Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-12 / 315. szám

1927 november 12 3. oldal Haladó párttá alakultak a szombori blokk képviselői Az uj párt politikamentes és a tel­jes nemzetiségi és vallási egyenlőség aiapján áll Szomborból jelentik: A szombori el­lenzéki blokk megválasztott képviselői két Pasics-párti képviselő kivételével péntek délután négy órakor a Máté­­féle vendéglőben értekezletet tartottak. Az értekezleten Radisics Lázár nyu­galmazott alispán nagy beszédet tar­tott. Elmondotta, hogy a magyar éra alatt milyen magas nívón állott a szom­bori közgyűlés. Különösen emlékezetesek voltak Kozma László volt képviselő, dr. Grünet Samu, dr. Czeizel Lajos és dr, Lalosevics Jóca beszédei. Annak a re­ményének adott kifejezést, hogy amint akkor nem tettek különbséget a vallás és nemzetiség között, a mostani városi képviselőtestület is a régitől vesz példát és a közgyűlés a régi nívóra emeli. Kijelentette Radisics Lázár, hogy a Pribicsevics-párt a magyar bizottsági ta­gokkal együtt akar haladni és minden politikát mellőzve a közgyűlésen csak a város érdekében akar dolgozni. Utána dr. Nikolics György, Czeizel La­jos és Mérő Ignác szólaltak fed hasonló értelemben, majd elhatározták, hogy a blokk listáján megválasztott képviselők haladó párt nevén egységes blokkot fogmk alkotni a közgyűlésen és a ha­ladó párt politikamentesen igyekszik a város ügyeinek intézésében a teljes jogegyenlőség és testvériség szempont­jait érvényesíteni. A haladó párt tisztikarát a következő­képen alakították meg: elnök: Radisics Lázár Pribicsevics-párti, nyugalmazott alispán, társelnök: Nikolics György dr. nyugalmazott polgármester (Pasics) Mérő Ignác nagyiparos (magyar), Bos­­riydk István földbirtokos (bunyevác), tit­károk: Veszelinovics Milorád (demokra­ta), nyugalmazott alispán, Sztojkov Rá­­da bankigazgató (Pribicsevics), pénztá­ros: Lógó Károly földbirtokos (bunye­vác), háznagy: Túri József iparos (ma­gyar). Konyovics Zsivkó (Pasics-párti), a blokk listavezetője kijelentette, hogy pártja határozatától teszi függővé, hogy belép-e az uj pártba. Hazaárulással vádolt szocialisták A ruszkikereszturi szociáldemokrata gyűlés epilógusa Szomborból jelentik: A szombori tör­vényszéken Vojvodics bíró tanácsa pén­teken kezdte meg Pavlovics Miklós és tizenkét társa bűnügyének a tárgyalását. Pavlovicsot, aki ruszki-krszturi napszá­mos és aki vezető tagja volt az ottani szociáldemokrata pártnak, az ügyész­ség az államvédelmi törvény alapján hazaárulással, továbbá állam- és ható­ságok elleni izgatással, valamint felség­sértéssel vádolta. Társait névszerint: Babincsek István, Papp Vásza, Dudás Miklós, Kreuszki Jankó, Szetrik György, Csizmár Mihály, Zsíros György, Hou­­ben Mihály, Budinszki Miklós, Szopka Gábor és Puskás Vásza krszturi lako­sokat pedig zendüléssel és hatóság el­leni erőszakkal vádolta. Az ügyészségi vádirat szerint Pavlovics még 1922-ben Ruszki-Krszturon a szocialista párt egyik népgyülésén izgató beszédet tar­tott. Felliivta a község lakosait, hogy tagadják meg az engedelmességet va községi hatóságoknrk és erőszakkal kényszerítsék az elöljáróságot, hogy a lakosság között ingyen búzát osszanak szét, azonkívül az összes elöljárókat küldjék el a városházáról és végül fel­hívta a behívott újoncokat, hogy ne vo­nuljanak be. Pavlovics társai pedig a gyűlést feloszlató csendőröknek meg­tagadták az engedelmességet, sőt azo­kat megfenyegették. A tárgyalásra több, mint hatván tanút idéztek be. A vádat dr. Radulovics ügyész képviseli, a vé­delmet pedig dr. Krecsarevics Sándor ügyvéd látja el. A pénteki tárgyaláson a biróság Pavlovicsot hallgatta ki, aki tagadja, hogy az inkriminált mondato­kat használta volna. Pavlovics kihall­gatása után dr. Krecsarevics védő an­bAcsmegyei naplő nak megállapítását kérte, hogy a vád­­inditvány hibást miért maga a vád sincs abban pontosan meghatározva és megindokolva. Kérte, hogy az összes iratokat adják vissza az ügyészségnek, hogy az egy uj, részletesen megindo­kolt vádiratot készítsen. Dr. Radulovics ügyész hozzájárult a védő előterjeszté­séhez. A biróság rövid tanácskozás után elfogadta dr. Krecsarevics elő­terjesztését és a tárgyalást bizonytalan időre elhalasztotta. Merényletet kíséreltek meg a Bulgáriába kiküldött népszövetségi döntőbíró ellen Bolgár területen puskalövésekkel fogadták a helyszíni vizsgálatot folytató döntőbírót Athénből jelentik: A Népszövetség által kinevezett döntőbíró, Lidi svéd ezredes, akinek az a hivatá­sa, hogy a bolgár-görög határvi­­szálykodást elsimitsa, péntek reg­gel életveszedelemben forgott. Bolgár területen puskalövések­kel fdgadták a népszövetségi döntöbirót, amikor két görög katona kíséretében átmeiit a bolgár területre, hogy a szerdán bolgár területen meggyil­kolt görög katona holttestét elszál­lítássá és hogy helyszíni szemlét tartson. A merénylet azonban nem si­került, mert a golyók célt té­vesztettek és sem az ezredes, sem a görög katonák nem sebesültek meg. A sovinizmus a legegészségtelenebb szenvedély—mondotta a csehszlovák miniszterelnök Svehla a kisebbségi kérdésről és a német pártokkal való koaliciórói Prágából jelentik: Svehla csehszlovák miniszterelnök a parlamentben hosszabb beszédet mondott, melyben kitért a nem­zetiségi kérdésre is. — A demokráciában való hitet erősíti az a tény — mondotta többek közt — hogy Csehszlovákiában éppen a demo­krácia volt az, amely a kiélezett nemzetiségi probléma rendezését siettette. A csehszlovák nemzet együtt él a ki­sebbségekkel, az egyik az egyik oldalon, a másik a másik oldalon és adva van két lehetőség: vagy harc, vagy békés együttélés. A sovinizmus a legegészségtelcnebb szenvedély és ezt a szenvedélyt pótolni kell józan ésszel. Ha találkoztak német pártok, melyek el­határoztak, hogy együtt akarnak velünk dolgozni, akkor nekünk örömmel kell üdvözölni ezt az elhatározást. A miniszterelnök beszédével nagy si­kert aratott. Avarescu tábornok védi Manoilescut Bratianu csak úgy tudta megnyerni a régenstanács hozzájárulását az alkot­mány védelmére a kamarában benyújtott kivételes törvényekhez, hogy a kormány lemondásával fenyege­­tödzött. Az ellenzék a javaslat ellen a kamarában elkeresedett harcot indít. Újabb letartóztatások Bukarestben Bukarestből jelentik: Néhány nappal ezelőtt Marin Teodora sorhajó­hadnagyot Párisból jövet Arad mellett a román határon a sziguranca közegei megmotozták és autóját szétszedték, mert az a gyanú merült fel ellene, hogy Teodoru Károly volt trónörököstől leveleket csempészett be az ország­ba. Miután azonban semmi terhelőt nem ta­láltak nála, Teodorut szabadon engedték és folytatta útját Bukarestbe, ahol azon­ban újabb detektívek várták a sorhajó­hadnagyot, aki Manoilescu unokatestvé­re. Ismét megmotozák és dohány szelencéjének falában meg­találták a keresett iratokat, ame­lyek állítólag súlyosan kompromit­tálók és a most folyó tárgyalásra nagy befolyással lesznek. Teodorut azonnal letartóztatták. Bratianu cáfolja azt, hogy Mária királynőt őrizet alatt tartják A Bratianu-kormány pénteken hivata­losan megcáfolja a Daily Mail Szófiából keltezett tudósítását, mintha Mária özvegy királynő őri­zet alatt állna I és megakadályoznák abban, hogy Helena hercegnővel Nápolyba utazzék Anna francia hercegnő esküvőjére. A kormány­­nyilatkozat szerint erről az utazásról so­hasem volt szó. Ugyancsak cáfolja a kormány azt a külföldön kolportált hirt is, hogy Mária királynőről a román la­pokban karrikaturák jelennek meg. Épp olyan valótlan — mondja a cáfolat — hogy Bukarestet egy hadtest őrzi. „Veqyük fe! Ausztriával a kereskedelmi háborút“ Bratianu csak úgy tudta megnyerni a régenslanácsot, hogy lemondással fenyegetődzöit Bukarestből jelentik: Az első tárgya­lási naphoz hasonló külsőségek között folytatta pénteken a második bukaresti hadtest politikai törvényszéke a Manoi­­lescu-pör tárgyalását. Már korán reggel sok érdeklődő gyűlt össze a katonai tör­vényszék épületének környékén, hogy legalább a tárgyalásra érkező védőket és politikusokat láthassák. A védelemre jelentkezett több mint száz ügyvéd kö­zött a legnagyobb szerep Joanitescu vé­dőnek jutott, aki ' egész haditervet dolgozott ki nem­csak Manoilescunak a haditörvény­szék illetékessége elöl való elvoná­sára, hanem arra is, hogy komi­kumba fullassza, vagy legalább is alaptalan hajszának tüntesse fel a Bratianu-kormánynak • Manoilescu ellen indított akcióját. A pénteki tárgyaláson a megjelent 35 főnyi védői kar több tagja újabb illeté­kességi kifogásokat terjesztett elő, ame­lyekben a csütörtökön előterjesztett ille­tékességi kifogásoktól eltérő szempon­tokból kérték a katonai törvényszék ille­tékességének leszállítását és a hadbiró­­sági eljárás megszüntetését. Az egész délelőtt ezeknek az illetékességi kifogá­soknak a megokolásával telt el. Általános szenzációt keltett Ave­­rescu tábornok volt miniszterelnök­nek védői minőségben való meg­jelenése. Averescu mindenekelőtt szünetet kért a törvényszéktől, hogy átolvashassa a hadbirósági aktákat. Az elnök eleget tett ennek a kérésnek, majd a szünet után Averescu hosszabb beszédben szintén a hadbiróság illetékességének kérdését bí­rálta. Kijelentette Averescu, hogy Manoi­lescut nem mint pártbivét, hanem mint legbelsőbb barátját védi. Hangoztatta, hogy a volt államtitkárt a magyar-román határon megejtett vizs­gálat és Károly herceg levelének elkob­zása után tovább engedték és csak Bras­só után Tömös állomáson tartóztatták le. Ennek a késedelmes letartóztatásnak — mondotta Averescu — mélyreható okai vannak, amelyeket jól ismer, de egyelőre nem óhajt róluk nyilatkozni. A letartóztatásnak vagy a román határon kellett volna megtörténnie, vagy egyáltalán nem kellett volna letartóztatni. A bukaresti hadbiróság illetékességének kérdésével foglalkozott ezután Averescu és arra az álláspontra helyezkedett, hogy amennyiben a hadbiróság Manoilescu ügyében egyáltalában illetékes, úgy csak a brassói hadbiróság tárgyalhatná ezt az ügyet, mert a letartóztatás a brassói kerülethez tartozó Tömösön történt. Averescunak ez a kijelentése nagy fel­tűnést keltett a védők soraiban, mert a volt miniszterelnök ezzel félig-meddig elismerte a hadbiróság illetékességét, vi­szont a többi védő álláspontja az, hogy a Manoilescu-ügy polgári biróság hatás­körébe tartozik. A törvényszék ezután négy szava­zattal egy ellenében a védelem ál­tal felhozott Illetékességi kifogáso­kat elutasította és déli háromnegyed egy órakor a tár­gyalást megszakította. Bratianu lemondással fe­nyegette meg a régenstaná­­csot Párisból jelentik: A Matin bukaresti jelentése szerint Az iparkamarák központi értekezlete Beoaradban Beógradból jelentik: Az iparkamarák központi szövetségének ülése pénteken kezdődött Beogradban Bajloni Ighjat nagyiparos elnökletével. A Vajdaságból a becskereki kamarát Pavlovics Milán képviselte, résztvett ezenkívül az ország kamaráinak számos kiküldöttje. Alek­­szander zagrebi nagyiparos rámutatott arra, hogy Jugoszláviában íogyasztókri­­zis van, mert a földmivesosztály erősö­désére nem fordítanak elég gondot. Szó­­vátette még, hogy a pénzügyminiszter takarékossági intézkedései közül a vám­hivatalok megszüntetése súlyosan érinti az ipart. Sürgeti a közgazdasági tanács megalakulását, az állami vállalatok dee­­tatizálását. Utána a leszkováci, szkop­­ljei, ljubljanai iparkamarák kiküldöttei szólaltak fel. Csnrcsin Gyóka központi titkár azt fejtegette, hogy a gazdasági helyzet ja­vulásának megvolna a -lehetősége, ha a politikai helyzet stabilizálódott volna. Az iparnak nagy beruházási kölcsönök­re van szüksége, de drága hitelekkel nem dolgozhat. Állami támogatásra szo­rul a közép- és kisipar is, nemcsak a nagyipar. Ezután előadást tartott Csur­­csin a munka tudományos organizálásá­­ról s bejelentette, hogy az ezzel foglal­kozó francia intézet igazgatója, Paul Dedinat rövidesen Jugoszláviába érke­zik. A vámpolitika tárgyalásánál többen kí­vánatosnak jelentették ki, hgy a kor­mány kössön Albániával c . Görögor­szággal kereskedelmi szerződést. Alak­­szander zagrebi delegátus megállapította, hogy 1925-ben Jugoszlávia Ausztriával botrányos kereskedelmi szerződést kö­tött. Ha Ausztria túlzott követeléseket támaszt, vegyük fel vele a kereskedelmi háborút — mondotta a zagrebi nagyipa­rosok képviselője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom