Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-12 / 315. szám

1927. november 12

I V '

NAPLÓ

5. olđaf i

A nemzetiségi nyelvhasználat kérdése foglalkoztatja a vajdasági kisebbségi pártokat

A szentai magyar párt és a vrsaei német párt a megválasztott képviselőtestületek első ülésén döntést provokálnak — A bácskai községekből kevés petíció érkezett a községi választások ellen

A radikális párt kerületi bizottsága vasárnap ülést tart

Szuboticán

Miladinovics Radivoj dr., a szuboticai radikális párt kerületi bizottságának elnöke vasárnap délelőtt kilenc órára öszszehivta a kerületi bizottságot. A radikális párt kerületi bizottsága az ülésen a községi választások lezajlása folytán beállott uj helyzettel fog foglalkozni.

Ülést tart vasárnap a horvát parasztpárt szuboticai szervezete is. Az ülésen, mint ismeretes, határozni fognak a párt állásfoglalásáról. A horvát parasztpárt egy része, mint értesülünk, ellene van a radikálisokkal való együttműködésnek és maguk a párt vezetői sem tudtak megegyezni egységes állásfoglalásban. Ezért a párt vezetői szombaton délután bizalmas értekezletet fognak tartani, amelyen megszerkesztik azt az indítványt. amit a vasárnapi plenáris ülés elé fognak terjeszteni.

A bácskai főispáni hivatalhoz kevés petíció érkezett

Szomborból jelentik: Csütörtökön letelt a négy napos terminus, amely idő afatt a választás ellen a főispáni hivatalban petíciót lebet beadni. Bár sok helyen a petíciót a községházán nyújtották be és azok még nem érkeztek be a főispáni ‘hivatalba, annyi megállapítható, hogy Bácskában a választások ellen aránylag kevés petíciót nyújtottak be. Eddig hét petíció érkezett Szomborba és pedig Cservenkáról, Dubosevicáról, Bezdánból, .Vajszkáról, Kupitszináról, Novapaiankáról és Csonopljáról.

Becskereken hét petíciót ' nyújtottak he

Becskerekről jelentik: A becskereki polgármesteri hivatalhoz pénteken délelőtt egy hetedik petíció érkezett a becskereki választások ellen, amelyet a becskereki demokraták küldöttek be. A hét petíciót elküldték Beogradba a főispáni hivatalhoz.

A szentai kormánypárt és a magyar párt a magyar nyelv használatának szabályozását követelt az első közgyűlésen

Szentáról jelentik: Moliácsi Pál, a magyar párt elnöke és Vuics Jócó tartománygyülési képviselő, a hivatalos radikális párt vezére busz társuk aláírásával ellátott indítványt nyújtottak be Cclina Zsarkó polgármesterhez, amelyben azt kérik, hogy a magyar nyelv használatának szabályozását a szentai városházán már az első közgyűlésen tárgyalják. A kérdés végleges és radikális rendezésével akarják megakadályozni, hogy a nyelvkérdés minden közgyűlésen napirendre kerüljön. Valószínűleg pártközi bizottság fogja ezt a kérdést megoldani.

Martonoson a kormánypárt és az ellenzék is megfelebbezte a községi választást

Martonosról jelentik: Martonoson két párt, a Jovanovics-párt és a Pasics-párt állított listát a községi választáson. Két helyen folyt a szavazás és a választás eredménye az lett, hogy tizenkilenc Pasics-párti és huszonegy hivatalos radikális került be a képviselőtestületbe. Csütörtökön mind a két párt listavezetője petíciót adott he a beogradi főispáni hivatalhoz, amelyben mindkét párt azért kéri a választás megsemmisítését, mert sok szavazó nem szavazott le. A Pasicspártiak szerint az első, a Jovanovicspártiak szerint a második szavazóhelyen több száz szavazó nem szavazhatott.

