Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)
1927-11-12 / 315. szám
12 OLDAL » ARA V[, DINAR Poštarina plaáena u gotovoml BACSMEGYEI XXVIII. évfolyam. Szubotica, 1827. SZOMBAT, november 12. 315. szám. Telefon: Kiadóhivatal S—68 Szerkesztőség &— I«, 8—52, 370. „ _ _ Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály. Szubotlca Meg Jelenik mindennap reggel, ünnep után és hétfőn Is. Előfizetés! ár negyedévre 165 din. Zniaj Jovin trg. 3. (Minerva palota) mi. irályok a sakktáblán ^ A két nagy matador: Mussolini és Primo de Rivera most nem ülnek szemBe" egymással. Tanácskozási partiét folytatnak a világpolitika sakktáblája mellett. Az ellenfél álarcot visel, mint vidéki cirkuszok attrakció-birkózója. A két matador most a királlyal lépett. A spanyol király meglátogatta olasz kollégáját. Milyen régen nem volt ilyen látványoságban részünk. A királylátogatásokat a háború »kivonta« a divatból, miután előbb egy pár dinasztiát is detronizált. S az uralkodók közül is azok lettek nagyon csöndes emberek, akik nagyon hangosak voltak valamikor. Mennyi cécó, ceremónia, parádé ragyogott fel régen a királylátogatások alkalmaikor. Hány ágyú okádta a szalvét s hány torok üvöltötte a hoch-ot. Csendes halottak és csöndes számüzöttek lettek a glóriás ünnepeltek, belezuhanták maguk is abba a sírba hová a világtörténelem förgetege söpörte össze széthullr/t uralmuk törmelékeit. Szinte anakronizmusként hat most, amikor újra üdvlövésekről, a. hidroplánojí diszmenetjeiről, fejedelmi bankettek részleteiről olvasunk. Milyen határtalan különbség van a nápolyi királylátogatás s a régi császárok találkozásai között. Azokat a találkozásokat is a diplomácia agyalta ki, de a politikát maguk az uralkodók csinálták. Beszédjeiket mások fogalmazták, utazásuk menetrendjét mások állapították meg, mások szabták meg azt is, hogy mit kérdezzenek, mi érdekelje őket s miben találják kedvüket. Minden aprósággal mások törődtek, de a politikát maguk csinálták. De mit csinált most ez a két király? Az egyik Mussolininek staffázsa. a másik nem az istennek, de diktátorának kegyelméből uralkodó még. A diktátor elsősorban az uralkodó hatalmát sajátította' ki s csak azután kiáltotta ki magát a népuralom letéteményesének. A világháborúnak egyik célja az volt, hogy lehetetlenné tegye az abszolút hatalmai. mely állandó fenyegetője volt Európa békéjének. Egy fenyegetésből jámbor polgári hősködést szelídítettek ki Doornban, de a levágott főj, mint a hydra, párosával nőtt újra ki. Vilmos császár hatalmát ősz-, szeíörtők, de Primo de Rivera és Mussolini szabadon fenyegethetik az európai békét. Mintha nem a béke biztosításáért, csak Vilmos császár ártalmatlanná tételéért folyt vo'na a háború. A diktátoroknak most .úgy tetszett, hogy királyaik találkozása demonstrálja céljaik és törekvéseik kczöss igét. Fölkerekedtek hát a királyok s eljátszák statisztaszerepeiket. Mussolini int s a királyok^ kirántják hüvelyükből a kardot S Franciaország felé mutatnak vele. Ez a királyi találkozó Franciaország ellen irányuló demonstráció s a béke eben intézett támadás. A diktátoroknak az expanzív külpolitika jobban kell, min a faiat kenyér. Belpolitikai problémáikat nem tudják megoldani, a belpolitikai feladatok megoldatlanságáról csak hősi kalandok terelhetik el a figyelmet. Mussolini úgy érzi, Jugoszláviával szemben már büntetlenül fejezte be politikáját s most Franciaország van a soron. A balkáni kérdés alá már befütött az olasz diktátor, most a »fűtési területet« kiterjeszti nyugat felé. Mi talán tehermentesülünk az olasz külpolitikai imeprializmus irányváltozása folytán, de amennyire mi megkönnyebbedünk, a béke ügye annyi terhet vesz magára. Létrejött-e a nápolyi királyi találkozással a spanyol-olasz szövetség, ez a kérdés foglalkoztatja most az európai politikát. Királyokat mégsem utaztatnak hiába, ámbár ez a két király pár évvel ezelőtt is kezet szorított egymással, érdeklődtek egymás egészségi állapota iránt s talán titokban azt is megkérdezték egymástól: hány napig tart még? Hány na^ tart még az ő királyságuk, vagy hány napig tart még a diktatúra? Nem hisszük, hogy Európában a népuralom elvének van még két olyan meggyőződéses hívője. mint ez a két király. Demokratikus államokban királyok lehetnének, diktatúra örökös sakk. A világposakkfigurák. Királyok így is, de csak a szomszéd kockára léphetnek, ha nem kerülnek vele sakkba. Ám a a diktatúra örökös sakk. A világpolitika rázkódtatás nélkül bírta ki négy évvel ezelőtt is a királylátogatást. Talán nem lesz bonyodalom most sem abból, hog3r a két diktátor; kivette a skatulyából š a világpolitika asztalára letette a két királyt. A radikálisok és demokraták megegyeztek a községi elöljáróságok megválasztásának kérdésében A kinevezett tisztviselők nem vehetnek részt a vajdasági községi elöljáróságok megválasztásában — A belügyminiszter utasította a vajdasági hatóságokat a szab lyrendelet ilyen irányú értelmezésére A parlament elutasította a parasztdemokrata koalíció törvényjavaslatának sürgősségét Beogradból jelentik: A demokraták fellépése a vajdasági elöljáróságok megválasztásának kérdésében sikerrel járt. A pénteki nap folyamán Vukicsevics Velja miniszterelnök. és a demokraták között megállapodás jött létre, amely a demokratákat teljes mértékben kielégítette. Délelőtt kilenc órakor a demokrata miniszterek dr. Setyerov Szlávkóval együtt felkeresték Vukicsevics miniszterelnököt, a parlament miniszteri szobájában és újból előadták kívánságaikat, amelyeket Vukicsevics rövid tanácskozás után honorált. A megegyezés úgy szól hogy a községi választásokról szóló szabályrendeletet nem módosítják, hanem a hatóságokat utasítják, hogy a vitás pontokat a demokraták memorandumában foglalt elvek szerint értelmezzék. Miután ugyanebben az ügyben a független demokraták sürgős törvényjavaslatot nyújtottak be a parlamenthez, Vukicsevics miniszterelnök megígérte, hogy a kormány egyik tagja a javaslat tárgyalásakor a parlamentben ki fogja jelenteni, hogy a kormány Is a benyújtott javaslat álláspontján van és ilyen értelemben már intézkedtek is. A demokraták ..viszont , együtt szavaznak a radikálisokkal a független demokrata javaslat sürgősségének elutasítása mellett. A belügyminisztérium a pénteki nap folyamán távirati utón értesítette a főispá nokat és az összes vajdasági hatóságokat, hogy az uj községi elöljáróságok megválasztásában a régi elöljáróságok tagjai és a tisztviselők nem vehetnek részt. A miniszterelnökkel folytatott tárgyalások után dr. Ríbár Iván, dr. Secserov Szlávkó demokrata képviselők fölkeresték Sztankovics Szvetiszláv dr. földmivclésügyi minisztert és Lalosevics Jóca képviselőt, akikkel megállapodtak hogy délután hat órakor a vajdasági radikális és demokrata képviselők konferenciát tartanak, hogy megbeszéljék a radikális és demokrata pártok együttműködésének kérdését az egyes közsé gekben és városokban. A parlament vitája a közsági szabályrendeletről A parlamenti pénteki ülésén az erre vonatkozó vita a következőkép folyt le: Pérics Ninkó elnök bejelentette, hogy dr. Dragicsevicš Nikola, Pnbiésevicspárti képviselő és társai törvényjavaslatot nyujtottak be a vajdasági község! választásokról szóló szabályrendelet módosításáról, amire sürgősséget kérnek. Dragicsevics Nikola megindokolta a sürgősséget és elmondotta, hogy a Vajdaság fellélegzett, amikor a községi választásokat kiírták, mert így legalább egy szikrája gyulladt ki annak a lehetőségnek, hogy megszabadul azoktól a szörnyű állapotokról, amelyekben a felszabadulás óta tengődött. A Vajdaságnak a felszabadulás felett érzett óriási lelkesedését elhomályosította az, ami a felszabadulás után történt: komeszárok és különböző kriminális alakok garázdálkodtak a községekben, fosztogatták és koldusbotra juttatták a népet. A választási szabályrendelet azonban, nem volt az alkotmány szellemében kidolgozva. Az alkotmány szelleme demokratikus, a rendelet pedig reakciós. Most pedig, amikor a nép megválasztotta képviselőit jött a kormány és azt mondja: igen, de az uj bizottságokkal együtt szavaznak a kinevezett komeszárok is. Ezzel a választások illuzóriussá válnak. Nem hiszi, hogy a parlament ezt jóváhagyná, miután a szabályrendelet nem felel meg az alkotmány szellemének. Minthogy a szabályrendeletnek törvényereje van, azt csak törvény utján lehet módosítani és ezért sürgős törvényjavaslatot nyújt be. Hosszasan ismerteti a szabályrendelet hibáit és javasolja, hogy a 69-ik szakaszt igy módosítsák: t>A községi elöljáróság uj választása alkalmával a régi elöljáróknak, akiknek mandátuma lejárt, vagy más okból megszűnt, nincs szavazati joguk —. Ugyanolyan reakciós szellemű. a mélet ez?. szabályrendelet — folytatta Dragisevics — a törvényhatósági városok közgyűlésének megalakulása tekintetében is. A szabályrendelet szerint az elöljáróságot és a képviselőket egy bizottság választja, melybe a közgyűlés három tagot választ, a főispán három tagot kinevez és ugyanő elnököl a bizottságba1 ’:z azt jelenti, hogy a főispán -akarata meghiúsíthatja a nép akaratát. Azt javaslom, hogy a szabályrendeletből maradjon ki az egész 82. szakasz, a 83, he. lyett pedig álljon a következő: »A városi tisztviselők megválasztásánál csak az újonnan megválasztott törvényhatósági bizottsági tagoknak van szavazati joguk.« Amikor az alkotmányt meghozták, ért az összes polgárok számára alkotta'-: meg. Az alkotmány szerint nincsenek másod- és harmadrendű polgáraink. Mi minden polgárnak, aki ezt az országot hazájának tekinti, egyenlő jogokat akarunk adni. Az államnak van elég ereje arra, hogy észrevegye, ha a polgárság bizonyos rétegében olyan mozgalmak volnának, amelyek az államra veszélyesek és azt meg tudja a maga erejével akadályozni. (Helyeslés az ellenzéknél.) Egy nagy államférfim báró Eötvös József mondotta, hogy nem azok a veszélyesek, akiknek megvannak a jogaik, hanem azok, akik jogfosztottak. A kormány álláspontja Popovics Velja tárcanélküli miniszter szólalt fel ezután és a belügyminiszter nevében a következő nyilatkozatot tette: — A belügyminiszter a pénzügyi törvényben felhatalmazást kapott, hogy a vajdasági községi választások lefolytatásáról szabályrendeletet adjon ki. Ilyen rendeletnek mindig kisebb ereje van, mint a törvénynek. Egy szabályrendeletet a maga egészében meg lehet törvénnyel váltogatni, azonban a szabályrendelet egyes intézkedéseit semmiesetre sem lehet törvénnyel módosítani. Ebben az esetben az a helyzet állana elö, hogy ugyanabban a szabályrendeletben volnának törvényerejű és csak szabály. rendeleterejü intézkedések. Radics István: Micsoda reakciós el-
