Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-10 / 313. szám

10. oldal

TSÄCSMEGYEI NAPLÓ

1927. november 10.

véglegesen megoldanák és az agrárérdekeltek a nekik kiutalt földek tulajdonosaivá válnának. Mihelyt az agrárérdekelt tudni fogja, hogy áz elvetet magot ö fogja learatni, a földet sokkal több kedvel és intenzivebben fogja megművelni.

— Annak az Igazolására, hogy agrárreform' kihatással van a drágulásra, utalunk a következő példára:

A háború előtt egy métermázsa búza 10—12 forintba került és 1 kilogram kenyér 10—12 krajcárba. Ma a haza 300 dinár, 1 kiló kenyér 5 dinár, pedig a bábom előtti reláció szerint egy kiló kenyér nem kerülhetne többe, mint 3 dinárba. Tegyük fel, hogy egy öttagú munkásésalád naponta 5 kiló kenyeret fogyaszt. Ez a család az agrárreform keresztülyiteléért naponta 10 és.havonta 300 dinár bírságot fizet. A kiilömbözet azáltal áll elő, hogy ma az agrárreform következtében nehéz nagyobbniennyiségü gabonát vásárolni és a gabonának sok kézen kell keresztül menni. Az igy előállott többkiadás a fogyasztókat és a gazdákat terheli.

Adóreformot követelnek a mapána!kafmazötl:ak

A zagrebi kongresszus haUrazata

Zagrebból jelentik: A magánalkalmazottak országos szövetségének Zagrebban megtartott III. kongresszusán, amelynek külsőségeiről már beszámolt a Bácsmegyei Napló múlt csütörtöki számában. Határozati javaslatott fogadtak el, amely az adórendszernek alapos revízióját követeli. A határozatban a kongresszus tiltakozik az ellen,

1. hogy az alkotmány világos rendelkezése ellenére az összes állami bevételek majdnem háromnegyed részét az adóalany fizetőképességére és a progresszivitásra való tekinte nélkül közvetett adókból fedezik, ahelyett, hogy progresszív közvetlen adóval fedeznék őket;

2. hogy a köZvetföfű adók közül Jegyec dűl a napszám és az alkalmazottak fize^ tése utáni'adót "rrefermálták-^és* pedig' olyképen, hogy ezek után a jövedelmek után az adót kíméletlenül behajtják a munkaadókon, mig más jövedelmeket vagy sehogysem vagy csak minimálisan adóztatjká meg úgy, hogy a magas adókulcs ellenére az állami bevételeknek csak elenyésző csekély részét képezik;

3. hogy a hadinyeveség-, vagyon- és tőkekamatadó eltörlésével csak a vagyonos osztály adóterhe csökkent, míg a magánalkalmazottak adója az utolsó pénzügyi törvény intézkedései alapján még emelkedett;

4. hogy az 1927—28. évi pénzügyi törvényben, a magánalkalmazottak adójának reformjánál egész fizetésüket adóalapul vették, ahelyett, hogy mint ez a köztisztviselőknél szokásos érintetlenül hagyták volna a lakbér és más drágasági pótlékokat is, hogy a magánalkalmazottak adókulcsa félszázalékkal magasabb a közalkalmazottakénál, úgy hogy egyenlő jövedelem mellett a magánalkalmazottak, akiknek pedig állásuk és nyugdijuk nincsen biztosítva, készer, sőt háromszor és négyszerannyi adót fizetnek, mint a közalkalmazottak;

5. hogy az adómentes létminimumukért csak hatezer dinár évi jövedelmet állapítottak meg, mert ez az összeg sem nem felel meg a magánalkalmazattak anyagi és kulturális igényeinek, sem nem egyenérték az ötven év előtti adómentes létminimumnak.

Ezért a kongresszus követeli:

1. hogy mielőbb hozzák tető alá az általános adóreformot, amely az állam jövedelmeit biztosítani fogja közvetlen és az alkotmány értelmében igazságos progresszivitás alapján kivetett adók révén az évi harmincezer dináros létminimum adómentesség biztosítása mellett;

2. hogy az adóreform életbelépéséig már újévtől kezdve alkalmazzák a magánalkalmazottakra is ugyanazt az adókulcsot és a lakbér- és drágasági pótlékok adómentességét, amint ezt az 1927—28. évi pénzügyi törvény a közalkalmazottak adójára nézvfe előirja;

3. szállítsák le igazságosan az összes közvetett adókat, napszám és munkadij megállapítása iránti keresetekben szüntessék meg az illetékkötelességet és a magánalkalmazottak iizetése utáni Illetéket és

4. akadályozzák meg a napszám és

munkabér további megterhelését önkormányzati adókkal különösen pedig tartományi pótadókkal és illetékekkel, valamint az ennek gyakran sokszorosul kitévő városi és községi pótadókkal.

