Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)
1927-11-16 / 319. szám
1927 november 16,_____________________BACSMEGVE? NAPLÓ 3. oldal • Egyhavi fogházra ítélték Krmpotics Iván volt Radics-párti képviselőjelöltet A választási agitá ió alkalmával tett államellenes kijelentés art mondották ki bűnösnek — Krmpoticsot azonnal szabadlábra helyezték Az ügyész és az elitéit felebbeztek A szuboticai törvényszéken kedden folytatta Pavlovics István törvényszéki elnök büntető tanácsa a tárgyalást az állainellenes izgatással vádolt Krmpotics Iván volt Radics-párti képviselőjelölt bűnügyében. Ebben az ügyben e hó 12-ikén, szombaton volt az első tárgyalás, amelyet azonban a bíróság félbeszakított és több uj tanú megidézését rendelte el. A keddi folytatólagos tárgyaláson a bíróság az uj tanukat hallgatta ki. A határrendörségi főnök vallomása Első tanúként Predics Bogoljub vasúti határrendőrségi főnököt hallgatta ki a bíróság. Predics elmondta, hogy a választás előtti időben bizalmas utón értesült arról, hogy némelyek, különösen a Radics-párt hívei, úgy igyekeznek szavazatokat szerezni, hogy más állam javára szolgáló agitációt folytatnak. Utasította közegeit, hogy tartsák megfigyelés alatt Krmpotics horvát parasztpárti jelöltet, mert hallott ennek káros működéséről. A Radics-párt némely szuboticai vezetői is kijelentették előtte, hogy pártjuk ilyen taktikát alkalmaz a magyar lakosság megnyerése céljából. Végül szavahihető embertől kapott jelentést, hogy Krmpotics egy alkalommal azt mondta, hogy majd ő viszi a zászlót a bevonuló magyarok előtt. Kétségtelennek tartja, hogy a Radics-párt központi vezetőségétől jött utasitás az ilyen agitáció folytatására és ez nem Krmpotics iniciativájából történt. Ö adta át Krmpoticsot a városi rendőrségnek és jelen volt Lipozencsics Iván tanú rendőrségi kihallgatásánál, aki minden kényszer nélkül vallotta, hogy Krmpotics a következő kijelentést tette: — Be fognak jönni a magyarok és én leszek az első, aki a zászlót fogom vinni. Lipozencsics Iván a szembesítésnél kijelentette, hogy a rendőrségen nem alkalmaztak kényszert vele szemben, de nem is vallott úgy, ahogy azt Predics állítja. gyógyszertár előtt, csak azt hallotta, amit dr. Vojnics-Tunics ügyvéd társaságában mondott. Erics: Vojnics-Tunics is tanú? Azt én személyesen följelentettem a hadügyminiszternél. azt nem lehet kihallgatni. Elnök: A bíróság fogja eldönteni, kit lehet kihallgatni. Erics: Én, mint ennek a hazának fia... Elnök: Mindannyian ennek a hazának fiai vagyunk. Mirth Aladár az elnök kérdésére kijelentette végül, hogy egy kevéssé érti a szerb nyelvet, de szerbül nem tud beszélni. A kérdéses alkalommal Krmpotics magyarul beszélgetett. Radolcsics Iván városi titkosrendőr a következő tanú. Elmondotta, hogy a városházi gyógyszertár előtt látott egy beszélgető csoportot, megállt és hallotta, amint egy ismeretlen ember, akiről később megtudta, hogy Krmpotics, arról beszélt, hogy a föld az itteni embereknek jár és a választások után, ha győznek, akkor elkergetik a dobrovoljácokat. Rögtön jelentést tett Cankovics rendőrkapitánynak, aki elővezettette Krmpoticsot. Nem emlékszik arra, hogy ott voltak Erics, Nikolics, Hirth. Vojnics-Tunics. A dolog tiz órakor történt, augusztus 20-ikán. Krmpoticsot nem ő vezette elő. A főkapitány kihallgatása Piukovics Szteván rendőrfőkapitányt is kihallgatta a bíróság. A rendőrfőkapitány elmondta, hogy az országos választások előtt egy beszélgetés alkalmából Lipozencsics Iván azt mondta neki Vojnics-Hajdu Sándor jelenlétében: — Ha hallotta volna, mit mondott Krmpotics, hogy mit akarnak itt a szerbek, mikor néhány nap múlva úgyis bejönnek a magyarok, akkor másként beszélne. Figyelmeztette Lipozencsicset, hogy ne csináljanak ilyeneket, mert ez büntetendő cselekmény. Másnap dr. Vojnics-EIajdu Józsefnek is elmondta, hogy nem érti, milyenek ezek az emberek, miket beszélnek össze. Ez száiról-szájra járt és végül a rendőrségnek is fülébe jutott. A szembesítésnél Lipozencsics igy