Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)
1927-11-10 / 313. szám
4. oldal RÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. november 10 száműzetéséből ellene tört csapataival Achmed Zogu és sikerült ismét magához ragadni a hatalmat. És Fan Noli ismét menekült. Fan Noli és Achmed Zogu harca sokszor látszott a különböző külső hatalmak érdekharcának és a két albán politikus a belpolitikai célokat mindig ügyesen összekapcsolta az idegen törekvések kihasználásával. Albánia jelenlegi ura, Achmed Zogu, nemcsak hazája földbirtokos-osztályát szolgálja, hanem a nemrég történt incidens és sok más jel tanúsága szerint Itáliát is. Ugyanekkor a menekült Fan Noli, a földnélküliek püspöke, egészen Szovjetoroszországig orientálódott. Albánia mostani helyzete sem tekinthető tehát véglegesnek és zavartalannak. Epizód a világpolitikában, de talán jelentős epizód. Annyi kétségtelen, hogy véres epizód. Kiugrott a robogó autóból két vrsaci leány Az egyik szö-nyetha't, a másik su'yosan megsebesült A soffórt letartóztatta a rendőrség Püspök a kommunisták kozott Hogyan került Fan Noli, a volt albán miniszterelnök a moszkvai ünneplők közé A beogradi Politika főszerkesztője, Ribnikár Vladiszláv, aki Oroszországba utazott, hogy a szovjet tizedik évfordulójának ünnepségeiről tudósításokat küldjön, azt az érdekes hirt jelenti Moszkvából, hogy Fan Noli volt albán ■ miniszterelnök kinn tartózkodik Moszkvában és résztvesz a szovjetünnepségekben. A lapszerkesztő beszélgetést is folytatott Fan Nolival, aki kijelentette előtte, hogy az albán nép erős rokonszenvet érez Szovjetoroszország iránt, mert — úgymond — Albánia felszabadulása csakis a balkáni munkás- és parasztköztársaságok föderációjának a szovjetszövetség mintájára való megalapítása utján érhető el. Albán forradalom most nem lehetséges, mert ennek következménye a fasiszta Olaszország, valamint Jugoszlávia intervenciója lenne. A balkáni országokban azonban a föderáció eszméje folyton erősödik — mondotta Fan Noli a beogradi lapszerkesztőnek. Albánia volt miniszterelnöke tudvalevőleg polgári foglalkozására nézve görögkeleti püspök és annak az útnak, amelyen keresztül az orthodox egyháznak ez a főpapja a bolsevista Oroszországba jutott, érdekes állomásai voltak. A balkáni kis államok politikusai között is Fan Noli egyike azoknak, akik rendkívül mozgalmas, viszontagságos pályát futottak be. Tulajdonképen nem tiszta albán származású, mert görög vér is folyik ereiben és Drinápoly környékén született. Az albániai pravoszlávok püspöke 1921. decemberében alakított először kormányt az önálló, de ziláltviszonyu, néptörzsi és osztályok közti ellentétek, külső veszélyek által háborgatott országban. A haladópárt exponense volt és az olaszok emberének tekintették. Nagy közigazgatási reformokat s főleg a földbirtok kérdés rendezését tervezte Fan Noli kormánya, de törekvéseit megakadályozta az erős katonai klikk, amellyel nem tudván megbirkózni, a kormány 1923-ban lemondott. Achmed Zogu, a nagybirtokosok embere követte és 1924. júniusáig maradt kormányon, amikor a külföldön tartózkodó Fan Noli felkelést szervezett ellene és elűzte. Ez a második Fan NolS-kormány egészen rövidéletii volt, noha Rómától na1 gyobb beruházási kölcsönt is kapott terveinek megvalósításához. Már hat hónap múlva. 1924 decemberében, beogradi Vrsacról jelentik: Halálos autószerencsétlenség történt a napokban Vrsacon Két fiatal leány kiugrott a kilencven kilométeres sebességgel haladó autóból és az egyik azonnal szörnyethalt, a múlik pedig életveszélyes sérüléseket szenvedett. Délután öt óra körül öt vrsaci leány beszélgetett a vrsaci városháza előtt Hárman elhatározták, hogy az egyik autótakszival sétakocsizásra mennek és nemsokára el is indultak. A másik kettő ott maradt az uccán, amikor odament hozzájuk Hauzer Ferenc, Harkány vrsaci fényképész sofförje és hívta őket autózni. — Mennénk — mondották a leányok — de nincsen pénzünk. — Nem baj — válaszolta a sofför - elviszem én magukat pénz nélkül is. A leányok erre beültek az autóba é., a gépkocsi elrobogott velük. Egy ideig a városban autóztak, majd a Temesvári-uccán szaladt végig velük a gépkocsi. Amikor a két leány látta, hogy az autó szédületes gyorsaságban száguld velük végig az országúton a román határ felé és a várost már régen elhagy? ták, kérték a joffört, hogy álljon meg mert ők inkább kiszállnak és. gyalog visszamerúiek a városba. A sofför’ azonban nem válaszolt Érre'a két leány ijedtében .kinyitotta a kocsi altáját és kiugrott a kilencven kilométeres sebességgel szaladó autóból. A sofför nem vette azonnal észre, hogy a leányok kiugrottak az autóból és tovább hajtott. Amikor azonban később hátra nézett és látta, hogy üres a kocsi, visszafordult és a két leány keresésére indult. Nemsokára megtalálta őket az országút szélén nagy vértócsa közepén, eszméletlen állapotban. Azonnal a rendőrségre hajtott, ahol jelentette az esetet és a rendőri bizottsággal együtt visszament a helyszínre. A két leányt feltették az autóra és bevitték a kórházba. Amikor a kórházhoz értek, Kubics Anna tizenkilcncéves velikogradistei születésű leány már halott volt. A fején és a hátán szenvedett halálos sérüléseket és az orvosok véleménye szerint az ütés pillanatában azonnal szörnyethalt. A másik szerencsétlenül járt 'eányt, Zcbszhi Máriát dr. Budiszavjevics és dr. Hübsch sebészorvosok azonnal- megoperálták. A kezelő orvosok véleménye szerint, ha nem lép fel komplikáció, sikerülni fog a tizenhétéves fiatal leányt az életnek megmenteni. Zobszki Máriát, ahogy visszanyerte eszméletét, dr. Mezidrachszky Miklós rendőrfőkapitány azonnal kihallgatta. A szerencsétlenül járt leány előadta hogy félelmükben ugrottak ki az autó-! bél. Hauzer Ferenc «Ojfőrt a rendőrség letartóztatta., Kihallgatása, során Hauzer tagadta, hogy bármit is akart volna a leányoktól. — Nem tehetek arról, hogy ők ezt a bolondságot megtették — mondotta. — Egy kritikus albumából írta: Baedeker A szegény embernek, bárminő valláson van, olyan prekárius a helyzete, mint a zsidóé. Okosabbnak, szorgalmasabbnak és törekvőbbnek kell lennie, mint mindenkinek másnak, ha ki akarja állani velük a versenyt. # A gazdagot könnyen tartják okosnak s a szegényt ostobának. Egy igen jóitéletü úriember mondta, amikor egy közös ismerősünknek a szellemi képességeiről volt szó: — A vagyoni helyzetéhez képest nem elég okos. Az, akiről igy Ítélt, szegény ember volt. A szegénység nem zárja ki s a gazdagság nem hozza magával az előkelőséget. Sok szegénynek ez az egyetlen vigasza és sok gazdagnak ez a legfőbb bánata. * Semmise olyan jellemző a szomorú korra, amelyben élünk, mint az, hogy hogyan viselkednek benne az újgazdagok és az ujszegények. Mily kegyetlenséggel párosult cinizmus, mily hányaveti gőg és mily műveletlen proccolás ott s mily erkölcsi leromlás, jónrosszontuli közönbösség, koldusmorál, mindenmindegyfölfogás és keserű kétségbeesés emitt! Mi lesz a társadalomból, amelynek két legláthatóbb eleme ily szánalmas képet nyújt? ¥ A gazdagság fukarságra, a szegénység pazarlásra csábit. Emberi dolog, hogy akinek sok van, vigyáz rá, hogy megmaradjon s hogy akinek alig van valamije, ezt a keveset — mivelhogy számbavehető vagyonnak alapját úgy se vetheti meg vele — élvezetre költi. A szegény ördög könnyen csábul rá. hogy utolsó tiz dinárját mozijegyért adja oda vagy kávéházban pazarolja el, a gazdag nem jöhet ily kisértésbe. Neki érdemes takarékosnak lenni. # Az emberiségnek az lehetne az aranykora, amelyben se gazdagság, se szegénység nem volna. Ily korszak persze egyelőre csak utópiás regényekben fordul elő. it Az evangyeliom a szegényeknek 'géri és Ítéli oda a menyországot. Szép, de ki áll jót arról, hogy ott nem foglalják el előlük a jobb helyeket a gazdagok, valamint itt a földön, ahol megszokták, hogy ők üljenek a napos oldalon s az előbbkelő zsöl! észékekben? Azt felelik erre a kérdésre, hogy ettől nem kell tartani, mert e jó urak nem vihetik oda magukkal a pénzüket. Óh.ftudjuk mi ezt! És mégis kételkedünk, mivelhogy a gazdag embereknek nagy hitelük van, nem szorulnak arra. hogy pénz legyen a zsebükben — ők csekket Írnak és kapnak érte mindent, valósziniileg ott is, ahonnan még nem jött vissza senki... # A szegénynek tízszer olyan okosnak kell lenni, mint a gazdagnak, hogy okosnak ismerjék el. A gazdagot, ha nem esett pont a feje lágyára, bölcsnek ismerik el. # Nincs az a gazdag, aki nem tartaná égbekiáltó igazságtalanságnak, hogy ő