A kongresszus a határozati javaslatot egyhangúan elfogadta.

Áz idegenforgalom fokozása legfontosabb közgazdasági érdekünk

Az érdekeltek szsrvezkzdése, hatikony és müv’szi propaganda és az idegenekkel a hivatalokban íanuntandő előzékenység az idegenforgalom fokozásának legfőbb kellékei

Irta: KOTZIG KÁROLY

A többtermelés és belterjes gazdálkodás mellé egy uj fogalom került nemrég a modern közgazdaságtan szótárába: az idegenforgalom. Az államok külkereskedelmi mérlegében is igen fontos szerepet játszik ez, mert nem a portékát viszi külföldre, hogy annak ott kérésén piacot és fogyasztókat, mint a külkereskedelem, hanem a külföldi fogyasztókat hívja be az országba, hogy itt vásároljon, itt szórakozzék és itt költse el a külföldről magával hozott csengő aranyait, vagy jó valutáit. De talán még ennél is fontosabb előnyt jelent az idegenforgalom azzal, hogy kihasználja helyhez kötött természeti kincseinket; a tengerpartot, a melegkénes és gyógyfürdőket, a jó hegyi levegőt és a szép kilátásokat, a barlangokat, romokat és egyéb látványosságokat. amelyeket különben sehogyansem értékesíthetnénk a külföld részére, mert a belföldi közönség bármennyit is áldozna ilyen célokra, ez a külkereskedelmi mérlegünk deficitjét egy párával sem javíthatná.

A külföldiek forgalma különösen fontos a vasútnak, a postának, a szállodáknak, éttermeknek, kávéházaknak, a színházaknak, moziknak és muiatóhelyen-knek, a fürdőknek és a szanatóriumoknak, az autó.sokank; bérkocsisoknak és a városi közúti vasutaknak, a hajóstársaságoknak és a fepülőforgalomnak is, mért a kivándorlók többnyire sok pénzt hagg-' ■Mii■•ittknUimk a már Úgyis meglevő'; áj .befektetéseket, alig igénylő vásott tita' zpfsókéít. hotelszobákért.- ,színházi és, mozihelyekért, autó, telefon é% távirdahasználatért és még igen-igen sok, itt fel nem sorolható szórakozási alkalmakért.

Az ids^eníorgalom első

feltétele a propaganda

Ahhoz, hogy a külföldiek ideutazzanak és a magukkal hozott pénzt itt költsék el, ahhoz mindenekelőtt az szükséges, hegy megismetessük őket azokkal az előnyökkel, amelyekért az ideutazást érdemesnek találják, vagyis: szükség van az idegenek idecsalogató propagandára. A természet annyi gyönyörű ajándékkal áldotta meg Jugoszláviát, hogy közöttük okvetlenül találhatunk olyanokat, amilyeneket más országok idegenforgalmi ’propagandája nem tud fölmutatni. A dalmát tengeri fürdők feladata kimutatni azt, hogy ahhoz hasonlót, romantikusabbat és olcsóbbat a világ egyetlen fürdőhelye sem képes felmutatni. A melegvizü gyógyforrások orvosainak kell kimutatni azt, hogy milyen betegségek azok, amelyekre csakis a jugoszláviai gyógyfürdők javalhatók eredményesen. A jugoszláv vasutakra vár az a feladat, hogy különösen a bosnyák vidékeken felkutassák azokat a vonatból is látható panorámákat, amelyeket egyedül csak Jugoszlávia tud nyújtani a kirándulóknak. A jugoszláv szállodásoknak kell kiválasztani azokat a helybeli nevezetességeket, amelyekért a kirándulók az ö hoteljét is érdemesnek találják igénybevenni és az általa hirdetett nevezetességeket megtekinteni. Alig akad hely, amelyhez ne fűződnék történelmi esemény, amely alkalmas azután az arrajárók avagy átutazók kíváncsiságának felkeltésére. A jugoszláv vendéglősök is kitehetnek magukért, ha oly ételeket produkálnak, amilyent kizárólag csak jugoszláv konyhákban élvezhet az idegen.

Az érdekeltek együttes

akciója vezet csak eredményre

Az ily módon felismert előnyöket természetesen nem elegendő csak felkutatni, hanem arról az egész világot értesíteni kell. És pedig — ami a legfontosabb — a megfelelő formában. Neves festőművészeket és grafikusokat kell

felhívni, hogy Jugoszlávia szépségeiről;

természeti kincseiről: szórakozási lehetőségeiről; nászutasoknak alkalmas romantikáról, kényelemről megkapó, trappansul vonzó és valóban gyönyörködtető művészi képeket alkossanak. A beállítás egyes esetekben fontosabb, mint maga a ; kilátás. Akár egy gyönyörű műúton ha- j ladó, kényelmes autóban iilö fiatal pár van előtérben például egy a Lovcsent ábrázoló művészi plakáton, akár valamilyen szanatórium terraszán, kényelmes karosszékekben, piros ernyők alatt uzsonázó társaság gyönyörködik mondjuk Raguza napsütéses tengerpartjában, akár tenniszező, golfozó, evező vagy fürdőzö csoportokkal köti össze a művész hangulatos tájait, az mind alkalmas arra, hogy a szemlélőben azt a vágyat ébressze: »Istenem, de jó volna odamenni!« Egy ilyen elhatározás fölkeltésé már háromnegyed siker. Pályadijat kellene kitűzni az írók részére is, hogy egyes helyekhez, romokhoz vagy látványosságokhoz fűződő történeti eseményeket feldolgozzák vagy hangulatos eseményeket költsenek. Az ilytnódon beérkező pályaművek jobbjaiból azután miivészi kidllitdsu albumok készítendők, amelyek a külföldi utazási irodák, szál- j lók, penziók, kávéházak és a jugoszláv j idegenforgalmi érdekeltségek egyéb külföldi szervei által volnának terjesztendők.

Az anyagiak előteremtése

Mindezekhez: természetesen •— ami inasától is értetődik —. pénz kell , és ezt a pénzt az érdekelteknek kell összehozni. A jugoszláviai szállodáknak, vendéglőknek penzióknak és szanatóriumoknak. a tengerparti és gyógyfürdőknek, a kdvéhdzaknak és cukrászdáknak, a színházaknak és mulatóhelyeknek, a kabaréknak és szórakozóhelyeknek, a vasutaknak és közlekedési társaságoknak a bérkocsisoknak és autói uvarozóknak, a közúti, hajózási és repülőtársaságoknak, az idegenforgalmi és menetjegyirodáknak. akiknek az idegenforgalom fellendülése épp oly evidens érdekük, mint a kereskedők, gyárosok és pénzváltók csoportjainak, egy erős szövetségbe kellene tömörülniük az idegenforgalom egységes, egyöntetű és hatályos propagálása szempontjából. A tagok anyagi hozzájárulása teszi lehetővé a művészi kivitelű plakátok, albumok és képeslevelezőlapok előállítását, terjesztését és publikálását, de az érdekel, telz szeivezltedése képviseli egyúttal azt az egységes szaktudást is, amely a különböző érdekkörökkel összekapcsolva, egyedül válhatik alkalmassá arra, hogy az idegenforgalom tudományosan megállapított elveit a gyakorlatra és a hazai viszonyokra, megfelelően alkalmazza.

A kormánytól csak erkölcsi támogatást várunk

A nyugati államokban, ahol az idegenforgalom nemzetgazdasági jelentőségét az érdekeltek még idejében felismerték, ezirányu szervezkedésük kezdetén mindenütt azt tapasztalták, hogy az állam az idegenforgalom iránt kezdetben közömbös és nehézkesen viselkedik, azonban az idegeniorgalom legkisebb fellendülése nyomán tapasztalt előnyök felismerése után annak legerélyesebb támogatójává majd később majdnem kizárólagos vezetőjévé válik. A kezdeményezéseknek tehát nálunk is az érdekeltek saját ini cl útivá! db ól kell kiindulniuk egyrészt azért, mert az idegenforgalom fellendítése existenciális érdekük, másrészt pedig azért, mert nálunk is bizonyosra vehető, hogy amihelyt az állam az idegenforgalom fontos közgazdasági jelentőségét fölismeri, maga fogja átvenni annak erkölcsi és anyagi intézését és az érdekelteknek busásan fog eredményezni az a pénzáldozat, amelyet a kezdet nehézsége tőiül* is

