredetiségük elidegeníti tőlük a tucatem­bereket, eszmegazdagságuk zavarba hoz­za a korlátoltságot s koncepcióiknak a merészsége távol tartja tőlük a népsze­rűséget. A világtörténelmet is legtöbbször apró intelligenciák csinálják. Parva sapientiá regitur mundus. # Ha közdolgokkal foglalkozik valaki éá mégis érzékeny a lelke, ha nem szívesen (vagy kelleténél kevesebbet) hazudik, bí­zik a mások becsület- és igazságérzeté-, ben, ha nem igér olyat, amit , be nem válthat s mindent betart, amit igér, ha nem keresi a hatalmat s ha elérte, nem ragaszkodik hozzá, akkor azt mondják róla: rossz politikus. * Az ember azt hinné, hogy a közéletben csak szeplőtlen jellemű és jóhirii férfiak szerepelhetnek, mert hiszen annyi em­bernek a szeme — az indiszkrét tömegé és a szemfüles sajtóé — függ rajtuk, l edig, amint tudjuk, nincs igy. Éppen ott ágál sok olyan szereplő, akiről eléggé cl van terjedve az a vélemény, hogy »szégyellhet! magát«. Ám a bátorság, amellyel a nyilvános élet porondjára lép­nek, lefegyverezi -azokat, akik tisztakezü embereket óhajtanak a fórumon látni s igy aggodalommal, bizalmatlanul tekinte­nek rájuk. A hírükben kikezdett urak merészsége és elfogulatlansága lefegy­­verzi őket, mert — gondolják — minő tehetséges férfiak lehetnek ezek, ha ilyen hírrel a nyilvánosság elé kéredzkednek! A társadalom valószínűleg meg se lehet­ne nélkülük — ezzel a megállapítással nyugtatják meg magukat s a jellemfoltos politikusokat hagyják békességben ga­rázdálkodni . . . # Ha egy párt tulnaggyá nőtt, rosszabb helyzetben van, mint ha kisebbséggé tör­­pült volna. Sokkal több a tagja, semhogy mindannyit kielégíthetné. Ez okozza a bomlását és a vesztét. Igazán okos pártvezér vigyáz arra, hogy a hívei ne szaparodjanak el túlsá­gosan. # Sok politikusnak az a hibája (s egyút­tal a malőrje), hogy az ellenfelét leki­csinyli, cgyíigyiinck tartja. Lehet, hogy igy van, ahogy gondolja, de nem sza­bad öt ekképpen kezelni. Okos politikus azt, aki szemben áll vele — bármennyire gyönge legény legyen is az — bölcsnek nézi, mint egyenrangú féltei tárgyal vele aszerint támadja és úgy védekezik el­lene, mintha méltó ellenfele lenne. A po­litikai színkör olyan mint bármely más csatatér, ahol az ellenséget nem szabad lenézni s ahol okosabb azt túlbecsülni mint a való értékénél egy mákszemnyive) is kevesebbre taksálni. A paraszt és a four (bármennyire til­takozzon ez utóbbi) közelebb áll egymás­hoz, mint a kettő közül bármelyik a kö­zéposztályhoz. Mind a kettő konzerva­tív, előítéletes, büszke, nehézkes, ujtólir­­tozó és hagyományokhoz ragaszkodó s a tulajdonságaival mindkettő egyforma messzeségben él a középosztály tagjai­tól, akiknek nagyrészében megvan a hajlandóság a szabadság, a szabadabb gondolat, a haladás, a liberális vagy Ra­dikális reformok és a szociális világszem­lélet iránt. ■fc Aki csak arra látszik alkalmasnak, hogy a saját városa vagy községe közéletében játssza az első hegedűt, de arra már nem, hogy bárhol az országban tehessen hasznos szolgálatokat a köznek, az arra sincs igazán hivatva, hogy otthon fog­laljon el fontos pozíciót. Még az u. n, államférfiak közül is azok a különbek, az igazán hivatottak és kiválók, akik nem csupán »nemzeti« jellegűek, nem csak bizonyos színek alatt képesek dolgozni, de ha a sor rákerülne, a hazájukon ki­­vttlr más országok kormányzatában is eredményesen tudnának működni. Kos­suth Lajos kitűnő köztársasági