olyan szegény. Rothschildék s az amerikai milliárdosok talán kivételek. Ök valószínűleg belátják szerényen, hogy nem érdemelnek nagyobb gazdagságot, mint aminő • vei megsegítette őket a jó Isten. — A Rothsc'iildok —• mondotta nekem egyszer a hatalmas dinasztia egy tisztviselője — nem is olyan nagyon gazdagok. Rettentő sok a szegényük. * Néha a szegény ördögnek több pénze van, mint a gazdag embernek. És pedig leginkább akkor, amikor pénzre van szüksége. Ö ilyenkor ajánlott ekszpresszlevélben — hét dinár! — kér pénzt kölcsön a gazdag embertől s ez egyszerű levélben vagy épp levelezőlapon tagadja azt meg tőle. S néha erre sincs pénze a jó gazdag urnák. Nem válaszol egyáltalában s azt gondolja: Keine Antwort ist auch eine Antwort. # Egy gazdag embert igy dicsértem neg egy alkalommal: —• Megérdemlőd, hogy gazdag légy. Mert olyan ió szived van, mint ha szegény volnál. # Ha a szegény nem irigy, nem érdemű meg, hogy szegény legyen s a gazdag, ha jószivü, megérdemli a gazdagságát. Nem az gazdag, akinek sok van, de az, akinek kevés kell. * A más helyén mindenki bölcs tudna lenni. A szegény majd tudná, hogy mit kell csinálni a gazdagnak vagyonával; s ez meg, ha az Isten szegénységgel látogatta volna meg. Én autózni vittem őket és miután a Temesvári-utón a legjobb az ut az egész környéken, arra mentem velük. Amikor szóltak, hogy álljak meg, azt hittem, hogy azért félnek, mert túlságosan gyorsan mentünk, mire a sebességet meglassítottam. A szerencsétlenül járt Kubics Anna holttestét felboncolták és azután nagy részvét mellett temették el. A nyomozás a halálos autószerencsétlenség ügyében lovább folyik. Fudapesten is nyomoznak a kötvén’ hamisítás iioyeben Bium n :te néknek a párisi Crédít Lyonnais báninál is vo’tali bűntársaik Budapestről jelentik: A Parisban le leplezett kötvényhamisitással kapcsolatban a budape^j főkapitányság is nyomozást folytat és azt igyekszik megállapítani, hogy Blumensteinnek Budapesten miiéle összeköttetései voltak. A nyomozás adataival szerdán egy detektivfeliigyelő kiutazott Parisba. A budapesti tőzsdén'szcrdán olyan hirek terjedtek el, hogy egyes budapesti bankcégeknél házkutatást tartottak, sőt nevekről is beszéltek, de ezeket a híreket nem lehet ellenőrizni. Tény az. hogy a pénzügyminisztériumból bizalmasan érdeklődtek a tőzsdén az egyik nagy tőzsdei cég üzletei iránt, amely cég a piac egyik legnagyobb kosztpénzkihelyezője és általánosan ismert. Btumenstein vesztét valószínűleg az okozta, hogy a neki dolgozó ügynököket is félrevezette és az eljárás megindításához nagy mértékben hozzájárult egy Birnbaum nevű ügynök feljelentése, aki névtelen feljelentést tett Blumenstein ellen, amikor nem kapta meg kiköltött tel. jes jutalékát. A szakemberek szerint Blumensteir.ék csak úgy tudták manipulációjukat végezni, hogy a párisi Crédit Lyonnais-ben bizonyos személyekkel összejátszottak. A nyomozás eddigi adatai szerint Blumenstein Becsből irányította nagyarányú kötvényvásárlásait az utódállamok tőzs* déin. A Párisban letartóztatott bankárnak Bécsben gyönyörű palotája vau amélynek értékéről legendákat beszélnek. bizonyára nem lenne oly élhetetlen, mint amaz. Legalább ezt mondja és hiszi mindenki. Szegények közt lenni szegénynek: egészen természetes állapot és könynyen elviselhető sors — gazdagok körében élni szegényesen, a szomszédságukban s a szemük láttára nélkülözni: százszoros szegénység és kegyetlen sorsbüntetés. ' #Egy olyan úriembertől hallottam, aki nem volt se gazdag, se szegény: — A szegénynek joga van büszkének lenni, a gazdagnak nincs. A gazdagnak van oka szégyenlősnek lenni, a szegénynek nincs. * Hogy minő különbség van a gazdag és szegény közt, azt csak a szegény tudja; a gazdagnak fogalma sincs róla. Aki meggazdagodott, hamar felejti el, hogy valaha szegény volt — az elszegényedett mindig arra "ondol, hogy egykor jobb napokat látott. # Egy újgazdag uj ruhát varratott. Az öltöny a legelőbbkelő műteremből került ki, pompásan volt megszerkesztve s mégis olyan furcsán lógott a gazdáján, hogy valakit erre a megjegyzésre indított: — Látszik, hogy még nem hordott uj ruhát. # A szegénységet úgy kell viselni, hogy az emberek ne szánakozhassanak rajta s a gazdagságot, hogy ne irigyeljék érte.