megkívánt. Az az erkölcsi támogatás, amelyet az érdekeltek a kormányzattá, kezdetben kérhetnek, különösen a be- és kiutazások megkönnyítésére és az idegenekkel való bánásmódra vonatkozzanak. A szállodások, akik a külföldi kirándulók pszychológiáját a legprecizebheu ismerik, az idegenforgalmi szövetség révén igen jó tanácsokat adhatnak až államnak. Az idegen nem szereti, ha zaklatják. Nem szereti bevallani, hogy kivel jött és miért jött, mert többnyire másnak mutatja magát, mint a megszokott környezetében és különösen nem szíveli a rendürhivataloknal való jelentkezéseket. A külföldi a pénzéért egy bizonyos fokú figyelmet, előzékenységet, udvariasságot és megkülönböztetést kíván és ha ezt megkapja, az államnak egy fontos bevételt jelent, a jugoszláv szépségeknek pedig buzgó propagálójává válhatik, amerre azután megfordul. A hatósági közegeknek különösen sok szerepük jut a külföldiekkel való érintkezésben és nem lehet eléggé hangoztatni azt, hogy a külföldi bennük az államot látja és amint a hatósági közegek szépen vagy gorombán szólnak hoz iája, aszerint alkotja meg a véleményét az országról.

A kormánytól várjuk tehát mindazon erkölcsi támogatásokat, amelyek az állampénztárnak egyelőre költséget nem okoznak, azonban a külföldiek tömeges ideutazásához hozzájárulnak. Egy ilyen fontos intézkedés volna például a feliratok több nyelven való kifüggesztése.

Az idegenforgalom mesterséges fellendítésének gondolata nyugatról indult ki és hamarosan meghódította a müveit államokat. A legutóbbi kéthetes idegenforgalmi kongresszus, amelyen a külföldi államok turisztikai jelesságei utazták be az országunkat, elragadtatással állapították meg, hogy milyen csodás természeti kincsek rejtőznek még Jugoszláviában kihasználatlanul. A mozgalmat az érdekelteknek kell megindítani. Egyedül az érdekeitek hivatottak arra, hogy ezt a hazafias, de azonkívül rájuk nézve egzisíenciális jelentőségű akciót kézbevegyék, irányítsák és szövetkezésük súlyával a kormány erkölesi támogatását is kieszközöljék.

A szubct’cai „L'oyd“ közleménye *

A vámeljárás egyszerűsítése az Olaszországgal való forgalomban. November hó első felében konferenciára gyűlnek össze a jugoszláv, osztrák, lengyel, csehszlovák, magyar és olasz kormányok kiküldöttei, hogy megtárgyalják, miként lehetne az Olaszországgal való forgalomban a vámeljárást egyszerűsíteni és az a körül mutatkozó nehézségeket elhárítani.

Uj törvény a csekk- és a váltóforga'cmról. A nemzetgyűlésnek a legközelebbi napokban be fogják terjeszteni a csekk- és a váltóforgalomról szóló uj törvényt. A »Lloyd« titkárságának az uj törvényről a következő részleteket sikerült megtudni: A törvénytervezeten már két éve dolgozik az igazságügyminisztermm által kiküldött bizottság. Habár a csekkről és a váltójogról külön-küiön törvénytervezetet dolgoztak ki, az mégis szerves egészet képez és kidolgozásánál a hágai konferencia ezirányu döntését vették alapul, amely e’őtt az a cél lebegett, hogy a csekk- és a váltójogot nemzetközileg egyformán szabályozzák.

A komló csemeték ellenőrzése. A fölmüvelésügyi minisztérium kiadta a komlócsemeték (ültetvények) ellenőrzéséről szóló szabályzatát. Ezen szabályzat szerint csakis egészséges és jó komlóesemeték hozhatók forgalomba. A peronoszpora által inficiált helyekről tilos komlócsemetéket forgalomba hozni.

Csehszlovákia szabaddá tette a devizák kivitelét. A csehszlovák kereskedelmi minisztérium legújabban kiadott rendeletével teljesen szabaddá tette a devizák kiviteli forgalmát.

Karácsonyi vásár Zagrebban. A zagrebi kereskedelmi és iparkamara december lf-ikétől 24-ikéig karácsonyi vásárt rendez. A vásár célja a kereskedelmi forgalom élénkítése, amit azzal fog elérni, hogy a vásárra uta zóknak a vasúton féláru menetdijkedvezménvük lesz.