elnök le­hetett volna az Egyesült-Államokban. # A papiros drágasága lassankint ráveszi a kormányokat és egyéb hatóságokat hogy szakítsanak a merev bürokratiz-Dr. Miatovics Szvetozár élesen tá­madta a polgármestert. A kisközségek első gyűlésükön az elöljáróságot is megválasztják, ha rólunk más törvényi nem rendelkezik, mi sem vagyunk más, mint egy nagyobb község. Mi is meg­kezdhetjük első gyűlésünkön a munkát, mert ez sürgős. A polgármesternek nin­csen joga ebbe beleszólni, mert ő még nincsen megválasztva. Dr. Singer Miklós kijelenti, hogy hely­telen dr. Miatovics állásfoglalása, mert o hivatalnokok továbbra is megmarad­nak szolgálatukban. A gyűlésnek joga van meghatározni jövő teendőjét, a hi­vatalnokoknak pedig meg' vannak köte­lezettségeik és eddigi jogaik is. A hiva­talnokokat nem leltet a további ülésekről kizárni, a korelnöknek egyetlen joga és kötelessége az eskii kivétele és ezzel* missziója befejezést nyert. Jovanovics Szvetolik polgármester vá­laszol Miatovicsnak és a törvényre hi­vatkozva kéri, hogy a közgyűlés ne ti­porja lábbal már az első gyűlésen a tör­vényt. Kanacski: Dolgozni jöttünk és nem a formalitásokat keresni. A hivatalnoki kar rendelkezési állományba van helyez­ve, tehát már nem akti". A polgármes­ter ur is rendelkezési állományba van helyezve. Georgievics Joca. a disszidens demo­kraták vezére kijelenti, hogy a hivatal­noki kar tényleg rendelkezési állomány-) Ka helyeztetett, a hivatalukat azonban kötelesek ellátni. Indítványozza, hogy a jegyzőkönyvbe csak az eskütétel kerül­jön és ami azután "történt, azt tekintse a közgyűlés privát jellegű megbeszélés­nek. Ha ez megtörténik, a napirenden nem változtatott a gyűlés semmit. A gyűlés Georgievics Joca indítványát elfogadta és a jegyzőkönyvet hitelesí­tette. Rádiókészülékek és alkatrészek Mallei* Béla ok’. gépáíz:nérn5k,.él Sobotica, Pr'roo’Zailska uífea 8. »5-1 mussal: a terjengős jegyzőkönyvekkel és a kilométerhosszuságu jelentésekkel. Az ügyek — főleg a politikai természetűek — akkor se érték meg azt a papirmeny­­nyiséget, amelybe temették őket, amikor az az anyag még olcsó volt. Most bi­zony sok dolgot, ami azelőtt a francia mondás szerint nem érte meg a gyertyát, azzal kell elintéznünk, hogy nem éri meg a papirost. * Az, hogy valaki arisztokrata-e vagy demokrata, sokszor csak szerénység kér­dése. * Egy eleven, eszmékben és tervekben gazdag kisebbség nagyobb hasznára le­het a hazájának vagy valamely más köz­ijeinek, mint egy lomha numerikus többség. * Uralkodók és más hatalmasak sohase tudják meg, hogy mit tart róluk a népük* a közönségük, a társaságuk. A tanács­adóik nem mernek őszinték lenni velük szemben s nem is érdekük nekik, hogy az uruk tisztán lásson mindent s a poha­rából tiszta bort ihasson. Azért hát az uralkodóknak s a többi hatalmasságok­nak maguknak kell jól látni, jól hallani és jól figyelni — máskülönben nem fog­nak tudni semmit. # A hatalmasoknak nyijt barátaik és tit­kos ellenségeik vannak. Ha megbuknak, akkor az ellenségeik nyíltan lépnek föl ellenük, a barátaik pedig titokban-, csend­ben elpárolognak. Személy-, helyzet- és szerepcsere. # Az egyetlen becsületsértés, amelyet szívesen hallanak az emberek: ha azt mondják róluk, hogy jó politikusok. # Az a pálya szerzi a legnagyobb meg­­becsülhetést, amelyben legkisebb szere­pe van a becsületességnek: a politikai pálya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom