Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)
1927-11-13 / 316. szám
192/ november 13. BÄCSMEGYEI napló KÖNYVEK kapható a jugoszláviai terjesztéssel megbizott Minerva r. t.-nél, Szuboticán. A világ Szimonidesz Lajos könyve A legvallástalanabb kor legvallástalanabb embere azt mondta: »Ha Isten nem volna, ki kellene találni.« Sokat vitatkoztak már azon, hogy — Voltaire szájában — mi értelme lehetett ennek a kijelentésnek. De akármi volt is az értelme, még ha cinikus ötlet volt is: akkor is annak bizonysága, hogy a vallás soha, semilyen korban, a legfelvilágosodottabb szellem számára sem lehet végképpen elintézett, letárgyalt, semmibefoszló kérdés. Az istentagadó nem egy semmivel áll szemben, hanem szembefordul Valakivel és azt mondja: én tagadlak téged. Az & lelkében sem marad üresség és közöny azon a helyen, amelyet a hivő lélekben a vallás foglal el, csak másfajta vallás — a tagadásé. Az emberiség nem egységes vonalban, nem egységes tempóban fejlődik. Nemcsak az európai átlagember és a középafrikai szerecsen között vannak évezredekben fölmérhető különbségek, hanem ugyannak az országnak vezető elméi és tömegei között is. Az Írástudatlan pásztor, aki felül a vonatra és viteti magát vele, azért még nem XIX. századbeli ember s nem teszi XX. századbeli emberré az sem, ha valami véletlen sorsfirdulat repülőgépre ülteti, vagy rádió-kagylót ad a kezébe. Ennek a pásztornak vallása (akármilyen egyház könyveli is a magáénak) lényegében nem különbözik a kőkorszakbéli ember vallásától. A legfejlettebb, legideálisabb vallásból is, amelyet egyházatyák vs doktorok mély hittel, bölcseséggel és elmeéllel évezredeken át csiszolta ki: a maga részére azt tudja kiválasztani, a mi neki kell. A sorsát intéző titokzatos jpárffogó vagy ellenséges hatalmadat, akiket ajándékkaí, áldozattal, néha ravaszsággal kell a maga pártjára hódítani vagy veszélytelenné tennie. Babonákban, varázsszavakban hisz, amelyeknek pendant-jait tőye év- és kilóméterezredek távolságában fedezik fel a kutatók. És ez az ember »kortársa« nemcsak a repülőgépnek, a rádiónak, a relativitás elméletének, az atomelmélet forrongásainak, hanem évezredek óta nemesedő vallásokat hittel átélő vagy minden egyházi köteléktől megszabadult, maguknak uj vallást teremtő embereknek is. Ez pedig annyit jelent; a vallási érzés nemhogy csökkent volna az évezredek folyamán, hanem bizonyos széles rétegekben megőrizte mindazt, ami már a primitiv emberben is meg volt s e széles rétegek talapzatára újabb meg újabb, •Vékonyabb, de értékesebb rétegek rakódtak, amelyekben egyre nemesebb alakot ölt a vallásos érzés. Hogy lehet ezt a fellődést és egyidejűséget a korok és földrajzi körülmények által befolyásolt különbségeket s az emberi lélek mélyén rejlő örök egyformaságokat rendszerbe foglalni? Amennyire ez egyáltalán lehetséges: Szimonidesz Lajos kitűnő könyvének sikerült. Már a bevezetés olyan akkordokat üt meg, amelyekben a mii egész eszmei tartalma benne zeng. Érezteti az olvasóval, hogy a könyv folyamán mindnyájunkról, az emberi lélek legörökebb tartalmáról van szó. Tárgyilagos, tudós megértéssel válogatja meg és Írja le azojraa a tényeket, amelyeket I a primitiv vallásokról a tudomány fel-1 kutatott. Elméleti magyarázatokba nem j bocsátkozik, egyrészt, mert ez a talá! nem isi egészen biztonságos még, másrészt mert a nagyközönséghez fordul, amelynek a tényekkel kell megismerkednie, mielőtt elméleti vitákra egyáltalán kiváncsi lehetne. Nyugodtan rámutat mindarra, ami vadság, önzés, naiv ravaszság, csalás, bujaság keveredett a primitiv vallásokba. Mégis vallások voltak ezek, a földöntúli hatalmaktól váló félelem és a földöntúli igazságszolgáltatás ösztönszerü, örök vágya teremtette meg őket. Mégis felbukkan bennünk egy-egy olyan gondolat, mint a gyermek-mennyország elképzelése a mexikói indiánoknál vagy a mindennek lelke van az eszkimóknál. \ Az objektiv előadás mellett a színes részletek gazdagsága teszi, az olvasóra nézve nemcsak értékessé, de érdekessé is Szimonidesz könyvét. A titkos szövetségek fantasztikus : szertartásai, a misztériumok, az Isis-kultusz rejtelmei, az Astarte-kultusz orgiái mellett megismertet a könyv az ősköltészet különös csillogásu gyöngyeivel, egyiptomi nap-énekekkel, a babiloni Qílgameséposszal, Kungfutse, a kínai bölcs jeles mondásaival. A buddhizmus lényegét, erkölcsi tanításait világosan és szépen foglalja össze. • ! Megismertet -a görög, etruszk, római vallással és mitológiával, az ind véuák ősi tanaival, az arbok régi vllásávl és a mohamedán hitte]: a magyarság rokonainak, a finn-ugor népeknek vallási emlékeivel s tárgyalja a magyar mitológia sokat vitatott kérdését is. Bajos volna néhány sorban halvány fogalmat is adni a két kötet végtelen gazdagságáról, roppan anyagának világos ) elrendezéséről és érdekes összeválogatásáról. De semmiesetre sem mulaszthatja el a bíráló, hogy Szimonidesz előadásmódjának élvezetességét meg ne dicsérje. Igaz, hogy a téma is segítségére van. mert látható kedvvel és lelkesedéssel merül el belé, de ezt a kedvet és lelkesedést az első sortól az utolsóig ébren is tudja tartani az olvasóban. Ezt a batlmas könyvet senki sem fogja »egyszer majd nekiülök« kiáltással a kpnyy^sppjgára tenni „é? pttiejedm,^ ha] egyszer , is belenézett. ■ Az illusztrációs anyag' épp oly ‘gazdag, mint a könyv mondanivalója. Szerző és kiadó nagy gonddal gyűjtötték össte a roppant anyagból a legszebbet és legjellemzőbbet. A vallás minden emberi alkotást, minden művészi megmozdulást annyira átszőtt, annyi motivumot adott a fantáziának, hogy ebben még az »éhség és szerelem« sem versenyezhet vele. A szépség fogalma sokszor változott Jrorok és helyek szerint, de a 'egszebbet, ami az embertő telt, mindig vallásos elképzeléseibe helyezte el. A kétkötetes diszmü ára 500. dinár s ICO dináiros havi. részetekben is i Meghűlésektől & gyorsan szabadulok. Né- 1 hány ®ayeV-féIe Aspirintabletta, hemar az ágyba, alapos iszadás és elmúlt minden veszély. Sok kellemetlennek mutatkozó súlyos hűtésből lábelíam ki, hála a )>,-<«* -fele Aspiriníabíef iáknak. De csakis az ismert valódi le eredeti csomagolás és e kékfehér-vörös szavatosság! jegg szavatol a valódiságért/ és minőségért. Eó’yommadár Bala sa Bálint reyénye Irta Domándi Lász’ó — Ára £6 dinár Balassa Bálint, a költő katona élete szinte kínálkozik arra, hogy regényt írjanak róla. A magyar irodalom gazdag is az érdekesnél-érdekesebb történeti regényekben, amelyeknek a végek harcosa és költője a hőse. A Balassa-regények sorából messze kiemelkedik Dormán.ti László Sólyommadár cimii regénye, nemcsak meseszövésének érdekessége miatt, hanem azért is, mert teljesen restaurálni tudja a kort, amelyben játszik, a három részre szakait ország problémái frissen hatnak, az iró előadásában és ma is érdekelnek. Nem festett kuliszsza s nem üres háttér a török, német s az erdélyi fejedélem által uralt. Magyarország, a szereplő személyek a Batthyányak, Zrínyiek, Clausips, az utrechti tudós, Loscnczi Anna, Derecsényi Kata úgy hatnak, mintha valóban élnének s nemcsak a ruhájuk leírása igaz, hanem a szavuk, az életük, a gondolkozásuk is. Egyik erdélyi lap kritikusa Móricz Zsigmond Tündérkert-je mellé helyezi Dormándi Lász’ó regénkét. Ha nincs is benne annyi invenció s a levegője nem is oyan sűrű, izgalommal terhes, de azért nem túlzott az összehasonlítás, mert a mese. a szereplők jellemzése, a stílus gördiilékenysége ezt a regényt is elsőrendű irodalmi cselekedetté avatja, irodalmi müvek összemérésére nincs rőf, vagy mérleg. Csak azt a hatást lehet megmérni, amit az irói alkotás az olvasóra tesz s Dormándi László könyvvé lenyűgöz s mikor megválunk tőle, még akkor it ott kisért lelkűnkben a magyar múlt, amelynek lelkes apotezisa ez az érdekes regény. * Molnár Sándor: Erdély országutján. (Versek.) Az erdélyi lelkes magyar költőnek, Molnár Sándornak a negyedik versös köriVv®- jüleüt díieg'iwdst;- Molnár Sitbdor verseinek vezető motívuma a szenvedő magyar faj s — ha a költészetet specializálni lehetne — ez teszi őt az utódállamok magyarsága költőjévé. Ki az az utódállambeli magyar, akit nem kapnának meg ezek a sorok: Sírjanak a kishitiiek. De mi hiszünk. Hiszünk magunkban Es fajtánkban, mely Viharban, vészben is Magyar marad! Ez a magyar dac. ez a magyar fájdalom és magyar reménykedés sir fel minden versében, amelynek sorai kell, hogy visszhangra találjanak a magyar szivekben. A könyv a szerzőnél Petrozsényben (Erdély) rendelhető meg. * Férfi vagy asszony? Hogy az uj divat, az eton és bubifrizura, a női smo, king mennyire hasonlóvá teszi a nej meket. a férfit és a nőt, azt mi sem I bizonyítja jobban, mint az, hogy a iScherl-magazin közel 20C0 márka (majdnem 30.000 dinár) jutalmat tűzött ki azok számára, ak'k a népszerű Magazin novemberi füzetében meglelem tizenhárom képről .eltalálják. ! nog.v férfit ábrázoi-e vagy nőt. A nn- I vemberi Scherl-magazln. amely minden . ujságárusitóná! kapható, a szokott pa- 1 zár kiállításban és gazdag tartalommal I jelent meg. A Scheri-Magazm minden újságárusnál kapható s 15 dinárért a Minerva könyvosztályában is megrendelhető. # A Woche november 5-iki száma rendkívül érdekes. Azonkívül, hogy az elmúlt hét nevezetesebb eseményeit mutatja be képekben, illusztrációk és 1 tanulságos cikkek, versek, novellák, humoreszkek szórakoztatják az olvasót. # Uj könyv. A modern szerb lira sok erős és értékes tehetséget számlál, akikre a külföld már többször felfigyelt, mindammellet eddig még nem jelent Ji. oldaí DrOETKER* ^BACKIN' SÜTŐPORRAL SÜT? Dr. Oetker képes receptkonyve körülbelüt 200 elsőrendű receptet tartalmaz 51 illusztrációval. Ara 5 dinár. Kapható mindenütt. Hí valahol nincs raktáron, írjon közvetlenül a következő címre: Dr. Oetker d. z. o. z., üSaribor-------------------—aaatai.ii» meg idegennyelvü szerb versgyűjtemény. Érdekes és jelentős dolog, hogy a modern szerb lírának magyarul fog megjelenni az első idegennyelvü antológiája. Az antológiát Szenteleky Keinél állította össze Bazsalikom cimmel. Vojiszláv Ility-től egészen a legújabb és legmaibb költőnemzedékig több mint harminc szerb költő szólal meg ebben a könyvben nyolcvan gondosan és művésziesen fordított költeményben. A fordítás Debreczeni József és Szenteleky Kornél munkája. A vaskos kötet a napokban jelenik meg a szuboticai Minerva kiadásában és az ára 40 dinár lesz. A »Korunk« ui szama. A »Korunk« novemberi szúrná több érdekes cikkben ! Amerikával foglalkozik. Reményi József az Amerikában élő kitűnő magyar iró, a Bevádorló lélektana cikkében évek hosszú során át folytatott tanulmányai ’ konklúziói aképen megállapítja, hogy az amerikai bevándorló életében kettős tragikum tapasztalható: Egyrészt nem kapcsolódik bele Amerika kulturális éleNi/e, tehát ghetto-életet él, másrészt tehetetlen a gyermekkori emlékek parancsával szemben, ezért megmarad végig idegennek, a lelke benső felével a rég! hazában él. ti. G. Sckeífauer, a anemrég tragikusan eluhunyt amerikai-német iróó, a legújabb és legérdekesebb amerikai regényirodaimat ismerteti Amerikai naturalizmus cikkében. S az egyik clgkitünöbb modern amerikai elbeszélőtől,' Scherwood Andersen-tó 1, mindjárt be is' mutat a Korunk egy mélyenszántó, érdekes -zamatu elbeszélést. Sebők Zoltán Boucherot nagy port felvert tervezetét ismerteti érdekesen a trópusi tengerek energiaforrásul való kihasználására. Kállai Ernő: Tendeincmiivészet és fotográfia cikke. Dormándi Ldszló-nak, a Sólyommádár szerzőjének rendkívül nagy lélektani feszültségű ebeszélése s Leonhard Frank rengényének, a Polgár-nok folytatása teszik még gazdagabbá és változatosabbá a számot. | A »Kulturkrönika« rovatban Goal Gábor Alexander Bernátról emlékezik meg elhunyta alkalmából. Sinkő Erwin a szocializmus és vallás sokat vitatott, de el ‘nem döntött kérdését próbálja tiztázni, Kemény Gábor Domokosné uj iskoláját ismerteti, Fábry Zoltán Domeláról, az álhercegről ir. Gró Lajos a filmhíradó jövőjéről, Pupp József Chesterton közgazdasági paradoxonjait álcázza le. E. E Kisch Pavlov moszkvai professzor hires lélektani kísérleteiről számol be. A »Szemle« rovatban Sinkó Erwin Kieistről ir születésének 150 éves évfordulója alkalmábó, Egry Ágoston Kassák »Egy ember élete«, Szentimrei Jenő Markovits Radon: »Szibériai garnizon«, Dienes László: Kaim »Az ember élete«, Székely Béla: Móra összegyűjtött’ munkái és Pogány Móric: Egy építész álmai című könyvét ismerteti.