szólt: — Ördög tudja, miket beszéltek, magyar követ, ilyen párt, olyan párt. Tréfa volt az egész. Zách Jenő nyomdász tanúvallomásában elbeszélte, hogy a Városi Kávéház előtt nagyobb társaságban ült és egy mákik nagyobb társasággal ült Krmpotics, aki nagyon hangos szóval magyarul beszélgetett a Radics-párt óriási kilátásairól és a szegény nép orientálódásáról. A magyarokról nem történt említés. Látta, amikor a rendőrség letartóztatta Krmpoticsot, ami féltizenegy óra tájban történt. A következő tanú Cankovics Miodrág rendőrkapitány, aki azt vallotta, hogy több szóbeli jelentés után egy napon írásbeli jelentést is kapott arról, hogy Krmpotics e vidék Magyarországhoz való csatolásának jelszavával agitált a magyarok között. Ugyanekkor még egy tanú is jelentkezett, Erics, aki ezt hallotta. Elővezettette Krmpoticsot, kihallgatta és a rendőrségen őrizetbe vették. Lipozencsics előtt felolvasta a kihallgatásáról szóló jegyzőkönyvet, amelybe csak azt foglalta, amit Lipozencsics mondott. Somogyi Sándor, sztaramoravicai napszámos, az ottani Radics-párt alelnöke, azt mondja, hogy Krmpotics egyetlen gyü'ésen sem beszélt államellenesen. Makszimovics Szvetiszláv ügyész indítványozta, hogy olvassák fel Njegovdn .György a .vizsgálóbíró előtt tett vallomását, továbbá, hogy Mamuzsics Djukát, aki szintén jelenvolt a moravicai gyűlésen, vezessék elő a bergradi rendőrség fogházából kihallgatás végett. A bíróság úgy határozott, hogy mindakét vallomást felolvassa. Ezek közül Njegován vallomása terhelő a vádlottra. A perbeszédsk Makszimovics Szvetiszláv államiigyész tartotta meg ezután vádbeszédét. A tanúvallomásokból — mondotta — beigazolódott a vádlott bűnössége. Ismeretes az az akció, amely egy közeli államból és valami lordtól ered. A választás alkalmával a Radics-párt, amelynek egyik jelöltje a vádlott volt, azzal igyekezett minél több magyar szavazathoz jutni, hogy » magyarokat hitegette a nemzetközi szerződéseken nyi gvó helyzet megváltoztatásával. Krmpotics cselekedete az államvédelmi törvénybe és a szerb büntetőtörvénybe ütközik. Kéri a vádlott megbüntetését. Dr. Doljanin Sztjepán "védő hosszabb politikai bevezetés után azt fejtegette, hogy Krmpotics az agitációjában az itteni magyarokról beszélt és minden párt azt a taktikát követi a választásokon, hogy a magyárok közt agitál. Nikolics tanúvallomása szerinte nem vehető figyelembe, mert ez az elbocsájtott detektív, aki nem ért magyarul, nem tudhatta, mit beszélt Krmpotics magyarul. Zách tanú nem hallotta, hogy a vádlott Magyarországról beszélt volna. A második vádpont az, hogy a dobrovoljácok ellen beszélt. Bebizonyított tény, hogy kilencvenezer ál-dobrovoljác van és ha Krmpotics azt mondta, hogy az ilyenektől elveszik a földet, ézze! nem követettel! büntetendő cselekményt. A vádirat harmadik pontja, hogy a pravoszlávok ellen izgatott, egyáltalán nem nyert bizonyítást. A negyedik pont, amelyet Njegován 'elolvasott vallomása támaszt alá, az, hogy a vádlott ezt mondta: »Ez a vén szakállas akar uralkodni« s ez a miniszterelnökre vonatkozna. Mihelyt a miniszterelnök leszáll a napi politikába és gyűléseken agitál, épen úgy bírálható, mint bármely más polgár. De semmi sem bizonyítja, hogy Krmpotics a miniszterelnökről mondott ilyen kifejezést. Hiszen a miniszterelnök nem vén, hanem fiatal. A törvényben előirt kritérium, az erőszak, terror a fennálló rend megváltoztatására, hiányzik' a vádlott cselekményéből — mondotta a védő. Az Ítélet A bíróság ezután ítélethozatalra vonult vissza. Amikor az ítélet kihirdetésére került a sor, Pavlovics elnök figyelmeztette a közönséget, hogy minden tetszés- vagy nemtetszésnyilvánitástól tartózkodjék. Az ítélet szerint a bíróság bűnösnek találta Krmpotics Ivánt abban, hogy kijelentette, hogy »a magyarok be fognak vonulni és a szerbek elmennek oda, ahonnan jöttek«, amivel a vádlott, a szerb büntetőtörvénykönyv 103. praragrafusába ütköző vétséget követett el s ezért a bíróság egy hónapi fogházra Ítélte. A büntetést