A cservenkai dobrovoljácok és a községi választás

A cservenkai dobrovoljác-egyesiilet az alábbi nyilatkozat közlését kéri:

— A Bácsmegyei Napló f. évi november hó 10-iki számukban a cservenkai választásról megjelent közleményre vonatkozólag a sajtótörvény alapján tisztelettel kérjük alábbi helyreigazító nyilatkozatunkat közzétenni:

— Nem felel meg a valóságnak, hogy a választási bizottságban akár a szavazás megkezdése előtt, akár a szavazás folyamán egyetlen dobrovoljác is bármilyen funkciót betöltött volna. Ellenben tény, hogy két telepes, akikkel a dobrovoljácok semmi, tekintetben sem azonosítják magukat és akik személtes intim barátai Stoja György jegyzőnek, a jegyző segítségével magukhoz ragadva a hatalmat, a közigazgatási bíróság által kinevezett választási elnökök helyét erőszakkal átvették és a H. és HL szavazóhelyen a választást a hajnali órákban megkezdették és azt egész napon át folytatták, mig az első szavazóhelyen ugyanezt Stoja György jegyző 20 lövetű töltött Frominer-pisztollyal az asztalon, végezte az állam és a kormány megszégyenítésére. A dobrovoljácok éppúgy, mint a német lakosság teljesen távol tartották magukat a szavazástól.

A dobrovoljác-egyesiilet nevében: Radunovics Jagos, Tunguz Novica.

Az anyanyelv szabad használatát követeli a vrsaei német párt

Vrsacró! jelentik: A községi választások után Vrsacon a nemet párt állásfoglalása döntő jelentőséggel bír. mert a többség azon az oldalon lesz. ahova a német párt 7 képviselője csatlakozik. A fíácsmegyei Napló munkatársa felkereste dr. Singer Miklós ügyvédet, a német Párt elnökét, aki a következő nyilatkozatot tette:

— A városházára teljesen kidolgozott programmal vonulunk be és ahhoz minden körülmények között ragaszkodni fogunk. A legelső kiváltságunk a szomszédos román határ megnyitása. Elengedhetetlenül szükséges, hogy ötven klométefes körzetben a határátlépési igazolványokkal való közlekedést ismét vezessék be. Ha azonban, ezt nem érhetnénk el. legalább is meg kell engedni, hogy hetenként egyszer, vasárnap déltől kedd reggelig útlevél nélkül átléohesse a határt a környék lakossága és akkor Vrsacon hétfőn vásári napot rendeznénk. Ez volna az első lépés Vrsac tranzitóforgalmi lerakodó állomásának kiépítése felé. Minden ehhez szükséges előfeltétellei rendelkezünk és meg vannak a teljes felszereléseink, raktáraink, ahol az átrakodó árukat vámmentesen el lehetne helyezni. Különösen a romániai petróleum-. benzin-, fa- és szénimportot akarjuk Vrsacon keresztül irányítani. Remélem, hogy ennek a nagyjelentőségű tervünk keresztülvitelénél valamennyi párt támogatni fog bennünket.

— Az agrárreform által elvett városi földeket a lehetőség: határain belül viszsza akarjuk szerezni és a megmaradt földeken pedig racionálisabb gazdálkodást teremteni. A városi iskolai épületekben elhelyezett internátusokat ki keli telepíteni és azokat a katonaság által igénybe nem vett és a város tulajdonát képező katonai épületekben kívánjuk ejheiyezni. A mai fennálló szerb internátusok mellett ezekben a katonai épületekben kívánjuk elhelyezni^ a minisztérium által engedélyezett német diákotthont is és készek vagyunk a magyar

Iákok részére felállítandó internátusnák

s itt helyt adni.

— Követeljük a választói névjegyzéknek kiigazítását, mert Vrsacon, ahol a lakosságnak hatvan százaléka német, a jelenlegi 8200 szavazó közül alig 2400— 2500 német. Anyanyelvűnknek szabad használatát követeljük. Itt az ideje már annak, hogy Vrsacon a német polgárság a hatóságok előtt is szabadon használhassa a német nyelvet. Követeljük az összes városi hirdetményeknek és hivatalos átiratoknak német nyelven való kiadását is, azonkívül csuk olyan tisztviselők lehetnek Vrsacon, akik az itt használt nyelveket beszélik.

— A képviselőtestületben önállóságunkat fenntartjuk .és esetről-esetre azt a csoportot támogatjuk, amelyiknek indítványa kifejezetten a város érdekeit szolgába.

A német párt állásfoglalását nagy érdeklődéssel várják Vrsacon.

Georgievics Jóca és a kisebbségek

Georgievics Joca disszidens demokrata pártja a Pribicsevies-párttal szövetkezve a legtöbb mandátumot kapta Vrsacon és harminc képviselője került be a városi törvényhatóságba. Georgievics Joca vrsaci gyáros, a disszidens demokraták vezetője a Bácsmegyei Napló részére a következő nyilatkozatot tette:

— Nem tőlünk függ, hogy a kisebbségek végre megkapják jogaikat, ez a kormány belátásától függ. Ha pedig a kisebbségi tisztviselők az állam nyelvét beszélik, egyenlő elbánásban kell őket részesíteni a többi tisztviselőkkel. Ami a kisebbségi nyelv használatát illeti, azt nem lehet követeiméi tisztviselőtől, hogy Vrsacon németiilfirfiagyanit és románul is beszéljen, de miután itt a német kisebbség van többségben, a német nyelv tudása joggal megkövetelhető.

— Mindenekelőtt a választók névjegyzékének kiigazítását fogjuk keresztül-' vinni, hogy végre a halottakat töröljék a listáról és mindenkit, akinek arra joga van és eddig mégis kimaradt, felvegyenek. Számos gazdasági reformnak a keresztülvitelét tűztük ki feladatunknak. Iparunk, kereskedelmünk tönkre ment,] az állam nem törődik velünk. Valamitvégre tenni kell. mert a mi városainknak tradíciói vannak. Modern adminisztrációt, a szükséges invesztációkra olcsó pénzt, szociális reformokat, házépítési akciót akarunk létrehozni. Visszaköveteljük az álfámtól azt a hatalmas összeget, ami a városnak jár tiz százalék provízió fejében az állami adók behajtása miatt és amiből Vrsac város kilenc éve egy párát sem látóit. Ugyanígy vagyunk a kövezetváinmal. Egy vagyont fizetünk ezen a ebnen az adópénztárba, ezt a pénzt azonban minden egyébre felhasználják, csak a kövezet karbantartására nem. Segítenünk kell a város szőlőtermelő társadalmának helyzetén is és fokozni kell az ekszport lehetőségeket.

— Ami pedig a tisztviselőket illeti, nem politikai exponensekre, hanem szorgalmas és alkalmas munkaerőkre van szükségünk.

Újjászervezik a német párt

délbánáti szervezeteit

A német párt déihánáti vidéki szervezeteit teljesen átalakítják. A belacrkvai és banatszkikarlováci helyi szervezetekben már keresztülvitték, a háznégyed és uecák szerinti szervezkedést, ami által a tagok között a legszorosabb és legintenzívebb összeköttetést biztosították és a helyi szervezet valamennyi tagját szükség esetén két óra alatt gyűlésre /óvhatják össze. .Vrsacon is elhatározták a párt újjászervezését a városnegyed és ucearendszer alapján. Hasontó szellemben kezdték meg a pancsevói helyi szervezet kiépítését is. .. . .

Karinthia - a kisebbségek Eldorádója

A szlovén kisebbség helyzete Ausztriában

Bécsböl jelentik: A karintbiai szlovének még a múlt évben memorandumot intéztek a karintbiai tartománygyiiléshez, melyben számos sérelntet soroltak föl.

A tartománygyiilés kisebbségi és panaszbizottságot küldött ki, mely felszólította a közigazgatási és pénzügyi Hatóságokat, hogy a szlovén kisebbséggel szemben a lehető legmesszebbmenő előzékenységet tanúsítsák. A karimhiai szlovének azóta a többi nemzetiséghez képest, úgyszólván ideális helyzetben élnek: teljes politikai és kulturális egyenjoguságot élveznek az ausztriai németekkel. Ezt bizonyítja, hogy a tartománygyiilésbtín számarányukhoz mért képviseletet nyertek és egy csomó község élén szlovén polgármester áll. Az egyesületi gyülekezési szabadság semmiféle korlátozást nem szenved: egyetlen fennálló szlovén egyesületet sem oszlattak föl a hatóságok és egyetlen szlovén egyesület alakulását sem akadályozták meg. A szlovén egyeoüfcdck. intézmények vagyona is erörterten-- még a Heroagoras-agyesüiet is — melynek központja pedig Jugoszláviában v;ui, megtarthatta nagy klageithaú székházát. A nyelvhasználat a közéletben teljesen szabad. A hivatalos nyelv ugyan a német, azonban a szlovén beaáványokat is elfogadnak és elintéznek. A községeknek a vegyes terüfcrteftci* jogú irhán van az összes iitvotalos fel'rabokat két nyelven fejtäntetpi. Az iskolák fein-' tartásának költségeit a karintfiiai oktatásügyi alap és az ilteiő községek vállalják magukra. A tanítók kiválasztása' és alkalmazása a szlovének belső ügye, a karinthiai országos kormány azonban ma’gára vállalja azt is, hogy gondoskodik elegendő szlovén tanerő kiképzéséről.

Az iskolaautonórmáról szóló törvényjavaslatot a nemzetgyűlés még ebben az évben letárgyalja, úgyhogy az törvényerőre emelkedik.

Pusztulás fenyegeti a Bánát lóállományát

I dunamelléki tartomány mezőgazdasági ankétján kiküldött bizottságok értekezletet tartottak Vrsacon

Vrsacról jelentik: A Duna-melléki tart’iiiánygytilés közgazdasági ankétjén megválasztott bizottságok Vrsacon közös értekezletet tartottak, amelyen az aktuális mezőgazdasági kérdésekkel foglalkoztak. A közös értekezlet napirendjén a mezőgazdasági termelés feljavítása, a nemes vetömagbeszerzés, a műtrágya kérdése, mezőgazdasági gépek behozatala, az állattenyésztés fejlesztése és tenyészállatok beszerzése, az állatvészek elleni védekezés, a mezőgazdasági felvilágosítás, vándortanitók kiküldése és iskolák szervezése, a mezőgazdasági iskoláknak a tartomány haháskörébe való átvitele, mezögazdasagi kölcsön felvétele és tartományi mezőgazdasági tanácsok felállítása szerepelt Az értekezlet ezután az egyes kérdések tanulmányozásával és konkrét javaslatnak a beterjesztésével dr. Klicz Jenő földbirtokost. Adatni Auguszt vrsaci főkertészt, Szalay Péter nyugalmazott főállatorvost és dr. Seetz Iván járási állatorvost bízták meg, kik javaslataikat dr. Marsait Vladimir .állandó.

bizottsági elnöknek fogják benyújtani, aki az egész ankét anyagát íektolgczva a tartománygyiilés elé terjeszti.

A Bácsmegyei Napló munkatársa felkereste Szalay Péter nyugalmazott főállatorvost, aki a következő nyilatkozatot tette:

— A Bánát lótenyésztése a háború, illetve a forradalom etőtt a racionális és szakszerű kezelés révén igen szép eredményeket ért el, a mostani lóállomé ny azonban eltekintve a tiszta faj számbeli visszaesésétől, egészen kssólyedt és lótenyésztésünket legalább harminc esztendővel vetette vissza a hozzá nem értő gazdálkodás. Ezen az állapoton sürgősen segíteni kell, mert különben Bánát lótenyésztését végső piusztnlá-s fenyegeti.

NÖVISAD, 0RBAN-PENS10

Vízvezeték, mosdók, melegvízfűtés. TELJES FKNSIO 70—90 Dinár

Abonenseknek engedmény. Telefon 25—36