a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek veszi a bíróság és elrendeli, Krmpotics azonnali szabadlábrahelyezését. A többi vádpontok alól a bíróság a vádlottat felmenti, _ mert ezek nem bizonyultak be. Az államügyész felebbezett a büntetés súlyosbítása érdekében és ellenezte a vádlott szabadlábrahelyezését. Bukarest tüntet Károly extrónörökös mellett Manoilescu felmentését a közönség óriási lelkesedéssel fogadta — .Manoileseut vállain v tte ki a tömeg a tárgyalóteremből — „Károly királyt“ éltette a tömeg Mi történt a Városi Kávéház előtt? Takács Kázmér pacsiri tanító lényegtelen vallomást tett. Utána Mirth Aladár nyomdász előadta, hogy aznap, amikor Krmpoticsot letartóztatták, mint minden délelőtt, több kollégájával egjuitt a Városi Kávéház előtt a terraszon ült. A mellettük lévő asztalnál Krmpotics sörözött dr. Vojnics-Tunics István ügyvéddel és elég nagy hangon beszélgetett arról, hogy a választásokon a Radicspártnak nagy esélyei vannak a győzelemre s ez a szegény népnek érdeke. Elnök: Gyűlés volt ott? Tanú: Nem gyűlés, hanem asztali beszélgetés, de a városháza előtt mindig nagy tömeg ember járkál le-föl és politizál. Elmondotta, hogy hamarabb volt ott, mint Krmpotics és tovább is maradt s az egész idő alatt nem hallotta, hogy szó lett volna Magyarországról. Este a nyomdában nagy meglepetéssel olvasta a kéziratot Krmpotics letartóztatásáról. Elnök: Látta ott Nikolicsot, Ericset? Tanú: Nem ismerem őket. A szembesítésnél Hirth Aladár kijelenti, hogy Erics arca ismerősnek tűnik fel előtte, de arra nem emlékszik, hogy ott látta volna. Erics Milutin szemébe mondja a tanúnak, hogy hallotta Krmpotics kijelentését, hogy a szerb tisztviselők mind el fognak menni a kuffereikkel a torony alól. Az elnök kérdésére Hirth Aladár kijelentette, hogy nem látta, mikor Krmpoticsot letartóztatták és azt nem hallotta, hogy mit beszélt a Bukarestből jelentik: Éjfél- után egy óra volt már, amikor a haditörvényszék kihirdette a Manoiiescu-ügyben* meghozott Ítéletét. Az Ítélet felolvasása közben már olyan izgalom lett ur£ a tárgyalás hallgatóságán, hogy annak kirobbanását nem lehetett megakadályozni. Az Ítélet indokolását már alig hallgatta valaki, mindenki Manoilescut éltette, majd egyszerre, mint egy láthatatlan jelre, hatalmas erővel tört elő az emberekből a kiáltás: Éljen Károly király! A haditörvényszék tagjai némán ültek helyükön és kipirult arccal nézték az eseményeket. Manoilescu sápadtan hallgatta az Ítéletet és az indokolást. Amikor ennek a felolvasása véget ért, Manoilescu katonásan összeverte a bokáját meghajtotta magát a bíróság előtt és csak ennyit mondott harsány lelkes, hangon: Köszönöm uraim! Éljen Károly király! A következő pillanatban minden rend felbomlott a teremben, a h.I gatóság s .álból ... re többen siettek Manoilescu felé, akit vállukra kaptak és úgy vittek a kijárat felé. A tárgyalás vezetője hiába figyelmeztette a hallgatóságot, hogy Manoilescunak előbb még vissza kell térnie a fogházba, ahol a formalitásokon kell túlesnie, a lelkes tömeg éljenezve, énekelve, az elragadtatástól tombolva ment tovább s amerre a hadbíróság épületében elhaladt, a katonai őrszemek készséggel nyitottak utat és tisztelegtek a menetnek, amely állandóan, szinte extázisbán kiáltotta: Éljen Manoilescu! Éljen Károly király! így jutott a menet az uccára, ahol a késő éjszakai óra ellenére ezren és ezren verődtek össze, akikre percek alatt átragadt az eksztázis. Rögtönzött beszédek hangzottak el és egy negyed óra múlva már egész Bukarest talpon volt és lelkesen tüntetett Károly meliett. Uccáról-uccára, szinte házról-házn terjedt a kiáltás és az egész román főváros visszhangozta: — Éljen Károly király! Az éjszakai órákban egymás után világosodtak ki a királyi palota ablakai bizonyságául annak, hogy oda is eljutott már a felmentő ítélet hire és a tüntet Is visszhangja. Egész Romániában a katonaság álláspontjának és érzéseinek kifejezését látják a felmentő ité’etben. amely széles körökben keit nagy lelkesedést.
